Italienische Solarstrom-Produktion wächst im Vergleich zu 2011 um 76 ProzentTerna, Olaszország hálózati felel?se közzétette a 2012-es novemberi villamosenergia termelés és –fogyasztás statisztikáit. Ezek szerint az olasz napelemes rendszerek 831 gigawattórát (GWh) termeltek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent a 2011-es novemberi értékhez képest.
A 2012-es év els? 11 hónapjában összesen 17,6 terawattórát (TWh) termeltek a napelemes rendszerek. Ami 76 százalékos növekedést jelent az el?z? évhez képest és ez a mennyiség Olaszország villamosenergia igényének az 5,9 százaléka.
Olaszország villamosenergia igényének a 25 %-a származik megújuló energiákból.
A széler?m?vek 11,3 TWh-t, a földh? 4,8 TWh-t és a vízer?m?vek 39,6 TWh-t szállítottak ebben az évben ezeddig. Ezzel Olaszország villamosenergia igényének a 25 százaléka megújuló energiaforrásokból van fedezve. És eddig 13 százalékos volt az importált villamosenergia nagysága ebben az évben.
2012.12.14. | forrás: Terna; Foto: Martifer Solar | Michael Debreczeni
Terna, Olaszország hálózati felel?se közzétette a 2012-es novemberi villamosenergia termelés és –fogyasztás statisztikáit. Ezek szerint az olasz napelemes rendszerek 831 gigawattórát (GWh) termeltek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent a 2011-es novemberi értékhez képest.
A 2012-es év els? 11 hónapjában összesen 17,6 terawattórát (TWh) termeltek a napelemes rendszerek. Ami 76 százalékos növekedést jelent az el?z? évhez képest és ez a mennyiség Olaszország villamosenergia igényének az 5,9 százaléka.
Olaszország villamosenergia igényének a 25 %-a származik megújuló energiákból.
A széler?m?vek 11,3 TWh-t, a földh? 4,8 TWh-t és a vízer?m?vek 39,6 TWh-t szállítottak ebben az évben ezeddig. Ezzel Olaszország villamosenergia igényének a 25 százaléka megújuló energiaforrásokból van fedezve. És eddig 13 százalékos volt az importált villamosenergia nagysága ebben az évben.
2012.12.14. | forrás: Terna; Foto: Martifer Solar | Michael Debreczeni
Trebitsch Péter,
az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Kína napelemexportja az év végéig várhatóan 40 százalékkal zuhan éves viszonylatban, ami körülbelül 13 milliárd dollárnak felel meg – közölte az ágazati képviselet vezet?jének nyilatkozata alapján a kínai média csütörtökön.
A kínai gyártók 90 százalékban külföldi piacra termelnek, a két legnagyobb felvásárló hagyományosan az Egyesült Államok és Európa – mondta az iparági szövetség f?titkára, Vang Po-hua egy szakmai konferencián.
Hozzátette, a kínai termékek európai antidömping és szubvencióellenes vizsgálatának nagyobb hatása lesz a kínai termelésre, mint az Egyesült Államokban indított hasonló lépésnek.
Beszámolt arról is, hogy a termékek belföldi gyártásához szükséges eszközök megrendelése 80 százalékkal visszaesett a tavalyi év azonos id?szakához képest.
A kereslet nagymérték? csökkenése következtében a poliszilikon nev? alapanyag gyártóinak túlnyomó többsége leállította a termelést, csupán a nagyobbak közül néhányan próbálnak minimális kapacitást fenntartva túlélni.
A Hszinhua hírügynökség összeállításában megszólaló Csiangszu Csungneng vállalat egyik vezet?je például arról számolt be, hogy novemberben 60 százalékos kihasználtsággal dolgoztak, ráadásul az árak a januárinak a felére csökkentek. Ennek okaként a szakember a túlzott mérték? importot említette.
A kínai vállalatok az idei els? tíz hónapban 70 210 tonna poliszilikont importáltak, mintegy 26 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az id?szakban.
Az exportcsökkenést kompenzálandó a központi kormány olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgat, amelyek a hazai felhasználást segítnék. A kormány már elkülönített 7 milliárd jüant bemutató projektek finanszírozására – közölte kedden a pénzügyi tárca.
Az els? félévben már rendelkezésre bocsátott 6 milliárddal így az iparág megmentésére, illetve a napenergia-termelés kapacitásának növelésére 13 milliárd jüan lesz fordítható. Ennek ellenére – vélik a szakemberek – az ágazat szerepl?inek a következ? hónapokban nehéz id?kre kell számítaniuk.
Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Kína napelemexportja az év végéig várhatóan 40 százalékkal zuhan éves viszonylatban, ami körülbelül 13 milliárd dollárnak felel meg – közölte az ágazati képviselet vezet?jének nyilatkozata alapján a kínai média csütörtökön.
