A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.),
Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH,
Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH, Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.),
Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH,
Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH,
Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.), Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH, Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH,
Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.), Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH, Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH, Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
A siegendorfi Bautenschutz Buschek GmbH. a tiszta energiákra épít.
© Bautenschutz Buschek GmbH- balról jobbra: Ing. Bauer (Solavolta üv.-ig.),
Roswitha Buschek (Prok. Bautenschutz Buschek GmbH, Alfred Buschek (GF Bautenschutz Buschek GmbH, Lehner Úr (Solavolta szerelési vezet?je)
Siegendorfban (Ausztria/Rust közelében) a Buschek GmbH épületének tetején üzemel az az új és Burgenland legnagyobb 2.000 m²-es, 288 kWp nagyságú napelemes rendszere, amely kb. 60-70 átlagos háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezi. A teljesítmény kb. 222.000 kg CO2 emissziót fog évente megtakarítani.
A telepítést a helyi SOLAVOLTA vállalkozás végezte el.
2012.10.30. | forrás: www.oekonews.at | Michael Debreczeni
Drasztikus megtakarítási lépesekhez folyamodott a Bosch Solar Energy. A döntés miatt kereken 3500 dolgozó lett érintett. Nem lehetetlen a fotovoltaik üzletágból történ? teljes kiszállás sem.
Bosch vizsgálja a fotovoltaikából történ? kiszállást
Miután Siemens bejelentette a szolárszektorból való kiszállását, most Bosch is átrendezi az egész fotovoltaik részlegét. A konszern már több telephelyén is bevezette a rövidített munkaid?t. Az arnstadti Bosch Solar Energy székhelyén 700 dolgozó áll munkaviszonyban, ahol december végén 20 százalékra csökkentik a termelést. Ott már ez év októberében bevezették a csökkentett munkaid?t. Az üzemi szakszervezet levélben kérte az ügyvezetést,
hogy ne zárja be a telephelyet. A vékonyfilm szektorban azonban már megtörtént a döntés: Az erfurti gyártó részleget ez év végén bezárják.
Az Aleo leányvállalatnak is kezd kiapadni a munkája. A 700 dolgozó már rövid m?szakon van. „A megrendelési állomány érezhet?en kisebb, mint ahogyan azt elképzeltük”, jelenti Aleo. Aleo már 2011-ben 31 százalékos adózás el?tti vesztéséget írt. A bevételi célt 280 millió Euróra vették vissza októberben, márciusban ez az érték még 440 millió Euró volt. A kínai Joint Venture Avim hamarosan leállítja az Aleot. A 92 dolgozóval m?köd? spanyol telephely bezárását is eldöntötték már. Az Aleo leányvállalatának megsegítésére 60 millió Euró hitelt engedélyezett meg a Bosch, amit 2012 végéig vssza kell fizetni.
Bosch Solar jelenleg vizsgálja azon lehet?ségeket, hogy hogyan lehetne a rossz eredmények ellen fellépni. Szó van valamelyik ázsia partnerrel történ? kooperációról, de nincs kizárva a végleges kiszállás a fotovoltaik komponensek gyártásából sem, jelenti a vállalkozás. Végleges döntés az év végéig lesz várható.
De azért vannak pozitív hírek is még az Aleo Solar AG-tól:
08.11.2012 | forrás: photovoltaik.eu | Michael Debreczeni
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban, melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó, a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban, melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó,
a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban,
melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó, a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Egyre inkább kezd kibontakozni egy gázipari forradalom az Egyesült Államokban, melynek kedvez? hatásai talán hamarosan Európában is érezhet?k lesznek. A gáz olcsó,
a kérdés az, hogy mire kellene felhasználni.
Az USA-ban az elmúlt években a korszer? fúrási technikáknak köszönhet?en elképeszt? mennyiség? földgázt találtak, és ha hinni lehet az el?rejelzéseknek, akkor a következ? évek újabb b?séges lel?helyekkel kecsegtetnek. A gáz ára a hirtelen támadt kínálatnak köszönhet?en meredeken visszaesett: a kinyerhet? energia arányában számolva a k?olaj ma közel hatszor annyiba kerül az Egyesült Államokban, mint a gáz, holott 10 évvel ezel?tt még fej-fej mellett haladta két energiahordozó. (B?vebben lásd „Mindent átalakít az olcsó gáz?” cím? cikkünket a jobb oldali hasábban)
K?olaj (feketével) és földgáz (zölddel) árfolyamának alakulása
Forrás: Econbrowser
Ma már nem az a kérdés, hogy érdemes-e „átállni” a gázra, hanem az, hogy ezt az élet melyterületén, és milyen technológiákkal tegyék – hangsúlyozza James D. Hamilton, a University of California közgazdász professzora. Az átállás ugyanis rendkívül költséges és id?igényes is, például a f?tés esetében új gázvezetékeket kell építeni, melyek elszállítják a gázt a nagyvárosokba, majd ahol szükséges, új f?t?testeket kell beszerelni. A folyamat már javában zajlik: az USA-ban a f?t?olaj felhasználás 2005-óta a felére esett, köszönhet?en a jóval olcsóbb gázf?tés terjedésének.
Egy másik kézenfekv? felhasználási terület a teherfuvarozás. Ma az USA útjait járó kamionok mindössze 1,0 százaléka gázüzem?, miközben a gáz, mint üzemanyag jóval olcsóbb és környezetkímél?bb, mint a gázolaj. A gond itt egyel?re az, hogy – bár ambiciózus tervek vannak a hálózat b?vítésére – a tölt?állomások kevesebb, mint 1,0 százalékán lehet gázt tankolni. Egyel?re ez kevés, a megfelel? hálózat kiépítése hosszú éveket vesz igénybe, miközben kockázatok is vannak szép számmal: ki tudja például, hogy 5-10 éves távlatban hogyan alakul a gáz és a k?olaj árfolyama?
A követend? út mindenestre James D. Hamilton szerint a gáz felhasználásának er?sítése, ami számos jelent?s változást fog el?idézni el?bb az USA-ban, majd az egész világon. Egyrészt csökkenhet, majd elt?nhet az USA energiafügg?sége, miközben például a k?olajexportáló országok piacot veszíthetnek. Átalakulhat a teljes járm?ipar, majd nyomás alá kerülhet az olajár, ami akár meg is rengetheti az olajra épül? diktatórikus rendszereket.
Forrás: pszo.postr.hu/gaz
Budapest, 2012. október 31., szerda (MTI) – Engedélyt adott a Magyar Energia Hivatal (MEH) a Miskolci Geotermia Zrt.-nek a Mályit, Kistokajt, és Miskolcot ellátó távh?termel? létesítmény megépítésére – közölte a Pannergy Nyrt. szerdán a Budapesti Értékt?zsde honlapján.
A Miskolci Geotermia Zrt. a PannErgy és a Miskolci H?szolgáltató Kft. (MIH?) leányvállalata.
A jóváhagyó határozat engedélyt adott a távh?termel? létesítmény megvalósítására vonatkozó, a kérelemben szerepl? „Miskolc egyes részeinek h?ellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és vízvisszasajtolás vízi létesítményeinek kivitelezési munkálataihoz” – olvasható a közleményben.
A Nemzeti Energiastratégia szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát átlagosan 14,65 százalékra kell emelni, ez a geotermia terén azt jelenti, hogy Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie az évi 12 millió gigajoule-t.
A Miskolci Geotermikus Projekt ebb?l 800 ezer-1,1 millió gigajoule-t tehet ki.
„Reményeink szerint a Miskolcon és környezetében végrehajtott pilot projekt tapasztalatait, és a munkák során felhalmozott kompetenciákat,
újabb olcsó, és környezetbarát f?tési megoldás megvalósításában tudjuk majd hasznosítani” – idézi a közlemény Bokorovics Balázst, a PannErgy Nyrt.
Igazgatótanácsának elnökét.
A PannErgy szeptemberben fejezte a Miskolci Geotermikus projekthez kapcsolódó öt geotermikus kút fúrási munkálatait. A 2010-ben elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus h? hasznosításába.
Budapest, 2012. október 31., szerda (MTI) – Engedélyt adott a Magyar Energia Hivatal (MEH) a Miskolci Geotermia Zrt.-nek a Mályit, Kistokajt, és Miskolcot ellátó távh?termel? létesítmény megépítésére – közölte a Pannergy Nyrt. szerdán a Budapesti Értékt?zsde honlapján.
A Miskolci Geotermia Zrt. a PannErgy és a Miskolci H?szolgáltató Kft. (MIH?) leányvállalata.
A jóváhagyó határozat engedélyt adott a távh?termel? létesítmény megvalósítására vonatkozó, a kérelemben szerepl? „Miskolc egyes részeinek h?ellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és vízvisszasajtolás vízi létesítményeinek kivitelezési munkálataihoz” – olvasható a közleményben.
A Nemzeti Energiastratégia szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát átlagosan 14,65 százalékra kell emelni, ez a geotermia terén azt jelenti, hogy Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie az évi 12 millió gigajoule-t.
A Miskolci Geotermikus Projekt ebb?l 800 ezer-1,1 millió gigajoule-t tehet ki.
„Reményeink szerint a Miskolcon és környezetében végrehajtott pilot projekt tapasztalatait, és a munkák során felhalmozott kompetenciákat,
újabb olcsó, és környezetbarát f?tési megoldás megvalósításában tudjuk majd hasznosítani” – idézi a közlemény Bokorovics Balázst, a PannErgy Nyrt.
Igazgatótanácsának elnökét.
A PannErgy szeptemberben fejezte a Miskolci Geotermikus projekthez kapcsolódó öt geotermikus kút fúrási munkálatait. A 2010-ben elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus h? hasznosításába.
Budapest, 2012. október 31., szerda (MTI) – Engedélyt adott a Magyar Energia Hivatal (MEH) a Miskolci Geotermia Zrt.-nek a Mályit, Kistokajt, és Miskolcot ellátó távh?termel? létesítmény megépítésére – közölte a Pannergy Nyrt. szerdán a Budapesti Értékt?zsde honlapján.
A Miskolci Geotermia Zrt. a PannErgy és a Miskolci H?szolgáltató Kft. (MIH?) leányvállalata.
A jóváhagyó határozat engedélyt adott a távh?termel? létesítmény megvalósítására vonatkozó, a kérelemben szerepl? „Miskolc egyes részeinek h?ellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és vízvisszasajtolás vízi létesítményeinek kivitelezési munkálataihoz” – olvasható a közleményben.
A Nemzeti Energiastratégia szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát átlagosan 14,65 százalékra kell emelni, ez a geotermia terén azt jelenti, hogy Magyarországon 2020-ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie az évi 12 millió gigajoule-t.
A Miskolci Geotermikus Projekt ebb?l 800 ezer-1,1 millió gigajoule-t tehet ki.
„Reményeink szerint a Miskolcon és környezetében végrehajtott pilot projekt tapasztalatait, és a munkák során felhalmozott kompetenciákat,
újabb olcsó, és környezetbarát f?tési megoldás megvalósításában tudjuk majd hasznosítani” – idézi a közlemény Bokorovics Balázst, a PannErgy Nyrt.
Igazgatótanácsának elnökét.
A PannErgy szeptemberben fejezte a Miskolci Geotermikus projekthez kapcsolódó öt geotermikus kút fúrási munkálatait. A 2010-ben elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus h? hasznosításába.
A közelmúltban is számos olyan cikket lehetett olvasni gazdasági és országos sajtóban, amik tárgyi és összegszer? tévedések alapján vonnak le következtetéseket. Magam is vettem részt olyan kormányszervezeti egyeztetésen, ahol a minisztériumi bels? anyag pl. 5-6 évvel ezel?tti napelem árakból számolt – nyilván elképeszt? magas megtérülés lett az eredmény, és nagyon drága villamos áram.
Érdemes belegondolni, hogy mi az eredménye, ha a kormányok, döntéshozó és el?készít? szervek szerte a világban nem frissítik el?rejelzéseiket, nem követik a piaci helyzetet, milyen számok vannak még az akár 1-2 készült tanulmányokban, és ebb?l levezetett stratégiákban? Nézhetjük példának az itthon tavaly elfogadott energetikai stratégiát is, ami még 2010-es számokon alapult – hiszen statisztikailag még csak az volt feldolgozva.
Nézzünk néhány, ma is a köztudatban él? állítást és friss helyzetét.
1. A napelem túl drága
A napelemek ára tavaly felére csökkent. Idén is, bár jóval mérsékeltebb ütemben, tovább csökkent a modulok ára – ld fenti sötétkék vonal, gyártói árakkal. Az is látszik a fenti grafikonon, hogy a legtöbb gyártó már gyártási ár közelében tud értékesíteni (világoskék vonal), ami számos cégnél gondokat okoz, pl. a beruházási hitelek fizetése nem mindenkinek könny? manapság.
De ez nagyon jó hír a fogyasztóknak, hiszen a napelem egyre megfizethet?bb. 3-4 éve még igen borsos, 4-5 milliós beruházás volt egy napelemes rendszer egy családi házra. Ma egy 3kW-os, átlagos családi ház áramfogyasztását 25 évig ellátó rendszer nettó másfél millió forintból is megvalósítható.
2. A napelem emeli a villamos áram árát a hálózaton
Ez az állítás f?ként a hibás vagy b?séges támogatási rendszereket m?ködtet? országokban merült fel – mint Németország, Csehország vagy Spanyolország. A cseh és spanyol támogatás ma már az els? számú „rossz” példa a világban, hogyan lehet elrontani egy napelemes támogatási rendszert. A németeknél viszont ez sokkal inkább egy kontrollált, stratégiai döntés volt, amivel egy új technológiát támogattak, annak fejlesztéséb?l és exportjából b?ségesen profitálva. Nálunk ilyen „veszély” nincs: a támogatások vagy nincsenek, vagy EU-s forrásból indulnak.
