Jöv?re már csak energiatanúsítvánnyal, azaz zöldkártyával adhatjuk el vagy adhatjuk ki lakásunkat, házunkat. Az eladóknak plusz terhet jelent id?ben és pénzben is, hogy megszerezzék a tanúsítványt, ugyanakkor az is kérdéses, hogy a vev?k miként fognak erre a tanúsítványra tekinteni. Eddig is figyelték, hogy korszer?ek-e a nyílászárók, szigetelt-e a ház, egyedien szabályozható-e a f?tés, megnézték a rezsiszámlákat, a tanúsítvány számaival vajon tudnak mit kezdeni, mérvadóak lesznek? De az is kérdéses, hogy az eladók egyáltalán felkészültek-e a változásra? Úgy t?nik, nem is tudnak róla.
Újépítés? ingatlanok esetében már 2009-ben kötelez?vé tették az energiatanúsítvány meglétét, vagyis addig nem lehetett megszerezni a használatbavételi engedélyt, amíg a tanúsítványt el nem készítették. Használt ingatlanoknál azonban ugyanezt csak 2012. január 1-jét?l írja el? a törvény. (176/2008. (VI.30) Korm. rendelet, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet). A tanúsítvány érvényességi ideje ugyan 10 év, azonban minden eladásnál (a tanúsítványt csatolni kell a földhivatalhoz benyújtott tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellé), valamint bérbeadásnál újat kell készíttetni.
Mikor nem kell mégsem?
Vannak persze kivételek, így többek között nem kell energiatanúsítvány 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterület? épület, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre (üdül?), m?emlék, helyi védelem alatt álló épület esetén, illetve olyan épületre, ahol a bels? technológiából származó h?nyereség nagyobb, mint 20 W/m2. B
Bérbeadás esetén pedig 1 évnél rövidebb id?re szóló kiadásnál.
Nem olyan egyszer?
Eddig új lakásnál elvben kötelez? volt már az energiatanúsítvány, kellett hozzá az alaprajz, metszetek, m?szaki leírás, homlokzati rajzok, energetikai igazoló számítás, épületgépészeti dokumentáció, felel?s m?szaki vezet? nyilatkozata. Ezzel nagyobb gond nem is volt, hiszen az új házaknál ezek alapvet?en rendelkezésre álltak.
A használt ingatlanoknál is szükség van azonban alaprajzra, metszetekre, m?szaki leírásra, homlokzati rajzokra, épületgépészeti dokumentációra, az éves f?tést és energiafogyasztást igazoló elszámoló számlák másolatára. Ha ezek nincsenek, akkor a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemz?it megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani. Mindez megoldható, csak annyiból probléma, hogy súlyos 10 ezrekkel dobja meg az árat.
Az árak
Ami az árakat illeti, jelenleg a rendelet szerint 5500 forint/óra, s egy épületre maximum 2 óra számolható el, de emellett elszámolhatók a számlával igazolt kiadások, s egyéb számlával nem igazolható költségátalány a díj legfeljebb 10 százalékáig. Akkor van gond, ha nem áll rendelkezésre minden dokumentum (márpedig használt lakásoknál ez el?fordulhat). Ha elkerülhetetlen az alaposabb m?szaki felmérés, akkor a munkadíj a jogszabály szerint 25-30 ezer forint körül alakulhat, erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei.
Lényeges azonban, hogy 2012-t?l az elkészítés díját már nem rendelet határozza meg, hanem szabad piaci árakkal találkozhatunk majd.
Az egyes cégek árai eltér?ek lesznek, így érdemes körülnézni a piacon: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61 A Magyar Építész Kamara honlapján, az energiatanúsítókat kiválasztva megkapjuk a felsorolást. Amennyiben nem vagyunk elégedettek a munkával, akkor a kamarához fordulhatunk, mely jogos panasz esetén fegyelmi eljárást indít a bepanaszolt ellen.
