Magyarország teljes mértékben elkötelezett a Nabucco gázvezeték-beruházás mellett, amelynek azonban megvannak a problémái – idézi az MTI Fellegi Tamás fejlesztési minisztert.
A nemzeti fejlesztési miniszter, aki egy közös brit-magyar szervezés?, a megújuló energiák támogatásával és az alacsony széndioxid-kibocsátású beruházásokkal foglakozó szakkonferenciára érkezett a brit f?városba, a rendezvény el?tt magyar és külföldi újságíróknak tartott tájékoztatóján a Nabucco-beruházás problémái között említette, hogy egyel?re nem ismert a végs? költség. A teljes beruházási költség 7 milliárd euró körüli szintr?l indult, most azonban „a nagyon der?látó forgatókönyv is” 24-26 milliárd euró körüli összegr?l szól – mondta a magyar szakminiszter.
A magyar gazdaság várható növekedési pályájára vonatkozó újságírói kérdésre Fellegi Tamás kijelentette: ha a küls? helyzet nem romlik jelent?sen tovább, a magyar kormány szerint a 1,5 százalékos jöv? évi növekedési várakozás reálisnak bizonyulhat.
Az elmúlt két hétben már voltak hasonló jelleg?, a Nabucco projekt jelent?s drágulását el?revetít? nyilatkozatok, azonban azok kisebb költségekkel számoltak. Az unió energiaügyi biztosa 10 és 14 milliárd euró közötti összegr?l számolt be, míg török források duplázódást, tehát kb. 16 milliárd eurós költséget sejttettek.
forrás: mti.hu
Magyarország teljes mértékben elkötelezett a Nabucco gázvezeték-beruházás mellett, amelynek azonban megvannak a problémái – idézi az MTI Fellegi Tamás fejlesztési minisztert.
A nemzeti fejlesztési miniszter, aki egy közös brit-magyar szervezés?, a megújuló energiák támogatásával és az alacsony széndioxid-kibocsátású beruházásokkal foglakozó szakkonferenciára érkezett a brit f?városba, a rendezvény el?tt magyar és külföldi újságíróknak tartott tájékoztatóján a Nabucco-beruházás problémái között említette, hogy egyel?re nem ismert a végs? költség. A teljes beruházási költség 7 milliárd euró körüli szintr?l indult, most azonban „a nagyon der?látó forgatókönyv is” 24-26 milliárd euró körüli összegr?l szól – mondta a magyar szakminiszter.
A magyar gazdaság várható növekedési pályájára vonatkozó újságírói kérdésre Fellegi Tamás kijelentette: ha a küls? helyzet nem romlik jelent?sen tovább, a magyar kormány szerint a 1,5 százalékos jöv? évi növekedési várakozás reálisnak bizonyulhat.
Az elmúlt két hétben már voltak hasonló jelleg?, a Nabucco projekt jelent?s drágulását el?revetít? nyilatkozatok, azonban azok kisebb költségekkel számoltak. Az unió energiaügyi biztosa 10 és 14 milliárd euró közötti összegr?l számolt be, míg török források duplázódást, tehát kb. 16 milliárd eurós költséget sejttettek.
forrás: mti.hu
Már most érdemes nekilátni a hamarosan megnyíló energetikai pályázatok elkészítésének – hangzott el hétf?n a nagykanizsai Inkubátorházban, ahol figyelemfelhívó,
tájékoztató jelleg? el?adást tartottak a témában.
Mint Varga Zoltán, a Nagykanizsai Pályázatírók és Tanácsadók Szövetségének (NAPIT) egyik alapítója hangsúlyozta: az energetikai pályázatok egy részét még nem írták ki, ám a felkészülést már érdemes elkezdeni, hogy a keret megnyitásakor csak be kelljen nyújtani a pályázatot. Mint azt a szakért? elmondta: az év végéig várható, hogy kiírásra került a termofor-kémények cseréjére vonatkozó pályázat, majd azt követ?en a társas- és családi házak energetikai pályázata, közismerebb nevén a panel-program.
Varga Zoltán szerint a bírálat során a küls? h?szigetelés, a nyílászárók és kazánok cseréje mellett, egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energia felhasználása is. A tapasztalatok szerint ezen változtatásokkal akár 35-40 százalékkal is csökkenthet az épületek energiafelhasználása.
Varga Zoltán néhány buktatóra is felhívta a figyelmet. Mint mondta: érdemes profi pályázatíró, és -lebonyolító céget megbízni a feladattal, hiszen így nagyobb esély van a sikerre. Ugyanakkor arra is oda kell figyelnie a lakóközösségeknek, hogy az épület energiaracionalizálásával ne vállalják túl magukat, nehogy aztán kés?bb gondot okozzon az öner? kifizetése.
forrás: zalaihirlap.hu
Már most érdemes nekilátni a hamarosan megnyíló energetikai pályázatok elkészítésének – hangzott el hétf?n a nagykanizsai Inkubátorházban, ahol figyelemfelhívó, tájékoztató jelleg? el?adást tartottak a témában.
Mint Varga Zoltán, a Nagykanizsai Pályázatírók és Tanácsadók Szövetségének (NAPIT) egyik alapítója hangsúlyozta: az energetikai pályázatok egy részét még nem írták ki, ám a felkészülést már érdemes elkezdeni, hogy a keret megnyitásakor csak be kelljen nyújtani a pályázatot. Mint azt a szakért? elmondta: az év végéig várható, hogy kiírásra került a termofor-kémények cseréjére vonatkozó pályázat, majd azt követ?en a társas- és családi házak energetikai pályázata, közismerebb nevén a panel-program.
