Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások (jellemzően a napelemes termelés) beépített teljesítőképessége mára meghaladja a 2300 MW-ot, vagyis nagyobb a paksi atomerőmű kétezer megawattos kapacitásánál. A villamosenergia-rendszernek eközben több műszaki paramétere, mint a szabályozható erőművi kapacitások mérete, a szabályozási gradiens (sebesség) és a piac működése (méret, folyamatok és határidők) gyakorlatilag változatlan. Ez azért okoz problémát, mert a rendszerben lévő, egyelőre rugalmatlan kapacitás, azaz a napelemek egyre növekvő hányada ellenére is minden pillanatban biztosítania kell a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítónak (Mavir) a fogyasztás és a termelés közti teljesítményegyensúlyt.
Nehézkes előrejelzés
Nemrégiben például mindössze 23 óra alatt 1300 MW-nyi szabályozási igény merült fel az időjárás nehéz előrejelezhetősége miatt, ami nagy mennyiségű napelemes kapacitást érintett. A március 4-én és 5-én lezajlott esemény nemcsak a szabályozási igény és a volatilitás (változékonyság) növekedésére, hanem mindennek a költségnövekedésére is rámutatott.
– Fenntarthatónak kell lennie az áramtermelésnek, de minél olcsóbban, az egységes európai villamosenergia-piac kiépítésének a segítségével – mondta Kiss Evelin. Jelezte: a Mavir egyik feladata, hogy a villamosenergia-piac tökéletlenségeit elsimítva a végfelhasználó által megkövetelt megfelelő minőségű szolgáltatást megteremtse. – Ideális esetben, amikor előre látható, hogy beúszik egy nagyobb felhő hazánk fölé, azt a termelő a tervezett termelésében, mint menetrendben, előre jelzi. Ha ez nem sikerül teljes mértékben, vagyis a menetrendtől úgy tér el a termelő, hogy annak felhasználói igénye nem jelentkezik, akkor szükség van kiegyenlítő szabályozásra. Tehát az ilyen váratlan események, mint egy egyszerű felhősödés, szabályozási eseményként jelentkeznek – magyarázta az igazgató.
Szabályozás aranyárban
A kiegyenlítő szabályozás pedig piaci alapon működik, ahol jelenleg a szabályozható erőművek az eladók. Vagyis a szabályozásnak költsége van. Kiss Evelin megjegyezte, hogy a magyarországi villamosenergia-rendszerben hagyományosan a május–júliusi tartalék lekötési díjai magasabbak, jellemzően azért, mert ekkor a fűtési időszak végével az erőművek egy része nem, vagy kisebb mértékben vesz részt a kiegyenlítő szabályozásban.
Az idén viszont még a szokásosnál is nagyobbat ugrottak az árak, amit a tarifán keresztül valamennyi villamosenergia-fogyasztó finanszíroz. A szabályozható erőművek a változékony, egyre nagyobb, de nem biztos keresletre egyre magasabb árakat fogalmaznak meg.
Kétszeres mértékű szabályozási igény viszont nem feltétlenül kétszeres költséget jelent, akár többszörös is lehet a változás mértéke.
A Mavir igazgatója szerint megoldás lehet, ha a fotovoltaikus termelők portfólióban, más technológiával csoportosulnak
Fotó: Havran Zoltán
– Mindennek a költségviselői pedig a kötelező átvételi áras (kát) mérlegkör és a piaci mérlegkörök.
Azt látjuk, hogy most a szabályozási energia és az annak biztosítását célzó költségek olyannyira megemelkedtek, amivel nem számoltak a piaci szereplők.
Vannak olyan helyzetek, amikor kis túlzással aranyáron mérik a szabályozási energiát – jelentette ki Kiss Evelin.
Megbélyegzett napelemek
Ahhoz, hogy a költségek lecsillapodjanak, a szabályozhatóságot, a menetrendtartást kell ösztönözni, valamint a likviditást kell növelni a hatékony verseny érdekében a szakértő szerint.
– Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy a fotovoltaikus erőművek pontosabb menetrenddel tudjanak működni, és szabályozható forrásokból még több legyen, mert jelenleg ezen az oldalon jelentős a szűkösség. A menetrendtartásnál kérdés, hogy mennyire lehet pontosan előre jelezni az időjárásfüggő kapacitások termelését, és természetesen ennek vannak határai. Erre reagál a napon belüli villamosenergia-piac mechanizmusa, amellyel akár egyórás távlatban is lehet korrigálni az áramtermelés változásait. Emellett megoldás lehet az is, ha a fotovoltaikus termelők portfólióban, más technológiával csoportosulva termelnek, akkor az eltéréseik mérsékelhetőek – sorolta a lehetőségeket az igazgató.
– A szolgáltatást nyújtók arra reagálnak, amit a környezet diktál, tehát a napelemes termelők folyamatosan érkeznek a rendszerbe.
Márpedig be kell tudni vonni a fotovoltaikus termelőket is abba a körbe, ahol a hagyományosak működnek: szabályozhatóvá, a rendszer teljes értékű szereplőjévé kell válniuk
– magyarázta a célokat Kiss Evelin, hozzátéve zárásul, hogy olyan ösztönzőkre van szükség, amelyek révén megszűnik a zöldtermelők rendszeridegen megbélyegzése, teljes mértékben rendszerbe integrálhatónak kell lenniük.
