Drónokkal, kutyákkal spórolnak milliárdokat az energiacégek

Share Button

Az energiacégek is, ahol lehet, robotok alkalmazásával váltják ki a humán erőforrást. Sőt, még az is előfordul, hogy kutyákat alkalmaznak. Az NRGreport náhány érdekes ötletet, megoldást gyűjtött össze.​

Az energetikai infrastruktúra, különösen a magasan elhelyezkedő szélturbinák és magasfeszültségű hálózatok műszaki vizsgálata körülményes és drága. Egy uniós cég drónokat alkalmaz a munka elvégésére.

Az infrastruktúra fenntartása, üzemeltetése a hagyományos módon komolyan csökkenti a befektetett tőke megtérülését. A műszaki vizsgálatok máig drágák, speciális szaktudást igényelnek és sok időbe telnek – egy szélerőmű esetében a vizsgálat idejére le kell állítani a turbinákat, melyek egész évre vetítve komoly költségkiesést jelenthetnek. A rendszertulajdonosok ezért fontolóra vesznek minden olyan megoldást, mellyel csökkenthetik az működő tőkebefektetéseket. A Pro-Drone kimondottan ezen szerkezetek, off-shore szélturbinák és magasfeszültségű hálózatok levegőből történő vizsgálatára fejlesztett ki automatizált rendszereket. A pilóta nélküli légi járműveket, drónokat és  a rájuk szerelt szenzorokat testre szabják, hogy az ily módon nyert adatok feldolgozása a lehető legjobb eredményt hozza. A cég a teljes folyamatot automatizálja, a hardwer platform, a szenzorok mellett a feldolgozást is. Állításuk szerint ily módon rengeteg időt és pénzt spórolnak ügyfeleiknek.

Pro-Drone_UAV_resized-690x460

Forrás: Pro-Drone

Szintén a drónokban látja a megoldást energiabiztonsági és ellátási problémákra az amerikai AES. A Virginia-állambeli cég, mely szerepel a Forbes 200-as listáján, az egyik vezető energiaszolgáltató, amely igen komolyan támaszkodik drónokra az villamosenergia-szektorban.

A szolgáltató szerint évente több mint 20,000 MW megtermelt áramkieséssel lehet számolni világszinten, ami egymilliárd dollár anyagi kárt jelent, s gyakorlatilag az állam éves áramfelhasználásának felel meg. Tovább rontja a helyzetet, hogy egy-áramszünet után hosszú időbe telik, amíg a hálózat a lehűl, s mire valaki (még így is védőruhát viselve) át tudja vizsgálni a hálózatot és kijavítja a hibát. Az elektromos áramtermelése ugyanis extrém magas hőmérsékletet generál a hálózaton. Veszélyes munka, s az áram visszakapcsolása is időbe telik, ami további anyagi veszteséggel jár. A drónok használatában élen járó vállalat ugyan még nem találta meg a megoldást, de versenyt hirdetett, olyan drónok, robotizált megoldások fejlesztésére, melyek képesek extrém hőmérsékletben dolgozni, emellett védik a dolgozók biztonságát. A versenyen fejlesztőktől, tanácsadó cégektől, kockázati tőkebefektetőktől, s más energetikai cégektől várják a megoldást. Az AES éves júliusi kongresszusán hirdet eredményt.

Beltéri rendszerek ellenőrzése is lehet veszélyes, például ha egy állványzaton, korlátokba kapaszkodva kell egy atomreaktor/fűtőelem oldalait, vagy egy gáztartályt végig vizsgálni. A Gecko saját fejlesztésű mágneses technológia alkalmazásával könnyíti meg a szakemberek  dolgát.

Ahogy a gekkó, mely tapadókorongjai segítségével könnyedén mászik magasra, a cég által fejlesztett robotok az adott építmény falára tapadva haladnak végig azon és végeznek vizsgálatokat. A cég szerint a legtöbb üzem évente legalább egyszer bezár, hogy karbantartási munkákat végezzen, illetve átvizsgálja a telephelyet. Ez akár egy hétig is eltarthat, az anyagi kár pedig üzemenként egymilliárd dollár is lehet. A cég ötven- és százezer dolláros díjért veti be a Gecko-t, amely például egy csövekkel teli terem falairól tízszer annyi adatot gyűjt be azonos idő alatt, mint ha kizárólag emberek végeznék a munkát. Ultrahangos technológiával letapogatja például a tartály oldalait, sima felületen jobbra és balra is képes mozogni. A rendszer legnagyobb előnye az anyagi megtakarítás mellett az, hogy használatával megelőzhetőek az évente hasonló munkákból adódó munkahelyi balesetek vagy halálesetek.

Embereket nem, de más élőlényeket azért alkalmaz egy dán cég, mely energiatermelő és elosztó vállalatok számára végez különféle szolgáltatásokat. Kutyák bevetésével úgy tűnik, hatékonyabban képesek előre jelezni a lehetséges műszaki hibákat, áramkimaradást, mint intelligens gépekkel.

Az almelói székhelyű SPIT Electrical Mechanics szolgálatásai arra összpontosulnak, hogy megbízói gépei, eszközei, üzemei egész évben üzemelhessenek. Az energia ágazatban, olaj- és gázszektorban dolgozó, valamint mezőgazdasági, vegy- és élelmiszeripari ügyfelei részére rendszerint a legmodernebb diagnosztikai eszközöket és robotikát alkalmazva végez ellenőrzéseket a cég. A mérésekből kapott adatok alapján viszonylag pontosan előre tudják jelezni, mennyi a várható élettartama az adott gépnek. Időről-időre azonban speciális kutyákat is bevetnek, melyek kifinomult szaglásuk miatt képesek „kiszagolni” egy-egy jövőbeli elektromos kisülés helyét. A két megawatt teljesítmény meghaladó berendezéseknél legtöbbször az elektromos rendszerekkel van a probléma. Becslések szerint a meghibásodások közel kétharmadát elektromos kisülések okozzák. A speciális képzést kapó kutyák három hibát képesek elkülöníteni. A szivárgó áramból származó ultrahangos zajt, a részleges elektromos kisülés során keletkező ózon, és a salétromsav szagát, ami akkor keletkezik, ami az oxigén por alakú lerakodásakor észlelhető. A kutyák használata azért kifizetődő, mert viszonylag korán felfedezik ezeket a hibákat. A szivárgás például eleinte csak kis részeket érint, ám ha nem fedezik fel időben, az egész szigetelést tönkre teheti, amit sokba kerül kicserélni. Kutyákat más cégek is alkalmaznak, például olajfúrótornyokon a korrózió detektálására.