A megújuló energia joga, mint a szélenergia, a napenergia, a bioüzemanyagok el?állításával, kereskedelmével összefügg? jogi ismeretek, az erre kiképzett szakemberek jelentik a jöv?t egy ügyvédi irodának – nyilatkozta az [origo]-nak dr. Dessewffy Alice, aki az idén kapta meg a Budapesti Ügyvédi Kamara által 1999.ben alapított Eötvös Károly-díjat. A jogászszakember szerint továbbá az ügyvédség a jöv?ben sikerrel nyithat a nemzeti és az európai uniós források elosztásának joga, a pénzügyi jog, vagy az informatika, az internet, a telekommunikáció joga felé is.
A rendszerváltás történelmi lépték? változásai mennyire formálták át a hazai ügyvédtársadalmat?
A kilencvenes évek nagy privatizációihoz szükséges volt a nagy, nemzetközi ügyvédi irodák tapasztalata, mert ilyen bonyolult, szerteágazó jogügyletekhez az akkor itt m?köd? magyar ügyvédek az ismert történelmi, gazdasági okok miatt nem értettek. Ám az er?m?vek, az elektromos m?vek, a víz- és csatornázási m?vek privatizációs szerz?dései száz oldalnál kezd?dtek, és ez csak egyetlen példa a szerz?dések összetettségére. A magyar jogásztársadalom tehát tanult, korábban egyébként például a részvényeket, a váltót, a hitelbiztosítékok új fogalmait tanulta, vagy azt, miképp is m?ködik egy korlátolt felel?sség? társaság, egy részvénytársaság.
Azok az ügyvédek, akik beszéltek nyelvet, els?sorban angolt, németet, fel tudták venni a lépést, és a nagy nemzetközi ügyvédi irodák alkalmazták ?ket, olyan fizetésekért, melyeket korábban az ügyvédség nehezen tudott elképzelni. A második kategóriába a nagyobb magyar ügyvédi irodákat tenném (magunkat is ide sorolom), akik azért vehettek részt számos ügyletben sikerrel, mert a külföldi cégek ragaszkodtak hozzá, hogy valamilyen módon a magyar jogi környezetben magyar ügyvédi irodák is álljanak mellettük.
A harmadik kategória a legnagyobb, ?k a jogkeres? közönség klasszikus kártérítési, házassági bontóperes, biztosítási és még számtalan egyéb ügyeit intézik. Ez a kilencvenes évekt?l indult és kialakult felosztás 2008-ig, a válság kezdetéig tartott, akkor ugyanis minden megváltozott, új id?számítás kezd?dött, és magunk is szemléletmód váltáson mentünk keresztül, és kitörési lehet?ségeket kerestünk.
Miben nyilvánult meg ez az új id?számítás?
A privatizáció nagy hullámainak lezajlása után még sok külföldi t?ke érkezett be az országba, amely munkát adott az ügyvédségnek. A válsággal 2008-ban azonban egy olyan nem várt helyzet állt el?, hogy t?kebeáramlás helyett bizonyos értelemben megkezd?dött a t?kekivonás. Csak az ingatlannal kapcsolatban elég annyit megjegyezni, hogy a forgalom leállt, a nagy ingatlan-befektet?k nem vásároltak, fejlesztettek többet.
Ezt a válságot megérzik a nagy nemzetközi irodák, de náluk is jobban érzik a hazai tulajdonúak, illetve a harmadikként emlegetett legnagyobb csoport, akik a közvélemény által úgynevezett klasszikus ügyvédi tevékenységeket végzik. Összességében kicsit szomorúan mondhatom, a magyar ügyvédség nincs könny? helyzetben.
Amikor a gazdasági válságot követ?en leállt az ingatlan-hitelezés, a közjegyz?k például új tevékenységi formák felé nyitottak, és például nagyon sikeresen vették át a bíróságoktól és végzik a fizetési meghagyások kezelését. Milyen úton indulhat el a magyar ügyvédség?
Úgy gondolom, hogy új jogterületekben van kitörési lehet?ség. Ilyen például a megújuló energia joga, a szélenergia, a napenergia, a bioüzemanyagokkal összefügg? jogi ismeretek, az erre kiképzett szakemberek (nálunk már két kolléga is sikeresen megszerezte a képesítést) a jöv?t jelenthetik egy ügyvédi irodának. (Az Európai Unió célja, hogy teljes energiaszerkezetének 20 százaléka fenntartható forrásból kerüljön ki, és ennek érdekében er?feszítéseit a tervek szerint a villamosáram-termelési és f?tési-h?tési ágazatra kívánja összpontosítani – a szerk.) Magam sem gondoltam volna, milyen komoly jogi szaktudást igényel egy széler?m?vel kapcsolatos beruházás, amely nem csupán az új jogi ismereteket feltételezi, hanem a régieket is igényli, hiszen az er?m? például Szabó János bácsi mez?gazdasági területén van, s?t, újabb szomszédok is csatlakoznának, és rendezni kell a szolgalmi, a használati jogokat, miközben az önkormányzat is kvótát kér a termelt energiából. De a pénzügyi jogban is óriási lehet?séget látok a jogászok számára, a t?zsdéhez, a befektetési alapokhoz minden id?ben érteni kell, miként az adóhoz, a közbeszerzésekhez, az uniós joghoz.
Vagy, itt van az informatika, az internet, a telekommunikáció joga, megannyi új ismeret, terület és hadd említsek egy negyediket is: ez pedig a nemzeti források és az európai uniós források elosztásának joga. Sokan hiszik, bejön a pályázati pénz, a pályázatírók felsorakoznak, és valahogy majd megtörténik az elosztás. Ez egyáltalán nem így van, ezek a pályázati kiírások rendkívül összetettek. El?ször is, a nyeréshez öner? kell, ehhez ismernem kell az új hitelkonstrukciókat, ismerni kell a vállalatok szerkezetét, nem minden cég pályázhat ugyanazokra a vállalati kiírásokra. Még a pályázatírók sem tudják mindig, hogy mikor beszélhetünk úgynevezett kapcsolt vállalkozásról és a pályázni kívánók pontosan milyen kategóriába is tartoznak – nehogy jogszabályi akadálya legyen a sikeres kandidálásnak.
Az egyetemi képzés mennyiben követi ezeket a praktikus igényeket?
Az tény, hogy az elmúlt években jogász túlképzés volt, rengeteg helyen képeztek kés?bb komoly elhelyezkedési problémákkal szembesül? fiatal jogászokat. Ám a pályakezd? fiatalok között nagyon sok a tehetséges, törekv?, ?k meg fogják találni a számításukat.
