Bemutató: Nissan Leaf – 2013.
Oslóban mutatták be az új Nissan Leafet. Igazából nem új, csak átdolgozták – nagyjából száz részletét. Mivel kívülr?l teljesen megegyezik a régivel, nincs ember, aki rávágná, hogy melyik a Japánban, melyik az angliai Sunderlandban gyártott modell. A kiköt?ben hosszú percekig fotóztam egy fehér példányt, de nem bírtam eldönteni, hogy az a Norvégiában eddig is rendkívül népszer? el?d, vagy a friss kiadás. A választ csak másnap tudtam megadni magamnak. Önök szerint mi a támpont? A lámpa? A maszk? Egy új díszcsík? Nem: az új kivitel fekete bels? teret kapott.
Idehaza álmodni sem lehet olyan kedvezményekr?l, amilyet kint az elektromos autók használói kapnak: nincs autópályadíj, elbliccelhetik a hídpénzeket, a parkolásért sem kell fizetni, mehetnek a buszsávban, de ami a legkomolyabb, a városban minden sarkon megtalálható villanykutakról ingyen tölthetik az akkumulátorokat. Nem véletlen, hogy a skandináv f?város útjain ennyi van bel?lük – újak, régiek, kicsik és sportosak. Oslo az a város, ahol teljesen normális, hogy három Tesla Roadster parkol bekábelezve egymás mellett.
Nem új kelet? hóbort ez, hisz Jedlik Ányos már 1828-ban villanyhajtású járm?makettet készített. Azonban az, hogy száz százalékosan máig sem tudták megoldani az áram tárolását, egyértelm?en a praktikus, de kétségkívül környezetszennyez?bb megoldásokat hozta helyzetbe.
Norvégiában, ahol az elektromosság nagy része megújuló technológián alapul, könnyen alkotnak szlogeneket széndioxid-mentességr?l. Idehaza, ahol még mindig a statisztikai hibaarány alatt van a lokális és zöld energia el?állítása, már nem annyira öko egy ilyen gép – hogy ne százalékokkal dobálózzunk, a magyar kábelek erdejében csak szállítás közben egy 35 ezres város egyévi teljes energiája veszik el, amit súlyosbít az atom- és fosszilis alapú er?m?vek környezeti lábnyoma.
A sajtótájékoztatón el?adó nissanosokból Guantanamóban sem tudnák kihúzni, hogy a Leaf gyártása és nyersanyagainak kitermelése mennyi szén-dioxiddal jár. Annyit bevallottak, hogy több, mint egy hagyományos autóé, de megtudtuk, hogy a gyár területén saját használatú szélkerekek tesznek hozzá némi tiszta energiát a rendszerhez – ez pozitív. Vajon Esztergomban mikor lesz ilyen?
Mindenki a hatótávra kíváncsi. Az el?d hideg körülmények között 90-100 kilométert tudott, a mostaninál 120-at ígérnek. Ez részben köszönhet? a 32 kilós tömegcsökkentésnek, de finomítottak a f?tésen-h?tésen is – többek között a hátsó szpojlerke tetejébe szerelt napelem gondoskodik arról, hogy ne az akku terhére klimatizálódjanak az utasok. A mérnökök szerint az is sokat számít, hogy 7 helyett 3 km/óráig táplálja vissza a fékenergiát.
199 kilométerben adják meg a maximális hatótávolságot. Ez esetben természetesen ideális körülményekre gondolnak: Nem gyorsulunk, csak csendben gurulunk – gyanítom, a való életben ennyit komoly kihívás összehozni, akármekkorára növesztjük is a m?szerfal sarkába telepített feny?fácskát.
Az azonban, hogy 120-150 kilométer gond nélkül megtehet?, nem rossz: nekem megoldaná ingázási gondjaimat, igaz kéne mellé egy normális autó, hisz édesanyámhoz neccesen, apósomhoz már csak töltési szünetekkel tudnék elmenni. A Nissan Leaf célcsoportja a munkába járók serege, nekik pedig tényleg jó választás.
Bizonyos kor felett minden férfi kin? a sportkipufogóból. Nekem 34 évesen a legnagyobb örömet a halk utazás adta. Csupán gördülési- és szélzaj hallatszik – az új, energiatakarékos Bose hifi, ami a drágább felszerelés-csomaghoz jár, meger?ltetés nélkül zengi be a teret.
