„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint,
ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
„A magfúziós energia alig járul valamit hozzá a hosszútávban is folyamatos villamosenergia ellátáshoz és a klímavédelemhez.”
Ezekkel a szavakkal foglalja össze Wolfgang Kromp atomfizikus az atomenergia gazdaságosságáról és klímabarátságosságáról elvégzett hosszú éves tanulmányt.
Az ORF jelentése szerint, ezen a héten mutatták be ezt a tanulmányt Kromp és kollégái a Bécsi Egyetem Talajkultúra (BOKU) szakán.
Az egyetem biztonsági- és rizikó tudományok intézménye több nemzetközi partnerrel közösen elvégezte a részletes „Egy hipotetikus nukleáris reneszánsz evalvációja” (EHNUR) kiértékelését ehhez a munkához. A kutatók arra az eredményre jutottak,
hogy a jelenlegi helyezetet tekintve az atomenergia már pár év múlva túllépi a gazdaságtalanság határát.
A negatív el?rejelzés megalapozottságát a hasadóanyag egyre sz?kösebb el?fordulásában látja a tanulmány. Az els?rend? nukleáris f?t?anyag -természetes urán- kifejtése a bányákban továbbra is megmarad ugyan elkövetkez? évtizedekben. De a kitermelés már több eddigi kitermel? vidéken is visszaes?ben van és hamarosan gazdaságtalanná válik. El?reláthatóan még 10-20 évig lenne lehetséges megfizethet? feltételekkel ellátni a meglév? atomer?m?veket, állítják a kutatók.
A természetben igen alacsony koncentrációban található az urán, ennek megfelel?en igen nagy a megmozgatott k?zetmennyiség az urán bányákban. A képen Észak-Ausztrála Kakadu-Nemzeti Parkjában elfekv? Ranger-bánya. © Alberto Otero García/Wikimedia Commons
A még várható új telepítésekben is nagy rizikókat látnak a kutatók. Ismeretes ugyan az újabb rekatorgeneráció, amit nem csak biztosabbnak, hanem olcsóbbnak is is ígérnek.
De a tanulmányban részvev? energiapiac szakember, az angol Steve Thomas (University of Greenwich) arra az eredményre jutott, hogy az új atomreaktorok az ún. Generation III+ kereken hétszer többe kerülnek, mint azt állítják. A tanulmány „csökken?” értelmezésében találhatjuk a megvalósítható atomer?m?vek számát és a lakosság általi akceptálást.
2012.03.20. | forrás:KLIMARETTER.INFO | mb 2013 | Michael Debreczeni
A Magyar Energia Hivatal átalakítását megvalósító, múlt héten elfogadott törvény egyik pontja módosította az áram árába épített egyéb pénzeszközök szintjét. A módosítás eredményeként 11 fillérrel csökkent a Vértesi Er?m?nek (és a hozzá kapcsolódó bányának) a támogatása, azonban ugyanekkora mértékben növekedett a távh?szektorra fordított díjelem, amire vélhet?en a januárban megvalósult 10%-os rezsivágás miatt volt szükség. A lépés értelmezhet? úgy is, hogy az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentés egy részét.
Jelenleg a villamosenergia-fogyasztók az áramszámláik kifizetésekor minden egyes kilowattóra után fizetnek energiadíjat (villamos energia ára), rendszerhasználati díjakat (szállítási díjak), meghatározott célra fordítható „egyéb pénzösszeg”-eket, illetve általános forgalmi adót (27%).
Az egyéb pénzeszközök között a hazai fogyasztók számára már régóta ismert lehet a „Szénipari szerkezetátalakítás támogatása” (szénfillér) és a „Kedvezményes árú villamos energia támogatása” díjtétel. El?bbi a Vértesi Er?m? és a hozzátartozó bánya pénzügyi helyzetét igyekszik stabilizálni, míg az utóbbi a villamosenergia-iparban dolgozók számára nyújt fedezet a kedvezményes árú áramvételezéshez.
2011 nyarán került be az áramtarifába egy újabb elem a különkezelt pénzeszköz közé, a kilowattóránként 1,2 forintot kitev? ún. „Kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás támogatása” díjtétel. A díjelem bevezetése szoros összefüggésben volt a távh?szektor korábbi m?ködését meghatározó kapcsolt er?m?vek támogatási rendszerének átalakításával. Általánosan úgy lehet fogalmazni, hogy a korábbi, a termékárba (energiadíj) épül? támogatás helyett 2011 második felét?l egy elkülönített díjelemen keresztül folytatódott tovább a távh?szektor áramáron keresztüli keresztfinanszírozása. (Fontos változás volt, hogy a termel?i oldalról a támogatás átkerült a szolgáltatók oldalára, és az átalakításkor költségcsökkentés is megvalósult, azonban a 2000-es években kiépített kapcsolt er?m?park kisebb kapacitású egységeinek meghatározó része ezáltal ellehetetlenült).
A múlt heti parlamenti szavazást megel?z?en a villamos energia törvény csak a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítás díjtételt határozta meg egyértelm?en, míg a másik két „egyéb díjtételr?l” az adott évre szóló költségvetési törvény rendelkezett. A díjtételek nagyságát egyébként a jogszabály szerint a következ? évre várható finanszírozási igény és az elkülönített számla várható tárgyévi egyenleg alapján kell meghatározni. A módosítást követ?en már mindhárom „egyéb díjelem” a villamos energia törvénybe került, és ami ennél is fontosabb, hogy a három díjelem mértéke között „átcsoportosítás” történt, vagyis a fejlesztési minisztérium javaslatára az Országgy?lés csökkentette a Vértesi Er?m? számára beszedett összeget, míg ugyanekkora mértékben növelte a távh?ellátás támogatását célzó díjtételt.