Érdemes azért megnézni a német áramt?zsdén a pillanatnyi áram árakat az utóbbi években. Az áram ára nap derekán, amikor a napelemek csúcsra járnak, már tavaly is érezhet?en csökkentette az áram árát a t?zsdei kereskedésben (világos szürke vonal a sötétkét oszlopok el?tt):
Mi volt a helyzet korábban? A német IZES intézet idei kutatásában éppen ezt vizsgálta, a csúcsid?szaki áram árakat hasonlította össze 2007-es és 2011-es adatokat összehasonlítva.
Az eredmény szerint egész éves szinten 10% körüli árcsökkenés köthet? a napelemek és szélenergia termeléshez az áram t?zsdei, nagykereskedelmi árában. A csökkenés a csúcsid?szakban, kora délutáni órákban még nagyobb volt, átlagosan 40%.
3. A napelem nem elég hatékony, még mindig alacsony a hatásfoka
A ma forgalomban kapható napelemek többsége 13-15% hatásfokú, a legjobbak 20% alatt kaphatók – sokkal drágábban. Laboratóriumi fejlesztések legjobbja ma 43,5% – ehhez azonban nagyon drága félvezet?ket és anyagokat használnak (mint pl. platina), ami tömeggyártásban sose lesz megfizethet?.
A hatásfok azonban önmagában félrevezet? lehet: ahogy egy korábbi bejegyzésünkben részletesebben kifejtettük, a hatásfok csak azt mutatja meg, hogy mekkora felületen tudja a napelem a kívánt teljesítményt megtermelni.
Ma egy családi házra való, átlagos, 3kW körüli rendszer 12 napelemb?l áll, és 20 m2 helyet igényel. Ekkora tet?rész szinte minden családi házon van. Ha ennél is kisebb a tet?, abban a házban jellemz?en jóval kevesebben is laknak, kevesebb villamosfogyasztó gép is van, így a fogyasztás is kevesebb, így a napelemek helyigénye is kisebb.
A nagyobb hatásfoknál az ár csökkenése sokkal fontosabb – és ez hozta el a most induló áttörést is a tömeges elterjedésben.
4. A napelem nem termel felh?s id?ben
A napelemek a legtöbb áramot direkt napsütésben, alacsony h?mérsékleten és derékszög? beesési fénynél termelik. Ez így van.
A kérdés igazán, hogy mennyivel termel kevesebbet a napelem, ha nem tökéletes a beesési szög, vagy magasabb a h?mérséklet, vagy fátyolfelh?s az ég?
Nos, a válasz, hogy a napelemek bizony még akkor is 50-90% körül tudnak teljesíteni. A napi megtermelt áram mennyisége sokkal inkább függ a nap hosszától: télen nem csak a napos id? kevesebb, de még többet számít, hogy jóval hossszabb a teljesen sötét id?szak. Egy tényleges, hazai termelési görbe éves szinten így néz ki:
5. A napelem sose lesz versenyképes a hagyományos (szén-, gáz-, atom-) er?m?vekkel
Ez talán a legvitatottabb téma. Nem nehéz elképzelni, hogy itt már milyen óriási politikai, hatalmi, és gazdasági kérdéseket érint ez a téma világszerte. Hogy egy itthoni példával is éljünk: a tervezett paksi b?vítés gazdasági racionalitását, sarokszámait is kérd?jelek közé teheti.
Természetesen ez egy komplex válasz, és földrajzi helyzett?l a rendelkezésre álló forrásokig nagyon sok minden befolyásolja. Nem kérdés például, hogy Szibériában várhatóan még 100 év múlva is olcsóbb lesz szénnel és gázzal áramot termelni, mint a kevés ottani napsütéssel napelemeket hadba állítani. De Európában és a világ vezet? országai számára a napelemek már ma is választási lehet?séget nyújtanak, és a következ? években ez csak er?södni fog.
Érdemes megnézni, hogy a világ legnagyobb országai milyen irányba mennek. A német kormány tavaly egyértelm?en állást foglalt: leállítja az atomer?m?veket, és a zöld energiákra koncentrál. Kína kiemelt, stratégiai ágazattá emelte a zöldenergia technológiákat, saját támogatási rendszert indítva. Amerikában, a déli és nyugati, sok napsütéssel megáldott területeken már tavaly is halasztottak el atomer?m?vi beruházásokat, mert az el?rejelzések és pénzügyi tervek szerint mire óriási költséggel megépülne az atomer?m?, addigra már nehezen lesz versenyképes egy most gyorsan változó villamosenergia piacon.
Egyel?re nálunk még nagyon er?s a hagyományos energia ellátás és termelés berögz?döttsége, csak kevés villamosirányítási és energetikai vezet? szakember gondolkozik a hagyományos formákon kívül. De egy kérdésben itthon is a többség egyet ért: a következ? évtizedekben radikális átalakulást fogunk látni az energetikában, és jelent?sen át fog alakulni a villamosenergia termelés és elosztás száz éves rendszere. És bár csak most induló folyamatok ezek a világban, az energetikában évtizedekre szoktak tervezni.
Forrás:http://napelemek.blog.hu
A közelmúltban is számos olyan cikket lehetett olvasni gazdasági és országos sajtóban, amik tárgyi és összegszer? tévedések alapján vonnak le következtetéseket. Magam is vettem részt olyan kormányszervezeti egyeztetésen, ahol a minisztériumi bels? anyag pl. 5-6 évvel ezel?tti napelem árakból számolt – nyilván elképeszt? magas megtérülés lett az eredmény, és nagyon drága villamos áram.
Érdemes belegondolni, hogy mi az eredménye, ha a kormányok, döntéshozó és el?készít? szervek szerte a világban nem frissítik el?rejelzéseiket, nem követik a piaci helyzetet, milyen számok vannak még az akár 1-2 készült tanulmányokban, és ebb?l levezetett stratégiákban? Nézhetjük példának az itthon tavaly elfogadott energetikai stratégiát is, ami még 2010-es számokon alapult – hiszen statisztikailag még csak az volt feldolgozva.
Nézzünk néhány, ma is a köztudatban él? állítást és friss helyzetét.
1. A napelem túl drága
A napelemek ára tavaly felére csökkent. Idén is, bár jóval mérsékeltebb ütemben, tovább csökkent a modulok ára – ld fenti sötétkék vonal, gyártói árakkal. Az is látszik a fenti grafikonon, hogy a legtöbb gyártó már gyártási ár közelében tud értékesíteni (világoskék vonal), ami számos cégnél gondokat okoz, pl. a beruházási hitelek fizetése nem mindenkinek könny? manapság.
De ez nagyon jó hír a fogyasztóknak, hiszen a napelem egyre megfizethet?bb. 3-4 éve még igen borsos, 4-5 milliós beruházás volt egy napelemes rendszer egy családi házra. Ma egy 3kW-os, átlagos családi ház áramfogyasztását 25 évig ellátó rendszer nettó másfél millió forintból is megvalósítható.
2. A napelem emeli a villamos áram árát a hálózaton
Ez az állítás f?ként a hibás vagy b?séges támogatási rendszereket m?ködtet? országokban merült fel – mint Németország, Csehország vagy Spanyolország. A cseh és spanyol támogatás ma már az els? számú „rossz” példa a világban, hogyan lehet elrontani egy napelemes támogatási rendszert. A németeknél viszont ez sokkal inkább egy kontrollált, stratégiai döntés volt, amivel egy új technológiát támogattak, annak fejlesztéséb?l és exportjából b?ségesen profitálva. Nálunk ilyen „veszély” nincs: a támogatások vagy nincsenek, vagy EU-s forrásból indulnak.
Érdemes azért megnézni a német áramt?zsdén a pillanatnyi áram árakat az utóbbi években. Az áram ára nap derekán, amikor a napelemek csúcsra járnak, már tavaly is érezhet?en csökkentette az áram árát a t?zsdei kereskedésben (világos szürke vonal a sötétkét oszlopok el?tt):
Mi volt a helyzet korábban? A német IZES intézet idei kutatásában éppen ezt vizsgálta, a csúcsid?szaki áram árakat hasonlította össze 2007-es és 2011-es adatokat összehasonlítva.
Az eredmény szerint egész éves szinten 10% körüli árcsökkenés köthet? a napelemek és szélenergia termeléshez az áram t?zsdei, nagykereskedelmi árában. A csökkenés a csúcsid?szakban, kora délutáni órákban még nagyobb volt, átlagosan 40%.
3. A napelem nem elég hatékony, még mindig alacsony a hatásfoka
A ma forgalomban kapható napelemek többsége 13-15% hatásfokú, a legjobbak 20% alatt kaphatók – sokkal drágábban. Laboratóriumi fejlesztések legjobbja ma 43,5% – ehhez azonban nagyon drága félvezet?ket és anyagokat használnak (mint pl. platina), ami tömeggyártásban sose lesz megfizethet?.
A hatásfok azonban önmagában félrevezet? lehet: ahogy egy korábbi bejegyzésünkben részletesebben kifejtettük, a hatásfok csak azt mutatja meg, hogy mekkora felületen tudja a napelem a kívánt teljesítményt megtermelni.
Ma egy családi házra való, átlagos, 3kW körüli rendszer 12 napelemb?l áll, és 20 m2 helyet igényel. Ekkora tet?rész szinte minden családi házon van. Ha ennél is kisebb a tet?, abban a házban jellemz?en jóval kevesebben is laknak, kevesebb villamosfogyasztó gép is van, így a fogyasztás is kevesebb, így a napelemek helyigénye is kisebb.
A nagyobb hatásfoknál az ár csökkenése sokkal fontosabb – és ez hozta el a most induló áttörést is a tömeges elterjedésben.
4. A napelem nem termel felh?s id?ben
A napelemek a legtöbb áramot direkt napsütésben, alacsony h?mérsékleten és derékszög? beesési fénynél termelik. Ez így van.
A kérdés igazán, hogy mennyivel termel kevesebbet a napelem, ha nem tökéletes a beesési szög, vagy magasabb a h?mérséklet, vagy fátyolfelh?s az ég?
Nos, a válasz, hogy a napelemek bizony még akkor is 50-90% körül tudnak teljesíteni. A napi megtermelt áram mennyisége sokkal inkább függ a nap hosszától: télen nem csak a napos id? kevesebb, de még többet számít, hogy jóval hossszabb a teljesen sötét id?szak. Egy tényleges, hazai termelési görbe éves szinten így néz ki:
5. A napelem sose lesz versenyképes a hagyományos (szén-, gáz-, atom-) er?m?vekkel
Ez talán a legvitatottabb téma. Nem nehéz elképzelni, hogy itt már milyen óriási politikai, hatalmi, és gazdasági kérdéseket érint ez a téma világszerte. Hogy egy itthoni példával is éljünk: a tervezett paksi b?vítés gazdasági racionalitását, sarokszámait is kérd?jelek közé teheti.
Természetesen ez egy komplex válasz, és földrajzi helyzett?l a rendelkezésre álló forrásokig nagyon sok minden befolyásolja. Nem kérdés például, hogy Szibériában várhatóan még 100 év múlva is olcsóbb lesz szénnel és gázzal áramot termelni, mint a kevés ottani napsütéssel napelemeket hadba állítani. De Európában és a világ vezet? országai számára a napelemek már ma is választási lehet?séget nyújtanak, és a következ? években ez csak er?södni fog.
Érdemes megnézni, hogy a világ legnagyobb országai milyen irányba mennek. A német kormány tavaly egyértelm?en állást foglalt: leállítja az atomer?m?veket, és a zöld energiákra koncentrál. Kína kiemelt, stratégiai ágazattá emelte a zöldenergia technológiákat, saját támogatási rendszert indítva. Amerikában, a déli és nyugati, sok napsütéssel megáldott területeken már tavaly is halasztottak el atomer?m?vi beruházásokat, mert az el?rejelzések és pénzügyi tervek szerint mire óriási költséggel megépülne az atomer?m?, addigra már nehezen lesz versenyképes egy most gyorsan változó villamosenergia piacon.
Egyel?re nálunk még nagyon er?s a hagyományos energia ellátás és termelés berögz?döttsége, csak kevés villamosirányítási és energetikai vezet? szakember gondolkozik a hagyományos formákon kívül. De egy kérdésben itthon is a többség egyet ért: a következ? évtizedekben radikális átalakulást fogunk látni az energetikában, és jelent?sen át fog alakulni a villamosenergia termelés és elosztás száz éves rendszere. És bár csak most induló folyamatok ezek a világban, az energetikában évtizedekre szoktak tervezni.
Forrás:http://napelemek.blog.hu
Budapest, 2012. október 31.,
szerda (MTI) – Aláírta a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos M?vek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese szerdán Budapesten.
Az aláírás után Baji Csaba elmondta: végs? döntést hoztak a Déli Áramlat földgázvezeték 229 kilométeres magyarországi szakaszának megépítésér?l, ezt az MVM Zrt. szerda délel?tti közgy?lése meger?sítette.
A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti vezeték kapacitása mintegy 30 milliárd köbméter lesz évente. A beruházás költsége a tervek szerint 600 millió euró, ennek 70 százalékát fedeznék hitelb?l. Az átadás id?pontja 2016. január 1-je.
A Déli Áramlat fontos eleme az európai energiabiztonságnak, Magyarország számára pedig hosszú távú el?nyöket és stabilitást nyújt – mondta a Gazprom elnökhelyettese, aki szerint kölcsönösen el?nyös, a szomszédos országok érdekeit is figyelembe vev? megállapodást kötöttek.
Az Oroszországból a Fekete-tengeren, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra érkez? gázvezeték kiemelt jelent?ség?, er?síti az ország, illetve az Európai Unió ellátásának biztonságát – közölte az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. A tulajdonosi megállapodás aláírásával megkezd?dhet a hazai szakasz el?készítése, majd megépítése.
Baji Csaba elmondta: az évi 30 milliárd köbméteres kapacitás a tranzitmennyiséget is tartalmazza, illetve a Déli Áramlaton keresztül Magyarország számára értékesíthet? földgázmennyiséget is fedezi.