Varga Zoltán szerint a bírálat során a küls? h?szigetelés, a nyílászárók és kazánok cseréje mellett, egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energia felhasználása is. A tapasztalatok szerint ezen változtatásokkal akár 35-40 százalékkal is csökkenthet az épületek energiafelhasználása.
Varga Zoltán néhány buktatóra is felhívta a figyelmet. Mint mondta: érdemes profi pályázatíró, és -lebonyolító céget megbízni a feladattal, hiszen így nagyobb esély van a sikerre. Ugyanakkor arra is oda kell figyelnie a lakóközösségeknek, hogy az épület energiaracionalizálásával ne vállalják túl magukat, nehogy aztán kés?bb gondot okozzon az öner? kifizetése
Már most érdemes nekilátni a hamarosan megnyíló energetikai pályázatok elkészítésének – hangzott el hétf?n a nagykanizsai Inkubátorházban, ahol figyelemfelhívó, tájékoztató jelleg? el?adást tartottak a témában.
Mint Varga Zoltán, a Nagykanizsai Pályázatírók és Tanácsadók Szövetségének (NAPIT) egyik alapítója hangsúlyozta: az energetikai pályázatok egy részét még nem írták ki, ám a felkészülést már érdemes elkezdeni, hogy a keret megnyitásakor csak be kelljen nyújtani a pályázatot. Mint azt a szakért? elmondta: az év végéig várható, hogy kiírásra került a termofor-kémények cseréjére vonatkozó pályázat, majd azt követ?en a társas- és családi házak energetikai pályázata, közismerebb nevén a panel-program.
Varga Zoltán szerint a bírálat során a küls? h?szigetelés, a nyílászárók és kazánok cseréje mellett, egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energia felhasználása is. A tapasztalatok szerint ezen változtatásokkal akár 35-40 százalékkal is csökkenthet az épületek energiafelhasználása.
Varga Zoltán néhány buktatóra is felhívta a figyelmet. Mint mondta: érdemes profi pályázatíró, és -lebonyolító céget megbízni a feladattal, hiszen így nagyobb esély van a sikerre. Ugyanakkor arra is oda kell figyelnie a lakóközösségeknek, hogy az épület energiaracionalizálásával ne vállalják túl magukat, nehogy aztán kés?bb gondot okozzon az öner? kifizetése
Már most érdemes nekilátni a hamarosan megnyíló energetikai pályázatok elkészítésének – hangzott el hétf?n a nagykanizsai Inkubátorházban, ahol figyelemfelhívó, tájékoztató jelleg? el?adást tartottak a témában.
Mint Varga Zoltán, a Nagykanizsai Pályázatírók és Tanácsadók Szövetségének (NAPIT) egyik alapítója hangsúlyozta: az energetikai pályázatok egy részét még nem írták ki, ám a felkészülést már érdemes elkezdeni, hogy a keret megnyitásakor csak be kelljen nyújtani a pályázatot. Mint azt a szakért? elmondta: az év végéig várható, hogy kiírásra került a termofor-kémények cseréjére vonatkozó pályázat, majd azt követ?en a társas- és családi házak energetikai pályázata, közismerebb nevén a panel-program.
Varga Zoltán szerint a bírálat során a küls? h?szigetelés, a nyílászárók és kazánok cseréje mellett, egyre nagyobb szerepet kap a megújuló energia felhasználása is. A tapasztalatok szerint ezen változtatásokkal akár 35-40 százalékkal is csökkenthet az épületek energiafelhasználása.
Varga Zoltán néhány buktatóra is felhívta a figyelmet. Mint mondta: érdemes profi pályázatíró, és -lebonyolító céget megbízni a feladattal, hiszen így nagyobb esély van a sikerre. Ugyanakkor arra is oda kell figyelnie a lakóközösségeknek, hogy az épület energiaracionalizálásával ne vállalják túl magukat, nehogy aztán kés?bb gondot okozzon az öner? kifizetése.
forrás: zalaihirlap.hu
Közös tulajdonú gazdasági társaság létrehozását tervezi a nagykanizsai önkormányzat az E.missio Kft.-vel és Aquaprofit Zrt.-vel a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében. A szerz?dés csütörtökön kerül a közgy?lés elé.
Eddig leginkább a szlogenek szintjén lehetett Kanizsát összekötni az alternatív vagy megújuló energiaforrások felhasználásával, jóllehet az elmúlt id?szakban történtek kisebb lépések, így például több épület – Vackor Óvoda, Pannon Egyetem Kollégiuma – energiaracionalizálása valósult meg. Ez utóbbi fejlesztések viszont nem összehangolt, hosszú távú stratégia eredményei voltak. Éppen ezért döntött úgy a város vezetése, hogy közös gazdasági társaságot alapít a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében.