Fogalmuk sincs az eladóknak
Kis túlzással elmondható, hogy a lakástulajdonosoknak fogalmuk sincs arról, hogy ingatlanjuk eladásánál kötelez? lesz az energiatanúsítvány megléte – hívta fel a figyelmet Szabó Dénes, az LHI – Living Home Ingatlan ügyvezet?je. Ez jó néhány esetben problémát és értetlenséget fog okozni. A jöv? év elején megdöbbenések, viták és egyebek várhatók, hacsak a jogszabály nem lesz az eddiginél szélesebb körben kommunikálva. Szabó Dénes úgy véli, hogy ennek itthon nincs igazán hagyománya, így a közvetít? szakmának is magára kellene vennie a feladatot, azaz tájékoztatni kellene a megbízóit. A feladat persze nem megoldhatatlan, bár a tulajdonosoknak le kell majd nyelni ezt a békát is. Elképzelhet? egy kisebb roham is a tanúsítványokért, de hamar normalizálódni fog a helyzet, ugyanis nem pörög most a piac. Drámai hatásoktól szerinte ezen túl nem kell tartani, nyilván be kell kerüljön az új rendelkezés a köztudatba, s id?vel rendez?dik a helyzet.
Az alku része lehet
Eladások esetén az amúgy is nehéz helyzetben lév?k életét biztosan nem könnyíti meg a kötelez? energiatanúsítvány, ugyanakkor nem ezen fog múlni az eladás. Másik oldalról nézve viszont a tanúsítvány révén egyértelm?bb lesz a vev?k számára, hogy milyen energetikai állapotú ingatlant vásárolnak, bár ez eddig is kiderülhetett a korábban befizetett rezsi nagyságából. Elvi síkon az alku eszközévé is válhat a tanúsítvány, akár az eladó, akár a vev? oldaláról nézzük. De az semmiképpen sem várható, hogy komoly árváltozások fognak bekövetkezni hatására a piacon – tette hozzá.
Szabó Dénes szerint a tanúsítvány az árra vagy az eladhatóságára önmagában tehát nem lesz hatással. Inkább egyértelm?bbé teszi az ingatlan energetikai tulajdonságait, kevésbé bemondásra, vagy rezsiszámlákra fog hagyatkozni az ember. Eddig is tudta mindenki, hogy egy panellakás rezsije magasabb az átlagnál, vagy egy korrekten kivitelezett könny?szerkezetes ház f?tési költsége jóval alacsonyabb a hagyományos építési móddal kivitelezett társaihoz képest.
Mi lesz a bérleti piacon?
Az egy éven túli bérbeadások esetén Szabó Dénes elképzelhet?nek tartja, hogy néhányan a plusz költség, az utánajárás fáradtsága és az összességében ebb?l fakadó alacsonyabb megtérülés miatt már nem fogják kiadni az ingatlanjukat, illetve csak kevesebb, mint egy évre szóló határozott idej? bérleti szerz?dést fognak kötni, mivel így megkerülhet? a tanúsítvány kötelez? beszerzése. Arról nem is beszélve, hogy a tanúsítvány csak akkor szükséges, ha hivatalos a bérbeadás – jegyezte meg.
Ez elvileg tehát azt jelentené, hogy n?ni fog vagy legalábbis nem csökken a feketén történ? lakáskiadás aránya. Jacoby Gilley, a Jacoby Consulting & Management Kft. vezet?je, s az ingatlanmagazin.com szakért?je szerint azonban nem várható emiatt a feketén történ? lakáskiadás arányának növekedése. Annál is inkább, mert jelenleg az emberek nem szeretnek túl hosszú id?re elkötelez?dni, ezért rövid id?re szóló, határozott idej? szerz?déseket kötnek inkább (persze többnyire jellemz?en 1 évre), s kikötik benne a lehet?séget a hosszabbításra. Ez a legmegfelel?bb megoldás mind a bérbeadónak, mind a bérbevev?nek. Természetesen el?fordulnak hosszabb távú kiadások is, viszont aki nagy érték? ingatlant ad ki hosszú távra, például követségi dolgozóknak, multinacionális cégek külföldi vezet?inek, annak a bevételhez viszonyítva nem fog számottev? kiadást jelenteni a tanúsítvány.
Jacoby Gilley azt hangsúlyozta, hogy feketén történ? lakáskiadás nagy kockázatot jelent és meggondolatlanság, hiszen ilyenkor vadidegeneknek adjuk át a lakásunkat szerz?dés nélkül.
Jöv?re már csak energiatanúsítvánnyal, azaz zöldkártyával adhatjuk el vagy adhatjuk ki lakásunkat, házunkat. Az eladóknak plusz terhet jelent id?ben és pénzben is, hogy megszerezzék a tanúsítványt, ugyanakkor az is kérdéses, hogy a vev?k miként fognak erre a tanúsítványra tekinteni. Eddig is figyelték, hogy korszer?ek-e a nyílászárók, szigetelt-e a ház, egyedien szabályozható-e a f?tés, megnézték a rezsiszámlákat, a tanúsítvány számaival vajon tudnak mit kezdeni, mérvadóak lesznek? De az is kérdéses, hogy az eladók egyáltalán felkészültek-e a változásra? Úgy t?nik, nem is tudnak róla.