A beruházást a magyar kormány támogatja, ezt jelzi a kiemelt projektté nyilvánítása, ami a részvényesi megállapodás aláírásának napján hatályba lép. A MVM és a Gazprom együttm?ködése biztosítja a beruházás megvalósulásának sikerességét, amely iránt mindkét fél elkötelezett – fogalmazott Baji Csaba. Hozzátette: erre az együttm?ködésre lehet majd alapozni a két társaság hosszú távú kapcsolatát is.
Kérdésre válaszolva az elnök-vezérigazgató azt mondta: az infrastrukturális lehet?ségek meglesznek Ukrajna fel?l is a további gázimportra, a Déli Áramlat üzemelése nem jelenti azt automatikusan, hogy Magyarország Ukrajna fel?l nem importál gázt.
A közelmúltban is számos olyan cikket lehetett olvasni gazdasági és országos sajtóban, amik tárgyi és összegszer? tévedések alapján vonnak le következtetéseket. Magam is vettem részt olyan kormányszervezeti egyeztetésen, ahol a minisztériumi bels? anyag pl. 5-6 évvel ezel?tti napelem árakból számolt – nyilván elképeszt? magas megtérülés lett az eredmény, és nagyon drága villamos áram.
Érdemes belegondolni, hogy mi az eredménye, ha a kormányok, döntéshozó és el?készít? szervek szerte a világban nem frissítik el?rejelzéseiket, nem követik a piaci helyzetet, milyen számok vannak még az akár 1-2 készült tanulmányokban, és ebb?l levezetett stratégiákban? Nézhetjük példának az itthon tavaly elfogadott energetikai stratégiát is, ami még 2010-es számokon alapult – hiszen statisztikailag még csak az volt feldolgozva.
Nézzünk néhány, ma is a köztudatban él? állítást és friss helyzetét.
1. A napelem túl drága
A napelemek ára tavaly felére csökkent. Idén is, bár jóval mérsékeltebb ütemben, tovább csökkent a modulok ára – ld fenti sötétkék vonal, gyártói árakkal. Az is látszik a fenti grafikonon, hogy a legtöbb gyártó már gyártási ár közelében tud értékesíteni (világoskék vonal), ami számos cégnél gondokat okoz, pl. a beruházási hitelek fizetése nem mindenkinek könny? manapság.
De ez nagyon jó hír a fogyasztóknak, hiszen a napelem egyre megfizethet?bb. 3-4 éve még igen borsos, 4-5 milliós beruházás volt egy napelemes rendszer egy családi házra. Ma egy 3kW-os, átlagos családi ház áramfogyasztását 25 évig ellátó rendszer nettó másfél millió forintból is megvalósítható.
2. A napelem emeli a villamos áram árát a hálózaton
Ez az állítás f?ként a hibás vagy b?séges támogatási rendszereket m?ködtet? országokban merült fel – mint Németország, Csehország vagy Spanyolország. A cseh és spanyol támogatás ma már az els? számú „rossz” példa a világban, hogyan lehet elrontani egy napelemes támogatási rendszert. A németeknél viszont ez sokkal inkább egy kontrollált, stratégiai döntés volt, amivel egy új technológiát támogattak, annak fejlesztéséb?l és exportjából b?ségesen profitálva. Nálunk ilyen „veszély” nincs: a támogatások vagy nincsenek, vagy EU-s forrásból indulnak.
Érdemes azért megnézni a német áramt?zsdén a pillanatnyi áram árakat az utóbbi években. Az áram ára nap derekán, amikor a napelemek csúcsra járnak, már tavaly is érezhet?en csökkentette az áram árát a t?zsdei kereskedésben (világos szürke vonal a sötétkét oszlopok el?tt):
Mi volt a helyzet korábban? A német IZES intézet idei kutatásában éppen ezt vizsgálta, a csúcsid?szaki áram árakat hasonlította össze 2007-es és 2011-es adatokat összehasonlítva.
Az eredmény szerint egész éves szinten 10% körüli árcsökkenés köthet? a napelemek és szélenergia termeléshez az áram t?zsdei, nagykereskedelmi árában. A csökkenés a csúcsid?szakban, kora délutáni órákban még nagyobb volt, átlagosan 40%.
3. A napelem nem elég hatékony, még mindig alacsony a hatásfoka
A ma forgalomban kapható napelemek többsége 13-15% hatásfokú, a legjobbak 20% alatt kaphatók – sokkal drágábban. Laboratóriumi fejlesztések legjobbja ma 43,5% – ehhez azonban nagyon drága félvezet?ket és anyagokat használnak (mint pl. platina), ami tömeggyártásban sose lesz megfizethet?.
A hatásfok azonban önmagában félrevezet? lehet: ahogy egy korábbi bejegyzésünkben részletesebben kifejtettük, a hatásfok csak azt mutatja meg, hogy mekkora felületen tudja a napelem a kívánt teljesítményt megtermelni.
Ma egy családi házra való, átlagos, 3kW körüli rendszer 12 napelemb?l áll, és 20 m2 helyet igényel. Ekkora tet?rész szinte minden családi házon van. Ha ennél is kisebb a tet?, abban a házban jellemz?en jóval kevesebben is laknak, kevesebb villamosfogyasztó gép is van, így a fogyasztás is kevesebb, így a napelemek helyigénye is kisebb.
A nagyobb hatásfoknál az ár csökkenése sokkal fontosabb – és ez hozta el a most induló áttörést is a tömeges elterjedésben.
4. A napelem nem termel felh?s id?ben
A napelemek a legtöbb áramot direkt napsütésben, alacsony h?mérsékleten és derékszög? beesési fénynél termelik. Ez így van.
A kérdés igazán, hogy mennyivel termel kevesebbet a napelem, ha nem tökéletes a beesési szög, vagy magasabb a h?mérséklet, vagy fátyolfelh?s az ég?
Nos, a válasz, hogy a napelemek bizony még akkor is 50-90% körül tudnak teljesíteni. A napi megtermelt áram mennyisége sokkal inkább függ a nap hosszától: télen nem csak a napos id? kevesebb, de még többet számít, hogy jóval hossszabb a teljesen sötét id?szak. Egy tényleges, hazai termelési görbe éves szinten így néz ki:
5. A napelem sose lesz versenyképes a hagyományos (szén-, gáz-, atom-) er?m?vekkel
Ez talán a legvitatottabb téma. Nem nehéz elképzelni, hogy itt már milyen óriási politikai, hatalmi, és gazdasági kérdéseket érint ez a téma világszerte. Hogy egy itthoni példával is éljünk: a tervezett paksi b?vítés gazdasági racionalitását, sarokszámait is kérd?jelek közé teheti.
Természetesen ez egy komplex válasz, és földrajzi helyzett?l a rendelkezésre álló forrásokig nagyon sok minden befolyásolja. Nem kérdés például, hogy Szibériában várhatóan még 100 év múlva is olcsóbb lesz szénnel és gázzal áramot termelni, mint a kevés ottani napsütéssel napelemeket hadba állítani. De Európában és a világ vezet? országai számára a napelemek már ma is választási lehet?séget nyújtanak, és a következ? években ez csak er?södni fog.
Érdemes megnézni, hogy a világ legnagyobb országai milyen irányba mennek. A német kormány tavaly egyértelm?en állást foglalt: leállítja az atomer?m?veket, és a zöld energiákra koncentrál. Kína kiemelt, stratégiai ágazattá emelte a zöldenergia technológiákat, saját támogatási rendszert indítva. Amerikában, a déli és nyugati, sok napsütéssel megáldott területeken már tavaly is halasztottak el atomer?m?vi beruházásokat, mert az el?rejelzések és pénzügyi tervek szerint mire óriási költséggel megépülne az atomer?m?, addigra már nehezen lesz versenyképes egy most gyorsan változó villamosenergia piacon.
Egyel?re nálunk még nagyon er?s a hagyományos energia ellátás és termelés berögz?döttsége, csak kevés villamosirányítási és energetikai vezet? szakember gondolkozik a hagyományos formákon kívül. De egy kérdésben itthon is a többség egyet ért: a következ? évtizedekben radikális átalakulást fogunk látni az energetikában, és jelent?sen át fog alakulni a villamosenergia termelés és elosztás száz éves rendszere. És bár csak most induló folyamatok ezek a világban, az energetikában évtizedekre szoktak tervezni.
Forrás:http://napelemek.blog.hu
Budapest, 2012. október 31., szerda (MTI) – Aláírta a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos M?vek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese szerdán Budapesten.
Az aláírás után Baji Csaba elmondta: végs? döntést hoztak a Déli Áramlat földgázvezeték 229 kilométeres magyarországi szakaszának megépítésér?l, ezt az MVM Zrt. szerda délel?tti közgy?lése meger?sítette.
A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti vezeték kapacitása mintegy 30 milliárd köbméter lesz évente. A beruházás költsége a tervek szerint 600 millió euró, ennek 70 százalékát fedeznék hitelb?l. Az átadás id?pontja 2016. január 1-je.
A Déli Áramlat fontos eleme az európai energiabiztonságnak, Magyarország számára pedig hosszú távú el?nyöket és stabilitást nyújt – mondta a Gazprom elnökhelyettese, aki szerint kölcsönösen el?nyös, a szomszédos országok érdekeit is figyelembe vev? megállapodást kötöttek.
Az Oroszországból a Fekete-tengeren, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra érkez? gázvezeték kiemelt jelent?ség?, er?síti az ország, illetve az Európai Unió ellátásának biztonságát – közölte az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. A tulajdonosi megállapodás aláírásával megkezd?dhet a hazai szakasz el?készítése, majd megépítése.
Baji Csaba elmondta: az évi 30 milliárd köbméteres kapacitás a tranzitmennyiséget is tartalmazza, illetve a Déli Áramlaton keresztül Magyarország számára értékesíthet? földgázmennyiséget is fedezi.
A beruházást a magyar kormány támogatja, ezt jelzi a kiemelt projektté nyilvánítása, ami a részvényesi megállapodás aláírásának napján hatályba lép. A MVM és a Gazprom együttm?ködése biztosítja a beruházás megvalósulásának sikerességét, amely iránt mindkét fél elkötelezett – fogalmazott Baji Csaba. Hozzátette: erre az együttm?ködésre lehet majd alapozni a két társaság hosszú távú kapcsolatát is.
Kérdésre válaszolva az elnök-vezérigazgató azt mondta: az infrastrukturális lehet?ségek meglesznek Ukrajna fel?l is a további gázimportra, a Déli Áramlat üzemelése nem jelenti azt automatikusan, hogy Magyarország Ukrajna fel?l nem importál gázt.
Budapest, 2012. október 31., szerda (MTI) – Aláírta a Déli Áramlat földgázvezeték magyarországi szakaszáról szóló részvényesi megállapodást Baji Csaba, az MVM Magyar Villamos M?vek Zrt. elnök-vezérigazgatója és Alekszandr Medvegyev, a Gazprom elnökhelyettese szerdán Budapesten.
Az aláírás után Baji Csaba elmondta: végs? döntést hoztak a Déli Áramlat földgázvezeték 229 kilométeres magyarországi szakaszának megépítésér?l, ezt az MVM Zrt. szerda délel?tti közgy?lése meger?sítette.
A Hercegszántó és Tornyiszentmiklós közötti vezeték kapacitása mintegy 30 milliárd köbméter lesz évente. A beruházás költsége a tervek szerint 600 millió euró, ennek 70 százalékát fedeznék hitelb?l. Az átadás id?pontja 2016. január 1-je.
A Déli Áramlat fontos eleme az európai energiabiztonságnak, Magyarország számára pedig hosszú távú el?nyöket és stabilitást nyújt – mondta a Gazprom elnökhelyettese, aki szerint kölcsönösen el?nyös, a szomszédos országok érdekeit is figyelembe vev? megállapodást kötöttek.
Az Oroszországból a Fekete-tengeren, Bulgárián és Szerbián át Magyarországra érkez? gázvezeték kiemelt jelent?ség?, er?síti az ország, illetve az Európai Unió ellátásának biztonságát – közölte az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója. A tulajdonosi megállapodás aláírásával megkezd?dhet a hazai szakasz el?készítése, majd megépítése.
Baji Csaba elmondta: az évi 30 milliárd köbméteres kapacitás a tranzitmennyiséget is tartalmazza, illetve a Déli Áramlaton keresztül Magyarország számára értékesíthet? földgázmennyiséget is fedezi.
A beruházást a magyar kormány támogatja, ezt jelzi a kiemelt projektté nyilvánítása, ami a részvényesi megállapodás aláírásának napján hatályba lép. A MVM és a Gazprom együttm?ködése biztosítja a beruházás megvalósulásának sikerességét, amely iránt mindkét fél elkötelezett – fogalmazott Baji Csaba. Hozzátette: erre az együttm?ködésre lehet majd alapozni a két társaság hosszú távú kapcsolatát is.
Kérdésre válaszolva az elnök-vezérigazgató azt mondta: az infrastrukturális lehet?ségek meglesznek Ukrajna fel?l is a további gázimportra, a Déli Áramlat üzemelése nem jelenti azt automatikusan, hogy Magyarország Ukrajna fel?l nem importál gázt.
Napenergia felhasználásával oldaná meg a Szatmár megyei önkormányzat a megyei tanács alárendeltségébe tartozó intézmények áramellátását és f?tését – el?zetes becslések szerint ezáltal évente körülbelül 2 millió eurót spórolhatnának.
Amint Adrian ?tef megyei tanácselnök a Krónika megkeresésére elmondta, készülnek a februárban vagy márciusban induló újabb EU-s program keretében elérhet?vé váló támogatások felhasználására, amelyb?l két, egyenként 28 hektáros fotovoltaikus parkot telepítenének. Bár még a pontos felmérésekkel nem végeztek, úgy vélik, a létesítmény képes lesz ellátni a megyei intézmények épületeit árammal, és a két kiemelt turisztikai beruházásuk, a Luna forrásnál lev? sípálya, illetve a Krasznabélteken készül? fürd? számára is biztosítaná az energiaellátást.
