A megújuló energiába fektetett óriási összegek ellenére Németországnak nem sikerült teljesítenie 2021-es klímacélját, és valószínűleg 2022, majd 2023 is hasonló eredménnyel zárul majd. Ezért, illetve a 2030-as célok elérése érdekében az országnak háromszorosára kell gyorsítania az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, amit elsősorban a megújulóenergia-kapacitás bővítésének felpörgetésével kíván elérni – jelentette be január 11-én Robert Habeck alkancellár, egyben az új német Scholz-kormány gazdasági és energia-, illetve klímaügyi minisztere. A tárcavezető elismerte, hogy az ország „gigantikus” feladat előtt áll, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére kitűzött céljait úgy kívánja elérni, hogy közben elegendő energiát biztosítson energiaéhes iparának is.
Németország célja, hogy 2030-ig 65 százalékkal csökkentse CO2-kibocsátását az 1990-es szinthez képest, de a jelenlegi trend alapján csak 50 százalékos csökkentést fog elérni. 2022 végéig az ország maradék atomerőműveit is leállítja egy, a fukusimai nukleáris baleset után született kormánydöntés értelmében, a jókora kapacitáskiesést pedig részben széntüzelésű erőművekkel pótolják, ami jelentősen növeli az ország karbonemisszióját. Az új kormány „ideális esetben” 2030-ig a szenet is kivezetné, az így keletkező hiányt pedig a kevésbé szennyező gáztüzelésű erőművekkel töltené be addig, amíg elegendő mennyiségű és a megfelelő rugalmasságot biztosítani képes megújuló energia nem áll Európa legnagyobb gazdaságának rendelkezésére.
Főszerepben a szárazföldi szélturbinák
A megújuló források, elsősorban a nap- és szélenergia jelenleg mintegy 43 százalékát adja az ország villamosenergia-ellátásának, de ezt 2030-ig 80 százalékra kell emelni a kormány szerint. Ezért, a teljes országos kibocsátáscsökkentés sebességének fokozása érdekében Németország egy meglepő új vállalást is tett a bejelentés értelmében, miszerint
2035-ig teljesen szén-dioxid-mentessé teszi villamosenergia-szektorát. Ezt elősegítendő a kormány új jogszabálycsomagot készít elő körülbelül húsvétig, amely a korábbi tervekhez képest új, ambiciózusabb célokat és intézkedéseket jelöl ki egyebek mellett a napenergia terjedésének felgyorsítására, a fűtési szektor dekarbonizációjára, a zöldhidrogén-termelés növelésére és a szárazföldi szélenergia kapacitás bővítési ütemének felgyorsítására vonatkozóan is.
Annak ellenére, hogy a megújuló alapú villamosenergia-előállítás 2021-es kétéves mélypontja nagyrészt a kivételesen gyenge szélenergia-termelés eredménye volt, az új energiapolitikai tervek alapján továbbra is a szélenergia, különösen a szárazföldi (onshore) szélenergia marad a legfontosabb megújuló villamosenergia-forrás Németországban, ennek érdekében pedig jelentősen fokoznák a szárazföldi szélerőmű kapacitás bővítésének sebességét. (Azzal együtt is, hogy az offshore, vagyis tengerre telepített turbinák jóval magasabb kihasználtság mellett üzemelnek szárazföldi társaiknál.)
A miniszter által ‘húsvéti csomagnak’ nevezett, reményei szerint nyár előtt elfogadható tervezet egyebek mellett extra területek biztosításával gyorsítaná fel a szárazföldi szélerőmű kapacitás növekedését, zöld jelzést adva a jelenleg a polgári radarüzemeltetők és katonai érdekek által blokkolt projekteknek. Becslése szerint az intézkedések összességében akár 8-9 GW új szélerőmű kapacitás telepítése előtt is megnyithatják az utat, ami ugyan jelentős mennyiség, azonban csak töredéke az új tervekben szereplő számoknak.
AZ ORSZÁG JELENLEG KÖRÜLBELÜL 55-56 GW SZÁRAZFÖLDI SZÉLERŐMŰVI KAPACITÁSSAL RENDELKEZIK, ÉS MÍG A KORÁBBI TERVEK 2030-IG 71 GW-RA NÖVELTÉK VOLNA EZT, ADDIG AZ ÚJ ELKÉPZELÉS SZERINT AZ ÉVTIZED VÉGÉRE 100-125 GW-RA BŐVÜLNE A BEÉPÍTETT TELJESÍTŐKÉPESSÉG. ENNEK ÉRDEKÉBEN AZ ÚJ TELEPÍTÉSEKNEK AZ ÉVTIZED MÁSODIK FELÉBEN EL KELLENE ÉRNIE AZ ÉVI 10 GW-OT, AMI MEGKÖZELÍTI A 2020-BAN EGÉSZ EURÓPÁBAN TELEPÍTETT 11,8 GW-OT.
Az eddigi legnagyobb növekedést 2017-ben produkálta a német szárazföldi szélenergia-szektor, amikor is 5 GW-tal gyarapodott a kapacitás, de az elmúlt években különböző okok – elsősorban az adminisztratív tervezési nehézségek és az építkezéseket bírósági úton megakadályozni igyekvő érdekcsoportok – miatt ennek az értéknek csak a töredékét tudta felmutatni az iparág.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