A rezsivágás bejelentése után tudni lehetett, hogy idén több pénz kell távh?támogatásra
A távh?szektor versenyképességi problémáit most nem részletezzük, de tény, hogy a villamosenergia-fogyasztáson keresztül a távh?szolgáltatás már hosszú id?n keresztül támogatást élvez, amely finanszírozási igényt a januári 10%-os rezsicsökkentési kampány tovább növelt. A Magyar Energia Hivatal januári tájékoztatása szerint a távh?szektor idei támogatási igénye 52 milliárd forint lesz. Ezt megel?z?en 2011-ben a távh?-támogatási rendszer átalakításakor arról számoltak be a kormányzati képvisel?k, hogy h?díj-támogatásra 30-32 milliárd, míg az új rendszerre való átállás felmerül? költségeire további 10-12 milliárd forint áll majd rendelkezésre az új rendszerben.
2013.01.08 08:54 52 milliárdos támogatást kapnak a távh?szolgáltatók
A MEH által becsült idei 52 milliárd forintos támogatási igény fedezetét eddig nem lehetett biztosan tudni, ugyanis az 1,2 Ft/kWh-ás áramáron beszedett díjtételb?l a kb. 36 TWh-ás hazai (nettó) fogyasztás mellett csak 43 milliárd forint képz?dik. Ez egyébként nagyjából megfelel annak az imént említett összegnek, amit a 2011-es átalakításkor kommunikált a kormányzat.
Már a januári 10%-os rezsicsökkentést megvalósító jogszabályok alkotásakor tudni lehetett, hogy a meghatározórészt önkormányzati tulajdonban lév?, és egyébként is er?sen kifeszített távh? szektornak a kormányzati lépésb?l fakadóan többletfinanszírozási igénye lesz 2013-ban. Ennek kezelésére az egyik decemberi NFM-rendeletben megjelent, hogy az áramfogyasztók által már 2011 óta ismert kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj az új évben a földgáziparban is alkalmazásra kerül, azonban itt nem a fogyasztói, hanem a (hazai) termel?i oldalon. A vonatkozó rendelet értelmében az idei év els? negyedévében a hazai termel?knek kb. 190 millió köbméternyi földgáz után köbméterenként 3 forintot kellett fizetniük kapcsolt szerkezetátalakítási díj címen. Ez a kb. 570 millió forintos összeg bár eltörpül a korábban tárgyalt „áramdíjbevételhez” képest, azonban a lépés egyértelm?en a keresztfinanszírozási rendszer kiszélesítésének (elmélyítésének) irányába hat, ami további negyedéves befizetéseket feltételez a hazai termel?k részér?l.
A Portfolo.hu korábban írásbeli kérdéssel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz, amelyben arra kívánt választ kapni, hogy pontosan miként áll össze a hivatal által a távh?szektor 2013-as támogatási igényére becsült 52 milliárd forintos összeg fedezete. A március elsején érkezett válaszban a MEH nem kívánt konkrét összegeket megjelölni, de tájékoztatásában rámutatott, hogy a támogatás fedezetét a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj (az áram- és földgázszektorból), valamint az a távh?-támogatási kasszában felhalmozódott összeg adja, amely a szolgáltatói támogatási rendszerben a 2011-2012-es f?tési szezonban gy?lt össze. (Ez utóbbi összeg nem ismert, de vélhet?en nem halmozódott fel sokmilliárdos tétel az elmúlt közel két év alatt.)
A többletfinanszírozási igényt egyértelm?en jelzi a megvalósult törvénymódosítás, ami a szénfilléren megspórolható összeget átcsoportosította a távh?-támogatási díjtételre, aminek eredményeként az a jelenlegi 1,2 Ft/kWh-ás szintr?l 1,31 forintra emelkedik.
A földgázfogyasztók els? negyedéves, kb. 570 millió forintos befizetése mellett az áramárban épített díjtétel emelése éves szinten további kb. 4 milliárd forintos fedezetet biztosít (2013-ban a valós növekedés kisebb lesz, hiszen az év els? közel három hónapjában még az 1,2 Ft/kWh-ás díjelem volt hatályos), vagyis az 52 milliárd forintos távh?-támogatási célszám eléréséhez még további kb. 5 milliárd forintra lehet szükség. A különbözetre a fentiek ismeretében a távh?-támogatási kasszában felgyülemlett összeg, illetve a földgáztermel?k további negyedéves hozzájárulásai nyújthatnak fedezetet.
Habár a villamos energia végfogyasztói ára nem változott a törvénymódosításból fakadóan, az „átsúlyozás” következtében az áramfogyasztók a jöv?ben még nagyobb támogatást nyújtanak a távh?vel ellátott háztartások számára, amire a korábban tárgyalt számok ismeretében a januári rezsivágás miatt lehetett szükség. A kérdés megközelíthet? úgy is, hogy amennyiben a szénipari szerkezetátalakítási díj 11 fillérrel csökkenthet? volt, akkor az áramár tekintetében bújtatott áremelés történt, aminek eredményeként az áramfogyasztók fizetik meg a távh?ellátásban megvalósult 10%-os díjcsökkentést egy részét.
(A Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatalról szóló törvény jelenleg a köztársasági elnök aláírására vár.)