Újépítés? ingatlanok esetében már 2009-ben kötelez?vé tették az energiatanúsítvány meglétét, vagyis addig nem lehetett megszerezni a használatbavételi engedélyt, amíg a tanúsítványt el nem készítették. Használt ingatlanoknál azonban ugyanezt csak 2012. január 1-jét?l írja el? a törvény. (176/2008. (VI.30) Korm. rendelet, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet). A tanúsítvány érvényességi ideje ugyan 10 év, azonban minden eladásnál (a tanúsítványt csatolni kell a földhivatalhoz benyújtott tulajdonjog-bejegyzési kérelem mellé), valamint bérbeadásnál újat kell készíttetni.
Mikor nem kell mégsem?
Vannak persze kivételek, így többek között nem kell energiatanúsítvány 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterület? épület, évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre (üdül?), m?emlék, helyi védelem alatt álló épület esetén, illetve olyan épületre, ahol a bels? technológiából származó h?nyereség nagyobb, mint 20 W/m2. B
Bérbeadás esetén pedig 1 évnél rövidebb id?re szóló kiadásnál.
Nem olyan egyszer?
Eddig új lakásnál elvben kötelez? volt már az energiatanúsítvány, kellett hozzá az alaprajz, metszetek, m?szaki leírás, homlokzati rajzok, energetikai igazoló számítás, épületgépészeti dokumentáció, felel?s m?szaki vezet? nyilatkozata. Ezzel nagyobb gond nem is volt, hiszen az új házaknál ezek alapvet?en rendelkezésre álltak.
A használt ingatlanoknál is szükség van azonban alaprajzra, metszetekre, m?szaki leírásra, homlokzati rajzokra, épületgépészeti dokumentációra, az éves f?tést és energiafogyasztást igazoló elszámoló számlák másolatára. Ha ezek nincsenek, akkor a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit. A tanúsítás során az energetikai tervezéshez hasonló számítással lehet az épület energetikai jellemz?it megállapítani és a követelményekkel összehasonlítani. Mindez megoldható, csak annyiból probléma, hogy súlyos 10 ezrekkel dobja meg az árat.
Az árak
Ami az árakat illeti, jelenleg a rendelet szerint 5500 forint/óra, s egy épületre maximum 2 óra számolható el, de emellett elszámolhatók a számlával igazolt kiadások, s egyéb számlával nem igazolható költségátalány a díj legfeljebb 10 százalékáig. Akkor van gond, ha nem áll rendelkezésre minden dokumentum (márpedig használt lakásoknál ez el?fordulhat). Ha elkerülhetetlen az alaposabb m?szaki felmérés, akkor a munkadíj a jogszabály szerint 25-30 ezer forint körül alakulhat, erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei.
Lényeges azonban, hogy 2012-t?l az elkészítés díját már nem rendelet határozza meg, hanem szabad piaci árakkal találkozhatunk majd.
Az egyes cégek árai eltér?ek lesznek, így érdemes körülnézni a piacon: http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=65&Itemid=61 A Magyar Építész Kamara honlapján, az energiatanúsítókat kiválasztva megkapjuk a felsorolást. Amennyiben nem vagyunk elégedettek a munkával, akkor a kamarához fordulhatunk, mely jogos panasz esetén fegyelmi eljárást indít a bepanaszolt ellen.
Fogalmuk sincs az eladóknak
Kis túlzással elmondható, hogy a lakástulajdonosoknak fogalmuk sincs arról, hogy ingatlanjuk eladásánál kötelez? lesz az energiatanúsítvány megléte – hívta fel a figyelmet Szabó Dénes, az LHI – Living Home Ingatlan ügyvezet?je. Ez jó néhány esetben problémát és értetlenséget fog okozni. A jöv? év elején megdöbbenések, viták és egyebek várhatók, hacsak a jogszabály nem lesz az eddiginél szélesebb körben kommunikálva. Szabó Dénes úgy véli, hogy ennek itthon nincs igazán hagyománya, így a közvetít? szakmának is magára kellene vennie a feladatot, azaz tájékoztatni kellene a megbízóit. A feladat persze nem megoldhatatlan, bár a tulajdonosoknak le kell majd nyelni ezt a békát is. Elképzelhet? egy kisebb roham is a tanúsítványokért, de hamar normalizálódni fog a helyzet, ugyanis nem pörög most a piac. Drámai hatásoktól szerinte ezen túl nem kell tartani, nyilván be kell kerüljön az új rendelkezés a köztudatba, s id?vel rendez?dik a helyzet.
