2035-ig mindössze harmadát fogjuk kihasználni a rendelkezésünkre álló és gazdaságilag is megtérül? energiahatékonysági lehet?ségeknek, ha nem változtatunk a mai módszereinken ? áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb, 2014 ?sz eleji elemzésében, amely kiemeli: a világon az energiahatékonyság mindenhol alulértékelt, holott ez az egyetlen olyan terület, ahol úgy lehet gazdasági növekedést elérni, hogy közben nem n? az energiafelhasználás. Ha az EU tagállamok teljesen kihasználnák az energiahatékonyságból származó lehet?ségeket, az 1,1%-os GDP növekedést eredményezne az IEA számításai alapján.
Az energiahatékonysági beruházások az IEA szerint emellett számos nem-anyagi el?nnyel is járnak: melegebb, szárazabb, egészségesebb lakásokban élhetünk.
A nemzetközi szervezet úgy látja, az energiahatékonyság piaca folyamatosan növekszik: 2012-ben világszerte összesen 300 milliárd dollárt fordítottak ilyen célokra.
Az amerikai ACEEE (American Council for an Energy-Efficient Economy) egy új tanulmányában azt állapította meg, hogy az új áramtermel? kapacitásokat legolcsóbban nem új er?m?vekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatunk: amíg azon energiahatékonysági programok, melyek az energia pazarlásának csökkentését célozzák, mintegy 3 USA Centbe kerültek kilowattóránként, addig ugyanennyi áramot er?m?ben legalább ennek kétszereséb?l, háromszorosából tudnak el?állítani. Ehhez hozzáadódik még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új er?m?re van szükség, és csökken a környezeti terhelés is – azaz a legolcsóbb energia az, amit fel sem használunk.
„Az energiahatékonyság hazánk legnagyobb gázlel?helye. A Magyar Energiahatékonysági Intézet kifejezetten örül annak, hogy 2014 ?sze lakossági energiahatékonysági ösztönz? programokat hozott, illetve annak, hogy az NFM ígérete szerint hamarosan jönnek az uniós forrásból támogatott lakossági energiahatékonysági beruházások. Minden magyar jól járhat az energiahatékonyság javításával, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz köt?dik, azaz rengeteg import gázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken. Ugyanakkor feltétlenül szükséges, hogy az eddig ismert vissza nem tér? támogatások mellé kedvezményes hiteleket is biztosítsanak állami forrásból, hiszen anélkül sokaknak csak álom marad az energiahatékonyság” – mondta Bart István, a MEHI ügyvezet?je.
Sajtóközlemény – Magyar Energiahatékonysági Intézet
