Írta Bodnár István
A Reformkortól napjainkig
Sir Henry Bessemer (1813–1898), az ismert angol acélgyártó 1868-ban egy 100 szegmensb?l álló, 3m átmér?j? tükörrel napkohót készített. Réz és horgany olvasztására használták. Immáron tudatossá vált a Nap h?energiájának a fémeszközök gyártására való hasznosítása. Augustin Mouchot (1825–1911), francia fizikatanár az 1878-as párizsi világkiállításra olyan nyomdagépet készített, amelyet „napmotor”, azaz napüzem? g?zgép hajtott. Tehát, már nem csak fémmegmunkálásra, hanem nyomdagép üzemeltetésére is alkalmassá vált a napt?zhely.
A XIX. század vége és XX. század eleje között további nagyszer? m?szaki alkotások születtek. Megalapozva a környezettudatos életmód folytatásának lehet?ségét.
Észak-Chilében egy kb. 5000m2 felület? 22500l teljesítmény? napenergiás vízdesztilláló berendezés épült.
Néhány évvel kés?bb Kaliforniában négy napenergiával m?köd? motort telepítettek.
1913-ban Kairó közelében az egyiptomi F. Shuman és C.V. Boys 35kW-nál nagyobb teljesítmény? napenergiával m?köd? g?zmotort készített vízszivattyúzási céllal. Ebben az id?ben végezték az els? energiatárolási kísérleteket.
J.A. Harrington Új Mexikóban napenergiával m?köd? g?zmotort készített, mellyel 6m magasságra egy kb. 20m3-es tartályba pumpálta vizet, amelyb?l folyamatosan m?ködtetett egy vízturbinát, mely villamos generátort hajtott, és egy kis bánya világítását biztosította.
A következ? harminc évben a napenergia hasznosítás háttérbe szorult. Az olcsó tüzel?anyagokkal szemben nem vehették fel a versenyt a napenergiás berendezések. Kivéve a napenergiás vízmelegít?ket (napkollektor).
A második világháborút követ?en rengeteg szimpóziumot tartottak, melyek f? témája a Nap energiájának hasznosítása volt. 1954-ben Chapin elkészítette az els? fotovillamos elemeket, napelemeket. A valóság viszont az, hogy már az 1800-as évek végén kitalálták a napelemeket, csak a kezdetleges verziók hatásfoka még az 1%-ot se érte el, így egy ideig mell?zték ?ket. Majd jött Einstein a t?elméletével, mely a napelemek m?ködésének fizikai hátterét adták. Ezért az elméletért meg is kapta a Fizikai Nobel-díjat. Húsz ével kés?bb egy kiváló magyar tudós bebizonyította, hogy Einstein tévedett, ugyanis a t?elmélet hibás, nem létez? jelenséget takar. Ennek eredményeként indult meg az intenzív kutatás és a napelemek fejlesztése.
Eközben egyre jobban terjedtek a napkollektorok mind a háztartási melegvíz el?állítására, mind az uszodák vízének melegen tartására. Az 1972-es olajválság újra a Napban rejl? lehet?ségek kihasználására sarkallta az emberiséget. Pl. Amerikában a napenergia kutatások költségvetését 100%-kal növelték, ezzel beindult a legkülönbféle napenergia hasznosító berendezések elterjedése.
Így jutottunk el napjainkhoz, ami a megújuló természeti források korszaka, mely közvetve, de a napenergia korszaka.
A napenergia hasznosítása történhet passzív, vagy aktív módon. A passzív hasznosítás azt jelenti, hogy épületeinket úgy rendezzük el, hogy a bees? napsugárzás a legjobb hatásfokkal melegítse fel otthonainkat. Az így elérhet? hatásfok 15-30%. Tehát ez a módszer a megfelel? tájolásról szól. Az aktív hasznosításnál már különböz? átalakító eszközöket alkalmazunk. Ilyen eszközök a napkollektorok, a napt?zhelyek és a napelemek. Ebben az esetben az elérhet? hatásfok széles skálán mozog. A minimális 8%-tól akár 70%-ig is terjedhet. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen átalakító berendezéseket alkalmazunk, illetve milyen cél elérése a fontos. Elektromos-, vagy h?energia formájában hasznosítjuk a kinyert energiát.
