Nagyban befolyásolta a német termelést a rendkívül aszályos és szélcsendes nyár. A túl erős napsütés miatt pedig nem termeltek annyi áramot a napelemek sem.
Minden drágul az energiapiacon az idén. Felsmann Balázs energiapolitikai szakértő arról beszélt az ATV Start műsorában, hogy ennek az oka nagyrészt a különleges időjárás. A rendkívül aszályos és szélcsendes nyár például a német termelést nagymértékben befolyásolta. Mivel a németek nagyrészt átálltak a szélenergiára, a szél hiánya csökkentette az áramtermelést, magyarázta. A túl erős napsugárzás miatt pedig a napelemek nem termeltek annyi áramot, mintha csak 25 fok lett volna, tette hozzá. Az áremelkedés másik oka az Európai Unió szigorodó szén-dioxid-kvóta szabályozása, ami miatt már az idén beindult a szén-dioxid-kvóta áremelkedése, tudtuk meg.
Szó volt arról is, hogy a vízalapú áram termelési értéke csökkent, ami szintén az aszályra vezethető vissza, mert a kevés eső miatt alacsonyabb volt a vízhozam, és azt a szénalapú áramtermelés próbálta pótolni.
Rövidtávon nem megoldás Paks-2
A kormánynak az atomenergiával kapcsolatos álláspontjáról Felsmann azt mondta, Paks 2 csak kb. 10 év múlva fog termelni, így az rövidtávon nem megoldás. Hosszabb távon az a kérdés, folytatta, hogy a nukleáris energiát hogyan lehet majd összeilleszteni a megújuló energiákkal. Egyre többen építenek naperőműveket, magyarázta, ezek beépülnek a rendszerbe, és azokban az órákban, amikor a napsütés miatt emelkedik az áramtermelés, az lenyomja az áram árát, tájékoztatott az energiapolitikai szakértő. A nukleáris erőmű árai folyamatosan magasabbak, és nem biztos, hogy talál olyan piacot, ahol azon az áron el tudja adni az áramot, jegyezte meg.
Nem figyelünk oda az áramhasználatra
Felsmann megemlítette, hogy a legtöbb lehetőség az energiatárolási rendszerben van, mert ki tudja pótolni a hűvösebb órákban csökkenő áramtermelést. Az egyik alkalmazkodási lehetőség a piacon tehát a rugalmasságban van, és a nukleáris termelés kevéssé rugalmas ilyen szempontból. A másik lehetőség a fogyasztói oldal rugalmassága, közölte. Erre most is van műszaki megoldás, de még nincs elterjedve, mert a lakosság hatósági áron kapja az áramot, így nem érdemes odafigyelni arra, hogy például akkor kapcsoljuk be a mosogatógépet, amikor olcsóbb az áram.
A villanybojlerek esetében ez már évtizedek óta működik, jegyezte meg, amikor éjszakai, vagyis inkább vezérelt áramra vannak kötve, melyek központilag irányítva akkor kapcsolnak be, amikor felesleges többletenergia van a rendszerben és olcsóbb az áram. Ezt a lehetőséget szélesebb körben akkor lehet bevezetni, amikor az árak jobban követik a tényleges kereslet-kínálati viszonyokat, közölte Felsmann Balázs.
