A dán Aarhus Egyetem kutatói olyan modellező eszközt hoztak létre, amely véleményük szerint képes figyelembe venni az időjárási adatokat és a telepített napelemek múltbéli adatait, és ezek alapján pontosan előre jelezni egy tetszőleges helyszínen működő naperőmű teljesítményét. A tudósok úgy vélik, hogy az eszköz segítséget fog nyújtani az új telepítések tervezésénél, valamint a fotovoltaikus rendszerek energiarendszerekbe történő integrálásánál.
A napenergiával elért teljesítmény grafikus megjelenítése az európai országokra vonatkozóan 2013-2017
Kép: Marta Victoria adjunktus
Ahogy nő a napenergia részaránya a globális energia portfólión belül, úgy válik egyre fontosabb kérdéssé a technológiában rejlő szakaszosság kezelése és annak biztosítása, hogy megbízható módon integrálják ezeket a hálózatokba.
A dán Aarhus Egyetem kutatói 38 évre visszamenőleg gyűjtötték össze a besugárzásra, a hőmérsékletre és az időjárásra vonatkozó adatokat, és ezeket összevetették az Európában telepített napelemes rendszerek teljesítményeivel, ez alapján fejlesztették ki azt a modellt, amely szerintük képes a világ bárhová tervezett napenergia projektjének teljesítményét előre jelezni.
„Képesek vagyunk nem csupán egyetlen telepítés energiatermelését előre jelezni, hanem teljes országokét vagy kontinensekét a napelem telepítések alapján” – közölte Marta Victoria, az Aarhus Egyetem adjunktusa. „Ez rendkívül jelentős annak módjára vonatkozóan, hogy a jövőben az optimális működés érdekében hogyan kombinálhatók a rendszerek.”
A pontos teljesítmény modellezés már most is kulcsfontosságú kérdés a befektetők meggyőzése és a fotovoltaikus projektek finanszírozása során, azonban az Aarhus Egyetem kutatói láthatóan tágabb megközelítést alkalmaztak, a napenergia teljesítményének részletes megadására törekedtek, hogy ezzel biztosítsák a szakaszosság kezelésének lehetőségét, és a számos megosztott erőforrással működő hálózatok kiegyensúlyozását.
Globális erőforrás
„A telepített napelemek ára jelentős mértékben zuhant az utóbbi 10-20 évben, így ma már hatalmas beruházások szemtanúi lehetünk ennél az energiaforrásnál” – jelezte Viktória. „Az jelenti a kihívást, hogy a kis telepítések milliárdjainak energiatermelését összekapcsoljuk és összevessük az ország teljes energiaigényével és más energiaforrásokból eredő energiatermelésével, amelyeknek egy része szintén túlnyúlik az országhatárokon.”
A modell részletei a következő dokumentumban találhatók: Using validated reanalysis data to investigate the impact of PV system configurations at high penetration levels in European countries, amelyet a Fotovoltaikus Fejlsztések (Progress in Photovoltaics) című folyóiratban publikáltak.
A tanulmány a tetőre telepített, a rögzített és döntött, a kéttengelyes napkövető és a delta (kelet-nyugat) típusú telepítéseket veszi számításba, és olyan modellt hoz létre, amely a telepítések orientációjára és dőlésszögére a nyári és a téli napforduló idején jelentkező teljesítmények alapján következtet. A kutatók a világ minden részéről gyűjtöttek környezetre vonatkozó adatokat, és bár a múltbéli fotovoltaikus teljesítményre vonatkozó adatok kizárólag Európából származnak – konkrétan az EU tagállamaiból plusz Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából, Norvégiából ás Svájcból – a kutatók azt állítják, hogy modelljük bárhol alkalmazható.
Bár a folyóiratban megjelenő cikk csak a fizető ügyfelek számára hozzáférhető, a tudományos publikációkban megszokott módon az Aarhus Egyetem a nyílt forráskódra épülő modell adatait mindenki számára elérhetővé tette a Zenodo adat adattáron belül.
Forrás: pv-magazine