A körvonalazódó megegyezés szerint a pályázat költségeihez a két település a területekkel járulna hozzá, a 2 százaléknyi önrészt pedig a megyei önkormányzat biztosítaná. Kolcson és Szoporon egyébként minden közintézmény energiaellátását ebb?l a forrásból fedeznék. A benyújtandó projekt összköltsége becslések szerint eléri a 15 millió eurót. „A legnagyobb összeget áramellátás és f?tés tekintetében a megyei kórházra költjük, ha viszont ezeket a pénzeket a fotovoltaikus parkoknak köszönhet?en meg tudnánk spórolni, több jutna felújítási munkálatokra, valamint fejlesztésekre” – magyarázta Adrian ?tef, hozzátéve, hogy a megyei kórház esetén a h?szigetelést is uniós forrásokból szeretnék megoldani, mivel a következ? évben az EU ilyen jelleg? beruházásokat is finanszíroz majd.
Forrás: kronika.ro
Napenergia felhasználásával oldaná meg a Szatmár megyei önkormányzat a megyei tanács alárendeltségébe tartozó intézmények áramellátását és f?tését – el?zetes becslések szerint ezáltal évente körülbelül 2 millió eurót spórolhatnának.
Amint Adrian ?tef megyei tanácselnök a Krónika megkeresésére elmondta, készülnek a februárban vagy márciusban induló újabb EU-s program keretében elérhet?vé váló támogatások felhasználására, amelyb?l két, egyenként 28 hektáros fotovoltaikus parkot telepítenének. Bár még a pontos felmérésekkel nem végeztek, úgy vélik, a létesítmény képes lesz ellátni a megyei intézmények épületeit árammal, és a két kiemelt turisztikai beruházásuk, a Luna forrásnál lev? sípálya, illetve a Krasznabélteken készül? fürd? számára is biztosítaná az energiaellátást.
A körvonalazódó megegyezés szerint a pályázat költségeihez a két település a területekkel járulna hozzá, a 2 százaléknyi önrészt pedig a megyei önkormányzat biztosítaná. Kolcson és Szoporon egyébként minden közintézmény energiaellátását ebb?l a forrásból fedeznék. A benyújtandó projekt összköltsége becslések szerint eléri a 15 millió eurót. „A legnagyobb összeget áramellátás és f?tés tekintetében a megyei kórházra költjük, ha viszont ezeket a pénzeket a fotovoltaikus parkoknak köszönhet?en meg tudnánk spórolni, több jutna felújítási munkálatokra, valamint fejlesztésekre” – magyarázta Adrian ?tef, hozzátéve, hogy a megyei kórház esetén a h?szigetelést is uniós forrásokból szeretnék megoldani, mivel a következ? évben az EU ilyen jelleg? beruházásokat is finanszíroz majd.
Forrás: kronika.ro
Veszélyben a német ipar versenyképessége,
emelte fel a hangját nemrég a német iparszövetség (BDI) rámutatva az energiapolitikai fordulat negatív hatásaira. A globális energiapiac átalakulása miatt már nem csak Kínától kell tartania az német ipari vállalatoknak, hanem az olcsó földgáz miatt az Egyesült Államok gyártó-szegmense is újabb lendületet kaphat az el?ttünk álló id?szakban. Mennyire versenyképes az európai, illetve a német „zöld politika”?
Komoly változáson megy keresztül a globális energiapiac, amelyet mi sem jelez jobban, minthogy a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) idei éves kiadványban a szervezet korábbi várakozásainak jelent?s mérték? felülvizsgálatára kényszerült. Az elmúlt évek egyik legfontosabb globális energiapiaci történése a fukusimai atomkatasztrófa volt, amely világszerte lassította vagy egyenesen a feje tetejére állította az egyes nemzetek nukleáris politikáját. Kiemelked? volt ezek közöl az európai gazdaság motorját jelent? Németország esete, amely f?ként belpolitika nyomásnak engedve egy éven belül másodszorra változtatta meg gyökeresen az atomenergiához való viszonyát a japán katasztrófát követ?en.
A német energiapolitika a fukusimai történéseket megel?z?en alig félévvel döntött a német atomreaktorok üzemidejének meghosszabbításáról, szembemenve ezzel a 2000-es éve elején a szocialista-zöld koalíció által megalkotott „gyorsított” kivezetés tervével. Az alacsony termelési költségek mellett üzemeltethet? német reaktorok üzemidejének kitolása alapvet?en az érintett energiavállalatok, illetve a német iparvállalatok lobbi tevékenységnek volt köszönhet?. A német gyártó-vállalatok a versenyképes energiaellátás alapvet? eszközét látták a nukleáris áramtermelésben, míg a kormány ezen felül a f?t?elem-adó kivetése által költségvetési szempontból is érdekeltté vált a német reaktorok 2022 utáni üzemben tartásában. Az új adóbevétel egyébként fontos jöv?beni forrásként is megjelent a német zöldenergia-kapacitások további terjedésének támogatása kapcsán.
Fukusima azonban a korábbi hasonló besorolású (bár összhatását tekintve sokkal súlyosabb) csernobili balesettel megegyez?en ismét világszerte feler?sítette az antinukleáris hangokat, és a hagyományosan inkább atomellenes német lakosság „kikényszerítette” az újabb váltást, avagy a visszafordulást. Ennek eredményeképpen a Merkel-kormányzat 2011 nyarán a m?köd? 17 reaktor közül 8-at azonnal bezáratott, míg a fennmaradó 9 reaktor esetében 2022-ig szakaszos kivezetési tervet határozott meg. A német kormányzati döntés értelmében a német társaságok is adaptálódtak a nemzeti célkit?zésekhez, az ország vezet? ipari társasága, a Siemens kilépett a nukleáris energetikai piacról, míg a legnagyobb energiaszolgáltatók feladták külföldi atomer?m?-építési terveiket. A hetekben jelentették be, hogy a japán Hitachi vezette konzorcium által sikerült vev?t találni az E.ON és az RWE brit Horizon nev? vegyesvállalatára, amelyet két brit atomer?m? felépítése céljából hoztak létre.
Németország tavalyi döntésével egyértelm?en a zöld energia-források felé fordult, komoly lehet?ségeket látva például a tengeri széler?m?vek általi áramtermelésben. Németország a „fordulatot” megel?z?en is Európa, s?t a világ egyik vezet? zöldenergia-termel?jének számított. 2011-ben a globális megújulóenergia-termelés (vízenergia nélkül) 11.9%- volt köthet? Németországhoz, a beépített kapacitások tekintetében a nyugat-európai ország a globálisan beépített napenergia-kapacitás 35.8%-át, míg a beépített szélenergia-kapacitás 12,1%-át tudhatta magáénak. A fordulat további ösztönz?ket tett a zöld energiaforrások mellé, bár a napenergia-támogatások tekintetében felülvizsgálatra, visszavágásra volt szükség a megváltozott piaci körülményeknek betudhatóan.
A fent részletezett folyamatoknak betudhatóan folyamatosan növekszik a megújuló energiaforrások részaránya a német áramellátáson belül. A német közm?szövetség (BDEW) épp az elmúlt héten számolt be arról, hogy az idei év els? 9 hónapjában 26%-ra emelkedett a megújuló források aránya a német áramfogyasztáson belül. A napelemek által termelt energiamennyiség éves összehasonlításban 50%-ot meghaladó mértékben emelkedett, míg a szélenergia ehhez képest – azonban jóval magasabb bázisról indulva) kb. 8%-kal emelkedett. Már számos olyan napot jegyeznek a német energiaellátásban, amikor az áramszükségletek kielégítésének több mint fele zöld forrásokhoz köthet?.
Ennek a trendnek azonban ára, méghozzá egyre növekv? ára van, amely egyre inkább a társadalom számára is kézzelfoghatóvá válik. Németország, amely 2050-re 80%-ra kívánja növelni a megújuló források arányát áramfogyasztásában jöv?re közel 50%-kal emeli a zöld energiaforrások dotálása érdekében, az áramdíjban megjelen? díjelemet, ami így a jelenlegi kilowattóránként 3,6 centr?l 5,5 centre emelkedik. Ez egy átlagos német háztartás számára évente 185 eurós többletterhet jelent, de természetesen az iparvállalatokat sem kerüli el teljesen a német zöldenergia-termelés további terjedése, bár az intenzív iparágak esetében mentesség vagy könnyítés van életben.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban továbbra is töretlenül folyik a nem konvencionális szénhidrogén-termelés b?vülése, ami mostanra nem csak az amerikai, de a világpiac esetében is mer?ben új környezetet vetít el?re. A korábban gázimport?ri pozícióban lév? Egyesült Államok a „forradalomnak” köszönhet?en már ebben az évtizedben nettó földgáz-export?rré válhat. Az amerikai gázpiaci fejleményeknek köszönhet?en az Egyesült Államokban rekord alacsony szintre csökkent a földgáz ára, és tartósan alacsonyan szinten is maradt. Ennek köszönhet?en egyre több er?m?társaság terheli át a termelését a földgáztüzelés? er?m?veire, folyamatosan növekszik a földgáz súlya az ország áramellátásban. A rendkívül hatékony gáztüzelés? er?m?-technológia, és a világszinten olcsó amerikai földgázár az Egyesült Államok újraiparosításának lehet?ségét vetíti el?re, amely kép egyre több németországi termel?céget, export?rt aggaszt.
A német iparszövetség egyre hangosabb e kérdés kapcsán, a szervezet által készített elemzés ugyanis azt vázolja fel, hogy a következ? évtized során növekv? eltérés mutatkozik majd a német és amerikai energiaárak, áramárak között, ami a termel?i kapacitások átcsoportosításához, az új beruházások Amerikába vándorlásához vezethet.
A BCG által készített elemzés szerint az évtized végére a földgázból termelt elektromos áramért megawattóránként 16 eurót kell majd fizetni az Egyesült Államokban, miközben Németországban a jelenlegi 48 eurós árszintr?l 61 eurót várnak 2020-ra. A tanulmány szerint a német nagyipari fogyasztók jelenleg 90 eurót fizetnek 1 MWh villamos energiáért, amely 2020-ra 98 vagy akár 110 eurós szintre is növekedhet, amivel szemben az Egyesült Államokban a jelenlegi 48 euróról csupán 54 euróra történ? növekedés várható.
A német nagyipari vállalatok meghatározó része ugyan jelenleg mentességet élvez a zöld energetikai támogatások finanszírozása alól, azonban kérdéses, hogy a zöldenergia-termelés további növekedése, és ezzel együtt az összértékben növekv? támogatásigénye mennyi ideig mutatkozik fenntarthatónak egy olyan rendszerben, amelyben a terhek meghatározó részét a lakossági (háztartási) fogyasztók viselik.
Egy biztos, a BDI olyan nagyvállalatai, mint a BASF csoport és Bayer jelezték, hogy egyre javuló körülményekkel szembesülnek az Egyesült Államokban, aminek hatására kapacitásokat helyezhetnek át a tengerentúlra. A napokban a nukleáris fordulatot okolva a Volkswagen csoport elnöke is arról számolt be, hogy az emelked? energiaárak miatt már számos alkatrész esetében új, külföldi beszállítókat volt kénytelen választani a társaság. Ferdinand Piëch arra figyelmeztetett, hogy ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor középtávon nehézipari egységek lehetetlenülhetnek el Németországban.
forrás: portfolio.hu
tsn.ua
November 1-t?l Ukrajna reverz (fordított) formában fog földgázt fogadni lengyel gázvezetékrendszeren keresztül a szerz?désben foglaltak szerint 2013. január 1-ig.
A Zn.ua portál közlése szerint a szerz?dés a Naftogaz és a német RWE ST. vállalat között jött létre. A földgáz Lengyelország Germanovics gáz mér?állomásán keresztül érkezik majd Ukrajnába.
Ukrajna ezzel megtette az els? igazi lépést a földgáz szállítás diverzifikálására, mellyel csökkenti az Oroszországtól való függ?ségét.
Ez a tény dönt? befolyással lehet Ukrajna pozíciójára a soron következ? Gazprommal való tárgyalásokon.
Mint ismeretes, ez év negyedik negyedévében ezer köbméter orosz földgáz ára 0,94 %-kal, vagyis ezer köbméterenként 4 dollárral emelkedik, így 430 dollárt fog kitenni, ami a legmagasabb ár Európában.
Az augusztusi földgázért Ukrajnának 890 millió dollárt, a júliusiért pedig 930 milliót kellett fizetni.
A Gazprommal való tárgyalásokra november folyamán fognak sort keríteni Viktor Janukovicsukrán államf? októberi moszkvai látogatásának köszönhet?en.
Forrás:karpatinfo.net
tsn.ua
November 1-t?l Ukrajna reverz (fordított) formában fog földgázt fogadni lengyel gázvezetékrendszeren keresztül a szerz?désben foglaltak szerint 2013. január 1-ig.
A Zn.ua portál közlése szerint a szerz?dés a Naftogaz és a német RWE ST. vállalat között jött létre. A földgáz Lengyelország Germanovics gáz mér?állomásán keresztül érkezik majd Ukrajnába.
Ukrajna ezzel megtette az els? igazi lépést a földgáz szállítás diverzifikálására, mellyel csökkenti az Oroszországtól való függ?ségét.
Ez a tény dönt? befolyással lehet Ukrajna pozíciójára a soron következ? Gazprommal való tárgyalásokon.
Mint ismeretes, ez év negyedik negyedévében ezer köbméter orosz földgáz ára 0,94 %-kal, vagyis ezer köbméterenként 4 dollárral emelkedik, így 430 dollárt fog kitenni, ami a legmagasabb ár Európában.
Az augusztusi földgázért Ukrajnának 890 millió dollárt, a júliusiért pedig 930 milliót kellett fizetni.
A Gazprommal való tárgyalásokra november folyamán fognak sort keríteni Viktor Janukovicsukrán államf? októberi moszkvai látogatásának köszönhet?en.
Forrás:karpatinfo.net
tsn.uaNovember 1-t?l Ukrajna reverz (fordított) formában fog földgázt fogadni lengyel gázvezetékrendszeren keresztül a szerz?désben foglaltak szerint 2013. január 1-ig.
