Japán az idén Kína után a világ második legnagyobb napenergia-piacává válhat a megújuló forrásokból származó áramért a piacinál magasabb árakat kínáló kormányzati ösztönz? programnak köszönhet?en – jelentette csütörtökön a Bloomberg.
A napenergia-termelés mértéke a szigetországban 2013-ban 6, 1-9, 4 gigawattal n?het, ami jelent?sen meghaladja a korábbi, 3,2-4 gigawattos kapacitásb?vítésre vonatkozó el?rejelzést – írta jelentésében a Bloomberg New Energy Finance.
A londoni központú kutatóintézet a leszállított napkollektorok számának növekedésével, valamint a bejelentett napenergia-projektek megszaporodásával magyarázta a korábbi el?rejelzés módosítását.
Japán tavaly júliusban indította meg a szélenergia és a napenergia kihasználását ösztönz? támogatási programját, miután az ország atomer?m?veinek a 2011-es fukusimai nukleáris balesetet követ? leállítása miatt súlyos áramhiánnyal küzd. Az atomenergia korábban az ország áramellátásának mintegy 30 százalékát adta.
A befektetésösztönz? programnak köszönhet?en a jelenleg a világ negyedik legnagyobb napenergia-termel?jének számító Japán az év végére megel?zheti az Egyesült Államokat, és talán még a világvezet? Kínát is.
A program keretein belül a napkollektor-telepek méretét?l függ?en 10 vagy 20 évig kilowattóránként 42 jenes, azaz nagyjából a Németországban fizetett összeg kétszeresére rúgó áron veszik át az áramot a termel?kt?l a japán szolgáltatók.
A program az ország energiaéhségének csillapítása mellett a belföldi napkollektor-gyártók, köztük a súlyos anyagi gondokkal küzd? Sharp, valamint a Kyocera bevételeinek is komoly lökést adhat.
Ugyanakkor Japán el?tt még hosszú út áll a zöldenergia-nagyhatalommá válásig: 2011-ben a szigetország áramigényének mindössze 1,6 százalékát fedezte megújuló forrásokból, ami Kanada után a második legalacsonyabb részarány a világ hét legnagyobb fejlett gazdasága (G-7) között.
forrás: mti
A szél- és naper?m?i kapacitás jelent?s növekedésének köszönhet?en az atomenergia elvetése ellenére Németország továbbra is áramexport?r. A megújuló energiaforrások még nagyobb arányú hasznosításához fejleszteni kell az elektromos hálózatot és meg kell oldani az energiatárolást is.
A német statisztikai hivatal kedden közölt adatai szerint 2012-ben Németország 43, 8 terawattóra (TWh) áramot importált – els?sorban Hollandiából, Svájcból és Ausztriából -, és 66,6 TWh áramot táplált be az európai hálózatokba. A nettó export így 22,8 TWh volt, ami az egy évvel korábbinak a négyszerese, és nagyjából két atomer?m? éves termelésének megfelel? mennyiség.
A kivitel b?vülése annak ellenére ment végbe, hogy a berlini vezetés a 2011 tavaszi fukusimai atomkatasztrófa hatására elkezdte az energiapolitikai fordulat végrehajtását, amelynek révén Németország 2022-ig felhagy az atomenergia alkalmazásával. A 17 atomer?m? közül nyolc id?sebb létesítményt a Japánban történt baleset után csaknem azonnal leállítottak, a többi kilencet fokozatosan, egymás után kapcsolják le, az energiatermelésben keletkez? kiesést pedig lehet?ség szerint megújuló, környezetbarát forrásokból termelt energiával pótolják.
Az áramkivitel tavalyi növekedése a szél- és naper?m?i kapacitás jelent?s növekedésre vezethet? vissza. A megújuló források jelent?ségét mutatja, hogy tavaly a teljes németországi energiatermelés 23 százaléka származott ilyen forrásokból.
Ugyanakkor probléma, hogy széler?m?veket els?sorban az északi, tengerparti területeken építenek, a legnagyobb energiaigény viszont a déli, délnyugati iparvidékeken jelentkezik. Ezért a változó körülményekhez kell igazítani az áramellátó rendszert, ami jóval költségesebb vállalkozás, mint napelemcellák vagy szélturbinák telepítése. Egy kilométer nagyfeszültség? távvezeték kiépítése például nagyjából 1 millió euróba kerül, ilyen vezetékb?l pedig mintegy 3800 kilométert kellene építeni 2022-ig, a már meglév? hálózatot pedig mintegy 4 ezer kilométer hosszúságban korszer?síteni kell.
További gond, hogy a szél- és a napenergia-termelésben is nagyok az ingadozások, a teljesítmény id?nként a nullához közelít, máskor pedig magasra emelkedik, a megtermelt áram tárolására pedig még nincsenek hatékony módszerek, ezért be kell táplálni a hálózatba akkor is, amikor a fogyasztás alacsony. Ilyen esetekben el?fordul, hogy úgynevezett negatív árak alakulnak ki, vagyis a termel?nek kell fizetnie azért, hogy betáplálhassa az áramot a távvezeték-hálózatba.
forrás: (MTI)
Japán az idén Kína után a világ második legnagyobb napenergia-piacává válhat a megújuló forrásokból származó áramért a piacinál magasabb árakat kínáló kormányzati ösztönz? programnak köszönhet?en – jelentette csütörtökön a Bloomberg.