2,7 méter a tengelytáv, vagyis a Leaf egy teljes érték? autó. Elöl, hátul tágas, s?t, mivel átdolgozták az els? üléseket, n?tt az utasok lábtere – magam mögött simán elfértem, négy embernek maximálisan kényelmes, de ötödik is kibírja, ha kell. Egy ilyennel úgysem mennek messzire. Az európai vev?k igénye alapján – ?k biztos szeretnek koszos lábbal és kézzel beszállni – átdolgozták a kárpitozást és a m?anyagokat. Az biztos, hogy a fekete szín praktikusabb, de a beltér kedves íveit szerintem jobban kihozza a szürke. A legmagasabb felszereltségi szinthez b?rülés is jár.
Az összeszerelési min?ség szemre jónak mondható, bár egy-két részletbe bele lehet kötni. Furcsa a slusszkulcs ledugózott helye, igazán fröccsönthettek volna egy ide ill? elemet. A középpanel, amelyet a márkajelzéssel megegyez? kékben is lehet rendelni, kicsit mozgós és a bels? pereme éles szél? is volt – nem nagy gond, de egy alsó hangon kilenc millió forintos autóban nem szívesen futunk bele ilyen részletekbe.
A csomagtér 370 liter, ami 40-nel több az el?dénél. Abban még volt egy kis lépcs? a koffer alján, de az elektromos rendszer egy részét, vagyis a tölt?modult el?re, a motorháztet? alá költöztették, így ügyesebben pakolhatunk. Pótkerék természetesen nincs, hisz’ a padló alatt az akkumulátorok laknak.
A lítium-ion telepek feszültsége 360V, kapacitásuk 24 kWh. A 48 modulba 192 cellát rendeztek: a Nissan rendkívül büszke rá, hogy már ez el?z? modell esetében is jól vizsgázott az akkucsomag. Az autó ötéves koráig még b?ven nyolcvan százalék feletti kapacitást ígérnek, de a kisült, nem m?köd? cellák cserélhet?k – ezt idehaza is el tudják majd végezni.
Meglep? adat, hogy az eddigi eladott Leafek 60 ezres vev?köréb?l több mint 30 ezren máig id?r?l id?re beszámolnak az üzemeltetésr?l. A kísérleti csoportnak is tekinthet? embertömeg adatai alapján tudtuk meg, hogy a cellacsere nem jellemz? probléma, nincs okuk ezzel küzdeni – a biztonság kedvéért persze az akkumulátor passzív h?tését meger?sítették.
A váltó – ha van egyáltalán értelme ilyenr?l beszélni, de megszokásból hívjuk annak – automata, apró kis bucival kezeljük a megszokott helyen. Érdekesség a gyorsan kapcsolható B-mód, ami motorféket ad és közben energia-visszatáplálást. A Holmenkollen olimpiai síugrósánctól lefelé gurulva volt alkalmunk kipróbálni – m?köd?, okos dolog. A kézifék lábfékké változott, a bal talpunkkal tudjuk rögzíteni.
A másfél tonnához méretezték a normál fékeket, teljesítményük megfelel?, s?t, az elöl MacPherson, hátul csatolt leng?karos futóm? is jól hangolt. Élesebb kanyarokban érezni a tömeget, de egyáltalán nem zavaró, nincs nyoma támolygásnak – az angol gyártású új Leafek futóm?hangolásával az európai vev?khöz próbálnak igazodni. A tesztautókon lev? 17-es felnik mellé 16-ost is árulnak, az való inkább a hazai utakra, a peresebb gumikat hagyjuk meg a véletlenül sem fagykáros norvég aszfaltra.
A Leaf regenerálódási ideje attól függ, milyen tölt?t használunk. A normál, alapáras 3,3 kW-os nyolc óra alatt tölti teljesre, a feláras 6,6 kW-os esetében négy óra is elég. Ha az ablakból figyelnénk az autót, a szélvéd? mögött három kis LED pulzál – ha mindhárom világít, indulhatunk. Norvégia-szerte szaporodnak a gyorstölt?k: ezekkel a harminc százalékra lemerült akkumulátort nyolcvan százalékra hozhatjuk vissza, amihez elég fél óra.
Természetesen nem hosszabbítót dugunk az autóba, hanem speciális CHAdeMO szabványú csatlakozót, amelyet véletlenül még kirántani sem lehet. Kedves gesztus: a h?t?maszk helyén lev? ajtó mögött kis fény pislákol, hogy sötétben is össze tudjuk illeszteni a rendszert.
