A szélenergia után a fotovoltaik rendszereknél is bevezetik az ipar?zési adók bevételének a szétosztását az önkormányzatok között 2013-tól.
Ezentúl az üzemeltet?- és a telephelyet adó önkormányzatok is profitálnak a fotovoltaik rendszerek ipar?zési adójából, fotó: IBC SOLAR AG
A csütörtök esti ülésén határozatot hozott a szövetségi parlament arról, hogy jöv? évt?l bevezeti a fotovoltaik rendszerek utáni ipar?zési adó megbontását. Így azok az önkormányzatok is profitálnak anyagilag, ahol a rendszerek fel vannak állítva. Az eddigi szabályzatban minden ipar?zési adókból ered? bevétel azokba az önkormányzatokba folyt be, ahol az üzemeltet? székhelye volt. A jöv? évt?l kezd?d?en a bevételek 70 %-a megy a fotovoltaik rendszert üzemeltet? székhelye szerinti önkormányzati kasszába és 30 % pedig a telephelyet üzemeltet? önkormányzathoz. Egyel?re csak az újonnan telepített fotovoltaik rendszerekre vonatkozik ez a szabályzat. 2023 után minden fotovoltaik rendszerre kötelez? lesz a határozat. Ezt a fajta szabályzatot nem olyan régen a szélenergiákra bevezették be.
A megújuló energiák ügynöksége (AEE) által elvégzett aktuális közvéleménykutatás erdeménye szerint a szövetségi állampolgárok 77 %-a üdvözli és jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságukban felállított napelemes er?m?veket.
2012.10.26. | forrás: www.photovoltaik.eu, Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
A szélenergia után a fotovoltaik rendszereknél is bevezetik az ipar?zési adók bevételének a szétosztását az önkormányzatok között 2013-tól.
Ezentúl az üzemeltet?- és a telephelyet adó önkormányzatok is profitálnak a fotovoltaik rendszerek ipar?zési adójából, fotó: IBC SOLAR AG
A csütörtök esti ülésén határozatot hozott a szövetségi parlament arról, hogy jöv? évt?l bevezeti a fotovoltaik rendszerek utáni ipar?zési adó megbontását. Így azok az önkormányzatok is profitálnak anyagilag, ahol a rendszerek fel vannak állítva. Az eddigi szabályzatban minden ipar?zési adókból ered? bevétel azokba az önkormányzatokba folyt be, ahol az üzemeltet? székhelye volt. A jöv? évt?l kezd?d?en a bevételek 70 %-a megy a fotovoltaik rendszert üzemeltet? székhelye szerinti önkormányzati kasszába és 30 % pedig a telephelyet üzemeltet? önkormányzathoz. Egyel?re csak az újonnan telepített fotovoltaik rendszerekre vonatkozik ez a szabályzat. 2023 után minden fotovoltaik rendszerre kötelez? lesz a határozat. Ezt a fajta szabályzatot nem olyan régen a szélenergiákra bevezették be.
A megújuló energiák ügynöksége (AEE) által elvégzett aktuális közvéleménykutatás erdeménye szerint a szövetségi állampolgárok 77 %-a üdvözli és jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságukban felállított napelemes er?m?veket.
2012.10.26. | forrás: www.photovoltaik.eu, Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
A szélenergia után a fotovoltaik rendszereknél is bevezetik az ipar?zési adók bevételének a szétosztását az önkormányzatok között 2013-tól.
