© Fotolia.com | tuulijumala
A Wallstreet Journalban az év elején még ez állt: „Ismét van jöv?je az atomenergiának.”
Az aktuális számok azonban mást beszélnek: az Internationalen Atomenergie-Agentur (IAEA) aktuális felmérése szerint 4, 3 százalékkal – a 2010-es 2.630 milliárd kilowattóráról 2.518 kilowattórára – ment vissza az atomenergiából történ? villamosenergia-termelés 2011-ben szerte a világon. Ez a legalacsonyabb állás 2003 óta.
Hogy el tudjuk ezt a nagyságot képzelni: ez kb. négyszer akkora villamosenergia, mint amennyit Németországban 2010-ben felhasználtak – vagy a világ villamosenergia felhasználásának 13 százaléka.
A Nemzetközi Atomenergia Szövetség aktuális adatai szerint világszerte még 437 atomreaktor üzemel kereken 372.000 megawatt összteljesítménnyel a hálózaton. A Megújuló Energiák Nemzetközi Gazdasági Fóruma (IWR) felmérése szerint több reaktor el fogja érni a 40 éves üzemidejét az elkövetkez? években.
Az atomer?m?vek azonos szinten tartására, idejekorán és 1,1 billió Eurót kellene befektetni az államoknak a kiöreged? rendszerek pótlására.
„Az atomenergiát alkalmazó országokra hatalmas költséghullám fog rázúdulni”, mondta az IWR-igazgatója, Dr. Norbert Allnoch.
A világon jelenleg üzemben tartott atomer?m?vek átlagosan 27 évesek. Mindenekel?tt az USA-ban vannak még ennél is öregebb atomer?m?vek, ezek átlagos életkora 32,9 év. Csak az USA-ban egyedül 396 millió Euróra lenne szükség az eddigi atomer?-színvonal megtartására. Franciaország (213 mrd. Euro), Japán (106 Mrd. Euro), Oroszország (76 mrd. Euro), Kanada (43 mrd. Euro).
Szintén átlagon felül öregek a reaktorok Angliában (29,6 év), Oroszországban (28,9 év) és Kanadában (28,7 év).
A World Nuclear Industry Status Report 2012 is elkészítette a mérleget: „Lehetetlenség lesz az elkövetkez? években az aktív atomreaktorok számát megtartani vagy megemelni.”
2012. 10. 22. | © Michael Debreczeni
© Fotolia.com | tuulijumala
A Wallstreet Journalban az év elején még ez állt: „Ismét van jöv?je az atomenergiának.”
Az aktuális számok azonban mást beszélnek: az Internationalen Atomenergie-Agentur (IAEA) aktuális felmérése szerint 4, 3 százalékkal – a 2010-es 2.630 milliárd kilowattóráról 2.518 kilowattórára – ment vissza az atomenergiából történ? villamosenergia-termelés 2011-ben szerte a világon. Ez a legalacsonyabb állás 2003 óta.
Hogy el tudjuk ezt a nagyságot képzelni: ez kb. négyszer akkora villamosenergia, mint amennyit Németországban 2010-ben felhasználtak – vagy a világ villamosenergia felhasználásának 13 százaléka.
A Nemzetközi Atomenergia Szövetség aktuális adatai szerint világszerte még 437 atomreaktor üzemel kereken 372.000 megawatt összteljesítménnyel a hálózaton. A Megújuló Energiák Nemzetközi Gazdasági Fóruma (IWR) felmérése szerint több reaktor el fogja érni a 40 éves üzemidejét az elkövetkez? években.
Az atomer?m?vek azonos szinten tartására, idejekorán és 1,1 billió Eurót kellene befektetni az államoknak a kiöreged? rendszerek pótlására.
„Az atomenergiát alkalmazó országokra hatalmas költséghullám fog rázúdulni”, mondta az IWR-igazgatója, Dr. Norbert Allnoch.
A világon jelenleg üzemben tartott atomer?m?vek átlagosan 27 évesek. Mindenekel?tt az USA-ban vannak még ennél is öregebb atomer?m?vek, ezek átlagos életkora 32,9 év. Csak az USA-ban egyedül 396 millió Euróra lenne szükség az eddigi atomer?-színvonal megtartására. Franciaország (213 mrd. Euro), Japán (106 Mrd. Euro), Oroszország (76 mrd. Euro), Kanada (43 mrd. Euro).