A váltóáramú villanymotorról sokat nem tudunk elmondani, itt nincs annyi lehet?ség, mint a hagyományos bels?égés? konkurenseknél. A lényeg, hogy er?s, de ez nem is csoda. Gáz, aztán máris élvezhetjük a 254 Nm-es nyomatékot. A teljesítménye lóer?re átszámolva 109, ami elég ennek a kasztninak: dinamikusan mozgatja 0-tól 144 km/óráig. Gyorsulása százra 11,5 másodperc.
A külön kapcsolható Eco mód csak városba alkalmas. Országúton kipróbálva olyan, mintha egy tonnás vasmacskát akasztanánk magunk mögé, megfékezi a Leafet, érzésre felére veszi a leadott teljesítményt. Hogy egy esetleges balesetet elkerülhessünk a kocsi maximális erejét kihasználva reagálni, a padlógáz feloldja ezt az üzemmódot.
A Leafet mostantól Közép-Európában is forgalmazzák. Bár létezik többféle felszereltségben, csak a Visia lehet a miénk – a többi bevezetésér?l a vásárlói igények és az értékesítési darabszám alapján döntenek. Szokjunk hozzá ehhez az egyhez. Az alapár 8,774 millió forint, amihez az ajánlott 6,6 kW-os (32A) tölt? még 270 ezret tesz. Az els? körben csak egy helyen lehet majd venni, Budaörsön – az itteni szervizt is kiképezik a Leaf speciális technológiájára, s?t, a vev?knél felmérik az elektromos rendszert, bírja-e az igénybevételt, hisz a 32A már ipari áramot feltételez az épületben.
Itthon is egyre er?sebb az ötletes elektromos kütyüket kedvel?k tábora (ezt is össze lehet appolni az okostelefonnal), de egy ilyen autó még elég nagy falat Magyarországnak. Ha a kormány hasonló támogatásokat léptetne érvénybe, mint a norvég, az ingázás miatt második autót vásárlóknak tényleg jó alternatíva lehetne. Az sem ártana, ha annyi tölt?pont lenne az utcán, mint Oslóban – ezek nélkül, akármilyen ötletes és praktikus a Leaf, a használata kompromisszumokat követel. Pedig megnézném, ahogy ezek csinálnak dugót a budapesti buszsávban
forrás: totalcar.hu
Világgazdaság energia melléklet – 2013. április 26.
Az európai energia szektor strukturális átalakulása, az energiapiacok integrációja, a kormányzati beavatkozások a végfelhasználói árakba alapvet? hatással lesznek a villamos energia szektorra Magyarországon is.
Már az elmúlt év végén – amikor az európai t?zsdéken, köztük a magyar t?zsdén is megjelentek a rendkívül alacsony, ad abszurdum negatív áramárak – felismerhet?vé vált, hogy a piaci szerkezetben olyan mélyreható változások következtek be, amelyek a piac fejl?dését az elkövetkezend? években alapvet?en befolyásolják. Noha a közösségi és tagállami szabályozások még mindig a liberalizáció irányába tolják a piacot, és a liberalizált piac átláthatóságát próbálják er?síteni (REMIT) a villamos energia piacokon valami teljesen más kezd kibontakozni.
Ennek a hátterében egyrészr?l a 2008. december 12-én aláírt Európai Tanácsi végs? kompromisszum – 20% CO2 kibocsátás csökkentés, a megújulók 20%-ra növelése, és az energiahatékonyság 20%-kal történ? javítása -, másrészr?l a fukushimai balesetet követ?en a németországi atomer?m?vek leállítására vonatkozó német kormányzati döntés állnak. Az atomer?m?vek tervezett bezárása hatására Németországban energiafordulat következett be a termel?i szegmensben. Közgazdasági szükségszer?ség volt a kis növekmény költség? atomer?m?vek helyett egy hasonlóan viselked? energiaforrás szerkezetet létrehozni, és a beruházók a szél és a photovoltaik alapú termelésbe ruháznak be. A megújuló energiák egyébként is preferált részarányának növekedése felgyorsult. A zöldprémium bevezetése növelte a lakossági áramárakat Németországban, aminek hatására – az energiahatékonyság növelésének támogatásával együtt – a decentralizált energiatermelés a lakosság körében, a mikro CHP rendszerek folyamatos elterjedésén keresztül egyre inkább teret nyert.
