A javában zajló energiaválság nagy ütemben gyorsítja fel az Európai Unió napenergiára történő átállását, az orosz-ukrán háború kitörése óta a napelemek kínai importja nagyjából a két és félszeresére nőtt, több mint havi 2 milliárd eurós import értékkel. Az EU stratégiai célja a megújuló energiaforrások tömeges és gyors elterjesztése a napenergia segítségével – ezáltal pedig az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése –, azonban Magyarország az elmúlt hónapok eseményei alapján látszólag külön utakon jár.
Az orosz-ukrán háború kitörését követő energiaválság enyhítésére indította el az Európai Unió a REPowerEU kezdeményezését, melynek stratégiai része megszűntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget a napenergia segítségével – mind a lakossági fűtés, mind az ipari folyamatok esetében.
A Bizottság jelentése szerint a napelemes energia költségei az elmúlt évtizedben 82%-kal csökkentek, és így az egyik legversenyképesebb villamosenergia-forrássá vált az EU-ban. Ennek köszönhetően a napenergiára történő áttéréssel az országok kevésbé vannak kitéve a fosszilis tüzelőanyag-árak ingadozásának.
A napenergia töretlen Uniós népszerűségét jól mutatja, hogy a napelemek Kínából történő importja bár már 2021-ben is egymilliárd euró körül alakult, a háború kitörését követően azonban két és félszeresére nőtt. Így a legfrissebb adatok szerint
a huszonhét EU-s ország átlagosan havi 2,28 milliárd eurót fizet napelemekért a legnagyobb európai importőrnek, Kínának.
A jelentés alapján a fotovoltaikus (PV) és a naphőtechnológiák azért számítanak kiemelkedően kedvezőnek, mivel gyorsan bevezethetők, és a lakosság, valamint a vállalkozások számára is pénzügyi, illetve klímavédelmi előnyökkel járnak.
A következőképp fogalmazott az Európai Bizottság a napenergia lakossági és ipari felhasználásáról: „Az uniós polgárok nagyra értékelik ezt az autonómiát, hogy akár egyénileg, akár közösen termelhetnek saját energiát. Ez hatalmas lehetőség egész városok és régiók számára, különösen azok számára, amelyek új energia- és gazdasági modellre állnak át. A napenergia-ágazat nemcsak megújuló villamos energiát és hőt termel, hanem munkahelyeket, új üzleti modelleket és induló vállalkozásokat is.”
Csak éppen nem Magyarország esetében. Hazánk különutas energiapolitikája már a megújuló energia terén tett klímavállalásaival is egyértelmű. Egyre több EU-s ország gyorsítja a megújuló energiára való átállást, ezzel szemben a magyar kormány a tiszta energia tekintetében minden erőforrást az atomenergia bővítésére fordít, a megújuló energia arányát az áramtermelésben alig kívánja növelni. Pedig már Paksnál is több energia termelésére képesek Magyarországon a naperőművek.