Hogy hogyan lehetséges terveket átirányítani és sikerre vezetni a gazdaságilag nehéz id?kben is, ezt az EU által támogatott Concerto projektek, a megújuló energiák alkalmazása és az épületek energiahatékonyságának konferenciáján mutatták be Brüsszelben. A 22 európai támogatott projektek koordinátorai tapasztalatcserére találkoztak ezen a konferencián.
Írország azon országok egyike, amely a gazdasági válság miatt a legsúlyosabban szenvedett. Seamus Hoyne a Limerick Institute of Technologyt?l ebben az id?kben volt a „Serve” EUs projektért felel?s. „Nagy siker volt a legkeményebb krízis alatt, amit Írország valaha is megélt”, mondta tömören tapasztalatairól. 400 épületet szanáltak, 50 új energiahatékony épületet állítottak fel.
Ennek a projektnek a különlegessége, hogy azokat a lakókat is bevonták, akik 90 százalékban az épületek tulajdonosai voltak..A krízis ideje alatt végül az az argumentáció is meggy?zte az embereket, hogy a befektetések által nagy megtakarítási lehetöségeket lehet elérni, mondta Hoyne. Emil ter Horst szerint is ez érvényesült az egyik korzikai Ajaccio cRRrescendo projektnél: „Meg tudtuk mutatni a lakosságnak, hogy ezt még a recesszió idéjeben is meg lehet finanszírozni.”
Egy másik Concerto-tervezetben, a „Green Solar Cities”-ben pedig egyszer?en átszervezték az egészet, mondja Peder Vejsig Pedersen. Például egy dán projekt esetében nem a magántulajdonosokat kérték fel, hanem magát az építésügyii szervezetet.
Vagy a spanyol Vitoria-Gasteizban. Ott több száz lakóházat kellett volna építeni. Aztán jött a krízis. Így aztán az 50-es és a 60-as évekb?l meglévö épületek szanálására lett minden koncentrálva, újságolta Iver Jan Leren a PIME’S Concerto projektr?l. De egy átirányítás sem elegend? mindig: a litván Birstonas-ban pár tervezetr?l teljesen le kellett mondani, mert egyszer?en nem lehetett társfinanszírozót találni, mondta Reto M. Hummelshøj.
Hogy az ilyen szanálási projektek milyen gyorsan kifizet?vé válnak épület tulajdonosok és lakóközösségek számára, Reto M. Hummelshøj igazolta az ECO-City projektben. A svéd Helsingborgban és a dán Helsingørban megvalósított projektek monitoringolásakor 11 év volt a megtérülési id? (Payback-time). A CO2-kibocsájtás ugyanakkora arányban, 28 százalákosan csökkent a szanált és az új épületeknél is.
Ez a projekt már régebben lezárult, a nagyobb hatékonyság miatt ilyen nagyságokat már nehezebb elérni, jelenti Hummelshøj. Az átlagos építési standard manapság lényegesen megnövekedett.
A Concerto projektek technológiáiban mutatkozik az is, hogy a kerítésen történ? áttekintés is eredményt hoz. Így például egy blokk-f?t?er?m? lett a London melletti Milton Keynesben beépítve. „Ez a techológia még nem igen népszer? Angliában. De a projekt bemutatta, hogy jól m?ködik és sok elismerést kapott”, jelentette be ter Horst.
Mindemellett a Concerto projektek nagyon érdekes kezdeményezése az olyan megoldások fejlesztése, amiket különböz? országokra át lehet adaptálni. Például az egyik tervezet azzal foglalkozik, hogy hasznosítsa a korábbi bányavidékek tárnóíban felgyülemlett vizet, energiatermelés céljából. Ilyen projektek vannak többek között Horvátországban, Szlovéniában és Lengyelországban.
Pari István a Geocom keretén belül szerzett tapasztalatokról adott jelentést. Ebben az olaszországi, a magyar és a szlovák felületközeli melegvíz hasznosításáról van szó. A cél az, hogy olyan megoldásokat találjanak ennek hasznosítására, amik az ottani helyzethez illeszkednek, mondta Pari. Mórahalmon például az ottani metángáz hasznosításáról lenne szó.
A konferencia még komplett városrészek szanálási kezdeményezéseivkel is el?rukkolt. Az ilyen széleskör? szanálási konceptek nagyon lényeges sikertényez?je, hogy idejekorán bevegyék a lakosságot is ebbe. Az els? szociál-ökonómikai kiértékelések azt mutatják, hogy a szanálási intézkedések f?leg az olyan városokban mehettek gördülékenyen véghez, ahol a lakosság már az aktivitások kezdetét?l be lett vonva és a további fejleményekr?l állandóan informálva lett
Például a spanyol Zaragossában, a Renaissance projektben nem bérl?k voltak a lakók, hanem maguk a lakások tulajdonosai. Tehát nem az ?k beleeggyezése volt a lényeg, hanem az ? pénzük. Mivel a szanálási költségek 25 százalákát nekik kellett adniuk.
Hogy meggy?zzék a tulajdonosokat az energetikai szanálásra, ezért a lakóközösségek szövetsége megalapított egy szervezetet, amely a részvétel eljárásának a szerkezetét kialakítja és támogatja a lakosságot. Ennek az irodáját olyan lakosokból állították össze, akiknek kifelyezett érdekük az energiatakarékosság és az ökológia. Az ilyen eljárással elérték azt, hogy ezek példaképpé váltak a lakosság szemében. A lakásukban jó példákat mutatnak és a többi lakók részére az els? kapcsolatfelvételi pontokat jelentik.
Kapcsolódó linkek:
A KAPCSOLT H?- ÉS VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VERSENYKÉPESSÉGE ÉS SZABÁLYOZÁSI KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON, REKK, 2010. 10.15.
http://www.mtakti.hu/file/download/ktigvh/kapcsolt.pdf
Magyar referenciák, TGA Cosult Kft.
http://www.tgaconsult.euoldal.php?lang=hu&hu_sub=16
Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkenés avagy energiatakarékosság befektet?i szemmel, Vinkovits András, 2011.03.24.
http://hetivalasz.hu/data/Konferenciak/konferencia_prezentaciok/energia2011/Vinkovits_Andras.pdf
2012.11.23. | forrás: enbausa.de | Pia Grund-Ludwig | Silke Thole | Michael Debreczeni