A Zn.ua portál közlése szerint a szerz?dés a Naftogaz és a német RWE ST. vállalat között jött létre. A földgáz Lengyelország Germanovics gáz mér?állomásán keresztül érkezik majd Ukrajnába.
Ukrajna ezzel megtette az els? igazi lépést a földgáz szállítás diverzifikálására, mellyel csökkenti az Oroszországtól való függ?ségét.
Ez a tény dönt? befolyással lehet Ukrajna pozíciójára a soron következ? Gazprommal való tárgyalásokon.
Mint ismeretes,
ez év negyedik negyedévében ezer köbméter orosz földgáz ára 0,94 %-kal, vagyis ezer köbméterenként 4 dollárral emelkedik, így 430 dollárt fog kitenni, ami a legmagasabb ár Európában.
Az augusztusi földgázért Ukrajnának 890 millió dollárt, a júliusiért pedig 930 milliót kellett fizetni.
A Gazprommal való tárgyalásokra november folyamán fognak sort keríteni Viktor Janukovicsukrán államf? októberi moszkvai látogatásának köszönhet?en.
Forrás:karpatinfo.net
A világ, és Magyarország legnagyobb szélenergia-termel?je a következ?k években jelent?s eszközértékesítésekbe kezd annak érdekében, hogy adósságállománya csökkentése révén javítsa finanszírozási pozícióját. Az Iberdrola vezérigazgatója egy múlt heti prezentációban úgy fogalmazott, hogy a társaság minden olyan eszköze új tulajdonosra találhat, amely nem az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Mexikóban vagy Brazíliában van. Ebb?l következ?en felmerül a kérdés: kivonulhat az Iberdrola Magyarországról?
A Bloomberg híradása szerint a társaság elemz?knek tartott prezentációjában arról számolt be, hogy a Iberdrola jelenlegi 31 milliárd eurót meghaladó adósságállományát 2014 végére 26 milliárd euróra kívánja csökkenteni. A negyedéves jelentéssel összefügg? közleményben a társaság 6 milliárd eurós adósságcsökkentési tervr?l tájékoztatott. A spanyol energetikai csoport elnöke, Ignacio Galan elmondása szerint az Iberdrola a következ? három év során eszközök értékesítésével, illetve a beruházási aktivitása visszafogásával kívánja elérni finanszírozási helyzetének javulását.
Nyoma sincs Kelet-Közép-Európának a szélóriás jöv?képében
A spanyol vállalat 2012-2014 között 10,5 milliárd eurót tervez beruházásokra fordítani, ami kb. 30%-kal marad el a korábbi, 2009-2011 közötti hároméves ciklus számaitól. A társaság els?sorban az ún. „szabályozott” szegmensbe kíván t?két helyezni a következ? években, ezeken belül is el?nyt élvezhetnek a hálózati és megújuló energetikai beruházások. A társaság tervei szerint 2014-ig a beruházásokra szánt összeg 59%-át fordítják átviteli és elosztóhálózatokba, 25%-át megújuló er?források hasznosításába, 13%-os energiatermelési projektbe.
Az Iberdrola az idei év els? kilenc hónapjában éves összevetésben jól teljesített, eredménysoron 12%-os növekedést produkálva 2,4 milliárd euróról adott számot, amelynek meghatározó részét a beruházási tervekben is jelent?s súlyt kapó szabályozott szegmens termelt meg. Földrajzi szempontból a profit többsége nem a társaság kontinentális európai tevékenységeihez köthet?, hanem az atlanti térséghez kapcsolódó operációkhoz, aminek következtében az új beruházások tekintetében is erre a területre összpontosít a vállalat. Az anyaország mellett a társaság az Egyesült Királyságban, Brazíliában, az Egyesült Államokban és Mexikóban tervez beruházásokat. Ezeken belül is kiemelt figyelem fordítódik majd az Egyesült Királyságra és Brazíliára, ahova a társaság a beruházásokra szánt összeg 42, illet 23 százalékát tervezi allokálni.
Sok szélfarm találhat új gazdára
A társaság adóssághelyzetét javítani célzó kb. 5 milliárd euró érték? eszközleépítési programjában kiemelt szerepet kap annak a 3 milliárd eurós adósságnak a kezelése, amelyet a társaság a spanyol hatósági árszabályozás miatt kénytelen a mérlegében tartani. Az Iberdrola vezet?sége azzal kalkulál, hogy 2014-ig a kormány megtéríti az elmúlt években, f?ként a zöld energia-termelés többletköltségének át nem engedéséb?l felgyülemlett 3 milliárd eurós összeget.
A társaság célkit?zéseinek magyar szempontból is érdekes eleme lehet a mintegy 2 milliárd eurósra tervezett eszközértékesítési program. A társaság alapvet?en olyan eszközök értékesítést tervezi, amelyek nincsenek érdemi hatással a társaság eredménytermel?-képességére, illetve amelyek földrajzilag nem tartoznak a társaság kiemelt piacai közé. Ignacio Galan egyenesen úgy fogalmazott, hogy a társaság minden olyan eszköze eladásra kerülhet, amelyek nem az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Mexikóban vagy Brazíliában vannak. Az Iberdrola hivatalos közleménye szerint a társaság már 300 millió eurónyi eszközt adott el, és további 1,5 milliárd eurónyi eszköz értékesítése kapcsán van közel a megállapodáshoz.
A társaság emellett folytatja hatékonysági programját, amelynek keretein belül összesen 1200 állás fog megsz?nni, illetve racionalizálja a bér- és prémiumfizetési gyakorlatát is.
Az Iberdrola Magyarország legnagyobb szélenergetikai befektet?je, a társaság öt szélparkjával (158 MW) jelenleg a hazai beépített szélkapacitás közel felét uralja. Ugyancsak a társaság tulajdonában van Magyarország legnagyobb, 50 megawattos szélparkja is. A magyar eszközök esetleges értékesítésével összefüggésben eddig még nem jelent meg hír, de pár héttel ezel?tt a Financial Times olyan értesülésekr?l számolt be, amelyek szerint a spanyol szélóriás a lengyel szélpiac elhagyására készül. Az akkori híradások szerint az Iberdrola tervezett kilépése éppen egybeesik a lengyel szélenergia-politika felülvizsgálatával, azonban az elemz?k szerint a társaság terv ezzel nincs szoros összefüggésben, mindösszesen a társaság adósságcsökkentési programja állhat az eladási szándék mögött.
Érdekesség, hogy 2010-ben az EBRD egyaránt beszállt a spanyol társaság lengyel és magyar érdekeltségeibe. Az elemz?k a lépést akkor úgy értelmezték, hogy a bank szerepvállalására els?sorban a (szabályozási) kockázatok csökkentése érdekében volt szükség, mondván hogy az EBRD jóval kedvez?bb tárgyalási pozícióval bír az érintett országokban. Az EBRD akkor t?keemelés útján 25%-os részesedést szerzett az Iberdrola lengyel és magyar leányvállalatában.
A magyar és lengyel eszközök közötti hasonlóságok okán (méret, földrajzi elhelyezkedés, EBRD-résztulajdon) nem zárható ki, hogy az Iberdrola magyar eszközei is eladósorba kerülhetnek a közeljöv?ben, f?ként, ha számításban vesszük az elmúlt egy-két évben megnövekedett hazai szabályozási kockázatokat, ideértve például a máig bizonytalan id?re elhalasztott új széltendert is, amivel egyébéként a magyar piac még mindig elmaradna a lengyel szélpiac nyújtotta növekedési lehet?ségekt?l.
Egy bizonyos, az Iberdrola vezet?sége által legutóbb prezentált stratégiai célkit?zések között nem szerepelt a régió egyetlen országa sem, így az er?forrásait egyre inkább a tengerentúlra összpontosító Iberdrola szépen lassan kihúzódhat Kelet-Közép-Európából.
Forrás:portfolio.hu
A világ, és Magyarország legnagyobb szélenergia-termel?je a következ?k években jelent?s eszközértékesítésekbe kezd annak érdekében,
hogy adósságállománya csökkentése révén javítsa finanszírozási pozícióját. Az Iberdrola vezérigazgatója egy múlt heti prezentációban úgy fogalmazott, hogy a társaság minden olyan eszköze új tulajdonosra találhat, amely nem az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Mexikóban vagy Brazíliában van. Ebb?l következ?en felmerül a kérdés: kivonulhat az Iberdrola Magyarországról?
A Bloomberg híradása szerint a társaság elemz?knek tartott prezentációjában arról számolt be, hogy a Iberdrola jelenlegi 31 milliárd eurót meghaladó adósságállományát 2014 végére 26 milliárd euróra kívánja csökkenteni. A negyedéves jelentéssel összefügg? közleményben a társaság 6 milliárd eurós adósságcsökkentési tervr?l tájékoztatott. A spanyol energetikai csoport elnöke, Ignacio Galan elmondása szerint az Iberdrola a következ? három év során eszközök értékesítésével, illetve a beruházási aktivitása visszafogásával kívánja elérni finanszírozási helyzetének javulását.
Nyoma sincs Kelet-Közép-Európának a szélóriás jöv?képében
A spanyol vállalat 2012-2014 között 10,5 milliárd eurót tervez beruházásokra fordítani, ami kb. 30%-kal marad el a korábbi, 2009-2011 közötti hároméves ciklus számaitól. A társaság els?sorban az ún. „szabályozott” szegmensbe kíván t?két helyezni a következ? években, ezeken belül is el?nyt élvezhetnek a hálózati és megújuló energetikai beruházások. A társaság tervei szerint 2014-ig a beruházásokra szánt összeg 59%-át fordítják átviteli és elosztóhálózatokba, 25%-át megújuló er?források hasznosításába, 13%-os energiatermelési projektbe.
Az Iberdrola az idei év els? kilenc hónapjában éves összevetésben jól teljesített, eredménysoron 12%-os növekedést produkálva 2,4 milliárd euróról adott számot, amelynek meghatározó részét a beruházási tervekben is jelent?s súlyt kapó szabályozott szegmens termelt meg. Földrajzi szempontból a profit többsége nem a társaság kontinentális európai tevékenységeihez köthet?, hanem az atlanti térséghez kapcsolódó operációkhoz, aminek következtében az új beruházások tekintetében is erre a területre összpontosít a vállalat. Az anyaország mellett a társaság az Egyesült Királyságban, Brazíliában, az Egyesült Államokban és Mexikóban tervez beruházásokat. Ezeken belül is kiemelt figyelem fordítódik majd az Egyesült Királyságra és Brazíliára, ahova a társaság a beruházásokra szánt összeg 42, illet 23 százalékát tervezi allokálni.
Sok szélfarm találhat új gazdára
A társaság adóssághelyzetét javítani célzó kb. 5 milliárd euró érték? eszközleépítési programjában kiemelt szerepet kap annak a 3 milliárd eurós adósságnak a kezelése, amelyet a társaság a spanyol hatósági árszabályozás miatt kénytelen a mérlegében tartani. Az Iberdrola vezet?sége azzal kalkulál, hogy 2014-ig a kormány megtéríti az elmúlt években, f?ként a zöld energia-termelés többletköltségének át nem engedéséb?l felgyülemlett 3 milliárd eurós összeget.
A társaság célkit?zéseinek magyar szempontból is érdekes eleme lehet a mintegy 2 milliárd eurósra tervezett eszközértékesítési program. A társaság alapvet?en olyan eszközök értékesítést tervezi, amelyek nincsenek érdemi hatással a társaság eredménytermel?-képességére, illetve amelyek földrajzilag nem tartoznak a társaság kiemelt piacai közé. Ignacio Galan egyenesen úgy fogalmazott, hogy a társaság minden olyan eszköze eladásra kerülhet, amelyek nem az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Mexikóban vagy Brazíliában vannak. Az Iberdrola hivatalos közleménye szerint a társaság már 300 millió eurónyi eszközt adott el, és további 1,5 milliárd eurónyi eszköz értékesítése kapcsán van közel a megállapodáshoz.
A társaság emellett folytatja hatékonysági programját, amelynek keretein belül összesen 1200 állás fog megsz?nni, illetve racionalizálja a bér- és prémiumfizetési gyakorlatát is.
Az Iberdrola Magyarország legnagyobb szélenergetikai befektet?je, a társaság öt szélparkjával (158 MW) jelenleg a hazai beépített szélkapacitás közel felét uralja. Ugyancsak a társaság tulajdonában van Magyarország legnagyobb, 50 megawattos szélparkja is. A magyar eszközök esetleges értékesítésével összefüggésben eddig még nem jelent meg hír, de pár héttel ezel?tt a Financial Times olyan értesülésekr?l számolt be, amelyek szerint a spanyol szélóriás a lengyel szélpiac elhagyására készül. Az akkori híradások szerint az Iberdrola tervezett kilépése éppen egybeesik a lengyel szélenergia-politika felülvizsgálatával, azonban az elemz?k szerint a társaság terv ezzel nincs szoros összefüggésben, mindösszesen a társaság adósságcsökkentési programja állhat az eladási szándék mögött.
Érdekesség, hogy 2010-ben az EBRD egyaránt beszállt a spanyol társaság lengyel és magyar érdekeltségeibe. Az elemz?k a lépést akkor úgy értelmezték, hogy a bank szerepvállalására els?sorban a (szabályozási) kockázatok csökkentése érdekében volt szükség, mondván hogy az EBRD jóval kedvez?bb tárgyalási pozícióval bír az érintett országokban. Az EBRD akkor t?keemelés útján 25%-os részesedést szerzett az Iberdrola lengyel és magyar leányvállalatában.
A magyar és lengyel eszközök közötti hasonlóságok okán (méret, földrajzi elhelyezkedés, EBRD-résztulajdon) nem zárható ki, hogy az Iberdrola magyar eszközei is eladósorba kerülhetnek a közeljöv?ben, f?ként, ha számításban vesszük az elmúlt egy-két évben megnövekedett hazai szabályozási kockázatokat, ideértve például a máig bizonytalan id?re elhalasztott új széltendert is, amivel egyébéként a magyar piac még mindig elmaradna a lengyel szélpiac nyújtotta növekedési lehet?ségekt?l.
