A csernobili katasztrófa évfordulója

Címkék: Társadalom,  Csernobili Atomer?m?, évforduló, Hírek

Ma, április 26-án van a csernobili atomer?m? katasztrófájának a 27. évfordulója. Ennek kapcsán Kijevben búcsúimát tartottak a baleset elhárításának idején elhunytak emlékére.Szintén ma este virágokat helyeztek el az áldozatok m?emlékénél Kijevben, amelyen részt vett Alekszander Vilkul miniszterelnök-helyettes, valamint más tisztvisel?k is.

Viktor Janukovics ukrán elnök az évforduló kapcsán ma meglátogatja a csernobili atomer?m? körüli tiltott zónát.

 

Az itt látható térképen elképedhetünk milyen hatalmas sugárzási dózis érte hazánkat! http://www.irsn.fr/FR/popup/Pages/tchernobyl_video_nuage.aspx

A csernobili katasztrófa évfordulója

Címkék: Társadalom,  Csernobili Atomer?m?,  évforduló, Hírek

Ma, április 26-án van a csernobili atomer?m? katasztrófájának a 27. évfordulója. Ennek kapcsán Kijevben búcsúimát tartottak a baleset elhárításának idején elhunytak emlékére.Szintén ma este virágokat helyeztek el az áldozatok m?emlékénél Kijevben, amelyen részt vett Alekszander Vilkul miniszterelnök-helyettes, valamint más tisztvisel?k is.Viktor Janukovics ukrán elnök az évforduló kapcsán ma meglátogatja a csernobili atomer?m? körüli tiltott zónát.

 

Az itt látható térképen elképedhetünk milyen hatalmas sugárzási dózis érte hazánkat! http://www.irsn.fr/FR/popup/Pages/tchernobyl_video_nuage.aspx

A Reuters a múlt héten bennfentesekre hivatkozva azt jelentette, Obama anyagi el?nyökhöz kívánja juttatni a nukleáris er?m?veket épít?ket a klímaváltozásról szóló törvényjavaslatban. A jogszabály-tervezet mai bejelentését végül elhalasztották. Nem tudni, vajon a mai csernobili évforduló szerepet játszik-e benne? Könnyen meglehet.

Emlékezzünk vissza a modernkori történelem két nukleáris er?m?-balesetére. Az egyik „csak” drámai feszültséget keltett, és kis híján vezetett tragédiához; a másik maga volt a tragédia.

A Three Mile Island-i reaktor: katasztrófa-szcenárió

A Pennsylvania-i Harrisburg mellett lév? Three Mile Island-i er?m?ben történt balesetre emlékezett Michael Douglas, a kétszeres Oscar díjas színész, az er?m?-katasztrófáról szóló Kína szindróma sztárja. Néhány éve Szicília szigetén, a Taorminai Filmfesztiválon volt szerencsém találkozni a T?zsdecápák, a Veszélyes vonzer?, a  Kóma, a Játsz/ma, A Nílus gyöngye, a Wonder Boys sztárjával, a Száll a kakukk fészkéreproducerével. Amikor arra terel?dött a szó, mi volt a legfontosabb fordulópont az életében, a Kína szindrómát (1979) és Three Mile Island-et említette: „Az a tudás, amit szakért?kkel való konzultációim során szereztem, olyan mélységes hatással volt rám, ami alól mai napig nem tudom kivonni magam. Jack Lemmon és Jane Fonda volt a film másik két f?szerepl?je. Magamutogató hollywoodi sztároknak tartottak minket, és amikor a film mozikba került, jól fogadták, de a közvélemény elintézte üres fantazmagóriaként. Nevetségesnek ítélték.” A filmet 1979. március 16-án mutatták be. A benne látható atomer?m?-katasztrófa valódisága más megvilágítást nyert március 28-án hajnali 4 órakor. „Filmünkben az egyik karakter azt mondta: „Az er?m? lerobbanása Pennsylvaniával megegyez? területet fog elpusztítani.”

„Amikor készültünk a filmre, természetesen elvégeztük a házi feladatunkat: tudósokkal felvázoltattuk, hogyan robban le egy nukleáris er?m?. Kidolgozták nekünk a reaktor m?ködési zavarainak pontos ismertetését. A szakért?k a balesetb?l következ? mal?rök összes mozzanatát belefoglalták. Így keletkezett egy 150 fázisból álló szcenárió. Erre nemcsak azért volt szükség, hogy hiteles legyen a forgatókönyv, hanem hogy mi, színészek is képben legyünk, elvégre mérnököket játszottunk, akik irányítják, utasítják az embereket a vészhelyzetben. Ebbe a 150 fázisba osztottuk szét az elhangzó párbeszédeinket. Hatalmas, komputerrel kinyomtatott papír-leped? volt ez a szcenárió. És amikor bekövetkezett a baleset Three Mile Island-en, ezt a dokumentumot összevetettük a valós eseményekkel. Még most is borsódzik a hátam attól, amikor felismertük, milyen pontos volt az egyezés. Pontról-pontra minden stimmelt. Nem részesültem vallásos neveltetésben, de hatalmas megvilágosodásként éltem meg ezt egészet! Minden társadalmi aktivista munka, amit ezután végeztem, az ENSZ fegyverleszerelésért dolgozó tiszteletbeli nagyköveteként, erre az élményemre vezethet? vissza.”