Jelent?s változások következtek be a gázpiacokon is. A fenti folyamatok Nyugat-Európában – míg az elszegényedés Kelet – Közép – Európában – a gázfelhasználás csökkenéséhez vezetett. Az új támogatott villamos energiaforrásokkal szemben a gázalapú áramtermelés tejesen versenyképtelenné vált, és 2012-ben a gázer?m?vek Európában lényegében álltak. A gázra alapozott családi energia ellátást a magasabb jövedelm? Nyugat európai országokban a napenergiára alapozott mikro CHP rendszerek, Kelet-és Közép-Európában pedig a hagyományos tüzel?anyagok a fa és a szénféleségek kezdik egyre inkább kiváltani. A gázfelhasználás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az LNG terminálok létesítése egyre inkább oda vezet, hogy a korábbi olajalapú árazást felváltja a cseppfolyós gázalapú árazás. Noha a palagáz kitermelésének lehet?ségei Európában valószín?leg sokkal korlátozottabbak, mint az USA-ban, a lehet?ségükkel és az elkövetkezend? évtizedekben történ? kiaknázásukkal szintén nyomást gyakorolnak a gázpiacra.
Összefoglalva azt állíthatjuk, hogy az évtized közepét?l az alacsony növekmény költség? energiák (az atom, víz, photovoltaik és a szél) fogják uralni és egyben vezérelni a piacot. Ez azt jelenti, hogy a piacon a jelenlegi árazási rendszert figyelembe véve rendkívül alacsony energiaárak is kialakulhatnak. Tekintettel arra, hogy a fenti energiaforrások az atom kivételével id?járás függ?ek, megn? a tárolás és a tartalékképzés szerepe, növekednek a kiegyenlít? energiaárak és a hagyományos energiaforrások, mint a szén és a gáz a lekötött kapacitásokkal fogják biztosítani a létrejöv? új rendszer stabilitását.
A piac egy új egyensúlyi pontra fog beállni. Ennek kényszer?ségét és szükségességét Pálinkás professzor a 2012-ben tartott el?adásában nagyon egyértelm?en megvilágította, amikor azt mondta „Véges rendszerekben végtelen fejl?dés nem következhet be.” A m?köd? rendszereknek egy új egyensúlyi pontot kell találniuk és ott stabilizálódniuk. És ez igaz. Idealizmus lenne azt képzelni, hogy a GDP mindig növekszik, a villamos energia felhasználás növekszik, és az árak is folyamatosan n?nek.
A jelenlegi tiszta energia díj struktúrájú árazást tehát az évtized második felét?l fel fogja váltani a kapacitás alapú árazás, ami jelent?s hatással lesz a kereskedelem szerkezetére is.
Mindamellett kifejezetten utalnunk kell arra, hogy a liberalizált piac a valóságban – az EU elképzeléseivel szemben – a szabályozott piac felé halad. Gondoljunk csak arra, hogyha Magyarországon megtörténik a paksi blokkok élettartam hosszabbítása és ad abszurdom Paks b?vítése, akkor az állami kézben lév? és állami árszabályozott energia részaránya elérheti a 60%-ot is. A megújuló vállalásaink teljesítése érdekében a villamos energia termel?i szegmensben a megújuló részarány meg fogja haladni a 20%-ot ami vagy kötelez? átvételi rendszerben m?ködik majd, vagy ideális esetben piacosított formában zöldprémium támogatással. Ehhez jön a decentralizált áramtermel?i szegmens, amely az évtized második felére az összes áramfelhasználás 5%-át is kiteheti, vagyis a piac kb. 85%-a valamilyen módon szabályozott lesz. Ebben a szituációban a liberalizált kereskedelmi szegmens a jelenleginek a töredékére csökken.
Magyarországon a rezsicsökkentési intézkedések hatására a lakossági energiahatékonysági intézkedések és ezen belül a mikro CHP-k elterjedése 2-5 évvel késik Nyugat-Európához képest – és ez nehézségeket fog okozni Magyarországnak az energiahatékonysági vállalások teljesítésnél – azonban a nagyfogyasztói szegmensben, illetve a kis-közepes vállalkozások esetén a decentralizált energiatermelés növekszik. Ennek hátterében az áll, hogy a lakossági árcsökkenés részben ár vagy költség növekményként jelenik meg a vállalkozásoknál. Annak érdekében, hogy ezeket a hatásokat mérsékeljék, egyre inkább a saját energiaellátásra rendezkednek be, f?leg akkor, ha a különböz? környezeti energia és operatív programok, a rendelkezésre álló Európai Uniós források felhasználásán keresztül ehhez még forrást is biztosítanak. A strukturális átalakulás ki fog hatni a szerz?déses rendszerekre és a jelenlegi intézményi rendszerekre is. Az intézményi rendszerekben alapvet?en a fejlesztések kerülnek a fókuszba a szerz?déses rendszereknél pedig egyik oldalról az energiaforrások sajátosságait, másrészr?l a fogyasztói igények megváltozását tükröz? szerz?déses struktúrák jönnek létre.