A kínai gyártók 90 százalékban külföldi piacra termelnek, a két legnagyobb felvásárló hagyományosan az Egyesült Államok és Európa – mondta az iparági szövetség f?titkára, Vang Po-hua egy szakmai konferencián.
Hozzátette, a kínai termékek európai antidömping és szubvencióellenes vizsgálatának nagyobb hatása lesz a kínai termelésre, mint az Egyesült Államokban indított hasonló lépésnek.
Beszámolt arról is, hogy a termékek belföldi gyártásához szükséges eszközök megrendelése 80 százalékkal visszaesett a tavalyi év azonos id?szakához képest.
A kereslet nagymérték? csökkenése következtében a poliszilikon nev? alapanyag gyártóinak túlnyomó többsége leállította a termelést, csupán a nagyobbak közül néhányan próbálnak minimális kapacitást fenntartva túlélni.
A Hszinhua hírügynökség összeállításában megszólaló Csiangszu Csungneng vállalat egyik vezet?je például arról számolt be, hogy novemberben 60 százalékos kihasználtsággal dolgoztak, ráadásul az árak a januárinak a felére csökkentek. Ennek okaként a szakember a túlzott mérték? importot említette.
A kínai vállalatok az idei els? tíz hónapban 70 210 tonna poliszilikont importáltak, mintegy 26 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az id?szakban.
Az exportcsökkenést kompenzálandó a központi kormány olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgat, amelyek a hazai felhasználást segítnék. A kormány már elkülönített 7 milliárd jüant bemutató projektek finanszírozására – közölte kedden a pénzügyi tárca.
Az els? félévben már rendelkezésre bocsátott 6 milliárddal így az iparág megmentésére, illetve a napenergia-termelés kapacitásának növelésére 13 milliárd jüan lesz fordítható. Ennek ellenére – vélik a szakemberek – az ágazat szerepl?inek a következ? hónapokban nehéz id?kre kell számítaniuk.
Szeged, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Megnyílt csütörtökön Szeged új, több mint 2 milliárd forintos beruházással kialakított tudományos és kulturális központja, a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Botka László polgármester avatóbeszédében hangsúlyozta: az új intézmény a város legfontosabb értékét, a tudást mutatja be és egyben jelképezi, s ezt a tudást, a tudományt mindenki számára hozzáférhet?vé kell tenni.
A központ m?ködésének els?dleges célja, hogy felkeltse a látogatókban az olthatatlan vágyat a tudás iránt, a régióban folyó kutatások közérthet? bemutatásával a gyerekek érdekl?dését már fiatal korban a természettudományok felé terelje – mondta a politikus.
A 6750 négyzetméteres hasznos alapterület? épület földszintje és els? emelete közm?vel?dési funkciókat tölt be, helyet kap itt például a hatvanéves Százszorszép Gyermekház, amely nevével ellentétben már a legkisebbekt?l a nyugdíjasokig minden korosztálynak kínál programokat.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöz? informatikatörténeti múzeuma. Az Európában egyedülálló gy?jtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával a logikai gépekt?l egészen a világhálóig, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged bepillantást.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítottak ki, ahol a természettudományok törvényszer?ségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a feln?ttek.
A két fiatal építész Báger András és Helmle Csaba tervezte központot a legkorszer?bb energetikai berendezésekkel látták el: a f?tést és a h?tést a földh?t hasznosító talajszondák biztosítják, a melegvizet napkollektorok, az elektromos áram egy részét napelemek állítják el?.
Szeged, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Megnyílt csütörtökön Szeged új, több mint 2 milliárd forintos beruházással kialakított tudományos és kulturális központja, a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Botka László polgármester avatóbeszédében hangsúlyozta: az új intézmény a város legfontosabb értékét, a tudást mutatja be és egyben jelképezi, s ezt a tudást, a tudományt mindenki számára hozzáférhet?vé kell tenni.
A központ m?ködésének els?dleges célja, hogy felkeltse a látogatókban az olthatatlan vágyat a tudás iránt, a régióban folyó kutatások közérthet? bemutatásával a gyerekek érdekl?dését már fiatal korban a természettudományok felé terelje – mondta a politikus.
A 6750 négyzetméteres hasznos alapterület? épület földszintje és els? emelete közm?vel?dési funkciókat tölt be, helyet kap itt például a hatvanéves Százszorszép Gyermekház, amely nevével ellentétben már a legkisebbekt?l a nyugdíjasokig minden korosztálynak kínál programokat.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöz? informatikatörténeti múzeuma. Az Európában egyedülálló gy?jtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával a logikai gépekt?l egészen a világhálóig, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged bepillantást.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítottak ki, ahol a természettudományok törvényszer?ségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a feln?ttek.
A két fiatal építész Báger András és Helmle Csaba tervezte központot a legkorszer?bb energetikai berendezésekkel látták el: a f?tést és a h?tést a földh?t hasznosító talajszondák biztosítják, a melegvizet napkollektorok, az elektromos áram egy részét napelemek állítják el?.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
