A minap egy energetikai fórumon felbukkanó politikus azzal állt kamera elé, hogy a hazai napelemhasználatot azért nem támogatja, mert este van szüksége áramra, és akkor nem süt a Nap. Mivel a gyerekcip?ben járó háztartási napenergia-hasznosítás azonban egyre s?r?bben cseréli nagyobbra a cip?jét, nem a sötétségbe vinnénk pusztán némi fényt azzal, hogy összeállítottunk a témában egy beruházási kisokost.
Fotó: AFP / Michael Kappeler
Mennyib?l jön ki egy háztet?re kerül? napelem-rendszer? Hogyan érdemes méretezni? Napcella vagy napkollektor? És mennyi id? alatt térül meg egy-egy ilyen beruházás? Igaz-e, hogy ezen a területen is minden gyártmány kínai? Ezekhez hasonló kérdésekkel nap mint nap találkoznak az iparági szerepl?k. Ám mivel a témában járatlanok számára a legnagyobb gondot éppen a tájékozódás jelenti, ezért 12 pontba szedve kapaszkodókat adunk e rengetegben.
1.) Mennyit süt a Nap, és abból mennyi hasznosítható?
A nap sugárzását elektromos árammá alakító napelem teljesítménye a típustól, a sugárzás intenzitásától, hosszától, valamint a napsugarak beesési szögét?l függ. Magyarországon a legnaposabb terület a Duna-Tisza közének déli fele (2000 óra/év napsütéssel), a legkevésbé napos területeket pedig az észak-keleti régió, illetve az Alpokalja jelenti (1800 óra/év napsütéssel). Egy átlagos méret? családi ház tetejére telepített, a fogyasztást akár teljes egészében kiváltani képes rendszer mérete ennél fogva lehet az egyik helyen például 2, a másikon pedig 3 kW-os is, mivel ezekb?l a jellemz?en déli irányba tájolt, kis d?lésszög? rendszerekb?l Nyugat-, és Észak-Magyarországon 2100-3150 kWh, a déli területeken pedig 2300-3450 kWh energia nyerhet?.
2.) Napelem vagy napkollektor – mi a különbség?
A napelemes rendszer fotovillamos elven m?ködik, vagyis a nap energiáját félvezet?k és egy generátor segítségével árammá alakítja át. A napkollektor nem villamos energiát, hanem h?t állít el? a napsugarakból. A napelemeket a fogyasztó villamos energia igényeinek kiváltására, a napkollektort pedig f?ként használati melegvíz el?állítására, illetve f?tésre használják, vagyis zömmel a földgázfogyasztást csökkentik.
3.) Milyen hatásfokúak és hová ajánlottak a napkollektoros rendszereknek?
A napkollektorok hatásfoka függ a napkollektorok fajtáitól, és a különböz? küls? körülményekt?l is, az olcsóbb síkkollektoros rendszerek hatásfoka így a téli és nyári id?járás függvényében akár 5 és 75 százalék között is ingadozhat, miközben egy „U” vákuumcsöves, tükröket is használó – de jóval drágább – rendszer képes a 70 százalék feletti hatásfokot éves átlagban is produkálni.
A napkollektor rendszer által el?állított energiát a háztartások általában használati melegvíz el?állítására, illetve f?tés rásegítésre használják. Gyakori, hogy szállodák, kempingek ezt használják a medence f?tésére is, sportpályák, áruházak és irodák viszont a f?tés mellett egyre inkább a h?tés rásegítésre is használják.
4.) Mennyi id? alatt térülnek meg a napkollektoros és a napelemes rendszerek?
El?bbi rendszerek megtérülési idejét manapság 6-12 évben határozzák meg a keresked?k. De garanciát aktuálisan a legtöbb forgalmazó cég 15 évre vállal, de van, aki azt is, hogy a 25 éves élettartam során 19 évig a kollektor képes az eredeti hatásfokkal dolgozni.
Utóbbiak közül, csak az öner?s beruházásokat nézve az olcsóbb rendszerek nagyjából 8, a drágábbak 10-12 év alatt képesek kitermelni a létesítési költségüket. A napelem-cellák gyakorlatilag korlátlan ideig m?ködnek, a modulok élettartalma átlagosan 25 év. A gyártók általában 12-15 évre, a névleges teljesítmény leadásának 90 százalékára vállalnak garanciát. De van olyan termékajánlat is, amelyre a forgalmazó több mint 30 évre vállal 80 százalékot meghaladó teljesítménygaranciát.