Forrás: mert.hu
Világgazdaság energia melléklet – 2013. április 26.
Az európai energia szektor strukturális átalakulása, az energiapiacok integrációja, a kormányzati beavatkozások a végfelhasználói árakba alapvet? hatással lesznek a villamos energia szektorra Magyarországon is.
Már az elmúlt év végén – amikor az európai t?zsdéken, köztük a magyar t?zsdén is megjelentek a rendkívül alacsony, ad abszurdum negatív áramárak – felismerhet?vé vált, hogy a piaci szerkezetben olyan mélyreható változások következtek be, amelyek a piac fejl?dését az elkövetkezend? években alapvet?en befolyásolják. Noha a közösségi és tagállami szabályozások még mindig a liberalizáció irányába tolják a piacot, és a liberalizált piac átláthatóságát próbálják er?síteni (REMIT) a villamos energia piacokon valami teljesen más kezd kibontakozni.
Ennek a hátterében egyrészr?l a 2008. december 12-én aláírt Európai Tanácsi végs? kompromisszum – 20% CO2 kibocsátás csökkentés, a megújulók 20%-ra növelése, és az energiahatékonyság 20%-kal történ? javítása -, másrészr?l a fukushimai balesetet követ?en a németországi atomer?m?vek leállítására vonatkozó német kormányzati döntés állnak. Az atomer?m?vek tervezett bezárása hatására Németországban energiafordulat következett be a termel?i szegmensben. Közgazdasági szükségszer?ség volt a kis növekmény költség? atomer?m?vek helyett egy hasonlóan viselked? energiaforrás szerkezetet létrehozni, és a beruházók a szél és a photovoltaik alapú termelésbe ruháznak be. A megújuló energiák egyébként is preferált részarányának növekedése felgyorsult. A zöldprémium bevezetése növelte a lakossági áramárakat Németországban, aminek hatására – az energiahatékonyság növelésének támogatásával együtt – a decentralizált energiatermelés a lakosság körében, a mikro CHP rendszerek folyamatos elterjedésén keresztül egyre inkább teret nyert.
Jelent?s változások következtek be a gázpiacokon is. A fenti folyamatok Nyugat-Európában – míg az elszegényedés Kelet – Közép – Európában – a gázfelhasználás csökkenéséhez vezetett. Az új támogatott villamos energiaforrásokkal szemben a gázalapú áramtermelés tejesen versenyképtelenné vált, és 2012-ben a gázer?m?vek Európában lényegében álltak. A gázra alapozott családi energia ellátást a magasabb jövedelm? Nyugat európai országokban a napenergiára alapozott mikro CHP rendszerek, Kelet-és Közép-Európában pedig a hagyományos tüzel?anyagok a fa és a szénféleségek kezdik egyre inkább kiváltani. A gázfelhasználás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az LNG terminálok létesítése egyre inkább oda vezet, hogy a korábbi olajalapú árazást felváltja a cseppfolyós gázalapú árazás. Noha a palagáz kitermelésének lehet?ségei Európában valószín?leg sokkal korlátozottabbak, mint az USA-ban, a lehet?ségükkel és az elkövetkezend? évtizedekben történ? kiaknázásukkal szintén nyomást gyakorolnak a gázpiacra.
Összefoglalva azt állíthatjuk, hogy az évtized közepét?l az alacsony növekmény költség? energiák (az atom, víz, photovoltaik és a szél) fogják uralni és egyben vezérelni a piacot. Ez azt jelenti, hogy a piacon a jelenlegi árazási rendszert figyelembe véve rendkívül alacsony energiaárak is kialakulhatnak. Tekintettel arra, hogy a fenti energiaforrások az atom kivételével id?járás függ?ek, megn? a tárolás és a tartalékképzés szerepe, növekednek a kiegyenlít? energiaárak és a hagyományos energiaforrások, mint a szén és a gáz a lekötött kapacitásokkal fogják biztosítani a létrejöv? új rendszer stabilitását.