A csütörtökön a közgy?lés elé kerül? el?terjesztésben az önkormányzat mellett az Aquaprofit Zrt. és az E.missio Kft. szerepel az új cég tulajdonosi körében. Utóbbi két társaság 45-45 százalékkal, míg a dél-zalai város 10 százalékos tulajdonrésszel.
|
|
A tervezet szerint az együttm?ködés kiterjed majd a jelenlegi energiarendszerek és intézmények állapotfelmérésére, a város energiastratégiájának kidolgozására, a megújuló energiaforrások nap, szél, geotermia, biomassza, biogáz hasznosítására, illetve további intézmények energiaracionalizálására. A távlati tervek között szerepel továbbá a város földgázfügg?ségének csökkentése, a h?energia költségeinek csökkentése, s nem utolsósorban a megújuló energiák mintavárosa cím elnyerése.
Ha a közgy?lés csütörtökön rábólint az elképzelésre, akkor a közös tulajdonú gazdasági társaság már november 15-én megalakulhat. Az el?terjeszt? a leend? cég ügyvezet?jének személyére is javaslatot tesz, az anyagban Sitku György neve olvasható, aki az idei évt?l az Aquaprofit Zrt. energetikai vezet?je.
ARCCAL A FÖLD MÉLYE FELÉ
Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból el?állított energia arányát. Mivel az ország alatt a világ második legnagyobb geoenergia-készlete található, a legcélszer?bb ezt felhasználni. A geotermikus energia kiválóan alkalmazható épületek f?tésére. Nagy hangsúlyt kaphat a biomassza és biogáz felhasználása, mely hulladék, illetve szennyvíz tárolásakor jön létre.
forrás: zalaihirlap.hu
Közös tulajdonú gazdasági társaság létrehozását tervezi a nagykanizsai önkormányzat az E.missio Kft.-vel és Aquaprofit Zrt.-vel a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében. A szerz?dés csütörtökön kerül a közgy?lés elé.
Eddig leginkább a szlogenek szintjén lehetett Kanizsát összekötni az alternatív vagy megújuló energiaforrások felhasználásával, jóllehet az elmúlt id?szakban történtek kisebb lépések, így például több épület – Vackor Óvoda, Pannon Egyetem Kollégiuma – energiaracionalizálása valósult meg. Ez utóbbi fejlesztések viszont nem összehangolt, hosszú távú stratégia eredményei voltak. Éppen ezért döntött úgy a város vezetése, hogy közös gazdasági társaságot alapít a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében.
A csütörtökön a közgy?lés elé kerül? el?terjesztésben az önkormányzat mellett az Aquaprofit Zrt. és az E.missio Kft. szerepel az új cég tulajdonosi körében. Utóbbi két társaság 45-45 százalékkal, míg a dél-zalai város 10 százalékos tulajdonrésszel.
|
|
A tervezet szerint az együttm?ködés kiterjed majd a jelenlegi energiarendszerek és intézmények állapotfelmérésére, a város energiastratégiájának kidolgozására, a megújuló energiaforrások nap, szél, geotermia, biomassza, biogáz hasznosítására, illetve további intézmények energiaracionalizálására. A távlati tervek között szerepel továbbá a város földgázfügg?ségének csökkentése, a h?energia költségeinek csökkentése, s nem utolsósorban a megújuló energiák mintavárosa cím elnyerése.
Ha a közgy?lés csütörtökön rábólint az elképzelésre, akkor a közös tulajdonú gazdasági társaság már november 15-én megalakulhat. Az el?terjeszt? a leend? cég ügyvezet?jének személyére is javaslatot tesz, az anyagban Sitku György neve olvasható, aki az idei évt?l az Aquaprofit Zrt. energetikai vezet?je.
ARCCAL A FÖLD MÉLYE FELÉ
Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból el?állított energia arányát. Mivel az ország alatt a világ második legnagyobb geoenergia-készlete található, a legcélszer?bb ezt felhasználni. A geotermikus energia kiválóan alkalmazható épületek f?tésére. Nagy hangsúlyt kaphat a biomassza és biogáz felhasználása, mely hulladék, illetve szennyvíz tárolásakor jön létre.
Közös tulajdonú gazdasági társaság létrehozását tervezi a nagykanizsai önkormányzat az E.missio Kft.-vel és Aquaprofit Zrt.-vel a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében. A szerz?dés csütörtökön kerül a közgy?lés elé.
Eddig leginkább a szlogenek szintjén lehetett Kanizsát összekötni az alternatív vagy megújuló energiaforrások felhasználásával, jóllehet az elmúlt id?szakban történtek kisebb lépések, így például több épület – Vackor Óvoda, Pannon Egyetem Kollégiuma – energiaracionalizálása valósult meg. Ez utóbbi fejlesztések viszont nem összehangolt, hosszú távú stratégia eredményei voltak. Éppen ezért döntött úgy a város vezetése, hogy közös gazdasági társaságot alapít a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében.
A csütörtökön a közgy?lés elé kerül? el?terjesztésben az önkormányzat mellett az Aquaprofit Zrt. és az E.missio Kft. szerepel az új cég tulajdonosi körében. Utóbbi két társaság 45-45 százalékkal, míg a dél-zalai város 10 százalékos tulajdonrésszel.
|
|
A tervezet szerint az együttm?ködés kiterjed majd a jelenlegi energiarendszerek és intézmények állapotfelmérésére, a város energiastratégiájának kidolgozására, a megújuló energiaforrások nap, szél, geotermia, biomassza, biogáz hasznosítására, illetve további intézmények energiaracionalizálására. A távlati tervek között szerepel továbbá a város földgázfügg?ségének csökkentése, a h?energia költségeinek csökkentése, s nem utolsósorban a megújuló energiák mintavárosa cím elnyerése.
