A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által, az innovációs és technológiai miniszter felkérésére meghirdetett harmadik pályázaton is kedvező ajánlatok érkeztek, és ugyancsak jelentős volt a túljelentkezés.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az innovációs és technológiai miniszter felkérésére újabb METÁR-pályázatot hirdetett április 30-án, amelynek keretében megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelésre kapható támogatás.
A pályázati dokumentációkat július 1-jétől július 30-ig lehetett benyújtani elektronikus úton. A beérkezett pályázatokhoz tartozó ajánlati árakat titkosított bontási dokumentumok tartalmazták, amelyek közjegyzői bontására augusztus 4-én került sor a Hivatal épületében.
A Megújuló Támogatási Rendszer (METÁR) célja, hogy a nemzeti energia- és klímastratégiával összhangban költséghatékonyan ösztönözze a környezetbarát, megújuló alapú villamosenergia-termelést, az új beruházások indítását. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az innovációs és technológiai miniszter felkérésére pályázatot hirdetett a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia támogatására, amelyen gazdálkodó szervezetek (cégek) és önkormányzatok indulhattak.
A pályázaton jelentős, összességében mintegy három és fél-szeres volt a túljelentkezés, a pályázók 1009 GWh-ra igényeltek támogatást a kiosztható 300 GWh-val szemben. Főleg napelemes erőműveket terveznek építeni, de érkezett pályázat egy hulladéklerakóból származó gázt hasznosító, 0,5 MW-os erőműre is. A pályázó erőművek összteljesítménye 629 MW.
Horváth Péter János, a MEKH elnöke elmondta, hogy a legalacsonyabb ajánlati ár 15,73 Ft/kWh, az igényelt mennyiséggel súlyozott ajánlati átlagár pedig 18,41 Ft/kWh volt a bontás alapján, ami még a második pályázat átlagos ajánlati áránál is mintegy tíz százalékkal alacsonyabb. A MEKH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a mostani pályázaton csak legfeljebb 20 MW-os erőművel lehetett pályázni, míg tavaly akár 50 MW-ossal is lehetett. A napelemes technológia fejlődését mutatja, hogy az ajánlati árak a kisebb erőművi méret és a fokozódó piaci bizonytalanságok ellenére is kedvezőbben alakultak a tavalyinál.
A hivatal elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy jelentős kihívást jelent a vártnál gyorsabban teret nyerő, időjárásfüggő napelemes erőművek ingadozó és nehezen becsülhető termelésének integrálása a villamosenergia-rendszerbe. A zavartalan ellátás biztosítása érdekében szükséges, hogy az időjárásfüggő technológiák elterjedése a villamosenergia-rendszer stabilitásának és rugalmasságának növelésével időben összehangoltan történjen.
Az értékelő bizottság megkezdte a be-nyújtott pályázatok teljeskörűségének vizsgálatát. A pályázóknak legfeljebb egy alkalommal, 15 napos határidővel lesz lehetőségük pótolni a hiányosságokat. Az eredményhirdetés 2021 októberében vagy novemberében várható.
Európai támogatási rendszerek
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsának (CEER) megújuló energiaforrásokra fordított támogatásokról szóló jelentése szerint még mindig tart Európában az átmenet az olyan támogatási rendszerek felé, amelyek lehetővé teszik a megújuló energiaforrások jobb piaci integrációját és ösztönzik a versenyt – olvasható a hivatal honlapján.
A CEER a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részvételével összeállította a 2018–2019. évekre vonatkozó jelentését a megújuló energiaforrásokra fordított támogatások típusáról, összegéről, illetve az új belépő megújuló erőműveknek nyújtott támogatásokról különböző termelési technológiákra lebontva. A CEER jelentésének célja olyan összehasonlítható adatok bemutatása, amelyekből a politikai döntéshozók, a szabályozó hatóságok és az iparág szereplői pontos tájékoztatást kaphatnak arról, hogy milyen támogatási rendszerekből milyen mértékű pénzügyi hozzájárulás jut a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiára Európában.
A részletes jelentés korábban megjelent kiadványokra épít, ám frissebb, a 2018–2019. évekre vonatkozó adatokat tartalmaz. Általánosságban elmondható, a magyarországi folyamatok az általános trendekbe illeszkednek, és a támogatási szint a középmezőnyben van. A megújulóenergia-támogatásban részesülő villamos energia termelésen belüli aránya országonként jelentősen eltér: míg Szlovéniában 3,8 százalék, Dániában eléri a 66 százalékot. A CEER-tagországokban ez az arány átlagosan 19 százalék volt 2018-ban, ami enyhe növekedést jelent a 2016. évi 17 százalékos átlagos arányhoz képest. Magyarországon 8,8 százalékot tett ki a támogatásban részesülő villamos energia aránya.
Az első tenderen összesen 168 ajánlat érkezett, ezek közül 72 pályázat lett nyertes. Az összes beérkezett pályázati igény a kiosztható támogatási mennyiséget 157 százalékkal haladta meg, vagyis mintegy 2,5-szeres volt a túljelentkezés. A korábbi hatósági árhoz viszonyítva átlagosan mintegy 30 százalékos árcsökkenést hozott az első pályázat.
A nyertes pályázók nagyrészt fix vagy napkövető tartószerkezettel működő naperőművek telepítését vagy fejlesztését vállalták, de megvalósulhat egy hulladéklerakóból származó gázt hasznosító erőmű is. A MEKH becslése szerint az első kiíráson nyertes pályázatok mintegy negyvenmilliárd forint új beruházást indukálnak, és az általuk megtermelt villamos energia mintegy 93 ezer háztartás igényét tudja fedezni.
A második pályázatra összesen 257 ajánlat érkezett, ezek közül 36 nyert támogatást. Az indulók 2145 GWh-ra igényeltek támogatást a kiosztható 390 GWh-val szemben. A támogatott beruházások segítségével tovább bővülhet a környezetbarát naperőmű-kapacitás, összesen évente 343 GWh villamosenergia-mennyiség előállítása valósulhat meg megújuló forrásból. Az eredmények alapján valamennyi nyertes pályázat naperőmű megvalósítására vonatkozott, összesen 210 MW teljesítménnyel.
A MEKH becslése szerint a nyertes pályázatok mintegy hetvenmilliárd forint új beruházást indukálnak, és az általuk megtermelt villamos energia mintegy 160 ezer háztartás igényét tudja fedezni. A kedvező ajánlatoknak és az erős versenynek köszönhetően a 2019-es pályázathoz viszonyítva 23 százalékos, míg a korábbi hatósági árhoz viszonyítva 47 százalékos árcsökkenést sikerült átlagosan elérni.
Forrás: magyarhirlap.hu / M. Orbán András