Az alku része lehet
Eladások esetén az amúgy is nehéz helyzetben lév?k életét biztosan nem könnyíti meg a kötelez? energiatanúsítvány, ugyanakkor nem ezen fog múlni az eladás. Másik oldalról nézve viszont a tanúsítvány révén egyértelm?bb lesz a vev?k számára, hogy milyen energetikai állapotú ingatlant vásárolnak, bár ez eddig is kiderülhetett a korábban befizetett rezsi nagyságából. Elvi síkon az alku eszközévé is válhat a tanúsítvány, akár az eladó, akár a vev? oldaláról nézzük. De az semmiképpen sem várható, hogy komoly árváltozások fognak bekövetkezni hatására a piacon – tette hozzá.
Szabó Dénes szerint a tanúsítvány az árra vagy az eladhatóságára önmagában tehát nem lesz hatással. Inkább egyértelm?bbé teszi az ingatlan energetikai tulajdonságait, kevésbé bemondásra, vagy rezsiszámlákra fog hagyatkozni az ember. Eddig is tudta mindenki, hogy egy panellakás rezsije magasabb az átlagnál, vagy egy korrekten kivitelezett könny?szerkezetes ház f?tési költsége jóval alacsonyabb a hagyományos építési móddal kivitelezett társaihoz képest.
Mi lesz a bérleti piacon?
Az egy éven túli bérbeadások esetén Szabó Dénes elképzelhet?nek tartja, hogy néhányan a plusz költség, az utánajárás fáradtsága és az összességében ebb?l fakadó alacsonyabb megtérülés miatt már nem fogják kiadni az ingatlanjukat, illetve csak kevesebb, mint egy évre szóló határozott idej? bérleti szerz?dést fognak kötni, mivel így megkerülhet? a tanúsítvány kötelez? beszerzése. Arról nem is beszélve, hogy a tanúsítvány csak akkor szükséges, ha hivatalos a bérbeadás – jegyezte meg.
Ez elvileg tehát azt jelentené, hogy n?ni fog vagy legalábbis nem csökken a feketén történ? lakáskiadás aránya. Jacoby Gilley, a Jacoby Consulting & Management Kft. vezet?je, s az ingatlanmagazin.com szakért?je szerint azonban nem várható emiatt a feketén történ? lakáskiadás arányának növekedése. Annál is inkább, mert jelenleg az emberek nem szeretnek túl hosszú id?re elkötelez?dni, ezért rövid id?re szóló, határozott idej? szerz?déseket kötnek inkább (persze többnyire jellemz?en 1 évre), s kikötik benne a lehet?séget a hosszabbításra. Ez a legmegfelel?bb megoldás mind a bérbeadónak, mind a bérbevev?nek. Természetesen el?fordulnak hosszabb távú kiadások is, viszont aki nagy érték? ingatlant ad ki hosszú távra, például követségi dolgozóknak, multinacionális cégek külföldi vezet?inek, annak a bevételhez viszonyítva nem fog számottev? kiadást jelenteni a tanúsítvány.
Jacoby Gilley azt hangsúlyozta, hogy feketén történ? lakáskiadás nagy kockázatot jelent és meggondolatlanság, hiszen ilyenkor vadidegeneknek adjuk át a lakásunkat szerz?dés nélkül.
forrás: ingatlanmagazin.com
Napenergia, biomassza, vízenergia, h?szivattyúk, geotermális energia és energiahatékony építészet. Ezeket a témákat vitatják meg a negyedik ENREG ENERGIA REGENERABILA® kiállításon.
A magyar–szerb–román határmentén 2012 április 25–27. között Aradon tartand? rendezvényen várhatóan a legnagyobb fejl?dési lehet?sggel rendelkez? szél- és napenergiatermelés áll majd a középpontban. Romániában, például a szélenergia piac csak néhány éve virágzik és a napenergia beruházások száma is csak az elmúlt id?szakban n?tt, s a biomassza is elterjed?ben van.