5.) A szigetüzem? vagy hálózatra visszatápláló napelemes rendszer jobb?
A sziget üzem? (akkumulátoros) rendszerek költségének jelent?s tétele az energiatároló akkumulátoroké, amit a hálózatra táplálóknak voltaképpen a meglév? villamos energia hálózatot tárolásra használva nem kell megfizetniük. A szolár-akkumulátorokat ennél fogva ott érdemes telepíteni, ahol nincs vezetékes hálózat. Ezen kívül lényeges különbség nincs a két rendszer között.
A különbséget napelem és napelem között az jelentheti, hogy az monokristályos, polikristályos vagy a vékonyréteg? (amorf, CIGS, CdTe) technológiával készült-e. Hatásfok alapján az el?bbi két típus átlagosan 14-20, az utóbbi többnyire 8-10 százalékos hatásfokkal m?ködnek. A vékonyréteg? modul viszont szórt fényben és melegebb id?pben jobban teljesít. A családi házakra f?ként valamelyik kristályos technológia telepítése a jellemz?, itt a napelemek helyigénye 1 kW-ra számolva mintegy 7 négyzetméter. A vékonyréteget inkább az ipari méret? felhasználás jellemzi, illetve az, ha az optimálistól eltér? tájolás szükséges.
6.) Mi van, ha nem süt a Nap?
Ez szinte kizárólag a fotovoltaikus rendszereket érinti. Nem valószín?, hogy tökéletesen megegyezik a fogyasztás az éppen megtermelt energia mennyiségével, de a hálózatra visszatölt?s, és a sziget üzemmódban akkumulátorra dolgozó napcella rendszerek esetében is az a meghatározó, hogy a termelés és a fogyasztás napi, heti vagy havi szinten egyensúlyba kerüljön. Éjszaka a termelés nulla, a fogyasztás minimális, délben viszont a termelés akkor is lehet maximális, ha nincs otthon senki. Az így a hálózatra (illetve akkumulátorokba) felöltött plusz energia este, amikor a fogyasztás megugrik, a termelés pedig kisebb lesz, „elfogyasztható”.
Ez a kiegyenlít?dés úgy is érvényesíthet?, hogy ha a nyaralás miatt két hétig csak termel a rendszer, akkor az a téli hónapok alatt fogyasztódik el. Azt azonban érdemes szem el?tt tartani, hogy a napcella rendszerek nem folyamatos túltermelésre, hanem arra valók, hogy a lakások éves fogyasztásnak megfelel? villamos energiát helyben állítsák el?.
7.) Hogyan épül fel egy hálózatra visszatápláló rendszer?
Az ilyen rendszer három f? részb?l áll: a napelemekb?l, az inverterb?l és a termelés/fogyasztás mér?b?l. A napelemek által termelt energiát a hálózat és a háztartási fogyasztók számára is kezelhet? min?ség? villamos energiává kell alakítani. A 230V, 50Hz váltakozó feszültséget az inverter állítja el?, de az elem egy sor védelmi funkciót is ellát a rendszerben, és az is a feladata, hogy teljes szinkronban dolgozzon a hálózattal. Ennek számlájára írható, hogy a rendszernek bizonyos szempontból az inverter a leggyengébb láncszeme. Úgy értve, hogy a szakemberek a projektköltségek teljes üzemi ciklusra számolásakor javasolják legalább egy invertercsere beszámítását a költségoldalon.
8.) Mi történik, ha a hálózatra táplált mennyiség több vagy kevesebb, mint a fogyasztás?
Az áramszolgáltató a jelenlegi jogszabályok szerint köteles a háztartási fogyasztó által megtermelt, de el nem használt energiát megvásárolni. A hálózatra visszatáplálással kapcsolatban szerz?dést kell kötni, és havi, negyedéves, vagy éves, úgynevezett szaldóelszámolást kérhet a fogyasztó. Vagyis az adott id?szakban az elszámolás alapja mindig a hálózatra feltöltött és onnan elfogyasztott energia különbsége – csak ezt kell megfizetni.
A szerz?dés szólhat arról is, hogy a túltermelést a szolgáltató megveszi, de ezt rendszerint nyomott árhoz kötött – éppen azért, hogy ne érje meg eleve túlméretezett, folyamatosan feltölt? napcella rendszerben gondolkodni.