Egy bizonyos, az Iberdrola vezet?sége által legutóbb prezentált stratégiai célkit?zések között nem szerepelt a régió egyetlen országa sem, így az er?forrásait egyre inkább a tengerentúlra összpontosító Iberdrola szépen lassan kihúzódhat Kelet-Közép-Európából.
Forrás:portfolio.hu
Az energetikai megoldásairól, robotjairól ismert svájci-svéd ABB csoport,
hagyományos területei mellett a komplex ipari szabályozási szoftverek terén is el?retör. Megoldásairól Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezet? igazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak.
Termékeinkkel, automatizálási megoldásainkkal, ipari szoftvereinkkel régóta jelen vagyunk számos iparágban és területen, például olaj- és gáz szegmensben az áramszolgáltatóknál vagy er?m?veknél. Egyre fontosabb terület számunkra a gyógyszeripar, azon belül is az olyan új területek, mint a biotechnológia. Jelenleg egy együttm?ködés keretében az ABB automatizálási és mérnöki szolgáltatásokat biztosít Magyarország els? biotechnológiai üzemében. Itt átfogó megoldást kínálunk a technológia folyamatirányító rendszert?l elindulva, a környzetmonitorozó rendszeren át az épületautomatikai rendszerrel bezárólag, komplex választ adva a vev?i igényre.
Legfontosabb er?sségünknek a testre szabott megoldásokat, illetve az adott folyamatokban használt szoftverek integrálását tekintjük.
Mi készteti a céget hagyományos piacán, az energetika terén fejlesztésekre?
A legfrissebb, független el?rejelzés szerint 2035-ig megduplázódik a világ energiafelhasználása, emiatt nagy er?vel kell a megújuló energiahordozók használatára, illetve a hagyományos forrásokból származó energiával való takarékoskodásra törekedni. Utóbbi mellett költségmegfontolások is szólnak. Magyarország például hiába alacsony gyártási költség? ország, az itteni energiaárak azonosak az uniós átlaggal. Cégünknek jelent?s eredményei vannak az energiaköltségek csökkentése terén. Egyik ilyen terület az alaphelyzetben folyamatosan és állandó sebességgel m?köd? villanymotorok szabályozásával elérhet? jelent?s energia-megtakarítás kiaknázása. Világszerte telepített motorjainkkal tavaly 260 millió tonna szén-dioxid kibocsátást takarítottunk meg, azaz 34 milliárd dollárt. A megspórolt energiával 75 millió uniós háztartás látható el egy évig.
Az energiatakarékossági piac kínált-e speciális lehet?ségeket is?
Igen, az adatközpontok területén, amelyek esetenként annyi energiát használnak – részben a h?tésük miatt –, mint egy ipari üzem. A szerverközpontok energiabetáplálási infrastruktúráját intelligens felügyeleti rendszerrel kézben tartva, annak ésszer? vezérlésével és optimalizált szabályzásával, jelent?s energiamegtakarítás érhet? el. Ilyen épületautomatikai rendszer más épületek automatizálására is alkalmas, ahol ez az irányítástechnikai megoldás tökéletesíti a kényelmet, az energiahatékonyságot és a biztonságot. Ez a rendszer biztosítja például az energiahatékonyságot a Skanska újonnan épül? zöld irodaházában.
Hol pozícionálja magát a cég az e-mobility piacon?
Er?s a verseny, de a nagyok között vagyunk nemzetközi szinten, és Magyarországon is. E területen a kihívások egyike a töltés. A mi gyorstölt?inknek 15-20 perc elég, hogy az elektromos autót menetkészre töltsük, ami már elérhet? közelségbe hozza a villanyautózást. Az ABB a hardver mellett a szofvert is szállítja, hiszen a töltés része például a számlázás is, de mi még ennél is tovább megyünk. Bevetjük az okos hálózatok kínálta lehet?ségeket is. Szoftvercsomagunk összehangolja a megújuló energiaforrások, például a szélparkok energiatermelését a villanyautók feltöltésével. Végs? soron ezekben az autókban is tárolható az éppen fölöslegben el?állított energia.
Milyen fejlesztésekkel jelent meg a társaság a berlini Innotrans kiállításon?
Kísérleti és már kifejlesztett termékekkel is. Ezek közé tartozott a vonatáshoz használt, de a korábbiaknál kisebb, így könnyebb és kevesebb helyet is elfoglaló transzformátor, továbbá egy olyan kompakt átalakító, amely a dízel egységek fogyasztását csökkenti. Vasúti kocsi fest? robotot is bemutattunk, illetve a vonatok fékezési energiáját visszanyer? és újra felhasználó rendszert. FACTS nev? rendszerünk, amely a teljes vasútüzemet felügyeli, az IEEE professzionális, fejlett technológiákkal foglalkozó szövetség szerint egyike az évtized 11 leginnovatívabb termékeinek.
Mindebb?l mi jut a magyarországi leányvállalatra?
Komoly sikerprojektek f?z?dnek a nevünkhöz. Büszkék vagyunk rá, hogy mi állítottuk üzembe Magyarországon az els? elektromos autók tankolására szolgáló ultragyors tölt?t a Mol környezetbarát tölt?állomásán. Továbbá a kompakt transzformátorállomásokat és e-házakat gyártó fóti üzemünkb?l szállítottuk például az úttör?nek számító energiatárolási megoldást egy svájci megbízónak.
Az energetikai megoldásairól, robotjairól ismert svájci-svéd ABB csoport, hagyományos területei mellett a komplex ipari szabályozási szoftverek terén is el?retör. Megoldásairól Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezet? igazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak.
Termékeinkkel, automatizálási megoldásainkkal, ipari szoftvereinkkel régóta jelen vagyunk számos iparágban és területen, például olaj- és gáz szegmensben az áramszolgáltatóknál vagy er?m?veknél. Egyre fontosabb terület számunkra a gyógyszeripar, azon belül is az olyan új területek, mint a biotechnológia. Jelenleg egy együttm?ködés keretében az ABB automatizálási és mérnöki szolgáltatásokat biztosít Magyarország els? biotechnológiai üzemében. Itt átfogó megoldást kínálunk a technológia folyamatirányító rendszert?l elindulva, a környzetmonitorozó rendszeren át az épületautomatikai rendszerrel bezárólag, komplex választ adva a vev?i igényre.
Legfontosabb er?sségünknek a testre szabott megoldásokat, illetve az adott folyamatokban használt szoftverek integrálását tekintjük.
Mi készteti a céget hagyományos piacán, az energetika terén fejlesztésekre?
A legfrissebb, független el?rejelzés szerint 2035-ig megduplázódik a világ energiafelhasználása, emiatt nagy er?vel kell a megújuló energiahordozók használatára, illetve a hagyományos forrásokból származó energiával való takarékoskodásra törekedni. Utóbbi mellett költségmegfontolások is szólnak. Magyarország például hiába alacsony gyártási költség? ország, az itteni energiaárak azonosak az uniós átlaggal. Cégünknek jelent?s eredményei vannak az energiaköltségek csökkentése terén. Egyik ilyen terület az alaphelyzetben folyamatosan és állandó sebességgel m?köd? villanymotorok szabályozásával elérhet? jelent?s energia-megtakarítás kiaknázása. Világszerte telepített motorjainkkal tavaly 260 millió tonna szén-dioxid kibocsátást takarítottunk meg, azaz 34 milliárd dollárt. A megspórolt energiával 75 millió uniós háztartás látható el egy évig.
Az energiatakarékossági piac kínált-e speciális lehet?ségeket is?
Igen, az adatközpontok területén, amelyek esetenként annyi energiát használnak – részben a h?tésük miatt –, mint egy ipari üzem. A szerverközpontok energiabetáplálási infrastruktúráját intelligens felügyeleti rendszerrel kézben tartva, annak ésszer? vezérlésével és optimalizált szabályzásával, jelent?s energiamegtakarítás érhet? el. Ilyen épületautomatikai rendszer más épületek automatizálására is alkalmas, ahol ez az irányítástechnikai megoldás tökéletesíti a kényelmet, az energiahatékonyságot és a biztonságot. Ez a rendszer biztosítja például az energiahatékonyságot a Skanska újonnan épül? zöld irodaházában.
Hol pozícionálja magát a cég az e-mobility piacon?
Er?s a verseny, de a nagyok között vagyunk nemzetközi szinten, és Magyarországon is. E területen a kihívások egyike a töltés. A mi gyorstölt?inknek 15-20 perc elég, hogy az elektromos autót menetkészre töltsük, ami már elérhet? közelségbe hozza a villanyautózást. Az ABB a hardver mellett a szofvert is szállítja, hiszen a töltés része például a számlázás is, de mi még ennél is tovább megyünk. Bevetjük az okos hálózatok kínálta lehet?ségeket is. Szoftvercsomagunk összehangolja a megújuló energiaforrások, például a szélparkok energiatermelését a villanyautók feltöltésével. Végs? soron ezekben az autókban is tárolható az éppen fölöslegben el?állított energia.
Milyen fejlesztésekkel jelent meg a társaság a berlini Innotrans kiállításon?
Kísérleti és már kifejlesztett termékekkel is. Ezek közé tartozott a vonatáshoz használt, de a korábbiaknál kisebb, így könnyebb és kevesebb helyet is elfoglaló transzformátor, továbbá egy olyan kompakt átalakító, amely a dízel egységek fogyasztását csökkenti. Vasúti kocsi fest? robotot is bemutattunk, illetve a vonatok fékezési energiáját visszanyer? és újra felhasználó rendszert. FACTS nev? rendszerünk, amely a teljes vasútüzemet felügyeli, az IEEE professzionális, fejlett technológiákkal foglalkozó szövetség szerint egyike az évtized 11 leginnovatívabb termékeinek.
Mindebb?l mi jut a magyarországi leányvállalatra?
Komoly sikerprojektek f?z?dnek a nevünkhöz. Büszkék vagyunk rá, hogy mi állítottuk üzembe Magyarországon az els? elektromos autók tankolására szolgáló ultragyors tölt?t a Mol környezetbarát tölt?állomásán. Továbbá a kompakt transzformátorállomásokat és e-házakat gyártó fóti üzemünkb?l szállítottuk például az úttör?nek számító energiatárolási megoldást egy svájci megbízónak.
Az energetikai megoldásairól, robotjairól ismert svájci-svéd ABB csoport,
hagyományos területei mellett a komplex ipari szabályozási szoftverek terén is el?retör. Megoldásairól Tanja Vainio, az ABB Kft. ügyvezet? igazgatója nyilatkozott a Világgazdaságnak.
Termékeinkkel, automatizálási megoldásainkkal, ipari szoftvereinkkel régóta jelen vagyunk számos iparágban és területen, például olaj- és gáz szegmensben az áramszolgáltatóknál vagy er?m?veknél. Egyre fontosabb terület számunkra a gyógyszeripar, azon belül is az olyan új területek, mint a biotechnológia. Jelenleg egy együttm?ködés keretében az ABB automatizálási és mérnöki szolgáltatásokat biztosít Magyarország els? biotechnológiai üzemében. Itt átfogó megoldást kínálunk a technológia folyamatirányító rendszert?l elindulva, a környzetmonitorozó rendszeren át az épületautomatikai rendszerrel bezárólag, komplex választ adva a vev?i igényre.
Legfontosabb er?sségünknek a testre szabott megoldásokat, illetve az adott folyamatokban használt szoftverek integrálását tekintjük.
Mi készteti a céget hagyományos piacán, az energetika terén fejlesztésekre?
A legfrissebb, független el?rejelzés szerint 2035-ig megduplázódik a világ energiafelhasználása, emiatt nagy er?vel kell a megújuló energiahordozók használatára, illetve a hagyományos forrásokból származó energiával való takarékoskodásra törekedni. Utóbbi mellett költségmegfontolások is szólnak. Magyarország például hiába alacsony gyártási költség? ország, az itteni energiaárak azonosak az uniós átlaggal. Cégünknek jelent?s eredményei vannak az energiaköltségek csökkentése terén. Egyik ilyen terület az alaphelyzetben folyamatosan és állandó sebességgel m?köd? villanymotorok szabályozásával elérhet? jelent?s energia-megtakarítás kiaknázása. Világszerte telepített motorjainkkal tavaly 260 millió tonna szén-dioxid kibocsátást takarítottunk meg, azaz 34 milliárd dollárt. A megspórolt energiával 75 millió uniós háztartás látható el egy évig.
Az energiatakarékossági piac kínált-e speciális lehet?ségeket is?
Igen, az adatközpontok területén, amelyek esetenként annyi energiát használnak – részben a h?tésük miatt –, mint egy ipari üzem. A szerverközpontok energiabetáplálási infrastruktúráját intelligens felügyeleti rendszerrel kézben tartva, annak ésszer? vezérlésével és optimalizált szabályzásával, jelent?s energiamegtakarítás érhet? el. Ilyen épületautomatikai rendszer más épületek automatizálására is alkalmas, ahol ez az irányítástechnikai megoldás tökéletesíti a kényelmet, az energiahatékonyságot és a biztonságot. Ez a rendszer biztosítja például az energiahatékonyságot a Skanska újonnan épül? zöld irodaházában.
Hol pozícionálja magát a cég az e-mobility piacon?
Er?s a verseny, de a nagyok között vagyunk nemzetközi szinten, és Magyarországon is. E területen a kihívások egyike a töltés. A mi gyorstölt?inknek 15-20 perc elég, hogy az elektromos autót menetkészre töltsük, ami már elérhet? közelségbe hozza a villanyautózást. Az ABB a hardver mellett a szofvert is szállítja, hiszen a töltés része például a számlázás is, de mi még ennél is tovább megyünk. Bevetjük az okos hálózatok kínálta lehet?ségeket is. Szoftvercsomagunk összehangolja a megújuló energiaforrások, például a szélparkok energiatermelését a villanyautók feltöltésével. Végs? soron ezekben az autókban is tárolható az éppen fölöslegben el?állított energia.
Milyen fejlesztésekkel jelent meg a társaság a berlini Innotrans kiállításon?