Ezentúl az üzemeltet?- és a telephelyet adó önkormányzatok is profitálnak a fotovoltaik rendszerek ipar?zési adójából, fotó: IBC SOLAR AG
A csütörtök esti ülésén határozatot hozott a szövetségi parlament arról, hogy jöv? évt?l bevezeti a fotovoltaik rendszerek utáni ipar?zési adó megbontását. Így azok az önkormányzatok is profitálnak anyagilag, ahol a rendszerek fel vannak állítva. Az eddigi szabályzatban minden ipar?zési adókból ered? bevétel azokba az önkormányzatokba folyt be, ahol az üzemeltet? székhelye volt. A jöv? évt?l kezd?d?en a bevételek 70 %-a megy a fotovoltaik rendszert üzemeltet? székhelye szerinti önkormányzati kasszába és 30 % pedig a telephelyet üzemeltet? önkormányzathoz. Egyel?re csak az újonnan telepített fotovoltaik rendszerekre vonatkozik ez a szabályzat. 2023 után minden fotovoltaik rendszerre kötelez? lesz a határozat. Ezt a fajta szabályzatot nem olyan régen a szélenergiákra bevezették be.
A megújuló energiák ügynöksége (AEE) által elvégzett aktuális közvéleménykutatás erdeménye szerint a szövetségi állampolgárok 77 %-a üdvözli és jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságukban felállított napelemes er?m?veket.
2012.10.26. | forrás: www.photovoltaik.eu, Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
A szélenergia után a fotovoltaik rendszereknél is bevezetik az ipar?zési adók bevételének a szétosztását az önkormányzatok között 2013-tól.
Ezentúl az üzemeltet?- és a telephelyet adó önkormányzatok is profitálnak a fotovoltaik rendszerek ipar?zési adójából, fotó: IBC SOLAR AG
A csütörtök esti ülésén határozatot hozott a szövetségi parlament arról, hogy jöv? évt?l bevezeti a fotovoltaik rendszerek utáni ipar?zési adó megbontását. Így azok az önkormányzatok is profitálnak anyagilag, ahol a rendszerek fel vannak állítva. Az eddigi szabályzatban minden ipar?zési adókból ered? bevétel azokba az önkormányzatokba folyt be, ahol az üzemeltet? székhelye volt. A jöv? évt?l kezd?d?en a bevételek 70 %-a megy a fotovoltaik rendszert üzemeltet? székhelye szerinti önkormányzati kasszába és 30 % pedig a telephelyet üzemeltet? önkormányzathoz. Egyel?re csak az újonnan telepített fotovoltaik rendszerekre vonatkozik ez a szabályzat. 2023 után minden fotovoltaik rendszerre kötelez? lesz a határozat. Ezt a fajta szabályzatot nem olyan régen a szélenergiákra bevezették be.
A megújuló energiák ügynöksége (AEE) által elvégzett aktuális közvéleménykutatás erdeménye szerint a szövetségi állampolgárok 77 %-a üdvözli és jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságukban felállított napelemes er?m?veket.
Európa leggyorsabban fejl?d? energiaforrása a megújuló energia, mindez köszönhet? a meglév? EU-célnak. De hamarabb elértük azt a pontot, amikor az egyik irányban a munkahelyteremtést, az energiaellátás biztonságát és a klímavédelemet, a másik irányban pedig a drága fosszilis tüzel?anyagok növekv? függ?ségét látjuk magunk el?tt. Ami most szükséges, egy EU szint? kötelezettségvállalás, amivel a megújuló energiák forradalmát kontinensünkön tarthatjuk.
Ezért igény van a politikai tisztánlátásra és az egyértelm? célmeghatározásra. Csak így lesz lehetséges a vállalkozásokban és a kutatási intézményekben felkelteni a szükséges érdekl?dést, amivel a megújuló energiák kiépítése és annak szükséges (tározási, hálózati) technológiájának fejlesztése továbbra is folytatható lesz az elkövetkez? években.
Minden egyes Euró, amivel az olaj ára emelkedik, 400 millió Euróba kerül az európaiaknak havonta. Az energiarendszer új kiiagzításával majdnem a felére csökkentheti le az EU ezt a függ?séget 2030-ig. A megújuló energiák, a gépjárm?vek és az épületek hatékonysági standardjával kombinálva, felélénkítik társadalmunkat és Eurók milliárdjait takarítjuk meg vele.