Ha a közgy?lés csütörtökön rábólint az elképzelésre, akkor a közös tulajdonú gazdasági társaság már november 15-én megalakulhat. Az el?terjeszt? a leend? cég ügyvezet?jének személyére is javaslatot tesz, az anyagban Sitku György neve olvasható, aki az idei évt?l az Aquaprofit Zrt. energetikai vezet?je.
ARCCAL A FÖLD MÉLYE FELÉ
Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból el?állított energia arányát. Mivel az ország alatt a világ második legnagyobb geoenergia-készlete található, a legcélszer?bb ezt felhasználni. A geotermikus energia kiválóan alkalmazható épületek f?tésére. Nagy hangsúlyt kaphat a biomassza és biogáz felhasználása, mely hulladék, illetve szennyvíz tárolásakor jön létre.
forrás: zalaihirlap.hu
Közös tulajdonú gazdasági társaság létrehozását tervezi a nagykanizsai önkormányzat az E.missio Kft.-vel és Aquaprofit Zrt.-vel a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében. A szerz?dés csütörtökön kerül a közgy?lés elé.
Eddig leginkább a szlogenek szintjén lehetett Kanizsát összekötni az alternatív vagy megújuló energiaforrások felhasználásával, jóllehet az elmúlt id?szakban történtek kisebb lépések, így például több épület – Vackor Óvoda, Pannon Egyetem Kollégiuma – energiaracionalizálása valósult meg. Ez utóbbi fejlesztések viszont nem összehangolt, hosszú távú stratégia eredményei voltak. Éppen ezért döntött úgy a város vezetése, hogy közös gazdasági társaságot alapít a megújuló energiaforrások felhasználása érdekében.
A csütörtökön a közgy?lés elé kerül? el?terjesztésben az önkormányzat mellett az Aquaprofit Zrt. és az E.missio Kft. szerepel az új cég tulajdonosi körében. Utóbbi két társaság 45-45 százalékkal, míg a dél-zalai város 10 százalékos tulajdonrésszel.
|
|
A tervezet szerint az együttm?ködés kiterjed majd a jelenlegi energiarendszerek és intézmények állapotfelmérésére, a város energiastratégiájának kidolgozására, a megújuló energiaforrások nap, szél, geotermia, biomassza, biogáz hasznosítására, illetve további intézmények energiaracionalizálására. A távlati tervek között szerepel továbbá a város földgázfügg?ségének csökkentése, a h?energia költségeinek csökkentése, s nem utolsósorban a megújuló energiák mintavárosa cím elnyerése.
Ha a közgy?lés csütörtökön rábólint az elképzelésre, akkor a közös tulajdonú gazdasági társaság már november 15-én megalakulhat. Az el?terjeszt? a leend? cég ügyvezet?jének személyére is javaslatot tesz, az anyagban Sitku György neve olvasható, aki az idei évt?l az Aquaprofit Zrt. energetikai vezet?je.
ARCCAL A FÖLD MÉLYE FELÉ
Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energiaforrásból el?állított energia arányát. Mivel az ország alatt a világ második legnagyobb geoenergia-készlete található, a legcélszer?bb ezt felhasználni. A geotermikus energia kiválóan alkalmazható épületek f?tésére. Nagy hangsúlyt kaphat a biomassza és biogáz felhasználása, mely hulladék, illetve szennyvíz tárolásakor jön létre.
forrás: zalaihirlap.hu
Keddt?l pályázhatnak magánszemélyek és társasházak arra az összesen 2, 97 milliárd forintra, amelyb?l napkollektorokat lehet beszerezni és felszereltetni háztartási meleg víz el?állítására és az ingatlan f?tési rendszerének kiegészítésére. A támogatás a költségek 50 százaléka, de maximum 800 ezer forint lehet lakásonként, viszont még nem elérhet? az a szoftver, amellyel be lehet nyújtani az igénylést.
A napkollektoros vissza nem térítend? támogatást lakásonként lehet igényelni úgy, hogy az igényelt pénz nem lehet több a berendezés és felszerelése teljes költségének felénél. Egy-egy lakás tulajdonosa maximálisan 800 ezer forint támogatásban részesülhet. A pályázat utófinanszírozásos (azaz a költségek egy részét utólag térítik meg). Az nem szempont, hogy milyen technológiával épült az ingatlan.
A társasházak közül maximum tizenkét lakásos épületek pályázhatnak, ám csak akkor, ha minden tulajdonos részt vesz a folyamatban. Egy ekkora épület tehát maximum 9,6 millió forintos támogatást kaphat a kollektorok felszerelésére. A korszer?sítési programot abból a pénzb?l írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely Magyarország szén-dioxid-kvótájának eladásából folyt be az EU-s kvótakereskedelmi rendszerben.
Egy kisebb lakást, családi házat már egy 500-600 ezer forintba kerül? napkollektoros rendszer is el tud látni meleg vízzel, amelyet a tisztálkodáson és a mosogatáson kívül akár a mosógép feltöltésére is fel lehet használni, így további energia-megtakarítást érve el. Korábbi körképünkb?l kiderült, hogy ebben az árban a rendszer felszereléséhez szükséges minden berendezés és anyag benne van a tet?szerel?-készlett?l a h?cserél?n át a fagyálló folyadékig. Az ilyen árú napkollektoros rendszer két-három f? melegvízigényét fedezi. Nagyobb háztartás, négy-hat f? esetén körülbelül 850 ezer-egymillió forintos kiadással kell számolni.
