Az energiafelhasználás 2,3-24 százalékkal növekedhet Magyarországon 2030-ra

Share Button

A Nemzeti Energiastratégia 2020-ra és 2030-ra vonatkozó energiafelhasználási el?rejelzéseir?l szóló kormányhatározat melléklete szerint az energiafelhasználás 2, 3-24 százalékkal növekedhet 2030-ra 2012-höz képest attól függ?en, hogy a „Közös er?feszítés” vagy az „Ölbe tett kéz” forgatókönyve valósul meg.

A Magyar Közlönyben pénteken megjelent, a kormány által elfogadott melléklet szerint az „Ölbe tett kéz” elnevezés? forgatókönyv szerint a végs? energiafogyasztás 2020-ban 766, 2030-ban 840 petajoule lesz. A „Közös er?feszítés” forgatókönyv szerint ugyanebben a két id?pontban 693, illetve 692 petajoule-ra várható a végs?energiafogyasztás.

A „Közös er?feszítés” forgatókönyv az Európai Uniós kötelezettségekb?l fakadó és az azon felül reálisnak tekinthet? energiahatékonysági intézkedések végrehajtásával, illetve energia megtakarítással kalkulál, míg az „Ölbe tett kéz” forgatókönyv azzal számol, hogy elmaradnak az energiahatékonysági intézkedések.

Az el?rejelzést a 2012. évi értékekb?l kiindulva készítették, a jelenlegi trendek, GDP-el?rejelzések, illetve valószín?síthet?en megvalósuló energiahatékonysági beruházások és az ezekhez rendelt pénzügyi keretek számbavételével.

Az Országgy?lés kedden módosította a nemzeti energiastratégiáról szóló, 2011-ben elfogadott határozatot, ebben kötelezték a kormányt, hogy kétévente vizsgálja felül és véleményezze a stratégia teljesülését, továbbá szükség esetén frissítse az energiafelhasználásra vonatkozó el?rejelzéseket és gondoskodjon azok közzétételér?l.

A kormányhatározat szerint a jelenlegi mellékletben szerepl?nél jelent?sebb energia-megtakarítást el?rejelz? forgatókönyv, a Zöld Forgatókönyv szerepeltetése nem indokolt, mivel az nem mutatna be reálisan megvalósítható energiafelhasználási pályát. A Nemzeti Energiastratégiában eddig megadott el?rejelzésekhez képest mind a primerenergia-felhasználás – a megújuló és nem megújuló forrásból származó energia, amely nem esett át semmilyen átalakításon vagy feldolgozási eljáráson – mind a végs? energiafogyasztás mérsékeltebb növekedésével lehet számolni.

A kormányhatározatban kiemelik, hogy mindkét forgatókönyv a villamosenergia-import csökkenésével és a hazai villamosenergia-termelés növekedésével számol, amelynek következtében a hazai átalakítási veszteség és annak velejárójaként a hazai primerenergia fogyasztás rövidtávon növekszik.

Az „Ölbe tett kéz” forgatókönyv szerint a f?tési és h?tési igény 1,2 százalékkal n?, miközben a villamosenergia-fogyasztás évi 1,5 százalékos ütemben b?vül. A forgatókönyv szerint a GDP és a lakossági energiafogyasztás is n?, az ipari, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltatási szektor energiafogyasztása a GDP-vel arányosan b?vül.

A „Közös er?feszítés” elnevezés? forgatókönyv mindenekel?tt az energiahatékonysági intézkedések sikerességével – egyebek mellett a f?tés és h?tési energiaigény csökkenésével – és a kit?zött energia-megtakarítási célok elérésével számol, valamint azzal, hogy eredményes lesz a lakossági energiatudatosságot célzó szemléletformálás. A forgatókönyv szerint a lakossági energiafogyasztás egy rövidtávú növekedés után csökkenni fog, ezen kívül a villamosenergia-fogyasztás évi 1 százalékos ütemben n?, valamint az ipari szektor, a közlekedés, a kereskedelmi és a szolgáltatási szektor kisebb mérték? – de szintén GDP növekedéssel arányos – növekedésével számol. A forgatókönyv szerint Magyarország végs? energiafelhasználása rövidtávon növekedni, majd stagnálni fog.

A 2012-es tényadatok szerint 992 petajoule volt Magyarország primerenergia felhasználása. Ez az „Ölbe tett kéz” forgatókönyv szerint 2020-ra 1101, 2030-ra 1217 petajoule-ra fog növekedni. A „Közös er?feszítés” forgatókönyv szerint 2020-ra 1009, 2030-ra pedig 1028 petajoule-ra n?ne.

2012-ben a végs? energiafogyasztás 677 petajoule volt, amib?l az ipari szektor 96, a közlekedés 157, a lakosság 215, a kereskedelem és szolgáltatás 116, a mez?gazdaság 17, a nem energetikai célú felhasználás 77 petajoule-t használt fel. A bruttó – er?m?vi önfogyasztással, hálózati veszteséggel és az energiaszektor saját fogyasztásával együtt számolt – villamosenergia-felhasználás 2012-ben 153 petajoule volt.

Az „Ölbe tett kéz” és a „Közös er?feszítés” forgatókönyvek között a legnagyobb különbség a lakossági energiafogyasztás el?rejelzésében van. Míg az el?bbi szerint 2020-ra 247, 2030-ra 284 petajoule-ra n?, a „Közös er?feszítés” szerint csökkenni fog, 2020-ra 207 petajoule-ra, 2030-ra pedig 187 petajoule-ra.

gde gpp gfp

Forrás: MTI 2015. március 20., péntek 19:08