(Felhasznált irodalom: www.kfki.hu)
Forrás: napelemklub.hu
A
z operatív programok fel nem használt kereteib?l 160 milliárd forintot csoportosítanak át épületenergetikai, illetve megújuló energiát alkalmazó korszer?sítésekre – jelentette be Bencsik János szerdán Hajdúszoboszlón.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma és energiaügyért felel?s államtitkára a Bányászat és geotermia 2011 konferencián elmondta: a mostani kormány id?szakában erre a célra eddig 80 milliárd forint pályázati támogatásról döntöttek, további 40 milliárd forint pályázati kérelem pedig elbírálás alatt van.
E pályázati forrásokkal 200 milliárd forint érték? beruházás valósul meg, a további 160 milliárd támogatásra pedig jöv?re lehet pályázni – f?zte hozzá.
Bencsik János el?adásában utalt arra, hogy az Országgy?lés által a közelmúltban elfogadott Nemzeti Energiastratégia három f? energiapolitikai kérdésre – az energiaellátás biztonságának szavatolására, hazánk gazdasági önrendelkezésének er?sítésére és a fenntarthatóság felé való, mintegy két évtizedes átmenet el?segítésére – fókuszál.
Az államtitkár szerint „korszakváltás küszöbén állunk”, ugyanis – mint magyarázta – a pénzügyi-gazdasági problémák csupán a tünetet jelentik, mögöttük a természeti és a társadalmi források túlfogyasztása áll.
Ezek kezelésére pedig új gondolkodásmódra van szükség, a gazdaságban a fenntarthatóság érdekében a globalizációról a lokalizációra való váltóátállításra van szükség – magyarázta Bencsik János.
„A környezet a feltételét és egyben gátját jelenti a gazdasági fejl?désnek, a társadalmi jólétnek” – mondta hozzátéve, hogy fontos a piaci érdek, de azt megel?zi a társadalmi közérdek.
A hajdúszoboszlói konferencián Bencsik János bejelentette: a Magyar Állami Földtani Intézet jogutódjaként létrehozzák a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetet, amelybe beolvad az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, így egy helyen összpontosulnak a hazai ásványvagyonnal összefügg? alap- és alkalmazott kutatások.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt 10 évben több mint 50 százalékkal emelkedett a világon a széntermelés, s a globális villamosenergia termelés 40 százaléka szénalapú.
A szénfelhasználás tekintetében az Európai Unió Kína, az USA és India után a negyedik helyen áll, s az EU tagországaiban 26 százalék a szénalapú villamosenergia termelés. Az átlag nagy különbségeket takar: míg Lengyelországban ez az arány 90 százalék, addig Franciaországban csupán 4 százalék, miközben Németország „keresi a kiutat az atomdöntés csapdájából” – fejtette ki az el?adó.
Bencsik János szerint az európai fosszilis készletek 80 százaléka szén- és lignitalapú, olaj, földgáz alig van jelen.
Magyarországon 3,3 milliárd tonna hasznosítható, kitermelhet? szénkészlet van, ebb?l 0,5 milliárd tonna tiszta szén technológiával termelhet? ki – f?zte hozzá.
Ugyanakkor az energiahatékonyság kapcsán megjegyezte: a hazai energiafelhasználás 2030-ig legfeljebb 5 százalékkal növekedhet. A legjobb energia-megtakarítási potenciál pedig az épületenergia területén van.
Jászai Sándor, a Magyar Bányászati és a Földtani Hivatal elnöke emlékezetet rá, hogy immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a bányászat és geotermia konferenciát.
Az idei három napos hajdúszoboszlói tanácskozáson több mint 150 szakember tekinti át az ágazat id?szer? kérdéseit, egyebek mellett az ásványvagyon- és energiastratégiát, a bányászati koncesszió kérdéseit, a hazai bányászat jöv?jével kapcsolatos kérdéseket – mondta.
Forrás: mti