Európát el lehet látni megújuló energiákból el?állított villamosenergiával 2050-ig. Ehhez a váltáshoz, mint fix célt, meg kell célozni a 2030-at.
Jelen pillanatban 12,5 százalékos a megújuló energiák részesedése az európai energiaszükségletben és el?reláthatóan el lesz érve a 20 százalékos érték 2020-ig.
2012.10.26. | forrás: www.photovoltaik.eu, Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
A szélenergia után a fotovoltaik rendszereknél is bevezetik az ipar?zési adók bevételének a szétosztását az önkormányzatok között 2013-tól.
Ezentúl az üzemeltet?- és a telephelyet adó önkormányzatok is profitálnak a fotovoltaik rendszerek ipar?zési adójából, fotó: IBC SOLAR AG
A csütörtök esti ülésén határozatot hozott a szövetségi parlament arról, hogy jöv? évt?l bevezeti a fotovoltaik rendszerek utáni ipar?zési adó megbontását. Így azok az önkormányzatok is profitálnak anyagilag, ahol a rendszerek fel vannak állítva. Az eddigi szabályzatban minden ipar?zési adókból ered? bevétel azokba az önkormányzatokba folyt be, ahol az üzemeltet? székhelye volt. A jöv? évt?l kezd?d?en a bevételek 70 %-a megy a fotovoltaik rendszert üzemeltet? székhelye szerinti önkormányzati kasszába és 30 % pedig a telephelyet üzemeltet? önkormányzathoz. Egyel?re csak az újonnan telepített fotovoltaik rendszerekre vonatkozik ez a szabályzat. 2023 után minden fotovoltaik rendszerre kötelez? lesz a határozat. Ezt a fajta szabályzatot nem olyan régen a szélenergiákra bevezették be.
A megújuló energiák ügynöksége (AEE) által elvégzett aktuális közvéleménykutatás erdeménye szerint a szövetségi állampolgárok 77 %-a üdvözli és jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságukban felállított napelemes er?m?veket.
Európa leggyorsabban fejl?d? energiaforrása a megújuló energia, mindez köszönhet? a meglév? EU-célnak. De hamarabb elértük azt a pontot, amikor az egyik irányban a munkahelyteremtést, az energiaellátás biztonságát és a klímavédelemet, a másik irányban pedig a drága fosszilis tüzel?anyagok növekv? függ?ségét látjuk magunk el?tt. Ami most szükséges, egy EU szint? kötelezettségvállalás, amivel a megújuló energiák forradalmát kontinensünkön tarthatjuk.
Ezért igény van a politikai tisztánlátásra és az egyértelm? célmeghatározásra. Csak így lesz lehetséges a vállalkozásokban és a kutatási intézményekben felkelteni a szükséges érdekl?dést, amivel a megújuló energiák kiépítése és annak szükséges (tározási, hálózati) technológiájának fejlesztése továbbra is folytatható lesz az elkövetkez? években.
Minden egyes Euró, amivel az olaj ára emelkedik, 400 millió Euróba kerül az európaiaknak havonta. Az energiarendszer új kiiagzításával majdnem a felére csökkentheti le az EU ezt a függ?séget 2030-ig. A megújuló energiák, a gépjárm?vek és az épületek hatékonysági standardjával kombinálva, felélénkítik társadalmunkat és Eurók milliárdjait takarítjuk meg vele.
Európát el lehet látni megújuló energiákból el?állított villamosenergiával 2050-ig. Ehhez a váltáshoz, mint fix célt, meg kell célozni a 2030-at.
Jelen pillanatban 12,5 százalékos a megújuló energiák részesedése az európai energiaszükségletben és el?reláthatóan el lesz érve a 20 százalékos érték 2020-ig.
Miért szükséges a szolárteljesítmény kiépítésének a deckelése, azaz lekorlátozása Németországban?
