Az Agora Energiewende és a Sandbag által kiadott új jelentés szerint az EU napenergia piaca tavaly körülbelül 60%-kal vagy 10 GW-tal nőtt. Az elemzés azt is előrevetíti, hogy folytatódni fog a napenergia iránti igény növekedése – az EU napelem piacainak egészére vonatkozóan – a modulok árainak csökkenése miatt, és négy éven belül elérheti az évi 30 GW volument. Emellett a napenergia részesedése a jelentések szerint elérte a 4%-ot az EU elektromos áram portfólióján belül.
Megújulók / Nukleáris / Lignit / Kőszén / Gáz / Egyéb fosszilis
Kép: Agora Energiewende
Egész Európa piacát tekintve tavaly 60%-kal nőtt a napenergia iránti igény, 10 GW körüli szintet ért el; ez a német Agora Energiewende és az egyesült királyságbeli Sandbag szakemberei által végzett értékelésből derült ki, amely az EU 2018-ban fennálló elektromos rendszerét vette górcső alá.
A kedvező hírek ellenére a jelentés szerzői megjegyezték: „…az EU tíz százaléknál alacsonyabb részesedést tudhat magáénak a világ napenergia piacából, amely tavaly 109 gigawattot tett ki.”
Az elemzés arra a következtetésre jutott, hogy a napenergia jelenlegi növekedési üteme fog folytatódni a következő években, és a kereslet felhajtóerejét a csökkenő modulárak fogják adni. Megállapították, hogy az Európai Unióban 2018 során 29%-kal csökkentek a modulok árai. A jelentés szerzői szerint 2022-ig az EU napenergia iránti igénye elérheti a 30 GW-ot is.
Napenergia részaránya
Összességében azt mondhatjuk, hogy tavaly a napenergia 4%-ot képviselt az EU elektromos áram portfólióján belül, elektromos rendszereiket tekintve Olaszország 9%-os, Görögország 7%-os arányban támaszkodott a napenergiára.
Írország, Finnország, Lengyelország, Svédország, Horvátország és Magyarország lettek a sereghajtók, mindegyik országban 1% alatt maradt a napenergia részesedése.
„Az EU eddig elszalasztotta annak lehetőségét, hogy tőkét kovácsoljon a napelem modulok rendkívül kedvező áraiból, ami azt jelenti, hogy az új erőművekből származó napenergia gyakran olcsóbb, mint a hagyományos erőművek által előállított elektromos áram” – közölte Matthias Buck, az Energiewende elemzője.
Átfogó helyzetkép
A megújulók egészét tekintve, részesedésük az EU elektromos rendszerében körülbelül 2%-kal nőtt, 2018-ban 32,3% volt; ez a nagyobb volumenű nap-, szél- és biomassza erőműveknek köszönhető.
A jelentés szerint ez a fejlődés a kőszéntüzelésű erőművek termelését váltotta ki, különösen Németországban, az Egyesült Királyságban és Franciaországban; emellett a fejlődő vízenergia források a gázfogyasztás mérséklését támogatták. „Ennek következtében az Európai Unió teljes kőszén alapú energiatermelése 6%-kal esett vissza 2018-ban, ez 30%-kal alacsonyabb, mint a 2012-es szint.
Az elemzés készítői azt is állítják, hogy amennyiben az EU el akarja érni a 2030-ra vonatkozó célkitűzését, vagyis ha energiaszükségletének körülbelül 32%-át megújuló forrásokból kívánja fedezni, akkor az elektromos áram szektoron belül 57%-os részarányt kell elérnie, mivel a legnagyobb mennyiségű elektromos áram a szállítási rendszerek és az épületek ellátásához szükséges, elektromos járműveken és elektromos fűtésen keresztül, amelyeket szél- és napenergia fog majd ellátni.
A jelentés a szén és a gáz szerepével folytatódik, jelenleg ezek a főbűnösök az EU piacán előállt energiaár-emelések ügyében, hiszen a szén ára tavaly 15%-kal emelkedett, míg a gázé 30%-kal. „Ennek következtében Európában az elektromos áram nagykereskedelmi ára megawattonként 45-60 euróval nőtt. Ez a Németországban a legutóbb megtartott szél- és napenergia aukciókon kialakult szintnek felel meg” – vonták le a következtetést.
Forrás: pv-magazine