A vásárral egy id?ben szakmai konferenciák kerülnek megrendezésre, ahol romániai és nemzetközi szervezetek, szövetségek, kutatók mutatják be a jelenlegi trendeket, kutatási eredményeket, technológiákat és az innovációkat a maguk területén.
Bár Románia birtokolja az európai k?olajforrás 5 százalékát és emellett a legnagyobb gáztermel? Közép-Európában, az ország körülbelül a gázfogyasztás 33 százalékát és a k?olajfogyasztás 66 százalékát Oroszországból importálja. A fosszilis tüzelanyagoktól való függ?ség ellensúlyozására, az ország nagyra tör célokat t?zött ki. 2020-ra az energiafogyasztás 24 százalékát a megújuló energiaforrások fedezik majd és az ebb?l származó energiatermelés, h?szolgáltatás valamint a h?tés és az üzemanyag-el?állítás b?vülni fog 2020-ig.
Forrás: REECO Hungary
Napenergia, biomassza, vízenergia, h?szivattyúk, geotermális energia és energiahatékony építészet. Ezeket a témákat vitatják meg a negyedik ENREG ENERGIA REGENERABILA® kiállításon.
A magyar–szerb–román határmentén 2012 április 25–27. között Aradon tartand? rendezvényen várhatóan a legnagyobb fejl?dési lehet?sggel rendelkez? szél- és napenergiatermelés áll majd a középpontban. Romániában, például a szélenergia piac csak néhány éve virágzik és a napenergia beruházások száma is csak az elmúlt id?szakban n?tt, s a biomassza is elterjed?ben van.
A vásárral egy id?ben szakmai konferenciák kerülnek megrendezésre, ahol romániai és nemzetközi szervezetek, szövetségek, kutatók mutatják be a jelenlegi trendeket, kutatási eredményeket, technológiákat és az innovációkat a maguk területén.
Bár Románia birtokolja az európai k?olajforrás 5 százalékát és emellett a legnagyobb gáztermel? Közép-Európában, az ország körülbelül a gázfogyasztás 33 százalékát és a k?olajfogyasztás 66 százalékát Oroszországból importálja. A fosszilis tüzelanyagoktól való függ?ség ellensúlyozására, az ország nagyra tör célokat t?zött ki. 2020-ra az energiafogyasztás 24 százalékát a megújuló energiaforrások fedezik majd és az ebb?l származó energiatermelés, h?szolgáltatás valamint a h?tés és az üzemanyag-el?állítás b?vülni fog 2020-ig.
Forrás: REECO Hungary
Egyre több megújuló energiát hasznosítanak Vas megyében, az elmúlt két évben az uniós támogatásoknak köszönhet?en az érdekl?dés ugrásszer? emelkedett, csaknem kétszer annyi ilyen fejlesztés valósulhatott meg, mint el?tte tíz év alatt – mondta el az MTI-nek Bozzai Balázs, a Pannon Megújuló Energia Klaszter vezet? szakért?je.
A Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) támogatásából a régióban létrehozták egy „a legjobb gyakorlatok” adatbázisát, amelyben 33 példaérték? vagy tanulságos fejlesztés szerepel – f?zte hozzá.
Szombathelyi központtal jött létre a Pannon Megújuló Energia Klaszter is, amelyet a megújuló energiákkal foglalkozó tervez?k, szakért?k és kivitelez?k alkotnak. Az évek során a klasztertagok önmagában is jelent?s fejlesztéseket tervezetek meg.
Vas megyében a szakemberek szerint ma már jól érz?dik Ausztria közelségének a hatása, ami a „megújulók” terén alkalmazható tudás átvételében, az osztrák példák pozitív hatásában mutatkozik meg.
Bozzai Balázs szerint ezen e téren beérett a korábbi Phare, Interreg és ma Európai Területi Együttm?ködés nev? határ menti programok gyümölcse.
A legjelent?sebb megújuló energiaforrás Vasban is a fás szárú biomassza, az erd?k t?zifa választéka, illetve a faapríték, egyre több az energiaültetvény.
Vasban két jelent?s méret?, a távh? ellátásba kapcsolt faapríték tüzelés? h?központ található, az egyik Szombathelyen, a másik Körmenden. A megyeszékhelyen skandináv befektet?k további, biomassza alapanyagú er?m?vet is terveznek, amelynek „hulladék” h?jét szintén a távh? szolgáltatásra hasznosíthatnák.
