A ma nyilvánosságra hoztott „2020 utáni megújuló energiák kiépítése“ EU stratégiájában fontos jelzését adta az EU komisszió arra, hogy 2020 utánra is id?ben kell gondoskodni a befektetésekre és a megbízható keretfeltételekre. Európa csak úgy tudja klíma céljait elérni, ha minden tagállam elöre hajtja a megújuló energiák kiépítését.
A megújuló energiák részesedésének 30%-nak kell 2020-ig lenni
A decemberben közzétett 2050-ig szóló energia menetrend is mutatja, hogy a megújuló energiák részesedésének legalább 30 százalékosnak kell lenni és mindegy, hogy milyen energiamixre építenek az egyes tagállamok. Hogy Európában a különböz? alapokon nyugvó energiapolitika jobban tudjon egymásba kapcsolódni, lehet?leg közösen és egyeztetve kellene ezekre az európai célpiacokra törekedni. Ehhez el?ször is természetesen nagyon fontos az EU-nak és a megújuló energiák nemzeti támogatásnak az összjátéka.
Az energiafordulat sikerességéhez fontos, hogy az európai és a nemzeti tárgyalási szinten gördülékenyen dolgozzanak.. Ezért helyénvaló az, hogy a komisszió a tagállamok támogatási politikájára valamint a tagállamok jobb együttm?ködésre apellál. Ugyanakkor azonban nagyon fontos, hogy a tagállamok a mindenkori nemzeti potenciálra és fejlesztésekre irányítsák a támogatásokat.
Az európai kontext összjátékát kellene optimalizálni
Az energiatermelés átépítése Európában az állandó és a megújuló energiák, a hálózatok, a tározók és a rugalmas er?m?vek lépésr?l lépésre történ? összenövését követeli meg. Ezért minden tagországnak állandóan ehhez kell átalakítani a keretfeltételeit és a megújuló energiák piaci integrációját lépésr? lépésre meg kell növelni. Végül is arra megy ki a játék, hogy optimáljuk ezt az összjátékot az európai kontextben.
Több ország is bevezette a betáplálási támogatást
2011-ben érezhet?en megváltozott a támogatási politika, különösen Ázsiában. Egyb?l 3 országban vezették be a betáplálási támogatási rendszert, ezek Kína, Japán és Malájzia. Délkoreában, Tajwanban és Tájföldön már léteztek ilyen támogatási programok.
Az amerikai piacokon fejl?déseket értek el a hitelgaranciákkal, az adómentességekkel és a zöld áram tanúsítványokkal. De csak is a jól megtervezett betáplálási tarifa rendszerek azok a bizonyítottan hatékony politikai eszközök, amik a fenntartható nemzeti fotovoltaik piac exponenciális növekedést eredményezik. Ha ez a támogatási politika sikeres lesz, úgy Európa mellett Ázsia lehet a fotovoltaik piacok második központja és ezzel Északamerikát le fogja el?zni, ami lassabban növekszik.
2012.06.07. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
A ma nyilvánosságra hoztott „2020 utáni megújuló energiák kiépítése“ EU stratégiájában fontos jelzését adta az EU komisszió arra, hogy 2020 utánra is id?ben kell gondoskodni a befektetésekre és a megbízható keretfeltételekre. Európa csak úgy tudja klíma céljait elérni, ha minden tagállam elöre hajtja a megújuló energiák kiépítését.
A megújuló energiák részesedésének 30%-nak kell 2020-ig lenni
A decemberben közzétett 2050-ig szóló energia menetrend is mutatja, hogy a megújuló energiák részesedésének legalább 30 százalékosnak kell lenni és mindegy, hogy milyen energiamixre építenek az egyes tagállamok. Hogy Európában a különböz? alapokon nyugvó energiapolitika jobban tudjon egymásba kapcsolódni, lehet?leg közösen és egyeztetve kellene ezekre az európai célpiacokra törekedni. Ehhez el?ször is természetesen nagyon fontos az EU-nak és a megújuló energiák nemzeti támogatásnak az összjátéka.