Szoftver még nincs az elektronikus pályázathoz
Pályázati díj nincs, a pályázati ?rlapot elektronikus úton lehet kitölteni és benyújtani, de az ehhez szükséges szoftvert és a hozzá tartozó dokumentációt cikkünk írásakor töltik fel a pályázat két honlapjára, az EMI és a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) oldalára. A pályázatokat december 31-én éjfélig, illetve a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani. Augusztusban mindössze három nap alatt kimerült az az 1,3 milliárd forintos pénzalap, amelyet a lakóépületek energiahatékonysági korszer?sítésére írt ki a fejlesztési minisztérium, szintén a ZBR keretében. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében kezdik elbírálni, de a tájékoztatóban az szerepel, hogy „a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, azon felül a benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek”. Számításaink szerint a keretb?l körülbelül 7500 négyf?s háztartás napkollektoros ellátására futja.
Pályázni a teljes napkollektorrendszer telepítésére lehet, amely a kollektoron kívül az összes szerelvényt tartalmazza a rögzít?kkel kezdve a keringet?szivattyún át a mér?- és ellenr?rz?m?szerekig. Fontos szempont, hogy a munkadíj nem lehet több az elismerhet? bekerülési költség 30 százalékánál. A kollektort csak olyan szakkivitelez? vállalkozás szerelheti fel, amely szerepel a ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. itt elérhet? listáján.
A napkollektor felszerelése gyorsabban megtérül, mint az áramot termel? napelem, mert három-hét év alatt behozza az árát – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb id?vel, öt-tíz évvel számol attól függ?en, hogy gázkazánt vagy villanybojlert vált ki a beruházó a napenergiával melegített vízzel. A napkollektor h?cserél? folyadéka elnyeli a napsugárzást, és felmelegíti a rendszerben keringetett vizet. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségét?l függ?en egy átlagos négyf?s háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.
A napsütést?l kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne f?teni az épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyel?re kevesen élnek a lehet?séggel – derül ki a megújuló f?tés lehet?ségeit feltérképez? cikkünkb?l. Itthon az egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek f?tésére, h?tésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram el?állítására használ el az ország.
forrás: origo.hu
Útjára indult a családi magánházakba és legfeljebb 12 lakásos társasházakba napkollektoros rendszerek telepítését támogató pályázat – írta a Népszabadság szerdán.
Az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszerén belül meghirdetett pályázat keretösszege 2, 97 milliárd forint, amely az év végéig vagy a keret kimerüléséig él.
Az Építésügyi Min?ség-ellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. honlapján – www.emi. hu -, és az uszt-napkollektor.hu-n fellelhet? kiírás szerint a támogatás mértéke nem lehet nagyobb a bekerülési költség felénél és lakásonként 800 ezer forintnál, a pályázatokat csak elektronikus úton, a www.magyarorszag.hu kormányzati portálon lehet beadni.
forrás: mti.hu
Keddt?l pályázhatnak magánszemélyek és társasházak arra az összesen 2, 97 milliárd forintra, amelyb?l napkollektorokat lehet beszerezni és felszereltetni háztartási meleg víz el?állítására és az ingatlan f?tési rendszerének kiegészítésére. A támogatás a költségek 50 százaléka, de maximum 800 ezer forint lehet lakásonként, viszont még nem elérhet? az a szoftver, amellyel be lehet nyújtani az igénylést.
A napkollektoros vissza nem térítend? támogatást lakásonként lehet igényelni úgy, hogy az igényelt pénz nem lehet több a berendezés és felszerelése teljes költségének felénél. Egy-egy lakás tulajdonosa maximálisan 800 ezer forint támogatásban részesülhet. A pályázat utófinanszírozásos (azaz a költségek egy részét utólag térítik meg). Az nem szempont, hogy milyen technológiával épült az ingatlan.
A társasházak közül maximum tizenkét lakásos épületek pályázhatnak, ám csak akkor, ha minden tulajdonos részt vesz a folyamatban. Egy ekkora épület tehát maximum 9,6 millió forintos támogatást kaphat a kollektorok felszerelésére. A korszer?sítési programot abból a pénzb?l írta ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely Magyarország szén-dioxid-kvótájának eladásából folyt be az EU-s kvótakereskedelmi rendszerben.
Egy kisebb lakást, családi házat már egy 500-600 ezer forintba kerül? napkollektoros rendszer is el tud látni meleg vízzel, amelyet a tisztálkodáson és a mosogatáson kívül akár a mosógép feltöltésére is fel lehet használni, így további energia-megtakarítást érve el. Korábbi körképünkb?l kiderült, hogy ebben az árban a rendszer felszereléséhez szükséges minden berendezés és anyag benne van a tet?szerel?-készlett?l a h?cserél?n át a fagyálló folyadékig. Az ilyen árú napkollektoros rendszer két-három f? melegvízigényét fedezi. Nagyobb háztartás, négy-hat f? esetén körülbelül 850 ezer-egymillió forintos kiadással kell számolni.