Kiszámítottuk, mit jelentene, ha több mint 52 gigawatt fotovoltaik teljesítmény lenne Németországban telepítve: akkor ugyanis nem lennének többé kifizet?d?ek a nagy energia konszernek fosszilis alaper?m?vei. Ezeknek tulajdonképpen állandóan alapüzem módban kell m?ködniük, napközben sokszor le tudnánk részben fedni az egész villamosenergia igényt megújuló energiával. A hagyományos energiaellátóknak meggy?lne a bajuk.
És hogyan lehetséges fosszilis nagyer?m?vek nélkül megélni az olyan napot, amikor nem fúj a szél és felh?s az ég?
A kérdés lényegében az: olcsóbb lesz továbbra is a szén, az olaj és a gáz eltüzelése. Vagy olcsóbb lesz akkor, ha pár fosszilis szükségállapotú-er?m?vet csak akkor üzemeltetünk be, amikor azt az id?járás valóban szükségessé teszi? A második esetben azzal számolunk, hogy maximál 2-5 centtel lesz drágább az áram mint manapság az eset. De az egyre dráguló fosszilis nyersanyagok is megemelnék az áram árát egyhamar és mindenféleképpen. Tehát jobb, ha egyb?l a megújuló villamosenergiára építünk, kíméljük klímánkat és függetlenné tesszük magunkat az importtól.
2012.10.26. | forrás: www.photovoltaik.eu, Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
A szélenergia után a fotovoltaik rendszereknél is bevezetik az ipar?zési adók bevételének a szétosztását az önkormányzatok között 2013-tól.
Ezentúl az üzemeltet?- és a telephelyet adó önkormányzatok is profitálnak a fotovoltaik rendszerek ipar?zési adójából, fotó: IBC SOLAR AG
A csütörtök esti ülésén határozatot hozott a szövetségi parlament arról, hogy jöv? évt?l bevezeti a fotovoltaik rendszerek utáni ipar?zési adó megbontását. Így azok az önkormányzatok is profitálnak anyagilag, ahol a rendszerek fel vannak állítva. Az eddigi szabályzatban minden ipar?zési adókból ered? bevétel azokba az önkormányzatokba folyt be, ahol az üzemeltet? székhelye volt. A jöv? évt?l kezd?d?en a bevételek 70 %-a megy a fotovoltaik rendszert üzemeltet? székhelye szerinti önkormányzati kasszába és 30 % pedig a telephelyet üzemeltet? önkormányzathoz. Egyel?re csak az újonnan telepített fotovoltaik rendszerekre vonatkozik ez a szabályzat. 2023 után minden fotovoltaik rendszerre kötelez? lesz a határozat. Ezt a fajta szabályzatot nem olyan régen a szélenergiákra bevezették be.
A megújuló energiák ügynöksége (AEE) által elvégzett aktuális közvéleménykutatás erdeménye szerint a szövetségi állampolgárok 77 %-a üdvözli és jónak vagy nagyon jónak találja a szomszédságukban felállított napelemes er?m?veket.
Európa leggyorsabban fejl?d? energiaforrása a megújuló energia, mindez köszönhet? a meglév? EU-célnak. De hamarabb elértük azt a pontot, amikor az egyik irányban a munkahelyteremtést, az energiaellátás biztonságát és a klímavédelemet, a másik irányban pedig a drága fosszilis tüzel?anyagok növekv? függ?ségét látjuk magunk el?tt. Ami most szükséges, egy EU szint? kötelezettségvállalás, amivel a megújuló energiák forradalmát kontinensünkön tarthatjuk.
Ezért igény van a politikai tisztánlátásra és az egyértelm? célmeghatározásra. Csak így lesz lehetséges a vállalkozásokban és a kutatási intézményekben felkelteni a szükséges érdekl?dést, amivel a megújuló energiák kiépítése és annak szükséges (tározási, hálózati) technológiájának fejlesztése továbbra is folytatható lesz az elkövetkez? években.