Az energiafordulat sikerességéhez fontos, hogy az európai és a nemzeti tárgyalási szinten gördülékenyen dolgozzanak.. Ezért helyénvaló az, hogy a komisszió a tagállamok támogatási politikájára valamint a tagállamok jobb együttm?ködésre apellál. Ugyanakkor azonban nagyon fontos, hogy a tagállamok a mindenkori nemzeti potenciálra és fejlesztésekre irányítsák a támogatásokat.
Az európai kontext összjátékát kellene optimalizálni
Az energiatermelés átépítése Európában az állandó és a megújuló energiák, a hálózatok, a tározók és a rugalmas er?m?vek lépésr?l lépésre történ? összenövését követeli meg. Ezért minden tagországnak állandóan ehhez kell átalakítani a keretfeltételeit és a megújuló energiák piaci integrációját lépésr? lépésre meg kell növelni. Végül is arra megy ki a játék, hogy optimáljuk ezt az összjátékot az európai kontextben.
Több ország is bevezette a betáplálási támogatást
2011-ben érezhet?en megváltozott a támogatási politika, különösen Ázsiában. Egyb?l 3 országban vezették be a betáplálási támogatási rendszert, ezek Kína, Japán és Malájzia. Délkoreában, Tajwanban és Tájföldön már léteztek ilyen támogatási programok.
Az amerikai piacokon fejl?déseket értek el a hitelgaranciákkal, az adómentességekkel és a zöld áram tanúsítványokkal. De csak is a jól megtervezett betáplálási tarifa rendszerek azok a bizonyítottan hatékony politikai eszközök, amik a fenntartható nemzeti fotovoltaik piac exponenciális növekedést eredményezik. Ha ez a támogatási politika sikeres lesz, úgy Európa mellett Ázsia lehet a fotovoltaik piacok második központja és ezzel Északamerikát le fogja el?zni, ami lassabban növekszik.
2012.06.07. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
Légvezeték | © 50hertz
„Nem a szolárenergiát kell Fekete Péternek nevezni az emelked? villamosenergia árak miatt. Régebben még drága volt,
de a példátlan technológiai fejl?dés által már ellen?rizhet?ek ezek az árak”, jelenti a BSW-Solar. Ezt igazolja a Prognos AG piackutató intézet számítása is és visszadobja azt az állítást, hogy az energiafordulat költségességét a megújuló energiákra, különösen a fotovoltaikra kell hárítani.
Az energiafordulat körüli jelenlegi viták közben néha megpróbálják az áram áremelkedését a szoláráram kiépítésére hárítani. De az aktuális eredményszámítások szerint a jelenlegi szolárenergia 2011-es 3,2 százalékos részesedésének 7 százalékra történ? megduplázódása után is csak 2,5 százalékot emelkedne a privát háztartások áramtarifája 2016-ig.
A szolárpiac leállásának és a cs?djelentések elkerülése miatt sürg?ssen át kell alakítani a Megújuló Energia Törvényt (EEG). A Prognos AG még a fogyasztói többletköltségeket is átvizsgálta, amik a támogatási törvény megkövetelt módosításával vannak összekötve. Így az átlagos háztartás villanyszámlája csak fél százalékot fogna emelkedni az elkövetkez? 4 évben.
A fotovoltaik további kiépítésének a költségei rohamosan csökkennek. A hagyományos árammix 1 százalékos nagyságú átállása a szoláráramra 2005-ben még közel 2 Euróba került havonta egy átlagos háztartásnak. Ebben az évben pedig minden százalékra már csak 60 Centet fizet havonta a fogyasztó. Nincs megmagyarázható alapja tehát, hogy a szoláráram kiépítését további túlzott megvágásokkal lefékezzék és ezzel több száz szolár vállalkozások létjogosultságát kockára tegyék.
2012.06.08. | Forrás: Bundesverband Solarwirtschaft e.V.| Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
