Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
A magyar ipar versenyképességéhez elengedhetetlen, hogy olcsó, tartósan stabil, folyamatosan biztosítható és klímavédelmi szempontból tiszta energiaforráshoz tudjon jutni, amit jelenleg a nukleáris energia tesz lehet?vé – mondta Cséfalvay Zoltán, aki a Gazdasági Együttm?ködési és Fejlesztési Szervezetnél (OECD) három évig nagyköveti posztot tölt be.
A magyar állandó képviselet vezet?je a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb prognózisára reagált szerdán az MTI-nek.
Az IEA szerint a nukleáris energia európai szerepének csökkenése az energiaárak jelent?s emelkedéséhez és az Európai Unió energetikai versenyképességének további mérsékl?déséhez vezethet.
A párizsi székhely? szervezethez tartozó IEA szerdán ismertetett éves jelentése szerint az energiaellátás kérdése els?sorban a globális aktuálpolitikai események miatt vált ismét az egyik legfontosabb témává, hiszen az egyes energiaforrások kitermelhet? tartalékai több száz évre elegend?k. Az IEA a földgáz esetében 262 évre, a k?olaj esetében 226 évre, az uránium esetében 120 évre elegend? rendelkezésre álló energiaforrással, és a technológiai fejlesztések révén még további kitermelhet? tartalékok megjelenésével számol. A másik jelent?s tendencia, hogy az olajár közép- és hosszú távon várhatóan emelkedni fog.
Magyarország szempontjából a nagykövet szerint a leglényegesebb megállapítás az, hogy a jöv?ben Európa energiai versenyképessége tovább csökken az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérten. Ennek alapvet?en két oka van: az amerikai versenyképesség az olcsó szén és a még olcsóbb palagáz miatt javul, miközben Európában csökken a nukleárisenergia szerepe.
Az IEA meglátása, hogy az Európai Unión csak az er?sebb energiapiaci integráció segíthet.
Cséfalvay Zoltán szerint ez jelentheti többek között a hálózatok összekötését, miután el?fordul, hogy miközben egy uniós tagállamban energiahiány lép fel, onnan néhány száz kilométerre többlet keletkezik.
A IEA a nukleáris energia terén a globális kapacitás növekedésével számol: az atomer?m?vek száma a mai 392-r?l 2040-re 614-re emelkedik, ugyanakkor a nukleárisenergia részesedése a globális villamosenergia termelésben a jelenlegi 16 százalékról – a megújuló energiaforrások arányának növekedése miatt – 2040-re 11 százalékra esik.
Az Európai Unióban jelent?sen csökken a kapacitás, Belgium és Németország kivezeti az atomenergiát, Franciaország korlátozni kívánja kapacitásait, így összességében a jelenlegi 129 er?m?höz képest csak 111 üzemel majd az EU-ban annak ellenére, hogy Kelet-Közép-Európában új er?m?vek lépnek be a rendszerbe.
Cséfalvay Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nukleáris energia mostani 27 százalékos részesedése 2040-re 21 százalékra csökkenhet Európában. A belép? megújulóenergiaforrások pedig a jelenlegi technológiai viszonyok mellett rendkívül drágák.
„Mindez nagyon komoly piaci változásokat eredményezhet és energiaár-emelkedést okozhat az Európai Unióban” – hangsúlyozta a nagykövet.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly megjelent tanulmányában az IEA megállapította, hogy az ipar számára nyújtott áram kétszer olyan drága Európában, mint az Egyesült Államokban. A nukleáris energiatermelés európai csökkenésével 2040-re az olló tovább nyílhat, ez pedig hosszú távon az európai ipar versenyképességét is csökkentheti – tette hozzá.
A magas energiaigény? termékek exportjában az Európai Unió piacvezet?: a globális piac 36 százalékából részesedik, de a tanulmány szerint 2040-re ez 26 százalékra csökkenhet.
kvk gry
Forrás: MTI 2014. november 12., szerda 14:02