A piac egy új egyensúlyi pontra fog beállni. Ennek kényszer?ségét és szükségességét Pálinkás professzor a 2012-ben tartott el?adásában nagyon egyértelm?en megvilágította, amikor azt mondta „Véges rendszerekben végtelen fejl?dés nem következhet be.” A m?köd? rendszereknek egy új egyensúlyi pontot kell találniuk és ott stabilizálódniuk. És ez igaz. Idealizmus lenne azt képzelni, hogy a GDP mindig növekszik, a villamos energia felhasználás növekszik, és az árak is folyamatosan n?nek.
A jelenlegi tiszta energia díj struktúrájú árazást tehát az évtized második felét?l fel fogja váltani a kapacitás alapú árazás, ami jelent?s hatással lesz a kereskedelem szerkezetére is.
Mindamellett kifejezetten utalnunk kell arra, hogy a liberalizált piac a valóságban – az EU elképzeléseivel szemben – a szabályozott piac felé halad. Gondoljunk csak arra, hogyha Magyarországon megtörténik a paksi blokkok élettartam hosszabbítása és ad abszurdom Paks b?vítése, akkor az állami kézben lév? és állami árszabályozott energia részaránya elérheti a 60%-ot is. A megújuló vállalásaink teljesítése érdekében a villamos energia termel?i szegmensben a megújuló részarány meg fogja haladni a 20%-ot ami vagy kötelez? átvételi rendszerben m?ködik majd, vagy ideális esetben piacosított formában zöldprémium támogatással. Ehhez jön a decentralizált áramtermel?i szegmens, amely az évtized második felére az összes áramfelhasználás 5%-át is kiteheti, vagyis a piac kb. 85%-a valamilyen módon szabályozott lesz. Ebben a szituációban a liberalizált kereskedelmi szegmens a jelenleginek a töredékére csökken.
Magyarországon a rezsicsökkentési intézkedések hatására a lakossági energiahatékonysági intézkedések és ezen belül a mikro CHP-k elterjedése 2-5 évvel késik Nyugat-Európához képest – és ez nehézségeket fog okozni Magyarországnak az energiahatékonysági vállalások teljesítésnél – azonban a nagyfogyasztói szegmensben, illetve a kis-közepes vállalkozások esetén a decentralizált energiatermelés növekszik. Ennek hátterében az áll, hogy a lakossági árcsökkenés részben ár vagy költség növekményként jelenik meg a vállalkozásoknál. Annak érdekében, hogy ezeket a hatásokat mérsékeljék, egyre inkább a saját energiaellátásra rendezkednek be, f?leg akkor, ha a különböz? környezeti energia és operatív programok, a rendelkezésre álló Európai Uniós források felhasználásán keresztül ehhez még forrást is biztosítanak. A strukturális átalakulás ki fog hatni a szerz?déses rendszerekre és a jelenlegi intézményi rendszerekre is. Az intézményi rendszerekben alapvet?en a fejlesztések kerülnek a fókuszba a szerz?déses rendszereknél pedig egyik oldalról az energiaforrások sajátosságait, másrészr?l a fogyasztói igények megváltozását tükröz? szerz?déses struktúrák jönnek létre.
Forrás: mert.hu
Világgazdaság energia melléklet – 2013. április 26.
Az európai energia szektor strukturális átalakulása,
az energiapiacok integrációja, a kormányzati beavatkozások a végfelhasználói árakba alapvet? hatással lesznek a villamos energia szektorra Magyarországon is.
Már az elmúlt év végén – amikor az európai t?zsdéken, köztük a magyar t?zsdén is megjelentek a rendkívül alacsony, ad abszurdum negatív áramárak – felismerhet?vé vált, hogy a piaci szerkezetben olyan mélyreható változások következtek be, amelyek a piac fejl?dését az elkövetkezend? években alapvet?en befolyásolják. Noha a közösségi és tagállami szabályozások még mindig a liberalizáció irányába tolják a piacot, és a liberalizált piac átláthatóságát próbálják er?síteni (REMIT) a villamos energia piacokon valami teljesen más kezd kibontakozni.
Ennek a hátterében egyrészr?l a 2008. december 12-én aláírt Európai Tanácsi végs? kompromisszum – 20% CO2 kibocsátás csökkentés, a megújulók 20%-ra növelése, és az energiahatékonyság 20%-kal történ? javítása -, másrészr?l a fukushimai balesetet követ?en a németországi atomer?m?vek leállítására vonatkozó német kormányzati döntés állnak. Az atomer?m?vek tervezett bezárása hatására Németországban energiafordulat következett be a termel?i szegmensben. Közgazdasági szükségszer?ség volt a kis növekmény költség? atomer?m?vek helyett egy hasonlóan viselked? energiaforrás szerkezetet létrehozni, és a beruházók a szél és a photovoltaik alapú termelésbe ruháznak be. A megújuló energiák egyébként is preferált részarányának növekedése felgyorsult. A zöldprémium bevezetése növelte a lakossági áramárakat Németországban, aminek hatására – az energiahatékonyság növelésének támogatásával együtt – a decentralizált energiatermelés a lakosság körében, a mikro CHP rendszerek folyamatos elterjedésén keresztül egyre inkább teret nyert.