A napenergia-termelés mértéke a szigetországban 2013-ban 6, 1-9, 4 gigawattal n?het, ami jelent?sen meghaladja a korábbi, 3,2-4 gigawattos kapacitásb?vítésre vonatkozó el?rejelzést – írta jelentésében a Bloomberg New Energy Finance.
A londoni központú kutatóintézet a leszállított napkollektorok számának növekedésével, valamint a bejelentett napenergia-projektek megszaporodásával magyarázta a korábbi el?rejelzés módosítását.
Japán tavaly júliusban indította meg a szélenergia és a napenergia kihasználását ösztönz? támogatási programját, miután az ország atomer?m?veinek a 2011-es fukusimai nukleáris balesetet követ? leállítása miatt súlyos áramhiánnyal küzd. Az atomenergia korábban az ország áramellátásának mintegy 30 százalékát adta.
A befektetésösztönz? programnak köszönhet?en a jelenleg a világ negyedik legnagyobb napenergia-termel?jének számító Japán az év végére megel?zheti az Egyesült Államokat, és talán még a világvezet? Kínát is.
A program keretein belül a napkollektor-telepek méretét?l függ?en 10 vagy 20 évig kilowattóránként 42 jenes, azaz nagyjából a Németországban fizetett összeg kétszeresére rúgó áron veszik át az áramot a termel?kt?l a japán szolgáltatók.
A program az ország energiaéhségének csillapítása mellett a belföldi napkollektor-gyártók, köztük a súlyos anyagi gondokkal küzd? Sharp, valamint a Kyocera bevételeinek is komoly lökést adhat.
Ugyanakkor Japán el?tt még hosszú út áll a zöldenergia-nagyhatalommá válásig: 2011-ben a szigetország áramigényének mindössze 1,6 százalékát fedezte megújuló forrásokból, ami Kanada után a második legalacsonyabb részarány a világ hét legnagyobb fejlett gazdasága (G-7) között.
forrás: mti
Az idén a széler?m?vek,
a barnamez?s biomassza és biogáz projektek lehetnek az év zöldenergiás, akvizíciós nagy produkciói Magyarországon. A külföld igazából tabu.
2013-ban is a széler?m?vek lehetnek a magyar akvizíciós tevékenység legkapósabb elemei a megújuló szektorban, a barnamez?s fejlesztések közül pedig els?sorban a már engedélyekkel rendelkez?, esetleg a megvalósítás során elakadt biomassza és biogáz alapú projekteket kereshetik a befektet?k – állítják a megújuló energiaforrásokba befektetésben utazó ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. szakért?i.
Úgy látják, hogy a külföldi terjeszkedéssel kapcsolatban (a szomszédos államokban virágzó piac ugyanis kiváló lehet?ségeket teremtene) azonban jó tisztában lenni a veszélyekkel. Leginkább akvizíciókkal van mód a b?vülésre az egész iparágban, de er?teljesebb fellendülést itthon és külföldön is csak az általános iparági fellendülés, és a beruházások megindulása jelenthet.
 |
| Fotó: Fazekas István |
Rövid és középtávon még akadnak megvásárlásra érdemes projektek, de hosszú távon az új beruházások indulása generálhat mozgást a magyar megújuló energetikai szektorban – mondta Ifj. Chikán Attila, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója. Tapasztalatai szerint azonban már nem m?ködik az a befektet?i szemlélet, hogy amennyiben Magyarországon rossz a helyzet, külföldre kell menni, mert „az itthon is stabil beruházói környezet bizalmat épít a külföldi partnerekben, és elegend? önbizalmat ad a hazai cégeknek a külföldi piacra lépéshez” – mondja.
A szakember szerint itthon a már megvalósult, m?köd? fejlesztések közül els?sorban a széler?m?vekre érdemes koncentrálniuk a beruházóknak, igaz ez a piac ma már eléggé sz?kös. A barnamez?s – tehát már engedélyekkel rendelkez?, esetleg fejlesztési szakaszban elakadt fejlesztések – közül pedig els?sorban a biomassza és biogáz alapú, helyi projektek jelenthetnek jó befektetési lehet?séget a zöld energiatermelés mellett elkötelezett befektet?knek.
Tisztában kell lenni vele: nincsenek bezzeg-országok. A megújuló energia minden régiós országban prioritást élvez, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének szabályozási kockázatok, vagy bizonytalanság a támogatások körül. Egyik országban ez nagyobb, a másikban kisebb – magyarázta Ifj. Chikán Attila.
Megfelel? körültekintés mellett azonban kétségtelenül lehet jó befektetéseket találni a határ túloldalán is. A régió európai uniós tagállamai mind igyekeznek elérni a 2020-ra kit?zött megújuló energetikai célszámaikat, a csatlakozásra váró államok pedig azon dolgoznak, hogy felzárkózzanak. Ennek megfelel?en szinte minden országban virágzik a megújuló energia iparág; Csehország és Ausztria piacai már telítettek, de Románia vagy Horvátország még számos lehet?séget adhat a magyar befektet?k számára is.