Kísérleti és már kifejlesztett termékekkel is. Ezek közé tartozott a vonatáshoz használt, de a korábbiaknál kisebb, így könnyebb és kevesebb helyet is elfoglaló transzformátor, továbbá egy olyan kompakt átalakító, amely a dízel egységek fogyasztását csökkenti. Vasúti kocsi fest? robotot is bemutattunk, illetve a vonatok fékezési energiáját visszanyer? és újra felhasználó rendszert. FACTS nev? rendszerünk, amely a teljes vasútüzemet felügyeli, az IEEE professzionális, fejlett technológiákkal foglalkozó szövetség szerint egyike az évtized 11 leginnovatívabb termékeinek.
Mindebb?l mi jut a magyarországi leányvállalatra?
Komoly sikerprojektek f?z?dnek a nevünkhöz. Büszkék vagyunk rá, hogy mi állítottuk üzembe Magyarországon az els? elektromos autók tankolására szolgáló ultragyors tölt?t a Mol környezetbarát tölt?állomásán. Továbbá a kompakt transzformátorállomásokat és e-házakat gyártó fóti üzemünkb?l szállítottuk például az úttör?nek számító energiatárolási megoldást egy svájci megbízónak.
Világszerte mérnökök hada dolgozik a ma használtnál hatékonyabb energiatároláson, a feladatot f?ként a megújuló alapú energiatermelés és a villanyautózás terjedése helyezte el?térbe. Elvárás az ipar részér?l az is, hogy berendezéseik az eddiginél gazdaságosabban m?ködjenek.
Villamos hajtással azonban az ipari motoroknak csak mintegy 10 százaléka van felszerelve. Igaz, ebb?l az is következik, hogy jelent?sek a fejl?dési lehet?ségek. Egy motor életciklusában – méretét?l függ?en – 92-95 százalékban az energia felel?s a kiadásokért, tehát az elektromos hajtásba történ? beruházás általában két éven belül megtérül. A villanymotorokat széles körben alkalmazzák az iparban, például ventilátorok és légkondicionálók m?ködtetésénél, futószalagok hajtásánál, acél hengerlésénél, a liftek mozgatásánál, vagy vízszivattyúzásnál.
Utóbbi területnek a szivattyús-tározós er?m?veken keresztül szerepe van a villamos energia tárolásában is. E létesítmények úgy m?ködnek, hogy egy a célra kialakított alacsonyabb szinten lév? tárolóból, tóból az adott id?szakban fölöslegben lév? energia felhasználásával felszivattyúzzák a vizet egy fels? tárolóba, ahonnan akkor engedik le egy vízer?m?vön keresztül, amikor arra éppen szükség van. Az ilyen er?m?vekre egyre nagyobb az igény a szélenergia növekv? hasznosítása miatt, mert ezek esetében az áramtermelést nem a kereslet, hanem a szél ereje szabja meg.
Más megoldásokat követel például a villanyautózás annak ellenére, hogy van olyan elképzelés is – bár megvalósíthatósága távolinak t?nik –, hogy éjjelente a szivattyús- tározós er?m?vekb?l felszabadított energiával kellene feltölteni az ország e-autó parkját. Pillanatnyilag azonban Magyarországon nincs napirenden szivattyús-tározós er?m? építése (a lehet?ség nemrég lekerült a terítékr?l), és villanyautóból sincs túl sok az országban. Számuk azonban n?, s még több az elektromos robogó. Az aktuális feladat tehát az e járm?veket kiszolgáló, e-tölt? hálózat kialakítása.
Az e-mobilitás hazai megteremtésében szolgáltatóként az Elm?-Émász csoport és az E.On jeleskedik Magyarországon. Az els? hazai áramtölt? állomást az Elm? 2010-ben létesítette Budapesten, ahol azóta további hat ilyen berendezést helyezett üzembe. Az E.On áramtölt? kútjaira támaszkodva a f?városból Siófokra, de Budapestt?l Bécsbe, továbbá Gy?r és Mosonmagyaróvár érintésével Pozsonyig is el lehet jutni.
Alapvet?en kétféle: normál és gyors e-tölt? létezik. „Az ABB egyenáramú rendszerei körülbelül negyed óra alatt képesek újratölteni az elektromos járm?vek akkumulátorait, míg váltóáramú megoldással ugyanez nyolc óráig is eltarthat” – mondta Tanja Vainio, az ABB Kft ügyvezet? igazgatója az els? hazai gyorstölt?kút átadásán. A tölt?oszlopok elektronikai egységeit Magyarországon gyárttatja a társaság.
Az e-autók hatótávolsága er?sen múlik azon, hogy milyen akkumulátor tárolja az energiát . Van olyan szakmai vélemény, mely szerint id?vel a nagyer?m?vek fölözhetik le a járm?ipari célú kutatások hasznát. A fordulatot lítium-ionos akkumulátorok továbbfejlesztése ígéri. A f?leg távol-keleti eredmények révén az elektromos autók hamarosan akár ezer kilométert is megtehetnek egy feltöltéssel a mostani, 250-300 helyett. Kína jár élen azokban a fejlesztésekben is, amelyek szerint belátható id?n belül az er?m?vek fölöslegben termelt energiájának tárolására is alkalmasak lesznek a nagyméret? lítium-ionos szárazakkumulátorok, s ezek majd akár Magyarországon is bevethet?k.
Vannak már tekintélyes európai eredmények is. Svájcban az ABB közrem?ködésével máris telepítettek egy olyan, hatalmas lítium-ionos tárolót, amely 15 percen át 1 megawatt villamos energiát tud juttatni az ország villamos energia hálózatába. F?ként a csúcsid?szakokban fellép? terhelések kiegyenlítésére, az id?szakos, megújuló energiaforrások áramának befogadására, valamint hálózatoptimalizálásra használják. Hasonló létesül a svédországi Falköping városban is.
Life science
A gyógyszeriparban terjed? testre szabott készítmények, a területet kiszolgáló kutatások, a szintén egyéni igényeket is követ? kozmetikai, finom vegyipari megoldások, egyszóval az élettudományi (life science) szakma képvisel?i magas elvárásokat támasztanak a tevékenységükhöz szükséges m?szaki megoldásokkal szemben. Többek között speciális folyamatelemz? és laboratóriumi elemz? m?szerekre, gyártás- és épületfelügyeleti, valamint környezet monitorozó rendszerekre és különleges robotokra van szükségük. Az ABB mindezek integrált rendszerét kínálja világszerte, így Magyarországon is. Az ABB, mint a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkez? DCS (Distributed Control System) szállítója az elmúlt két évben sorozatos nagyérték? megbízást kapott a Richter Gedeon Nyrt-t?l: gyógyszergyár debreceni biotechnológiai üzemébe szállít automatizálási megoldásokat, illetve ott nyújt mérnöki szolgáltatásokat.
Világszerte mérnökök hada dolgozik a ma használtnál hatékonyabb energiatároláson, a feladatot f?ként a megújuló alapú energiatermelés és a villanyautózás terjedése helyezte el?térbe. Elvárás az ipar részér?l az is, hogy berendezéseik az eddiginél gazdaságosabban m?ködjenek.
Villamos hajtással azonban az ipari motoroknak csak mintegy 10 százaléka van felszerelve. Igaz, ebb?l az is következik, hogy jelent?sek a fejl?dési lehet?ségek. Egy motor életciklusában – méretét?l függ?en – 92-95 százalékban az energia felel?s a kiadásokért, tehát az elektromos hajtásba történ? beruházás általában két éven belül megtérül. A villanymotorokat széles körben alkalmazzák az iparban, például ventilátorok és légkondicionálók m?ködtetésénél, futószalagok hajtásánál, acél hengerlésénél, a liftek mozgatásánál, vagy vízszivattyúzásnál.
Utóbbi területnek a szivattyús-tározós er?m?veken keresztül szerepe van a villamos energia tárolásában is. E létesítmények úgy m?ködnek, hogy egy a célra kialakított alacsonyabb szinten lév? tárolóból, tóból az adott id?szakban fölöslegben lév? energia felhasználásával felszivattyúzzák a vizet egy fels? tárolóba, ahonnan akkor engedik le egy vízer?m?vön keresztül, amikor arra éppen szükség van. Az ilyen er?m?vekre egyre nagyobb az igény a szélenergia növekv? hasznosítása miatt, mert ezek esetében az áramtermelést nem a kereslet, hanem a szél ereje szabja meg.
Más megoldásokat követel például a villanyautózás annak ellenére, hogy van olyan elképzelés is – bár megvalósíthatósága távolinak t?nik –, hogy éjjelente a szivattyús- tározós er?m?vekb?l felszabadított energiával kellene feltölteni az ország e-autó parkját. Pillanatnyilag azonban Magyarországon nincs napirenden szivattyús-tározós er?m? építése (a lehet?ség nemrég lekerült a terítékr?l), és villanyautóból sincs túl sok az országban. Számuk azonban n?, s még több az elektromos robogó. Az aktuális feladat tehát az e járm?veket kiszolgáló, e-tölt? hálózat kialakítása.
Az e-mobilitás hazai megteremtésében szolgáltatóként az Elm?-Émász csoport és az E.On jeleskedik Magyarországon. Az els? hazai áramtölt? állomást az Elm? 2010-ben létesítette Budapesten, ahol azóta további hat ilyen berendezést helyezett üzembe. Az E.On áramtölt? kútjaira támaszkodva a f?városból Siófokra, de Budapestt?l Bécsbe, továbbá Gy?r és Mosonmagyaróvár érintésével Pozsonyig is el lehet jutni.
Alapvet?en kétféle: normál és gyors e-tölt? létezik. „Az ABB egyenáramú rendszerei körülbelül negyed óra alatt képesek újratölteni az elektromos járm?vek akkumulátorait, míg váltóáramú megoldással ugyanez nyolc óráig is eltarthat” – mondta Tanja Vainio, az ABB Kft ügyvezet? igazgatója az els? hazai gyorstölt?kút átadásán. A tölt?oszlopok elektronikai egységeit Magyarországon gyárttatja a társaság.
Az e-autók hatótávolsága er?sen múlik azon, hogy milyen akkumulátor tárolja az energiát . Van olyan szakmai vélemény, mely szerint id?vel a nagyer?m?vek fölözhetik le a járm?ipari célú kutatások hasznát. A fordulatot lítium-ionos akkumulátorok továbbfejlesztése ígéri. A f?leg távol-keleti eredmények révén az elektromos autók hamarosan akár ezer kilométert is megtehetnek egy feltöltéssel a mostani, 250-300 helyett. Kína jár élen azokban a fejlesztésekben is, amelyek szerint belátható id?n belül az er?m?vek fölöslegben termelt energiájának tárolására is alkalmasak lesznek a nagyméret? lítium-ionos szárazakkumulátorok, s ezek majd akár Magyarországon is bevethet?k.
Vannak már tekintélyes európai eredmények is. Svájcban az ABB közrem?ködésével máris telepítettek egy olyan, hatalmas lítium-ionos tárolót, amely 15 percen át 1 megawatt villamos energiát tud juttatni az ország villamos energia hálózatába. F?ként a csúcsid?szakokban fellép? terhelések kiegyenlítésére, az id?szakos, megújuló energiaforrások áramának befogadására, valamint hálózatoptimalizálásra használják. Hasonló létesül a svédországi Falköping városban is.
Life science
A gyógyszeriparban terjed? testre szabott készítmények, a területet kiszolgáló kutatások, a szintén egyéni igényeket is követ? kozmetikai, finom vegyipari megoldások, egyszóval az élettudományi (life science) szakma képvisel?i magas elvárásokat támasztanak a tevékenységükhöz szükséges m?szaki megoldásokkal szemben. Többek között speciális folyamatelemz? és laboratóriumi elemz? m?szerekre, gyártás- és épületfelügyeleti, valamint környezet monitorozó rendszerekre és különleges robotokra van szükségük. Az ABB mindezek integrált rendszerét kínálja világszerte, így Magyarországon is. Az ABB, mint a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkez? DCS (Distributed Control System) szállítója az elmúlt két évben sorozatos nagyérték? megbízást kapott a Richter Gedeon Nyrt-t?l: gyógyszergyár debreceni biotechnológiai üzemébe szállít automatizálási megoldásokat, illetve ott nyújt mérnöki szolgáltatásokat.
Világszerte mérnökök hada dolgozik a ma használtnál hatékonyabb energiatároláson, a feladatot f?ként a megújuló alapú energiatermelés és a villanyautózás terjedése helyezte el?térbe. Elvárás az ipar részér?l az is, hogy berendezéseik az eddiginél gazdaságosabban m?ködjenek.
Villamos hajtással azonban az ipari motoroknak csak mintegy 10 százaléka van felszerelve. Igaz, ebb?l az is következik, hogy jelent?sek a fejl?dési lehet?ségek. Egy motor életciklusában – méretét?l függ?en – 92-95 százalékban az energia felel?s a kiadásokért, tehát az elektromos hajtásba történ? beruházás általában két éven belül megtérül. A villanymotorokat széles körben alkalmazzák az iparban, például ventilátorok és légkondicionálók m?ködtetésénél, futószalagok hajtásánál, acél hengerlésénél, a liftek mozgatásánál, vagy vízszivattyúzásnál.
Utóbbi területnek a szivattyús-tározós er?m?veken keresztül szerepe van a villamos energia tárolásában is. E létesítmények úgy m?ködnek, hogy egy a célra kialakított alacsonyabb szinten lév? tárolóból, tóból az adott id?szakban fölöslegben lév? energia felhasználásával felszivattyúzzák a vizet egy fels? tárolóba, ahonnan akkor engedik le egy vízer?m?vön keresztül, amikor arra éppen szükség van. Az ilyen er?m?vekre egyre nagyobb az igény a szélenergia növekv? hasznosítása miatt, mert ezek esetében az áramtermelést nem a kereslet, hanem a szél ereje szabja meg.