Szintén átlagon felül öregek a reaktorok Angliában (29,6 év), Oroszországban (28,9 év) és Kanadában (28,7 év).
A World Nuclear Industry Status Report 2012 is elkészítette a mérleget: „Lehetetlenség lesz az elkövetkez? években az aktív atomreaktorok számát megtartani vagy megemelni.”
2012. 10. 22. | © Michael Debreczeni
© Fotolia.com | tuulijumala
A Wallstreet Journalban az év elején még ez állt: „Ismét van jöv?je az atomenergiának.”
Az aktuális számok azonban mást beszélnek: az Internationalen Atomenergie-Agentur (IAEA) aktuális felmérése szerint 4, 3 százalékkal – a 2010-es 2.630 milliárd kilowattóráról 2.518 kilowattórára – ment vissza az atomenergiából történ? villamosenergia-termelés 2011-ben szerte a világon. Ez a legalacsonyabb állás 2003 óta.
Hogy el tudjuk ezt a nagyságot képzelni: ez kb. négyszer akkora villamosenergia, mint amennyit Németországban 2010-ben felhasználtak – vagy a világ villamosenergia felhasználásának 13 százaléka.
A Nemzetközi Atomenergia Szövetség aktuális adatai szerint világszerte még 437 atomreaktor üzemel kereken 372.000 megawatt összteljesítménnyel a hálózaton. A Megújuló Energiák Nemzetközi Gazdasági Fóruma (IWR) felmérése szerint több reaktor el fogja érni a 40 éves üzemidejét az elkövetkez? években.
Az atomer?m?vek azonos szinten tartására, idejekorán és 1,1 billió Eurót kellene befektetni az államoknak a kiöreged? rendszerek pótlására.
„Az atomenergiát alkalmazó országokra hatalmas költséghullám fog rázúdulni”, mondta az IWR-igazgatója, Dr. Norbert Allnoch.
A világon jelenleg üzemben tartott atomer?m?vek átlagosan 27 évesek. Mindenekel?tt az USA-ban vannak még ennél is öregebb atomer?m?vek, ezek átlagos életkora 32,9 év. Csak az USA-ban egyedül 396 millió Euróra lenne szükség az eddigi atomer?-színvonal megtartására. Franciaország (213 mrd. Euro), Japán (106 Mrd. Euro), Oroszország (76 mrd. Euro), Kanada (43 mrd. Euro).
Szintén átlagon felül öregek a reaktorok Angliában (29,6 év), Oroszországban (28,9 év) és Kanadában (28,7 év).
A World Nuclear Industry Status Report 2012 is elkészítette a mérleget: „Lehetetlenség lesz az elkövetkez? években az aktív atomreaktorok számát megtartani vagy megemelni.”
2012. 10. 22. | © Michael Debreczeni
Az energiakonszern RWE nem épít több atomer?m?vet. A konszern új vezet?je, Peter Terium lezárja el?dje, Jürgen Großmann pro-atom-irányzatát, jelenti a német Süddeutsche Zeitung. Lásd az október 29-én közzétett cikkünket is: https://www.mnnsz.hu/2012/10/29/eladja-brit-atomenergetikai-erdekeltseget-az-rwe-es-az-e-on/.
RWE eladásra kínálta fel a Horizon Nuclear Power Ltd. (Cloucester/Anglia) angol atom-leányvállalatát, amit az E.Onnal közösen m?ködtetett eddig. Ez év márciusában mindkét német energiaóriás bejelentette, hogy letesznek az angliai új atomer?m?vek további tervezésér?l és eladásra felkínálták a Horizont, amit többek között a hatalmas költségekkel indokoltak meg. Eredetileg 6.000 MW nagyságban akartak atomer?m?veket építeni Angliában.
Az RWE felügyel?bizottságának információja után már az elkövetkez? napokban lezárulhat ez az értékesítési üzlet. A favorit a Hitachi konszern körül csoportosuló konzorcium.
Az RWE, mint els? energiakonszern teljesen elbúcsúzott az atomenergiától – nem csak külföldön. És most követte az Eon is.