Minden egyes Euró, amivel az olaj ára emelkedik, 400 millió Euróba kerül az európaiaknak havonta. Az energiarendszer új kiiagzításával majdnem a felére csökkentheti le az EU ezt a függ?séget 2030-ig. A megújuló energiák, a gépjárm?vek és az épületek hatékonysági standardjával kombinálva, felélénkítik társadalmunkat és Eurók milliárdjait takarítjuk meg vele.
Európát el lehet látni megújuló energiákból el?állított villamosenergiával 2050-ig. Ehhez a váltáshoz, mint fix célt, meg kell célozni a 2030-at.
Jelen pillanatban 12,5 százalékos a megújuló energiák részesedése az európai energiaszükségletben és el?reláthatóan el lesz érve a 20 százalékos érték 2020-ig.
Miért szükséges a szolárteljesítmény kiépítésének a deckelése, azaz lekorlátozása Németországban?
Kiszámítottuk, mit jelentene, ha több mint 52 gigawatt fotovoltaik teljesítmény lenne Németországban telepítve: akkor ugyanis nem lennének többé kifizet?d?ek a nagy energia konszernek fosszilis alaper?m?vei. Ezeknek tulajdonképpen állandóan alapüzem módban kell m?ködniük, napközben sokszor le tudnánk részben fedni az egész villamosenergia igényt megújuló energiával. A hagyományos energiaellátóknak meggy?lne a bajuk.
És hogyan lehetséges fosszilis nagyer?m?vek nélkül megélni az olyan napot, amikor nem fúj a szél és felh?s az ég?
A kérdés lényegében az: olcsóbb lesz továbbra is a szén, az olaj és a gáz eltüzelése. Vagy olcsóbb lesz akkor, ha pár fosszilis szükségállapotú-er?m?vet csak akkor üzemeltetünk be, amikor azt az id?járás valóban szükségessé teszi? A második esetben azzal számolunk, hogy maximál 2-5 centtel lesz drágább az áram mint manapság az eset. De az egyre dráguló fosszilis nyersanyagok is megemelnék az áram árát egyhamar és mindenféleképpen. Tehát jobb, ha egyb?l a megújuló villamosenergiára építünk, kíméljük klímánkat és függetlenné tesszük magunkat az importtól.
2012.10.26. | forrás: www.photovoltaik.eu, Sandra Eckhardt | Michael Debreczeni
Több ország jó úton van a kiotói célok elérésében: 2, 5 %-os az emissziók csökkenése.
Az üvegházhatású gázok emissziója átlagosan 2, 5 százalékkal ment vissza az Európai Unióban 2010 és 2011 között annak ellenére, hogy pár országban megemelkedtek az emissziós értékek. Majdnem minden európai ország jó irányban halad a kiotói protokoll kereteibe foglalt kötelezettségek teljesítésében. Ezt lehet olvasni az európai környezetvédelmi szövetség (EUA) múlt héten közzétett két jelentésében.
Az „EU üvegházhatású gázainak állapotjegyzéke: a 2011-es év els? értékelése” cím? közleményének adatai fontos alapja az ”Üvegházhatású gázok kibocsájtása Európában 2012-ben – trendek és prognózisok” cím? második jelentésnek, amiben az EU el?relépéseit vizsgálják a kiotói protokollban lerögzített kötelezettségvállalások szempontjából.
„Az Európai Unió egységében túl fogja lépni a kiotói célokat”, mondta Jacqueline McGlade, az EUA végrehajtó bizottságának elnöke. „Két hónapon belül elérjük az els? kötelezettségvállalás idejének a végét, azonban minden tagállamnak is teljesíteni kell terveit. Amelyek nem érik el céljukat a nemzeti emisszió-csökkentéssel, azoknak a kiotói protokoll rugalmas mechanizmusai még 2015-ig rendelkezésükre állnak.”
További információs adatok az alábbi linken keresztül.
2012.10.29. | forrás: Europäische Umweltagentur 2012 | Michel Debreczeni
