Egy éve költöztek be passzívház elvek szerint épült energiatakarékos házukba Ágiék – Íme, az els? év tapasztalatai!
Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! címmel 2012. októberében sorozatot indítottunk a Green Press Blogon. Két kisgyermeket nevel? házaspár életébe tekinthettek be heti gyakorisággal az olvasók. A család építkezésbe kezdett Szombathelyen, közel passzívház min?ség?, fokozottan energiatakarékos lakóház volt az álmuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtet? számolt be hétr?l-hétre, fotókon is rögzítve a f?bb munkafázisokat, s persze szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal. Az utolsó bejegyzés 2013. októberében jelent meg Ágiék beköltöztek energiatakarékos házukba, így telt az els? 4 hónap! címmel. Ági most ismét összegezte a tapasztalatokat a téli hónapokra (f?tésidényre) vonatkozóan.
42. rész
Tartozom még egy beszámolóval, ami az elmúlt tél tapasztalatait illeti. Egy-két hét választ el bennünket attól, hogy elmondhassuk: kereken egy éve lakunk a passzívház elvek szerint épült, fokozottan energiatakarékos házunkban, és amire oly sokan kíváncsiak, már látszik az is, mennyi gáz fogyott el ez id? alatt. Most úgy t?nik, ?szig már biztosan nem kell bekapcsolnunk a f?tést, úgyhogy összegeztünk.
Mögöttünk van egy gyönyör?, napsütéses ?sz, ennek örültünk, és rögtön a szezon elején láttuk, hogy a dolog – a déli tájolás, a nagy ablakfelületek, a háromréteg? üvegek, a légtömör falazás és a szell?ztet? berendezés – jól m?ködik. F?tenünk nagyon sokáig nem kellett, és ha kés?bb hidegebbre is fordult az id?, reggelente beindult picit a kazán, de ahogy a nap kisütött, rögtön le is állt. Aztán volt egy viszonylag enyhe, de rendkívül borús, szürke tél, amikor sokáig napot sem láttunk, és hiába kímélt meg bennünket az id? a mínuszoktól, a f?tés bizony nap mint nap ment. Nem 24 órában persze, csak reggelente és néha délel?ttönként, de mégiscsak ment. Ennyit tesz, ha nem süt a nap, legyen akárhány fok.
A tavasz szeszélyes volt, mint mindig, bár sosem emlékszünk az el?z?re, és meglep?dünk rajta. Idén is szokatlannak t?nt, hogy márciusban pólóban festegettem a teraszon, májusban pedig újra el?vettük a kabátokat, de aztán beleolvastam a blog tavalyi fejezeteibe, és rádöbbentem, hogy ez nem újdonság. Egyszer-kétszer még a f?tés is bekapcsolt. Aztán eljött az id?, hogy f?tésre már nem, csak melegvíz-el?állításra használtuk a gázt, és számolni kezdtünk. Minden héten írtuk a gázóra állását, így könny? volt összehasonlítani azokat a heteket, amikor f?töttünk is, azokkal, amikor már csak meleg vizet használtunk. Már tényleg csak néhány hét hiányzik a beköltözés els? évfordulójáig, tehát megbecsülhet?, hogy mekkora az éves gázfogyasztásunk: ez kb. 680 köbméter lesz.
A heti adatok összehasonlításából kiderült, hogy ebb?l durván 420 köbmétert használtunk el f?tésre, és 260 köbmétert vízmelegítésre. Az épület lakótere 108 négyzetméteres, ebb?l kiszámítható végül, hogy az egy négyzetméterre es? f?tésigény kWh-ban kifejezve 39. Egy passzívháznál ugye legfeljebb 15 a megengedett, egy átlagos, új építés? házban pedig 150 a megszokott. Innen nézve nem rossz.
Az építkezés közepe táján felkért szakember 32 kWh-s f?tésigényt jósolt a házra, igaz, állandó 20 fokra vetítve. Ett?l mi eltértünk: eleinte, a f?tésszezon kezdetén 21 fokra állítottuk be a termosztátot, az el?z? lakásunkban tapasztaltakból kiindulva. Sok volt. Nem nagyon, de sok. A f?tés csak reggelenként kapcsolt be, épp csak egy kis id?re, hiszen csak ekkor esett le a szobák h?je 21 fok alá. A padlóf?tés m?ködni kezdett, a ház leveg?jének h?mérséklete gyorsan n?tt, hamarosan újra elérte a 21 fokot, és ki is kapcsolt a kazán. Közben azonban a nap is kisütött – ez ?sz végén volt így –, de a padló lassan h?lt ki, sokáig tartotta a meleget, és ez a nap sugaraival együtt már túlságosan bemelegítette a házat, ezért aztán pár hét után átállítottuk a termosztátot 20,5 fokra. Ez jobban bevált. A tapasztalatok alapján – és a rezsicsökkentést is figyelembe véve – kb. 50 ezer forintos f?tésköltséggel számolhatunk az els? évben.
A f?tésszezonnak vége, nyakig vagyunk a h?tésszezonban, de klímánk nincsen. Most el?ször teszteljük az alumínium zsaluziákat, amelyeket a déli homlokzat ablakaira és teraszajtóira szereltettünk fel. A beköltözés utáni hetekben még hiányoztak ezek az ablakokról, így a tavalyi nyarat nehéz volt átvészelni ennyi hatalmas déli üvegfelülettel, de ?sszel felkerültek a helyükre a küls? árnyékolók, és azóta legalább a kíváncsi szemekt?l megvédtek. A most beköszöntött forró nyár eldönti majd, hogy megérik-e az árukat. Néhány, 30 fokosnál melegebb nap után érezhet? a hatásuk, már látszik, hogy a szobák viszonylag h?vösen tarthatóak velük, de egyenleget nyár végén vonunk ezzel kapcsolatban. A szakemberek szerint akár 6-8 fokkal is alacsonyabban tartható velük a ház leveg?je, mint a kinti h?, úgy legyen!
Ha egy évvel ezel?tt valami olyasmit írtam volna, hogy a gyerekek nehezen szoknak hozzá az új helyhez, visszasírják a korábbi lakásunkat, akad némi nehézség, vagy ez-az elmaradt, akkor azt gyorsan felejtsük is el, szépen kérem. Ez mind igaz volt, de már csak emlék. A ház egy meleg otthon lett, imádjuk, még a gyerekekkel is el?fordul, hogy minden látszólagos apropó nélkül örömtáncot járnak, ami után kiderül, hogy csak azt akarják közölni: szeretnek itt lakni. A kert szép lett, a szomszédokkal szerencsénk van, és a napokban tényleg az utolsó szeg is a helyére kerül. Már ha eltekintünk a további, távolabbi terveinkt?l, mint amilyen mondjuk a napelem kiépítése.
Ma már tudom, hogy voltak néhányan, akik a blogot olvasva döntötték el, nagy fába vágják a fejszéjüket, és ha nem is passzívházat, de fokozottan energiatakarékos épületet álmodnak maguknak.
Nekik, és mindenkinek, aki az új otthonát tervezi és építi, hasonló jókat kívánok. Járják be azt az utat, amin mi végigmentünk!
B?vebben: greenpressblog.com/
Forrás: greenpressblog.com/