Fukushimáig természetesen a németeknek voltak a „legbiztosabb atomer?m?vei a világon”. Világszinvonalasnak hírdették magukat. Az Eon egy nagy atomer?m?be fektetett be Lappországban és az RWE pedig Hollandiában, Romániában és Bulgáriában. De amint tudjuk, hogy több ország is leállította ezeket az atomprogramokat.
Bulgáriában, ahol 2 atomer?m? blokk m?ködik, gázturbinás er?m?vet építenek helyette ugyan azon a területen (Belene). Ezzel a lépéssel els?sorban az oroszoktól való függ?séget akarják csökkenteni.
Románia, ahol 2 atomer?m? blokk m?ködik, is kérdésessé tette az eddigi atomer?m?vi programját (http://www.bdo.hu/iparagak/energia/energia-ipari-hirek-/195-kerdesesse-vaalt-a-roman-atomeromu-jovoje.html).
Hollandia, ahol eddig 2 atomer?m? blokk m?ködött, ma már csak 1 üzemel, amely az ország villamosenergia termelésében mindössze 3,6 %-kal részesül.
Atomenergia az EU-tagállamokban
Jelenleg az EU energiaellátásának mintegy harmada nukleáris eredet?, 14 tagállamban 145 atomer?m? m?ködik. Tehát az EU 27 tagországa közül pillanatnyilag 14 ország foglakozik atomenergiával. (2012. 03.16. adatok).
A következ? tagállamokban van atomer?m? (zárójelben a m?köd? blokkok száma olvasható): Belgium (7), Bulgária (2), Csehország (6), Finnország (4), Franciaország (58), Németország (17), Magyarország (4), Hollandia (1), Románia (2), Szlovákia (4), Szlovénia (1), Spanyolország (8), Svédország (10), Egyesült Királyság (19). Olaszország és Lengyelország pedig további blokkok építését tervezi.
Dánia, Írország, Görögország, Ciprus, Luxembourg, Málta, és Portugália soha nem m?ködtetett atomer?m?vet és ezt nem is tervezik a közeljöv?ben, Ausztria és Olaszország pedig már minden korábban m?köd? er?m?vét bezárta.
A fukushimai nukleáris balesetet követ?en az EU szinte azonnal reagált: az összes atomer?m?vel megállapodás született arról, hogy egységes kritériumrendszer alapján, önkéntes alapon mind a 145 (m?köd? vagy leállított) létesítmény felméri ellenálló képességét.
A stressztesztben az atomer?m?vet m?ködtet? mind a 14 uniós tagállam (Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia), valamint Litvánia is részt vett, amely jelenleg szereli le utolsó m?köd? atomenergia-termel? egységét. A tagállamokon kívül Svájc és Ukrajna is tevékenyen együttm?ködött a programban, de az Unióval szomszédos más országok is részvétettek benne.
http://ec.europa.eu/energy/nuclear/safety/stress_tests_en.htm
A stresszteszt lezárult, amelynek eredményét közzétették: „Gyakorlatilag valamennyi atomer?m? biztonságán javítani kell”
http://ensreg.eu/EU-Stress-Tests/EU-level-Reports
A vizsgálat összesen több száz hiányosságot mutatott ki, ezek kiküszöbölésére 10 és 25 milliárd euró közötti összeget kellene fordítani. Amit végfogyasztóknak kellene majd megfizetniük. A legtöbb problémát a franciaországi létesítményeknél tapasztalták.
121 reaktornál földrengés mer? készülékeket kell felszerelni vagy azokat modernizálni. 32 reaktornál hiányoznak az elszívó berendezések, amivel balesetkor veszélyeztetés nélkül csökkenteni lehetne a reaktorokban emelked? nyomást. 81 reaktornál nem biztonságos helyen vannak a súlyos baleset esetén szükséges felszerelések és 24 reaktornál hiányzott a tartalék ellen?rzési terem…, valamint több atomer?m?ben nem voltak kielégít?ek az árvíz elleni védelmi intézkedések illetve rendelkezések.
Németországban 12 reaktort teszteltek a 17-b?l: Biblis A és B, Brokdorf, Brunsbüttel, Emsland, Grafenrheinfeld, Grohnde, Gundremmingen B és C, Isar I és II, Krümmel, Neckarwestheim I és II, Philippsburg I és II, Unterweser. Ahol szintén voltak hiányosságok a fenti pontokban.
