Előzmények
Tavaly áprilisban az E.ON ajánlatot tett az egyik rivális szektortárs, az Innogy hálózati és kiskereskedelmi eszközeire, a felvásárláshoz azonban az európai versenyjogi hatóságok engedélyére is szükség volt.
Idén júniusban írtunk arról, hogy ahhoz, hogy az E.ON megfeleljen a versenyjogi szabályoknak, valószínűleg el kell adnia néhány eszközt, a német energetikai vállalat pedig bejelentette, hogy kész eladni egyes magyarországi, csehországi és németországi eszközeit, hogy elháruljanak az Innogy felvásárlásának versenyjogi akadályai. Magyarországon az energetikai eszközök egy részéről, Csehországban a gázüzletágról és az áramtermelésről, Németországban pedig 260 ezer hőellátásban részesülő ügyfélről és 32 elektromosautó töltőről volt szó.
Az Európai Bizottság az Innogy felvásárlásával kapcsolatban versenyjogi szempontból aggályokat vetett fel, itt Magyarország esetében arról volt szó, hogy ha az E.ON mellé az Innogy magyarországi eszközei, az Elmű és az Émász is a cég portfóliójába kerülne, az ahhoz vezetne, hogy a vállalat túlságosan hangsúlyos lenne a magyar piacon. Az E.ON kötelezettségvállalási javaslatot küldött az Európai Bizottságnak, hogy eloszlassa a piaci aggályokat, a javaslatban az szerepelt, hogy az E.ON értékesítené a vállalat magyarországi áramkiskereskedelmi üzletágát.
Szeptember 17-én érkezett a hír, hogy bizonyos feltételekkel az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy az E.ON felvásárolja az Innogy elosztási és fogyasztói megoldásokat kínáló üzletágát, valamint egyes villamosenergia-termelési eszközeit. A brüsszeli testület fenntartásokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az összefonódás – az eredetileg bejelentett formájában – korlátozta volna a versenyt, például Magyarországon is. A versenyjogi aggályok eloszlatása érdekében az E.ON vállalta, hogy a szabályozatlan magyarországi piaci szegmensben leválasztja kiskereskedelmi villamosenergia-üzletágát, ide értve az összes eszközt és az összes alkalmazottat. A tájékoztatás szerint a jóváhagyás feltétele, hogy az E.ON maradéktalanul eleget tegyen ezen, általa önként vállalt kötelezettségeknek.
Milyen áron jöhet az ajánlat?
Az ajánlati ár meghatározásakor a tőkepiaci törvény a mérvadó, ami alapján
- a 180 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár,
- a 360 napos forgalommal súlyozott tőzsdei átlagár,
- 180 napon belül a társaság részvényeire kötött átruházási szerződés legmagasabb ára,
- egy részvényre jutó saját tőke értéke,
közül a legmagasabbat kell elérnie a részvényekre adott ajánlati árnak.
Utánaszámoltunk a fentebb leírt értékeknek, és az jött ki, hogy a jelenlegi árazást egyik módszer sem indokolja, mindegyik kötelező elem értéke alacsonyabb az aktuális árfolyamnál. Az egy részvényre jutó saját tőke számításánál a 2018-as éves beszámoló adatait vettük figyelembe, ugyanis ez az ami auditált. Valószínűleg az lehet a magyarázat a törvényileg indokoltnál magasabb árazásra, hogy a piaci szereplők arra spekulálnak, hogy az E.ON amennyiben ténylegesen meg szeretné szerezni a két magyar társaságot és kiszorítani a kisrészvényeseket, ahhoz még egyéb nagytulajdonosoktól kellene megvásárolnia a részesedéseiket, mely szereplők vélhetően a törvényileg kötelezettnél csak magasabb árakon válnának meg részvénypakettjeiktől.
Közben az árfolyamok tovább emelkednek, csak ma az Elmű 4,6, az Émász 5,3 százalékkal emelkedett.
Forrás: portfolio.hu