Hazugságok

A Three Mile Island-i baleset az er?m? nem-nukleáris, másodlagos rendszerében történt, s kezdetben emberi hanyagsággal magyarázták: a vezérl?teremben lév? jelzések félreértése volt az ok, az ügyeletesek nem vették észre a h?t?rendszer meghibásodását (ha a h?tés nem m?ködik, a reaktorban keletkez? h? olyan magasra fokra emelkedik, hogy megsérülhet a nukleáris reaktor-rész).

Csak a következ? 5 napban derült ki, mi is történt: nyitva maradt az egyik távvezérlés? nyomáscsökkent? szelep, aminek következtében kiszabadultak a h?t?anyagok. Ez további mechanikai meghibásodásokhoz vezetett. Ez az esemény lett az amerikai nukleáris er?m?-történet legnagyobb incidense. A baleset kivizsgálására Jimmy Carter elnök a magyar származású John Kemenyt kérte fel, ? látta el a vizsgálóbizottság elnöki posztját. A baleset eredményeként rákos megbetegedést nem valószín?sített a bizottság zárójelentése. A Metropolitan Edison energiacég kés?bb bíróságon b?nösnek vallotta magát abban, hogy megmásította a nyomottvizes reaktor (PWR) szivárgásának adatait közvetlenül a baleset el?tt.

A csernobili incidens lett a történelem legsúlyosabb nukleáris er?m?-meghibásodása. Itt a 4-es reaktor felmelegedése következtében ugyanis beindult a nukleáris láncreakció. G?z-robbanás történt, amit egy újabb, kémiai (vagyis nem nukleáris) robbanás követett. A generált hidrogén leveg?vel való érintkezése miatt berobbant a reaktor, és a turbinaterem teteje szétrepült a leveg?ben. Ennek következtében radioaktív részecskék jutottak ki a szabadba, továbbá olyan gáz halmazállapotú üledék, mely a maghasadás termékeit tartalmazta (kézium-137, stroncium-90), valamint egyéb radioaktív hulladék. (A csernobili baleset a Magyarországon is m?köd?, ún. nyomottvizes reaktorral nem fordulhatott volna el?.)

A radioaktív szennyezés miatt Ukrajna, Belorusszia és Oroszország nagy területeit kiürítették, közel 600 000 embert költöztettek ki otthonaikból. A moszkvai vezetés eltussolta az ügyet, és magától, önszántából nem hozta a világ tudomására. Csernobil térségéb?l 135 000 embert mozdítottak el, köztük Prypiat 50 000 lakosát.

Bár Mihail Gorbacsovot felvilágosult, felel?sségteljes vezet?ként tartja számon a nemzetközi közösség, a katasztrófa eltussolása alighanem politikai karrierje egyik súlyos szégyenfoltja, amir?l ritkán esik említés!

Csernobili sugárzás: négyszázszor nagyobb, mint Hiroshima!

A Csernobilhoz közeli Pripjatyot teljes titoktartás mellett április 27-én ürítették ki, 36 órával a robbanás után. Ekkor már Finnországban is érzékelték a radioaktív sugárzást, de állítólag egy sztrájk késleltette az észlelés nyilvánosságra hozását.

A robbanás után Svédországban fedeztek fel radioaktív anyagokat egy er?m? dolgozóinak ruháján. Vizsgálat után kiderült, hogy az anyag nem onnan származik, a helyi er?m?ben szivárgás esete nem állt fenn. Két nappal a csernobili baleset után, április 28-án svéd bejelentésre foganatosodott meg a gyanú nemzetközi méretekben, hogy katasztrófa történhetett a Szovjetunióban.

Egy 2006-os jelentés azt állította, a radioaktív részecskék fele a szelek szárnyán túljutott a Szovjetunió határain. Szakért?k lehetségesnek tartják, hogy több mint egymillió ember szenvedhetett egészségkárosodást emiatt. A Csernobil Forum 2005-ös jelentése kevesebb mint 50 közvetlen halálesetet nevezett meg a katasztrófa következményeként (ebb?l 9 gyerek pajzsmirigyrákot kapott). Azonban az er?m? dolgozói közül 237-en kaptak súlyos radioaktív fert?zést, közülük 31-en rövid úton, három hónapon belül meghaltak.

A térségben él? 600 000 ember között 4000 testében regisztráltak sugárfert?zésb?l adódó rákos megbetegedést. A radioaktivitás miatt az akkori terhességekb?l születési rendellenességek következtek, az új generációk tagjai nagy számban jöttek a világra deformáltan vagy életképtelenül.

A nukleáris er?m?létesítés aligha a legbiztonságosabb módja az energia-igények kielégítésének, egy olyan korban, amikor a decentralizáltabb, földrajzilag sz?kebb hatókör?, kisebb energia-termel? egységek t?nnek kedvez?bb megoldásoknak, megújuló energiaforrásokat kihasználva.

Egyes radioaktív anyagoknak százezer éves a távlata, mire lebomlanak a természetben. A csernobili er?m?be ma turistabusz közlekedik.