Igen súlyos hiányosságokat mutat az EU-jelentése két atomer?m?ben – Olkiluoto Finnországban és Forsmark Svédországban, ahol az üzemeltet?knek kevesebb mint egy órájuk van, egy teljes áramkimaradás esetén vagy egy h?t?rendszerének a kiesése után a biztonsági rendszereket újraindítani.
A paksi atomer?m?ben a magyar Országos Atomenergia Hivatal 2011-ben végzett biztonsági ellen?rzést az EB kritériumai alapján, majd 2012 tavaszán nemzetközi felülvizsgálatot tartottak uniós szakért?kkel. Az err?l készült jelentés szerint súlyos baleset esetén radioaktív anyagokat kellene a szabadba engedni Pakson, hogy megvédjék a reaktorok épületét a túlnyomástól. Ezért további biztonságnövelésre van szükség a magyar er?m?ben. A Paksi Atomer?m? Zrt. szóviv?je májusban azt mondta, hogy a jelentésben is támogatott intézkedéseket az er?m? a most futó biztonságnövel? projektjével valósítja meg.
Az 1986-os csernobili atombaleset után Európában szigorították az atomer?m?vek biztonsági el?írásait, ezeket azonban huszonhat év alatt sem sikerült maradéktalanul teljesíteni – állapítja meg a bizottsági jelentés
Egy korszak vége egyre láthatóbb. Vége az atomenergia reneszánszáról való álmodozás. Svájc eldöntötte az atomenergia technikából való kiszállást Fukushima után – Németországgal egyid?ben. Az olaszok 92 százaléka ellene van. Japánban jelenleg 50 atomer?m?vet leállítottak a régebbi 52-b?l. 2040-ig azonban ott is lezárják véglegesen az atomenergiai tevékenységet. Litvániában nemrég szavaztak az újabb atomer?m?vek építése ellen.
Az okok? Fukushima az egyik. Az olyan technika, amely évszázadokra egész földrészt lakhatatlanná tesz, az kriminális.
A második ok: Egy olyan világban, amelyik a gyors profitot keresi, ott nincsen helye több millárdos befektetéseknek, amik a végén a duplájába kerülnek.
Ezzel szemben a megújuló energiák költségkedvez?bbek és egyre jutányosabbak. Ezeken felül még biztonságos, környezetbarát és bármikor elérhet?. A jöv? megújítható. Az ökoáram gazdaságtalanná teszi az atomer?m?veket.
Kapcsolódó linkek:
http://de.wikipedia.org/wiki/Kernenergie_nach_L%C3%A4ndern
2012.10.30. | © Michael Debreczeni
Az olasz kormányzat jelenleg tárgyalja az új nemzeti energiastratégiát. Ebben az olasz energiaszektort akarják modernizálni és új támogatási programokat akarnak bevezetni a megújuló energiák számára,
miután az eddigi betáplálási-program kifutott, (2012.10.26-án írtunk err?l: https://www.mnnsz.hu/2012/10/16/a-gse-aktualis-adatai-a-fotovoltaikra-iranyitott-maximalis-tamogatasi-osszeget-mar-2013-elejen-el-fogjak-erni-olaszorszagban/).
Erre az évre már csak 242 millió Euró maradt a szoláráram betáplálási tarifa részére elkülönítve, ezután már nem lehet újabb pv-rendszereket bejelenteni. 2020-ig 180 millió Eurót akar a kormány a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba fektetni. Azzal a céllal, hogy addig a megújuló energiaforrások részesesülésével a villamosenergia-szükséglet 36-38 %-át fedezze.
Az energiaköltségeket csökkenteni
A program céljai között szerepel az energiaköltségek csökkentése, az európai környezetvédelmi célok elérése, magasabb ellátásbiztonság és az olasz energiaszektor fejlesztése.
2012.10.23. | forrás: Gazdasági Fejlesztések Minisztériuma Olaszország | © Michael Debreczeni
Az olasz kormányzat jelenleg tárgyalja az új nemzeti energiastratégiát. Ebben az olasz energiaszektort akarják modernizálni és új támogatási programokat akarnak bevezetni a megújuló energiák számára, miután az eddigi betáplálási-program kifutott,
(2012.10.26-án írtunk err?l: https://www.mnnsz.hu/2012/10/16/a-gse-aktualis-adatai-a-fotovoltaikra-iranyitott-maximalis-tamogatasi-osszeget-mar-2013-elejen-el-fogjak-erni-olaszorszagban/).