Nem kell külön építési engedély a napkollektor és napelemes rendszer telepítéséhez, de barkácsolásra, „Csináld magad!” programként a napcella vagy napkollektor telepítés nem javasolt. A rendszereket ma már a szerz?déskötést?l számított néhány héten belül a legtöbb cég a helyszíni felméréssel együtt telepíteni is vállalja. Ezzel kapcsolatban érdekes tény, hogy az áramszolgáltatókkal mindez nem mindig zajlik ennyire zökken?mentesen. Az óracserére sok esetben hónapokat is várni kell – ezt érdemes bekalkulálni.
9.) Milyen költségei vannak a napelemes rendszerek hálózatra kapcsolása?
Az úgynevezett háztartási méret? kiser?m?vek csatlakoztatása (ebbe a lakóházak és kisebb cégek rendszerei sorolhatók) nem jár költséggel. Külön csatlakozási díjat sem kell fizetni 32 Amper áramer?sségig, és a két irányban mér? „villanyóra” cseréje is az áramszolgáltató költség nélküli kötelezettsége. Mindezt a 2008-as villamos energia törvény (vet), illetve annak egyik végrehajtási rendelete írja el?, a szolgáltatók legfeljebb a létesítési dokumentáció elkészítéséért, tervezéséért kérhetnek pénzt, ezt azonban sok esetben a napelemet telepít? cég – ahogyan az ügyintézést is, magára vállalja.
10.) Kell-e védeni a napelemet a villámtól és a jégverést?l?
A napcella védelme, illetve karbantartása nem igényel különösebb figyelmet. Villámcsapás ellen összességében a lakóingatlant érdemes védelemmel ellátni, külön a napelemes rendszer ilyesmit nem kíván. Ahogyan havat lapátolni se kell róla, és a vegyi alapon m?köd? öntisztító rendszert sem muszáj évente többször ablakmosóval letisztítani.
Az már az alsóközép kategóriás napelemekre is jellemz?, hogy a gyártás során olyan biztonsági üveg mögé kerülnek, amelynek bírnia kell a 3 cm átmér?j? jégdarabok becsapódását is. Ez a tétel alapból a garancia része, ugyanakkor érdemes ezt a lakásbiztosításba is betetetni. A rendszer pusztán olyan rutinellen?rzést igényel, amelyben id?nként a villamos rendszer csatlakozóit, illetve a rögzít? elemeket megvizsgálják.
11.) Milyen márkát érdemes venni? Milyenek a kínai napelemek?
A kínálati oldalon ma már szinte kizárólag olyan cégek m?ködnek, melyek a tervezést?l a kulcsrakész, komplett kivitelezésig mindent vállalnak, és transzparensen be is áraznak. Az azonban nem mindegy, hogy milyen maga a „portéka”.
A kristályos technológiával készült napelemek hatásfoka nagyon hasonló, és rengeteg gyártója van, ami egyre élesebb árversenyt is generál. A gyártók közti különbséget az áron túl a kivitelezési min?ség és az élettartam jelenti. A szektor robbanásszer? növekedése nagyrészt a kínai gyártók dömpingjének köszönhet?; ahogyan az is, hogy sok német és más európai, illetve japán napcella gyártója kiszállt az üzletb?l – éppen az árverseny miatt. A keresked?k többsége azonban leginkább a német és a japán márkákra esküszik, f?ként a tartósságuk miatt, jóllehet köztük is találni szép számmal olyan cégeket, melyek a távol-keleten (f?ként Kínában) gyártatják a moduljaikat. De abban sincs semmi szokatlan az európai gyártásban, hogy szlovák cég Bosch-cellás gyártmánnyal, olasz központú cég pedig berlini gyártóüzemmel hirdeti magát.
A „kínai” jelz? önmagában itt nem min?sítés, mert az attól még lehet jó, megfelel?, vagy egészen rossz is. Ebb?l a mez?nyb?l azonban hárman, (az STP (Suntech), a Trina és a Yingli biztosan megüti a legfejlettebb „nyugati” gyártók szintjét. Ám miel?tt letenné bármelyik mellett is a voksot – javasolják a piaci szerepl?k – el?tte érdemes alaposan tájékozódni, mivel a döntés akár 25 évre is meghatározó lehet.
B?vebben: http://hvg.hu/
Forrás: http://hvg.hu/