Szoftver még nincs az elektronikus pályázathoz
Pályázati díj nincs, a pályázati ?rlapot elektronikus úton lehet kitölteni és benyújtani, de az ehhez szükséges szoftvert és a hozzá tartozó dokumentációt cikkünk írásakor töltik fel a pályázat két honlapjára, az EMI és a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) oldalára. A pályázatokat december 31-én éjfélig, illetve a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani. Augusztusban mindössze három nap alatt kimerült az az 1,3 milliárd forintos pénzalap, amelyet a lakóépületek energiahatékonysági korszer?sítésére írt ki a fejlesztési minisztérium, szintén a ZBR keretében. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében kezdik elbírálni, de a tájékoztatóban az szerepel, hogy „a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, azon felül a benyújtott pályázatok elutasításra kerülnek”. Számításaink szerint a keretb?l körülbelül 7500 négyf?s háztartás napkollektoros ellátására futja.
Pályázni a teljes napkollektorrendszer telepítésére lehet, amely a kollektoron kívül az összes szerelvényt tartalmazza a rögzít?kkel kezdve a keringet?szivattyún át a mér?- és ellenr?rz?m?szerekig. Fontos szempont, hogy a munkadíj nem lehet több az elismerhet? bekerülési költség 30 százalékánál. A kollektort csak olyan szakkivitelez? vállalkozás szerelheti fel, amely szerepel a ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. itt elérhet? listáján.
A napkollektor felszerelése gyorsabban megtérül, mint az áramot termel? napelem, mert három-hét év alatt behozza az árát – derül ki abból a tanulmányból, amelyben a Magyar Épületgépészek Szövetsége elemezte a magyarországi napkollektorpiac jelenét. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet 2010-es összegzésében valamivel hosszabb id?vel, öt-tíz évvel számol attól függ?en, hogy gázkazánt vagy villanybojlert vált ki a beruházó a napenergiával melegített vízzel. A napkollektor h?cserél? folyadéka elnyeli a napsugárzást, és felmelegíti a rendszerben keringetett vizet. A felszerelt kollektorok nagyságától és a fogyasztás mennyiségét?l függ?en egy átlagos négyf?s háztartásban a melegvízigény 60-70 százalékát is fedezni lehet az így hasznosított megújuló energiával.
A napsütést?l kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne f?teni az épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyel?re kevesen élnek a lehet?séggel – derül ki a megújuló f?tés lehet?ségeit feltérképez? cikkünkb?l. Itthon az egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek f?tésére, h?tésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram el?állítására használ el az ország.
forrás: origo.hu
A magyar és angol szakminiszterek által közösen elnökölt Fórumon az állami és az üzleti szféra képvisel?i osztották meg egymással a zöldgazdaság fejlesztésével,
a megújuló energiák támogatásával, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású beruházásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A találkozó els?dleges célja, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képvisel?i között. A rendezvényen felszólalt Gregory Barker, az Egyesült Királyság energia- és klímaügyért felel?s minisztere is. Fellegi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Kelet-Európában számos tényez? befolyásolja az alacsony kibocsátású „zöld” projektek megvalósulását. A gazdasági válság, a hitelválság, az e célra fordítható költségvetési és magánforrások összegének globális csökkenése és a közép-kelet-európai országokban jellemz?en magasabb beruházási kiadások együttes hatására nem elegend? az elérhet? forrás.Negatív tényez?ként értékelhet? az tény is, hogy az EU emisszió kereskedelmi rendszeren belül az EUA egységek árai jóval alacsonyabbak a Bizottság által el?revetített áraknál, ami azt eredményezi, hogy a befektet?i t?ke más irányba áramlik. A helyzetet tovább nehezítheti még egyes országokban a bonyolult és hosszadalmas engedélyezési eljárás, valamint a nem megfelel?en kialakított kötelez? áram átvételi szabályozás is.A régió államainak olyan, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történ? beruházások megvalósítására ösztönz? környezet kell kialakítaniuk, amely vonzó a nyugat-európai befektet?k számára – hangsúlyozta Fellegi Tamás.A miniszter az Egyesült Királyságban már m?köd? Zöld Bankra utalva elmondta, a magyar Kormány a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával nyitott a folyamatos konzultációra a két állam és a két bank között annak érdekében, hogy Magyarországon is létrejöhessen egy hasonló intézmény a zöldgazdaság-fejlesztési tervek támogatására.
forrás: mti
A magyar és angol szakminiszterek által közösen elnökölt Fórumon az állami és az üzleti szféra képvisel?i osztották meg egymással a zöldgazdaság fejlesztésével, a megújuló energiák támogatásával, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású beruházásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A találkozó els?dleges célja, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képvisel?i között. A rendezvényen felszólalt Gregory Barker, az Egyesült Királyság energia- és klímaügyért felel?s minisztere is. Fellegi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Kelet-Európában számos tényez? befolyásolja az alacsony kibocsátású „zöld” projektek megvalósulását. A gazdasági válság, a hitelválság, az e célra fordítható költségvetési és magánforrások összegének globális csökkenése és a közép-kelet-európai országokban jellemz?en magasabb beruházási kiadások együttes hatására nem elegend? az elérhet? forrás.Negatív tényez?ként értékelhet? az tény is, hogy az EU emisszió kereskedelmi rendszeren belül az EUA egységek árai jóval alacsonyabbak a Bizottság által el?revetített áraknál, ami azt eredményezi, hogy a befektet?i t?ke más irányba áramlik. A helyzetet tovább nehezítheti még egyes országokban a bonyolult és hosszadalmas engedélyezési eljárás, valamint a nem megfelel?en kialakított kötelez? áram átvételi szabályozás is.A régió államainak olyan, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történ? beruházások megvalósítására ösztönz? környezet kell kialakítaniuk, amely vonzó a nyugat-európai befektet?k számára – hangsúlyozta Fellegi Tamás.A miniszter az Egyesült Királyságban már m?köd? Zöld Bankra utalva elmondta, a magyar Kormány a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával nyitott a folyamatos konzultációra a két állam és a két bank között annak érdekében, hogy Magyarországon is létrejöhessen egy hasonló intézmény a zöldgazdaság-fejlesztési tervek támogatására.