Erre az évre már csak 242 millió Euró maradt a szoláráram betáplálási tarifa részére elkülönítve, ezután már nem lehet újabb pv-rendszereket bejelenteni. 2020-ig 180 millió Eurót akar a kormány a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba fektetni. Azzal a céllal, hogy addig a megújuló energiaforrások részesesülésével a villamosenergia-szükséglet 36-38 %-át fedezze.
Az energiaköltségeket csökkenteni
A program céljai között szerepel az energiaköltségek csökkentése, az európai környezetvédelmi célok elérése, magasabb ellátásbiztonság és az olasz energiaszektor fejlesztése.
2012.10.23. | forrás: Italienisches Ministerium für wirtschaftliche Entwicklung | © Michael Debreczeni
Az olasz kormányzat jelenleg tárgyalja az új nemzeti energiastratégiát. Ebben az olasz energiaszektort akarják modernizálni és új támogatási programokat akarnak bevezetni a megújuló energiák számára, miután az eddigi betáplálási-program kifutott, (2012.10.26-án írtunk err?l: https://www.mnnsz.hu/2012/10/16/a-gse-aktualis-adatai-a-fotovoltaikra-iranyitott-maximalis-tamogatasi-osszeget-mar-2013-elejen-el-fogjak-erni-olaszorszagban/).
Erre az évre már csak 242 millió Euró maradt a szoláráram betáplálási tarifa részére elkülönítve, ezután már nem lehet újabb pv-rendszereket bejelenteni. 2020-ig 180 millió Eurót akar a kormány a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba fektetni. Azzal a céllal, hogy addig a megújuló energiaforrások részesesülésével a villamosenergia-szükséglet 36-38 %-át fedezze.
Az energiaköltségeket csökkenteni
A program céljai között szerepel az energiaköltségek csökkentése, az európai környezetvédelmi célok elérése, magasabb ellátásbiztonság és az olasz energiaszektor fejlesztése.
2012.10.23. | forrás: Gazdasági Fejlesztések Minisztériuma Olaszország | © Michael Debreczeni
Az olasz kormányzat jelenleg tárgyalja az új nemzeti energiastratégiát. Ebben az olasz energiaszektort akarják modernizálni és új támogatási programokat akarnak bevezetni a megújuló energiák számára, miután az eddigi betáplálási-program kifutott, (2012.10.26-án írtunk err?l: https://www.mnnsz.hu/2012/10/16/a-gse-aktualis-adatai-a-fotovoltaikra-iranyitott-maximalis-tamogatasi-osszeget-mar-2013-elejen-el-fogjak-erni-olaszorszagban/).
Erre az évre már csak 242 millió Euró maradt a szoláráram betáplálási tarifa részére elkülönítve, ezután már nem lehet újabb pv-rendszereket bejelenteni. 2020-ig 180 millió Eurót akar a kormány a megújuló energiákba és az energiahatékonyságba fektetni. Azzal a céllal, hogy addig a megújuló energiaforrások részesesülésével a villamosenergia-szükséglet 36-38 %-át fedezze.
Az energiaköltségeket csökkenteni
A program céljai között szerepel az energiaköltségek csökkentése, az európai környezetvédelmi célok elérése, magasabb ellátásbiztonság és az olasz energiaszektor fejlesztése.
2012.10.23. | forrás: Gazdasági Fejlesztések Minisztériuma Olaszország | © Michael Debreczeni
Amikor Fukushima után Angela Merkel, a német szövetségi kancellár kihívta az energiafordulatot, úgy az valóban joggal volt forradalmi tettnek nevezhet?. A fosszil-atomos energiagazdálkodás százszázalékos átállása egy újabb energiakorszakra forradalmias és bátor. De ahol egy forradalom jelentkezik, ott egy ellenforradalom is felüti a fejét.
A kancellárasszony tudta akkor, hogy pártjának kb. egyharmada követni fogja ?t, egyharmada ellene volt és egy további egyharmad semleges fog maradni. Rösler pártja, az FDP pedig úgy is csak azt csinálja, amit a régi energiagazdaság akar.