Jelent?s változások következtek be a gázpiacokon is. A fenti folyamatok Nyugat-Európában – míg az elszegényedés Kelet – Közép – Európában – a gázfelhasználás csökkenéséhez vezetett. Az új támogatott villamos energiaforrásokkal szemben a gázalapú áramtermelés tejesen versenyképtelenné vált, és 2012-ben a gázer?m?vek Európában lényegében álltak. A gázra alapozott családi energia ellátást a magasabb jövedelm? Nyugat európai országokban a napenergiára alapozott mikro CHP rendszerek, Kelet-és Közép-Európában pedig a hagyományos tüzel?anyagok a fa és a szénféleségek kezdik egyre inkább kiváltani. A gázfelhasználás csökkenése, és ezzel párhuzamosan az LNG terminálok létesítése egyre inkább oda vezet, hogy a korábbi olajalapú árazást felváltja a cseppfolyós gázalapú árazás. Noha a palagáz kitermelésének lehet?ségei Európában valószín?leg sokkal korlátozottabbak, mint az USA-ban, a lehet?ségükkel és az elkövetkezend? évtizedekben történ? kiaknázásukkal szintén nyomást gyakorolnak a gázpiacra.
Összefoglalva azt állíthatjuk, hogy az évtized közepét?l az alacsony növekmény költség? energiák (az atom, víz, photovoltaik és a szél) fogják uralni és egyben vezérelni a piacot. Ez azt jelenti, hogy a piacon a jelenlegi árazási rendszert figyelembe véve rendkívül alacsony energiaárak is kialakulhatnak. Tekintettel arra, hogy a fenti energiaforrások az atom kivételével id?járás függ?ek, megn? a tárolás és a tartalékképzés szerepe, növekednek a kiegyenlít? energiaárak és a hagyományos energiaforrások, mint a szén és a gáz a lekötött kapacitásokkal fogják biztosítani a létrejöv? új rendszer stabilitását.
A piac egy új egyensúlyi pontra fog beállni. Ennek kényszer?ségét és szükségességét Pálinkás professzor a 2012-ben tartott el?adásában nagyon egyértelm?en megvilágította, amikor azt mondta „Véges rendszerekben végtelen fejl?dés nem következhet be.” A m?köd? rendszereknek egy új egyensúlyi pontot kell találniuk és ott stabilizálódniuk. És ez igaz. Idealizmus lenne azt képzelni, hogy a GDP mindig növekszik, a villamos energia felhasználás növekszik, és az árak is folyamatosan n?nek.
A jelenlegi tiszta energia díj struktúrájú árazást tehát az évtized második felét?l fel fogja váltani a kapacitás alapú árazás, ami jelent?s hatással lesz a kereskedelem szerkezetére is.
Mindamellett kifejezetten utalnunk kell arra, hogy a liberalizált piac a valóságban – az EU elképzeléseivel szemben – a szabályozott piac felé halad. Gondoljunk csak arra, hogyha Magyarországon megtörténik a paksi blokkok élettartam hosszabbítása és ad abszurdom Paks b?vítése, akkor az állami kézben lév? és állami árszabályozott energia részaránya elérheti a 60%-ot is. A megújuló vállalásaink teljesítése érdekében a villamos energia termel?i szegmensben a megújuló részarány meg fogja haladni a 20%-ot ami vagy kötelez? átvételi rendszerben m?ködik majd, vagy ideális esetben piacosított formában zöldprémium támogatással. Ehhez jön a decentralizált áramtermel?i szegmens, amely az évtized második felére az összes áramfelhasználás 5%-át is kiteheti, vagyis a piac kb. 85%-a valamilyen módon szabályozott lesz. Ebben a szituációban a liberalizált kereskedelmi szegmens a jelenleginek a töredékére csökken.