A magyar és angol szakminiszterek által közösen elnökölt Fórumon az állami és az üzleti szféra képvisel?i osztották meg egymással a zöldgazdaság fejlesztésével, a megújuló energiák támogatásával, valamint az alacsony szén-dioxid kibocsátású beruházásokkal kapcsolatban szerzett tapasztalataikat. A találkozó els?dleges célja, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a nyugat-európai beruházók és a közép-kelet-európai országok képvisel?i között. A rendezvényen felszólalt Gregory Barker, az Egyesült Királyság energia- és klímaügyért felel?s minisztere is. Fellegi Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy Közép-Kelet-Európában számos tényez? befolyásolja az alacsony kibocsátású „zöld” projektek megvalósulását. A gazdasági válság, a hitelválság, az e célra fordítható költségvetési és magánforrások összegének globális csökkenése és a közép-kelet-európai országokban jellemz?en magasabb beruházási kiadások együttes hatására nem elegend? az elérhet? forrás.Negatív tényez?ként értékelhet? az tény is, hogy az EU emisszió kereskedelmi rendszeren belül az EUA egységek árai jóval alacsonyabbak a Bizottság által el?revetített áraknál, ami azt eredményezi, hogy a befektet?i t?ke más irányba áramlik. A helyzetet tovább nehezítheti még egyes országokban a bonyolult és hosszadalmas engedélyezési eljárás, valamint a nem megfelel?en kialakított kötelez? áram átvételi szabályozás is.A régió államainak olyan, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történ? beruházások megvalósítására ösztönz? környezet kell kialakítaniuk, amely vonzó a nyugat-európai befektet?k számára – hangsúlyozta Fellegi Tamás.A miniszter az Egyesült Királyságban már m?köd? Zöld Bankra utalva elmondta, a magyar Kormány a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával nyitott a folyamatos konzultációra a két állam és a két bank között annak érdekében, hogy Magyarországon is létrejöhessen egy hasonló intézmény a zöldgazdaság-fejlesztési tervek támogatására.
Ne szórakozzatok – mondta, majd letette a telefont Szentpéteri István, az Enin Környezetipari Klaszter ügyvezet? igazgatója, mikor közölték vele, hogy a világon els?ként, 740 induló közül, a klaszter megvalósításában lév? találmány nyert zöld Oscart. Pedig mint az a vele folytatott beszélgetés során világosan kiderült, talán a hit volt a sikerhez vezet? legfontosabb tényez?.
A múlt hét végén megrendezett Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét Raisz Iván és Barta István nyerte, kommunális hulladékból metanolt el?állító eljárásával. A sikerhez valószín?leg az is hozzájárult, hogy a 2008-as év magyar találmánya már nem csak papíron létezik, befejezés el?tt áll a technológiát alkalmazó kísérleti üzem. Hogy ez megtörténhetett, ahhoz kellett az Enin klaszter és Szentpéteri István, akik hittek abban, hogy a feltalálók terve megvalósítható.
A klaszter alapításának gondolata még az els? Orbán-kormány utolsó évében született, az akkori gazdasági minisztérium, Matolcsy György és Cséfalvay Zoltán kezdte el az e típusú együttm?ködés fejlesztését – eleveníti fel a szervezet létrehozásának körülményeit az MNO-nak Szentpéteri István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke és a Magyar Klaszterek Szövetségének elnöke. Mint mondja, már akkor jó lehet?séget láttak a környezetiparban. Az már nem rajtuk múlt, hogy 2007-ig kellett várniuk a klaszter létrehozásával: annak ellenére, hogy uniós célkit?zés volt a klaszterek fejlesztése, a következ? kormányok nem támogatták azt. A Bajnai-kormány észlelte el?ször az uniós irányt és ha kicsit kés?n is, de az ügy mellé állt, aztán a 2010-es választások után került újra el?térbe a klaszterek fejlesztése – mondja. Az addig eltelt id?t tanulásra használták, többek között francia, osztrák, svájci, német és katalán szakért?k segítették ?ket, hogy egy az EU-s törekvésekbe hitelesen illeszked? szervezetet hozhassanak létre.
