A Solar Energy Systems Kft. a tervezettnél tíz hónappal kés?bb, szeptember 30-án adná át a napelemgyártó üzemét Komlón – írta a lap.
A társaság immár másodszor kért és kapott határid?-módosítást az önkormányzattól a joger?s használatbavételi engedély beszerzésére, mert a kivitelez?k kiválasztásával és a beépítend? anyagokkal kapcsolatos min?ségi kifogások rendezése elhúzódik.
A cég korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a város ipari parkjában 1,2 milliárd forintból építi fel 1400 négyzetméteres üzemét, amelyben 108 dolgozóval, modern amerikai-japán technológiával villamos energia el?állítására szolgáló fotovoltaikus napelemeket gyárt majd.
forrás: hvg.hu
Az EU által 1990-hez képest 2020-ban elvárt 20%-os széndioxid-kibocsátás csökkenés elérésének alapfeltétele, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek Fenntartható Energetikai Akciótervvel, mely tartalmazza azokat a konkrét elképzeléseket és eszközöket, melyekkel a kívánt emisszió-csökkenés biztosan elérhet?.
Az utóbbi években jelent?s energetikai fejlesztések valósultak meg a nagy ipari vállalkozásoknál és az önkormányzatnál is, megjelentek a környezetkímél?, megújuló energiaforrások (napelem, biomassza, geotermia). A város külterületén üzemel? nagyvállalkozások igen jelent?s mennyiség? megújuló energiát állítanak el?, s ennek figyelembe vételével összességében már kiemelked?en magasnak tekinthet? hazai viszonylatban a megújulók részaránya.
A megújuló energetika terén, a 2011-ben megvalósított napelemes beruházás révén, az önkormányzat az Energiaklubtól elnyerte a „Napkorona-bajnok település” címet.
Az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás, a geotermikus energiakészlet képes lenne biztosítani számos intézmény és lakás h?- és h?tési energia-ellátását, valamint az ipari létesítmények technológiai h?igényét is. A komoly geotermikus potenciál mellett hazai szinten kifejezetten kedvez?ek a helyi adottságok a nap- és szélenergia hasznosítására is.
A helyi koncepció része a belterületen rendelkezésre álló termálvíz teljes felhasználása a távf?tési rendszer kiterjesztésével, valamint, a távf?t? rendszer további b?vítésével, az ipari üzemekben meglév? szabad g?zkapacitás hasznosítása.
A nagy mélység? geotermikus tárolót a belvárosban 1988-ban geotermikus hasznosítás céljából lemélyült két azonos réteget feltáró mélyfúrással tárták fel a cip?gyár, illetve a mai strandfürd? területén. A két termálkutat – mindkét irányban m?köd?képes – vezeték kötötte össze, hogy üzemszünet, javítás esetén ki tudják segíteni egymást. A nyomvonal mentén felépült társasházak és a cip?gyár irodáinak f?tését is termálvízzel oldották meg. A kutak és a távh?-ellátó rendszer telepítése átgondolt tervezésr?l tanúskodik. A távh?-vezetékek egy része illetve nyomvonaluk jelenleg is rendelkezésre áll, elvileg felújítható.
A helyi villamosáram-el?állításban a megújulók várhatóan felülmúlják a fosszilis alapú energia-termelést, megjelennek kisüzemi méret? áramtermel? berendezések is. A helyi h?-el?állításban is lényegesen növekszik a szilárd biomassza (bioer?m?) és a geotermia (távf?t? rendszer) aránya. Legnagyobb jelent?séggel Martf?n ebben a folyamatban a Tisza Joule Kft. által tervezett 8 MWe kapacitású bioer?m? bírna, amely képes lenne a Tisza Ipartelep és az önkormányzat energiaigénye meghatározó részének megtermelésére.
A magyar épületállomány energetikai állapota az EU-átlagnál sokkal rosszabb, és ez vonatkozik a közintézményekre is. Ma a Magyarországon felhasznált összes energia 40%-át az épületeinkben fogyasztjuk el, ezért azok átalakítása, korszer?sítése különösen jelent?s potenciált jelent az energetikai területen és a károsanyag-kibocsátásnál.
Az önkormányzati intézmények épületei közül különösen nagy az energiavesztesége a Május 1. úti óvoda, a M?vel?dési Központ, az Egészségház valamint a Damjanich János Szakképz? Iskola, Gimnázium és Kollégium épületeinek, ezért mindenképpen indokolt lenne a küls? felújításuk.
2012-t?l kötelez? a f?tött ingatlanok értékesítése, illetve hosszabb távú (1 évet maghaladó) bérbeadása el?tt energetikai tanúsítványt készíttetni. A tanúsítvány kategóriákba sorolja az ingatlanokat egy négyzetméterre vetített energia-felhasználásuk alapján, mely várhatóan az értéküket is befolyásolja majd. A kormány, az uniós törekvésekkel összhangban, 2015-t?l tovább szigorítaná az új építés? ingatlanokkal, illetve felújított vagy b?vített épületekkel szembeni energetikai követelményeket.
A lakóépületeket illet?en els?sorban a földgáz-tüzelés? lakossági ingatlanok korszer?sítésének támogatása tenné környezetbarát és költséghatékony módon lehet?vé az energia-fogyasztás korszer?sítését. A koncepció része a lakásonként a küls? épület-felújítások (kivéve az önmagában megvalósuló nyílászáró-korszer?sítés) segítése, valamint a passzív házak építésének támogatása is.
A Fenntartható Energetikai Akcióterv a 2012 – 2020 közötti id?szakra javasolt intézkedések beruházásigényét is számszer?síti, városi szinten mintegy 10 milliárd forintban. Az önkormányzatnál 600 millió forint beruházási és 6 millió Ft/év m?ködési költségigény jelentkezne. A beruházási költségek finanszírozását uniós és nemzeti pályázatok teszik lehet?vé (megújuló energetikai projektek el?készítésében és finanszírozásában való segítségnyújtás, öner?-támogatás, önkormányzati infrastruktúrafejlesztési kötvényfinanszírozási program, megújuló energiaforrás lakossági hitel, társfinanszírozás stb.).
A Martf?n már bevált, helyi vállalkozások m?ködését segít? alaphoz hasonlóan, egy, a helyi energetikai fejlesztések finanszírozására szolgáló pénzügyi alap hosszú távon is garanciát jelentene az energetikai program tényleges megvalósulására.
A koncepció készít?i javasolják a település az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségéhez (www.ehosz.hu) való csatlakozást is, újabb ötletek, közös pályázatok, valamint a szakmai kapcsolatépítés érdekében.
A Fenntartható Energetikai Akcióterv fontos eleme a lakosság fenntarthatósággal, károsanyag-kibocsátással, energia-takarékossággal és megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos ismereteinek b?vítése. Az önkormányzati döntések el?készítésébe, különösen a nagyobb horderej? beruházásokat megel?z?en, a társadalmi csoportokat képvisel? civil szervezeteket és a lakosságot is be szeretnék vonni. Ismeretterjeszt? el?adások, energetikai rendezvények biztosítják a kell? tájékoztatást. Az önkormányzat saját honlapján internetes közmeghallgatás és szavazási lehet?ség, elektronikus állandó fenntarthatósági fórum, kérdezési és véleménynyilvánítási lehet?ség segíti majd az energetikai program megismerését, végleges formába öntését és elfogadtatását.
Herbály Jánosné
forrás: mti