Magyarországon a rezsicsökkentési intézkedések hatására a lakossági energiahatékonysági intézkedések és ezen belül a mikro CHP-k elterjedése 2-5 évvel késik Nyugat-Európához képest – és ez nehézségeket fog okozni Magyarországnak az energiahatékonysági vállalások teljesítésnél – azonban a nagyfogyasztói szegmensben, illetve a kis-közepes vállalkozások esetén a decentralizált energiatermelés növekszik. Ennek hátterében az áll, hogy a lakossági árcsökkenés részben ár vagy költség növekményként jelenik meg a vállalkozásoknál. Annak érdekében, hogy ezeket a hatásokat mérsékeljék, egyre inkább a saját energiaellátásra rendezkednek be, f?leg akkor, ha a különböz? környezeti energia és operatív programok, a rendelkezésre álló Európai Uniós források felhasználásán keresztül ehhez még forrást is biztosítanak. A strukturális átalakulás ki fog hatni a szerz?déses rendszerekre és a jelenlegi intézményi rendszerekre is. Az intézményi rendszerekben alapvet?en a fejlesztések kerülnek a fókuszba a szerz?déses rendszereknél pedig egyik oldalról az energiaforrások sajátosságait, másrészr?l a fogyasztói igények megváltozását tükröz? szerz?déses struktúrák jönnek létre.
Forrás: mert.hu
Ez már konkrét lépés: felállítják az eddigi els? kereskedelmi céllal megtervezett 5 MW-os lítium-Ion akkumulátorparkot a hálózat stabilitásának biztosítása érdekében Mecklenburg nyugati részében. Az akkumulátorok 20 éves teljesítménygaranciáját a Samsung cellagyártó SDI adja.
A schwerini ökoáramszolgáltató, a WEMAG Európában eddig egyedülálló els? kereskedelmi célú akkumulátorparkja a rövid idej? hálózati ingadozásokat egyenlíti majd ki. A teljesen automatikusan üzemel? akkumulátorparkot a megújuló energiák hálózatba történ? integrációjára specializálódott Younicos vállalat szállítja. 2014 közepét?l fog ez az 5 megawattórás nagy tározó üzembe állni. M?ködésének célja az átviteli hálózati szinten szükséges frekvencia-stabilitás és a szél- valamint a fotovoltaik áramának integrációja a meglév? hálózatba. A koreai Samsung 20 éves garanciát ad a lítium-ion celláira. A befektetés a primer teljesítményszabályozó piacon való részvétellel fogja magát amortizálni.
Clemens Triebel, a Younicos alapítója és elnöke: ”Ha komolyan gondoljuk a megújuló energiákra való áttérést, akkor képeseknek kell lennünk a fosszilis er?m?vek teljes leállítására is, amennyiben megfelel? mennyiség? szél- és szoláráram áll rendelkezésünkre. A megújuló energiák teljesít?képes tározóinak alkalmazása az egyik lehetséges megoldás a megújulók elterjedésére, amelyek a rövid idej? ingadozásokat ki tudják egyenlíteni. Minden egyes installált akkumulátor-megawatt az amúgy a stabil áramellátás céljából üzemeltetett hagyományos er?m? teljesítményének a tízszeresét tudja helyettesíteni. Ezáltal gyorsan teremthetünk több helyet a hálózatunkon a szél- és a szolárenergia részére, és azt hálózatb?vítés nélkül. A WEMAG-gal közösen be akarjuk bizonyítani, hogy ez – éppen az innovatív áramszolgáltatók részére – már most is kifizethet?.”
„A WEMAG területén közel 800 megawattnyi csatlakozási teljesítmény van megújuló energiákból beszerelve. Az elfogyasztott villamosenergiának kb. 80 százaléka megújuló energiákból származik”, ismerteti Thomas Pätzold a WEMAG AG elnöke. Ezért is optimális ez a hely, mondja Pätzold: „Az akkumulátoros tározó segít az ingadozó betáplálás kiegyenlítésében.” A hálózat stabilizálása több feszültségszinten lesz hatásos. Az akkumulátoros tározó a Schwerin-Lankow melletti 110 kV-os alállomáson van felállítva, ami által biztosított a regionális valamint a közeli 380 kV-os átviteli hálózatra történ? integrálás is.
2013.05.05. | forrás: Younicos | Michael Debreczeni
Az állomásról készült fotókat és Videókat a berlini Start-Upról az alábbi linken találhatóak: http://www.younicos.com/de/mediathek/bilder_videos/
1 comment for “Első kereskedelmi célú 5 MW-Lítium-Ion-akkumulátorpark a hálózati stabilitás érdekében Európában”