Magyarországon pedig megéljük a kétharmad többség? kormányzástól az általuk és a központi irányítású energiagazdálkodástól a jöv? fenntartható energiafordulat direktíváit: a paksi atomer?m? további kib?vítésének és a megújuló energiaforrások er?teljes kiépítésének jelenleg nem id?szer? támogatásának a szükségességét. Ezek szerint az EU-tagállamok által elfogadott megújuló energiaforrások tematikájának és alkalmazásuknak a fokozása csak más tagállamokra érvényes, de nem Magyarországra, habár EU-tagságunk mivolta megkövetelné az elfogadottak követését és határid?s teljesítését.
A kételked? gondolatokat magukban hordozók, az „öreg” energiagazdaság érdekképvisel?i és az ellenforradalmárok a villamosenergia árak napjaink heves vitáiban elérkezettnek látják órájukat. A kételkedések és a félelem elterjesztésének idejében végtelenek a rengeteg energiapolitikailag értelmetlennek vehet? kijelentések és írások zöme. Az energiafordulat nagyon sokba kerül, nagyon unszociális és egyáltalán nem lehetséges.
De a kételked?k és a bizonytalankodók még soha nem írtak nagy történelmet. A változáshoz bátorság és kitartás szükséges.
- Igaz az, nem lehetséges pontos menetrendet felállítani az energiafordulatra.
- Igaz azonban az is, hogy pontosan a német Megújuló-Energia-Törvény (EEG) az, ami a megújuló energiákra történ? átállásra a leghatékonyabb és legsikeresebb eszköz lett és amit ezért szándékaival több mint 59 országban átvettek.
Az EEG alapjain nyugvó legfrisebb sikereredmények adatai: 2012 ?szén Németország villamosenergiájának 27 %-át már ökológikusan termelik, 2011-ben ez még csak 20 %-os volt.
Amennyiben a továbbiakban az EEG költségei szociálisan nézve kedvez?tlen helyzetet idéz el?, úgy azt a törvényt lehetséges és át is kell alakítani. Amit meg is tesznek és állandóan korrigálják és azz az új feltételekhez átszabják. De soha sem szüntetik meg! Mert a fordulattól faló elfordulás ugyebár nem lehetséges.
Ne felejtsük el, hogy az energiafordulat a harmadik ipari forradalom eljöttét csöngeti be, mint a g?zgép az els?t és az autó a másodikat. A korábbi kitörésekkor is voltak tiltakozások, félelmek és kételkedések. Amikor az els? vasút elindult, figyelmeztettek ellene, hogy „a tehenek elszédülnek, ha a vonatok 28 kilométer óránkénti sebességgel elzúgnak majd mellettük”.
Amikor Wilhelm II császárnak jelentették, hogy Berta Benz egy benzines autóval Mannheimról Pforzheimba utazott, ezt mondta: „Nekünk nem kellenek autók – amikor lovaink vannak.”
Ilyen mostani szinten folyik, szerintem Magyarországon az energiafordulat megvitatása. Semmi szó sincs a végességr?l és a hagyományos energiahordozók igen gyorsan emelked? árairól. És semmi szó sincs a klímaváltozás költségeir?l. Érdekes azonban az, hogy a hisztérikus id?kben mi magyarok mindig tudjuk, hogy mi ellen vagyunk, de azt ritkán, hogy mi mellett.
Mi is történt tulajdonképpen?
Az energia forradalmárainak ebb?l a jelenlegi szellemi diszkúzókból végre offenzívába kellene átmenniük és az ellenforradalmistákat határok közzé szorítani. A villamosenergia árának szükséges emelkedése az állandó és már elcsépelt áramár-hazugságokkal van tele. A nagy probléma ugyan is az, hogy továbbra is a végfogyasztóknak kell a nagy ipari szerepl?k villamosenergáját finanszírozni idehaza is.
Az biztosan igaz, hogy egy-két évig drágább lesz a villamosenergia az energiafordulat kialakításával – talán még egy korsó sörrel havonta – de azután már jutányosabb, mert a Nap és a szél soha nem küldenek számlákat.
Már néhány év múlva drágább lesz a fosszil-atomos villamosenergia ára mint a megújulókból származóé. És a mai felhajtásunkra akkor már csak mosolyogni fogunk.
2012.10.19. | Michael Debreczeni
