A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A megújulók további térnyerése nemcsak energiaszuverenitási és ellátásbiztonsági szempontból fontos, hanem a hazai versenyképesség erősítését, a gazdasági növekedés helyreállítását is szolgálja. Számos intézkedés, többféle támogatási lehetőség mozdítja előre a tiszta energiahordozók fokozott hasznosítását 2024-ben Magyarországon – írja az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében.
Az elmúlt időszakban óriási naperőművi kapacitás épült ki hazánkban – emlékeztetnek. Az éves napelemes bővülés tavaly múlta felül először az 1 gigawattot. A 2022-es rekordméretű gyarapodást idén több mint másfélszeresen sikerült felülmúlni. 2023-ban több naperőművi beépített teljesítmény létesült, mint amennyi 2020-ig összesen. A már 5600 megawatt közelébe nőtt kapacitáson nagyjából kétharmad-egyharmad arányban osztoznak az ipari és a háztartási létesítmények. A többnyire családok által üzemeltetett kisebb rendszerekből mostanra több mint negyedmillió működik Magyarországon.
A közlemény szerint a meglévő kiserőművek és a korábban benyújtott igénybejelentés alapján 2025 végéig megépülők a telepítésüktől számított tíz éven át a kedvezőbb éves szaldó elszámolásban maradhatnak. Az újabb létesítmények a brüsszeli előírások nyomán már automatikusan bruttó elszámolásba kerülnek. Az elvégzett nagyarányú fejlesztések ugyanakkor lehetővé teszik a tavaly bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás feloldását a hálózat 93 százalékán. Az érdeklődők a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal https://napeleminfo.mekh.hu/ aloldalán tájékozódhatnak arról, hogy körzetük január elsejétől zárolás alá esik-e vagy sem.
A kormány a Napenergia Plusz Programmal segíti a bruttó elszámolásba kerülő családokat a modern napelemes rendszerek létesítésében, a zöldenergia termelésében és tárolásában. A 75 milliárd forintos keretösszegű kiírásban egy ingatlanra akár 5 millió forint vissza nem térítendő hozzájárulás nyerhető el. A költségek kétharmadának átvállalásával a napelem és tároló együttes telepítése 8-10 év alatt megtérülhet a háztartások számára. A kivitelezők december eleje óta jelentkezhetnek a programba, már több mint négyszáz cég nyújtott be regisztrációs kérelmet. Január közepétől választhatnak vállalkozót a pályázó családok, az adminisztrációt a szerződésminta kötelező használata is megkönnyíti.
A hazai gazdasági társaságokat egy önálló felhívás ösztönzi energiatárolók létesítésére és legalább tíz éven át tartó üzemeltetésére. A január közepén élesedő kiírásban sikeresen pályázók vissza nem térítendő beruházási támogatást és bevételkompenzációt kaphatnak. A 62 milliárd forintos keretösszeg kiosztásával 2026 tavaszára hússzorosára nőhet a jelenleg mindössze 20 megawattnyi ipari energiatárolói kapacitás.
A bővülést a pályázati támogatással kombinálható díjkedvezmények is élénkíthetik. Az üzemeltetők 2026-ig mentesülnek a rendszerhasználati díj átviteli díjrészének megfizetése alól, ami kilowattóránként közel 10 forintos megtakarítást jelent. A csatlakozási díjai is megfeleződnek azoknak az ipari beruházóknak, akik új tárolójuk csatlakozási igényét a november végén indult második közzétételi eljárásban jelzik.
A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét – emlékeztet az EM. A jövő évtől az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökken, megszűnik a pályáztatási követelmény. A továbbiakban nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem. A rendelkezések erős garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenleg 330 megawattos szélerőművi kapacitás megháromszorozásával számol 2030-ra.
Magyarország hosszú évek óta Európa első öt országa közé tartozik a geotermikus energia fűtési célú felhasználásában. Idén tavasszal adták át az Európai Unió legnagyobb geotermikus fűtési rendszerét Szegeden, de kiemelkedő kapacitásokkal bír Győr, Miskolc és Szentes is. A kedvező hazai adottságoknak köszönhetően a földhő éves szinten akár 1-1,5 milliárd köbméter gáz felhasználásának kiváltására is alkalmas lehet. Az Energiaügyi Minisztérium geotermia stratégiát készít, amelyben a további hasznosítási lehetőségek feltérképezése mellett konkrét támogatási elképzeléseket is nevesít majd.
A zöldenergia a magyar gazdaság jövője. A korszerű, tiszta technológiák alkalmazása erősíti Magyarország versenyképességét és energiaszuverenitását – hangsúlyozza a szaktárca. A környezetkímélő módon megtermelt energia helyi felhasználása hozzájárul a klímacélok eléréséhez, tehermentesíti az áramhálózatot. A megújuló részarány növelésével, a fosszilis termelés visszaszorulásával szén-dioxid-kvóták szabadulhatnak fel, amelyek értékesítése növelheti a költségvetés bevételeit.
A kormány azon dolgozik, hogy Magyarország a lakásokban és az ipartelepeken egyaránt élen járjon a zöldenergia termelésében és tárolásában. Az Energiaügyi Minisztérium folyamatosan keresi a karbonmentes, modern megoldások széles körű meghonosításának újabb lehetőségeit – olvasható a közleményben.
Forrás: MTI