„Makacsul hittünk benne”
Helyszínként Észak-Magyarországot szemelték ki. Egyrészt komoly vegyipari és környezetipari potenciállal rendelkezett a terület, másrészt a helyi cégek hajlandók voltak klaszterben gondolkodni. Egy regionális környezetipar-fejlesztési programon dolgoztak, amikor megkereste ?ket a feltaláló páros, „akiket akkor senki nem támogatott abban, hogy a projektjük valaha létrejöjjön”. „Elhittem, hogy ezt meg lehet csinálni, és nem csak én, aztán innent?l makacsul hittünk benne” – emeli ki Szentpéteri István. Azóta több projekten is együtt dolgoznak. Ám hiába pályáztak a találmánnyal többször is, csak a tervet egy klaszterfejlesztési pályázatban eldugva tudtak nyerni. Így kezd?dhetett el 2009-ben az a több mint 500 millió forintos kísérleti projekt, mely a hulladékból metanolt el?állító miskolci gyár idén november közepén esedékes átadásával zárul. Ebb?l 247 millió forintot nyertek támogatásként, a többit a klaszter által létrehozott konzorcium tagjai finanszírozták. Nagy értetlenség és kételkedés övezte a terveket az el?z? miskolci városvezet?k részér?l, nem is vették figyelembe a helyi fejlesztési koncepcióknál – emlékszik vissza Szentpéteri István. Pedig banálisan egyszer? az eljárás – teszi hozzá –, persze egy kis zsenialitással van f?szerezve.
|
|
Fotó: Enin |
A miskolci üzem évente 2000 tonna lakossági kommunális hulladékot tud majd feldolgozni. Ebb?l el?zetes számítások szerint 600 ezer kilogramm metanolt, cseppfolyósított szén-dioxidot és útszórásra használt kálcium-kloridot tudnak el?állítani, valamint az üzem m?ködtetéséhez szükséges energiát. Napi egy kukásautónyi hulladékkal számolnak, melyb?l gépek választják ki a szervetlen anyagokat (követ, fémet, üveget), melyek kiválogatva kerülnek egyéb feldolgozóüzemekbe. A többit felaprítják, majd zárt rendszerben elgázosítják. Az eljárással a beérkezett hulladék mintegy 20 százaléka kerül csak a lerakóba, a többi hasznosul.
A gyár – mely egy 1000 négyzetméter alapterület? el?készít?b?l (oda érkezik a hulladék) és egy 220 négyzetméteres metanol-el?állítóból áll – körülbelül 12 f?t foglalkoztat majd. Az elkészült részeken már egy hónapja zajlik a próbaüzem. Szentpéteri István hangsúlyozza, hogy ez egy kísérleti, beállító üzem, így az els? fél év legfontosabb feladata az ideális hulladék-összetétel megtalálása, hiszen akár energianövényeket is keverhetnek hozzá. Az üzem önfenntartó lesz, olyan 100-130 millió forintos éves bevétellel számolnak.
„Van mire büszkének lennünk”
Ez azonban csak az els? lépés, terveik szerint a klaszter a jöv?ben további üzemeket telepít ezzel a technológiával. Ez – amellett, hogy munkahelyeket hozna létre – egy új iparágat teremtene: felépülhet egy gyártóipar, amely a szükséges speciális eszközöket el?állítja. A miskolci beruházáshoz is szinte mindent hazai forrásból szereztek be, de voltak olyan részei a gyárnak, amelyeket kénytelenek voltak importálni. A megtérülési mutató egyébként igen kedvez?, a befektetés már három és fél év alatt kifizet?dik.
Ez a technológia senkit sem fenyeget – hangsúlyozza az ügyvezet? igazgató. Ha hazánk összes hulladékát metanollá alakítanák, az sem elégítené ki az üzemanyagipar ilyen irányú igényét, a hulladékkezel?knek pedig egy plusz lehet?ség, hiszen így többszörösére növelhet? egy-egy lerakó élettartama – teszi hozzá. Szentpéteri István vallja, hogy a nem csak üzemanyagként, hanem vegyipari alapanyagként is hasznosítható metanol komoly átmeneti energia lehet, amely átviheti a világot a következ? évezredbe.
A találmánnyal több díjat nyertek, ezek betet?zése volt a mostani elismerés. Ez a világon az els? olyan megoldás, amellyel egy rendszerben oldják meg a hulladék metanollá alakítását. Nincs károsanyag-kibocsátás, akár egy város közepén is felépíthet? – emeli ki Szentpéteri István. És bár a megújuló energiák között sok jó megoldás van, „ez anyagában hasznosít”, a kidobott terméket alakítja újjá. Szentpéteri István szerint ezt ismerték el a Green Oscar odaítélésekor. Úgy érzik, hogy ez egy „nemzeti magyar energia” – magyar emberek találták ki, magyarok építik az üzemet is. Nemzetközi szinten is komoly érdekl?dés van iránta, így ez hazánk sikere lesz. Van mire büszkének lennünk, ez adhat hitet és er?t, hogy tudunk mi olyat csinálni, amit elismer a világ – teszi hozzá.
„Jó úton járunk”
Az Enin közben hihetetlen ütemben „az ország egyik legnagyobb környezetipari klaszterévé” fejl?dött. Lassan országossá válik, de a végs? cél egy az egész Kárpát-medencét behálózó interklaszter. Ma már majdnem harminc tagjuk van, és f?városi és környékbeli cégek is csatlakoznának. Az EU klaszterkiválósági próba min?sítésén arany szintet értek el. Hitelesen, jól m?köd? környezetipari klaszter az Enin, amely hazánk nagy értékévé válhat – mondja az ügyvezet? igazgató.
|
|
Fotó: Enin |
