Nagy örömmel fogadta Bársony István akadémikus, hogy a fizikai Nobel-díjról dönt? bizottság – amely kedden bejelentette, hogy a kék LED felfedezéséért ítélte oda a legrangosabb tudományos elismerést – nemcsak az úgynevezett nagy fizika jelenségeire figyel, hanem a fizikai felismerésekb?l kiinduló olyan m?szaki eredményeket is elismer, amelyek óriási gazdasági és társadalmi jelent?séggel bírnak.
Az MTA TTK M?szaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének igazgatója a stockholmi bejelentést követ?en az MTI-nek nyilatkozva rámutatott, hogy 2000-ben Nobel-díjban részesült az integrált áramkörök megalkotója, az azóta már elhunyt Jack Kilby, s ide tartozik Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Sudzsi is, akik a kék LED megalkotásával érdemelték ki a kitüntetést.
A kék LED-r?l szólva elmondta, olyan „félvezet?-technikai találmánysorozatot díjaztak, amelynek köszönhet?en a Nap spektrumához közeli fehér fényt sikerült létrehozni”. Az akadémikus személyesen is ismeri az egyik idei Nobel-díjas tudóst, Nakamura Sudzsit. Mindketten a LED-világításra szakosodott szervezet, az International Solid State Lighting Alliance (ISA) nemzetközi szaktekintélyeket felvonultató tanácsadó testületének a tagjai.
Bársony István ismertetése szerint a fehér fény kibocsátása egyszer? félvezet?-átmenetekkel nem megoldható, az összetett jelenség létrejöttéhez nagyenergiájú sugárzást kibocsátó eszközre volt szükség, ez volt a kék LED, a kékfény-kibocsátó dióda. A LED-es eszközöknek nagyobb a fényerejük és hatékonyabbak a korábban alkalmazott világítástechnikai eszközöknél, és a fényer?-szabályozásnál nincsenek különösebb energiaveszteségek. A LED-ek már eddig is óriási szerepet játszottak a képerny?k megvilágításában, az összes mobiltelefon kijelz?je világító diódákkal m?ködik. Ez a világítástechnológia óriási szerepet játszott a 2002 óta gyártott autófényszórókban is.
A tudós kitért arra is, hogy Európában a müncheni székhely? Osram cég kezdett 2000-ben kék LED-es fejlesztésekbe, amelyekbe egy éven belül elektronmikroszkópiai vizsgálatokkal bekapcsolódott az MTA M?szaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete.
„Mi a kezdetekt?l benne voltunk ezekben a fejlesztésekben” – emelte ki Bársony István, aki szerint ezek a szilárdtest-fényforrások egy évtizeden belül leváltják a vákuumtechnikai világítási eszközöket.
nfj kpt
Forrás: MTI 2014. október 7., kedd 15:38
