Az Európai Parlament fontos lépést tett az uniós energiapiac érdemi megreformálása felé, amikor is a képviselők a fosszilis alapú energiatermelés támogatásának szigorításáról, illetve a megújuló energiaforrásokra telepített kiserőművek támogatásáról határoztak február 21-én. A kritikák hatására a tervezetbe visszakerült a megújulós kiserőművek számára csatlakozási kedvezményeket biztosító szakasz. A korábbi változat a nagy energiacégekhez hasonló felelősségeket és kötelezettségeket rótt volna a napelemet telepítő háztartásokra, ami veszélybe sodorhatta volna a napenergia lakossági termelésének és felhasználásának további bővülését.
Az ipari és energia bizottság (ITRE) tagjai támogatták az úgynevezett kapacitásmechanizmusok szabályainak szigorítását, amelyet így nem lehetne új erőműépítések és egyéb infrastruktúrafejlesztések támogatására fordítani 2020, illetve meglévő erőművek dotálására 2025 után fordítani. A kapacitásmechanizmusokat az országok nagyrészt az erőművi beruházások támogatására vezették be, de az energiapiaci reform egyik fő vitapontjává váltak, miután a Bizottság tervei szerint a jövőben nem lennének közpénzből támogathatók az 550gramm/CO2/kWh értéknél nagyobb kibocsátású erőművek.
A kritérium névleg technológiasemleges, de valójában kizárja a szenes és bizonyos nem hatékony gázos erőműveket a támogatható körből, ezért a széntől erőteljesebben függő tagállamok, például Lengyelország ellenállásával néz szembe.
A másik, az ITRE által támogatott jelentős lépés elvenné a nemzeti kormányoktól annak jogát, hogy működésben tartsanak erősen szennyező erőműveket – hacsak az adott erőművet működtető energiavállalat egyet nem ért vele. Ennek az intézkedésnek is erős ellenzői lehetnek az EU-n belül. Különösen érintett lehet Olaszország és Spanyolország, miután az Enel és az Iberdrola erőműbezárási terveit a helyi kormányok gyakorlatilag nem hagyták megvalósítani. Az Iberdrola novemberben jelentette be, hogy leállítaná utolsó két spanyolországi széntüzelésű erőművét, a döntést azonban Madrid egyszerűen blokkolta, miután királyi rendelettel miniszteri hatáskörbe utalta az erőműbezárások ügyében a végső szót, amennyiben azok energiabiztonsági rizikót jelenthetnek.
Egy másik témában azonban Karins visszakozott, ami szintén a megújulós beruházásoknak kedvezhet. A korábbi jelentéstervezetében a képviselő gyakorlatilag törölte volna a megújulós kiserőművek nagyerőművekkel szemben élvezett csatlakozási kedvezményeit. A korábbi, valószínűleg a Bizottság célkitűzéseit félreértő változatból azonban a heves kritikák hatására kikerült a kiserőművi prioritást megszüntető rész, pontosabban visszakerült bele a kedvezményeket előíró szakasz.
A munka neheze azonban vélhetően csak most jön, miután az egyes tagállamokat is meg kellene győzni a tervek helyességéről.