Pornóapátiban m?ködik az ország els? faluf?t?m?ve, amely a teljes település számára nyújt lehet?séget a megújulókkal való kényelmes h?ellátásra. Ennek kihasználási aránya ma 50-60 százalék körüli, mert az ingatlanok jelent?s része rossz h?szigetelési tulajdonságai miatt csak sugárzó h?forrással – cserépkályha, fatüzelés? beltéri kályha – és az erd?ben gy?jtött fával f?thet? ki gazdaságosan.
A gáz árának folyamatos emelkedése miatt a hagyományos faf?tésre is egyre többen térnek vissza, n? a kereslet a fatüzelés?, esetleg vegyes tüzelés? és az úgynevezett pellet kazánok iránt is.
Kisebb mértékben ugyan, de a biogáz hasznosítás is er?södik a megyében. Ez a megújuló energia hasznosítás olyan mértékben tud terjedni, amilyen támogatási források állnak a rendelkezésére, mert az így termelt metángázból nyert villamos- és h?energia átvétele nem garantált a megtérülési id? egészére, így támogatás nélkül befektet?knek tisztán nem éri meg a kockázatot.
A projektek el?készítése nehézkes, bürokratikus és több éves folyamat. Mindezek ellenére ilyen fejlesztés volt például a VASIVÍZ ZRt. szennyvíziszap alapú biogáz termel? egysége, ahol a rothasztott szennyvíziszapból keletkez? napi 4000 köbméter biogáz a telep m?ködtetése fosszilis energiákból származó energiaigényét csökkenti .
A nem fás szárú biomassza – szalma, lágyszárú energianövények – kapcsán is történtek új fejlesztések. Vépen szalma pellet gyár létesült EU-s támogatással. Szintén Vépen terveztek egy szalma alapú biomassza er?m?vet is, ami azonban a szakemberek szerint túlméretezett volt, így szerencse, hogy nem valósult meg. Ennek alapanyag-igényét ugyanis szinte a teljes egészében vasi szántóterületr?l elégítették volna ki, ami jelent?s ökológiai és közlekedési károkat okozott volna
Vas megye másik jelent?s er?forrása a geotermikus energia, amely azonban szerencsétlen módon éppen Szombathely alatt nem lehet kiaknázni, mivel az itteni k?zet nem engedi. A megye fürd?i és azok elfolyó vizének h?tartalma viszont jelent?s er?forrás lesz a jöv?ben. A kevés eddig megvalósult példa egyike a Régióh? Kft. által üzemeltetett vasvári termálkút, amely a városi távh? rendszert táplálja és amelynek továbbfejlesztése, jobb hasznosítása, a teljes városi hálózatra való rákötése tervben van.
A megye els? széler?m?ve, a vépi mellett, a legjelent?sebb az ikervári széler?m? park. A megye adottságai éppen a vépi, ikervári szélcsatorna miatt jók, ezzel együtt a tervezett kapacitások többszörösét teszik ki a már megépültnek, e téren az els?dleges korlátot a MAVIR rendszerének befogadási korlátai miatt a Magyar Energia Hivatal által kiadott átvételi kvóták hiánya jelenti. Ha azonban a kvótákat emelik, újabb széler?m? parkok valósulhatnak meg Vép mellett, Répcelak környékén és továbbiak Ikervár körül is.
A napenergia a lakosság és a cégek számára is legismertebb energia hasznosítási mód. A napkollektorok által el?állított melegvíz ellátásban a Zöld Beruházási Rendszer és más támogatások miatt széleskörben terjed, de jól hasznosítható olyan intézményekben is, ahol jelent?s a melegvíz igény, bentlakásos szociális otthonok, nyáron is kiadott kollégiumok, sportlétesítmények. Legutóbbi fejlesztésként például Bük városa létesített napkollektorokat a KEOP támogatásával a sportöltöz?jén, a Büki Sportcsarnokban és a Csodaország Óvodában, közel 24 milliós összköltséggel, 20,3 millió forint támogatással.
A vízenergia felhasználása országosan kevéssé meghatározó, de Vasban erre is akadnak jó példák. A legjelent?sebb a Rábán ikervárnál lév? nagyobb vízier?m? és a nicki gátnál lév? kisebb. Szép számmal találhatók még kis vízier?m?vek a Pinkán és a Gyöngyösön is.
Forrás: MTI