Más megoldásokat követel például a villanyautózás annak ellenére, hogy van olyan elképzelés is – bár megvalósíthatósága távolinak t?nik –, hogy éjjelente a szivattyús- tározós er?m?vekb?l felszabadított energiával kellene feltölteni az ország e-autó parkját. Pillanatnyilag azonban Magyarországon nincs napirenden szivattyús-tározós er?m? építése (a lehet?ség nemrég lekerült a terítékr?l), és villanyautóból sincs túl sok az országban. Számuk azonban n?, s még több az elektromos robogó. Az aktuális feladat tehát az e járm?veket kiszolgáló, e-tölt? hálózat kialakítása.
Az e-mobilitás hazai megteremtésében szolgáltatóként az Elm?-Émász csoport és az E.On jeleskedik Magyarországon. Az els? hazai áramtölt? állomást az Elm? 2010-ben létesítette Budapesten, ahol azóta további hat ilyen berendezést helyezett üzembe. Az E.On áramtölt? kútjaira támaszkodva a f?városból Siófokra, de Budapestt?l Bécsbe, továbbá Gy?r és Mosonmagyaróvár érintésével Pozsonyig is el lehet jutni.
Alapvet?en kétféle: normál és gyors e-tölt? létezik. „Az ABB egyenáramú rendszerei körülbelül negyed óra alatt képesek újratölteni az elektromos járm?vek akkumulátorait, míg váltóáramú megoldással ugyanez nyolc óráig is eltarthat” – mondta Tanja Vainio, az ABB Kft ügyvezet? igazgatója az els? hazai gyorstölt?kút átadásán. A tölt?oszlopok elektronikai egységeit Magyarországon gyárttatja a társaság.
Az e-autók hatótávolsága er?sen múlik azon, hogy milyen akkumulátor tárolja az energiát . Van olyan szakmai vélemény, mely szerint id?vel a nagyer?m?vek fölözhetik le a járm?ipari célú kutatások hasznát. A fordulatot lítium-ionos akkumulátorok továbbfejlesztése ígéri. A f?leg távol-keleti eredmények révén az elektromos autók hamarosan akár ezer kilométert is megtehetnek egy feltöltéssel a mostani, 250-300 helyett. Kína jár élen azokban a fejlesztésekben is, amelyek szerint belátható id?n belül az er?m?vek fölöslegben termelt energiájának tárolására is alkalmasak lesznek a nagyméret? lítium-ionos szárazakkumulátorok, s ezek majd akár Magyarországon is bevethet?k.
Vannak már tekintélyes európai eredmények is. Svájcban az ABB közrem?ködésével máris telepítettek egy olyan, hatalmas lítium-ionos tárolót, amely 15 percen át 1 megawatt villamos energiát tud juttatni az ország villamos energia hálózatába. F?ként a csúcsid?szakokban fellép? terhelések kiegyenlítésére, az id?szakos, megújuló energiaforrások áramának befogadására, valamint hálózatoptimalizálásra használják. Hasonló létesül a svédországi Falköping városban is.
Life science
A gyógyszeriparban terjed? testre szabott készítmények, a területet kiszolgáló kutatások, a szintén egyéni igényeket is követ? kozmetikai, finom vegyipari megoldások, egyszóval az élettudományi (life science) szakma képvisel?i magas elvárásokat támasztanak a tevékenységükhöz szükséges m?szaki megoldásokkal szemben. Többek között speciális folyamatelemz? és laboratóriumi elemz? m?szerekre, gyártás- és épületfelügyeleti, valamint környezet monitorozó rendszerekre és különleges robotokra van szükségük. Az ABB mindezek integrált rendszerét kínálja világszerte, így Magyarországon is. Az ABB, mint a világ legnagyobb piaci részesedéssel rendelkez? DCS (Distributed Control System) szállítója az elmúlt két évben sorozatos nagyérték? megbízást kapott a Richter Gedeon Nyrt-t?l: gyógyszergyár debreceni biotechnológiai üzemébe szállít automatizálási megoldásokat, illetve ott nyújt mérnöki szolgáltatásokat.
Duplájára emelte az év végi üzleti eredményében a veszteség várható értékét a japán elektronikai óriáscég, a Sharp. Az el?rejelzés most 5, 6 milliárd dolláros mínuszról szól, a pénzügyi elemz?k szerint ez akár a századik születésnapját ünnepl? cég halálát is jelentheti. A cég szeptember végén 11 ezer dolgozó leépítését jelentette be, illetve több külföldi tévégyárának bezárását. Ezzel együtt sem sikerült sokat javítani a jöv?beli kilátásokon, a tévégyártó üzletág dögl?dik, a mobilos sosem indult be, a zsebszámológépek piaca, ahol évtizedekig szinte egyeduralkodó, de legalábbis piacvezet? volt, gyakorlatilag megsz?nt létezni. A vállalat vezetése hónapok óta a tajvani Hoi Han céggel tárgyal az esetleges felvásárlásról.
A Sharp nincs egyedül a nehéz helyzettel a japán elektronikai óriáscégek között, pár napja a Panasonic jelentett tízmilliárd dolláros veszteséget és több tízezres leépítést, a Sony pedig éveken át súlyos veszteséggel m?ködött, és úgy t?nik, mostanra sikerült stabilizálnia a helyzetét a Playstation játékkonzolok jó eladásainak hála.
A Sharp jelenleg a világ negyedik legnagyobb tévégyártójának számít a Samsung, az LG, és a Sony mögött, de az üzletág így is veszteséget termel. A cég legnagyobb értékének ma az LCD-kijelz?k gyártása számít, amelyeket nem csak a saját készülékeiben használ, de például az Apple iPhone-jainak és iPadjeinek összeszereléséhez is beszállít érint?képerny?ket. A napelemeket gyártó üzletág is a legnagyobbak közé tartozik a világon.
Japán pénzügyi elemz?k különösen borúlátó nyilatkozatokat tesznek az üzleti el?rejelzés mostani változtatása után, azt mondják, a cégnek 3-5 évnyi id?re lenne szüksége, hogy összeszedje magát, és átszervez?djön annyira, hogy újra életképessé váljon. „Nem hiszem, hogy a Sharpnak lenne jöv?je. Ezt az évet még kihúzza, de a pénzügyi nehézségek jöv?re még súlyosabbak lesznek. Nem látom, hogy jönnek egy bank, és megmentené a céget.” – mondta a Guardiannak Makoto Kikuchi, Japán egyik legnagyobb befektet?cégének vezet?je.
Forrás:index.hu
Duplájára emelte az év végi üzleti eredményében a veszteség várható értékét a japán elektronikai óriáscég,
a Sharp. Az el?rejelzés most 5, 6 milliárd dolláros mínuszról szól,
a pénzügyi elemz?k szerint ez akár a századik születésnapját ünnepl? cég halálát is jelentheti. A cég szeptember végén 11 ezer dolgozó leépítését jelentette be, illetve több külföldi tévégyárának bezárását. Ezzel együtt sem sikerült sokat javítani a jöv?beli kilátásokon, a tévégyártó üzletág dögl?dik, a mobilos sosem indult be, a zsebszámológépek piaca, ahol évtizedekig szinte egyeduralkodó, de legalábbis piacvezet? volt, gyakorlatilag megsz?nt létezni. A vállalat vezetése hónapok óta a tajvani Hoi Han céggel tárgyal az esetleges felvásárlásról.
A Sharp nincs egyedül a nehéz helyzettel a japán elektronikai óriáscégek között, pár napja a Panasonic jelentett tízmilliárd dolláros veszteséget és több tízezres leépítést, a Sony pedig éveken át súlyos veszteséggel m?ködött, és úgy t?nik, mostanra sikerült stabilizálnia a helyzetét a Playstation játékkonzolok jó eladásainak hála.
A Sharp jelenleg a világ negyedik legnagyobb tévégyártójának számít a Samsung, az LG, és a Sony mögött, de az üzletág így is veszteséget termel. A cég legnagyobb értékének ma az LCD-kijelz?k gyártása számít, amelyeket nem csak a saját készülékeiben használ, de például az Apple iPhone-jainak és iPadjeinek összeszereléséhez is beszállít érint?képerny?ket. A napelemeket gyártó üzletág is a legnagyobbak közé tartozik a világon.
Japán pénzügyi elemz?k különösen borúlátó nyilatkozatokat tesznek az üzleti el?rejelzés mostani változtatása után, azt mondják, a cégnek 3-5 évnyi id?re lenne szüksége, hogy összeszedje magát, és átszervez?djön annyira, hogy újra életképessé váljon. „Nem hiszem, hogy a Sharpnak lenne jöv?je. Ezt az évet még kihúzza, de a pénzügyi nehézségek jöv?re még súlyosabbak lesznek. Nem látom, hogy jönnek egy bank, és megmentené a céget.” – mondta a Guardiannak Makoto Kikuchi, Japán egyik legnagyobb befektet?cégének vezet?je.
Forrás:index.hu
Sanghaj, 2012. november 2., péntek (MTI) – A napelemek gyártásánál használt poliszilícium Európából származó importját vizsgálja Kína – jelentette be a távol-keleti ország két hónappal azután, hogy az Európai Unió (EU) dömpingellenes eljárást indított a napelemgyártó kínai cégek ellen.
A pekingi Kereskedelmi Minisztérium által bejelentett vizsgálat során a termékek dömpingjét és a bújtatott állami támogatás lehet?ségét vizsgálják majd, a 2011 július eleje és 2012 június vége közötti id?szakra visszamen?leg – áll a hivatal közleményében. A vizsgálatot négy kínai cég közösen kérvényezte, azt állítják ugyanis, az európai cégek kormányzati segítséget, az Európai Beruházási Banktól pedig kedvezményes hitelt kapnak termékeik forgalmazásához. Az eljárás egy évig, de „különleges körülmények” esetén akár ennél hosszabb ideig is eltarthat – tette hozzá a minisztérium.
A kínai vizsgálatot megel?z?en az EU dömpingellenes eljárást kezdeményezett Kína ellen, 25 német, olasz, spanyol és más európai országok iparági szerepl?inek panasza alapján, azt állítván, Kína az el?állítási ár alatt exportálja termékeit.
A pekingi kereskedelmi minisztérium akkor „mély sajnálatát” fejezte ki az üggyel kapcsolatban, a Kínában lév? európai cégek pedig megtorlástól tartva az eset gyors rendezését sürgették.
A kelet-ázsiai ország jelenleg a világ legnagyobb napelem-gyártója, a globális piac csaknem kétharmadáért felel, az Európai Unió országai tavaly összesen 21 milliárd euró értékben vásároltak t?le.
Kína az Egyesült Államokkal is kereskedelmi vitában áll, az amerikai kereskedelmi minisztériuma májusban számos kínai gyártó termékeire vámot vetett ki, szintén azzal vádolva a cégeket, hogy a szabályokkal szembemenve, költség alatt árulják termékeiket. Erre válaszul Peking – csakúgy, mint most az európai cégekkel szemben – anapelemgyártásnál használt poliszilícium vizsgálatát kezdeményezte.
Sanghaj,
2012. november 2., péntek (MTI) – A napelemek gyártásánál használt poliszilícium Európából származó importját vizsgálja Kína – jelentette be a távol-keleti ország két hónappal azután, hogy az Európai Unió (EU) dömpingellenes eljárást indított a napelemgyártó kínai cégek ellen.
A pekingi Kereskedelmi Minisztérium által bejelentett vizsgálat során a termékek dömpingjét és a bújtatott állami támogatás lehet?ségét vizsgálják majd, a 2011 július eleje és 2012 június vége közötti id?szakra visszamen?leg – áll a hivatal közleményében. A vizsgálatot négy kínai cég közösen kérvényezte, azt állítják ugyanis, az európai cégek kormányzati segítséget, az Európai Beruházási Banktól pedig kedvezményes hitelt kapnak termékeik forgalmazásához. Az eljárás egy évig, de „különleges körülmények” esetén akár ennél hosszabb ideig is eltarthat – tette hozzá a minisztérium.
A kínai vizsgálatot megel?z?en az EU dömpingellenes eljárást kezdeményezett Kína ellen, 25 német, olasz, spanyol és más európai országok iparági szerepl?inek panasza alapján, azt állítván, Kína az el?állítási ár alatt exportálja termékeit.
A pekingi kereskedelmi minisztérium akkor „mély sajnálatát” fejezte ki az üggyel kapcsolatban, a Kínában lév? európai cégek pedig megtorlástól tartva az eset gyors rendezését sürgették.
A kelet-ázsiai ország jelenleg a világ legnagyobb napelem-gyártója, a globális piac csaknem kétharmadáért felel, az Európai Unió országai tavaly összesen 21 milliárd euró értékben vásároltak t?le.
Kína az Egyesült Államokkal is kereskedelmi vitában áll, az amerikai kereskedelmi minisztériuma májusban számos kínai gyártó termékeire vámot vetett ki, szintén azzal vádolva a cégeket, hogy a szabályokkal szembemenve, költség alatt árulják termékeiket. Erre válaszul Peking – csakúgy, mint most az európai cégekkel szemben – anapelemgyártásnál használt poliszilícium vizsgálatát kezdeményezte.
Sajtóközlemény-2012. október 29.
Együtt az épít?iparban dolgozók szakmai felkészültségéért
A Build Up Skills Hungary (BUSH) projekt els? konferenciáját rendezték meg 2012. október 26-án Budapesten az épít?ipari és szakoktatási intézmények részvételével. A rendezvény célja, hogy
bemutassa a projektben elkészült „A magyar épület-energiahatékonysággal és megújuló energia használattal kapcsolatos képzési adottságokról és igényekr?l” címet visel? helyzetfeltáró tanulmány eredményeit, a szélesebb szakmai közönségnek és megvitassa azokat a szakképzési lehet?ségeket,
amelyek jelenleg rendelkezésre állnak az épít?iparban dolgozó szakemberek számára. B?vebb információ a www.bush.hu honlapon található.
A rendezvény a helyzetfeltáró tanulmány lényegi elemeit és struktúráját követve nyújtott mélyebb betekintést a résztvev?knek a BUSH projektkonzorcium munkájába. Matuz Géza az ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgató-helyettese részleteiben bemutatta a BUSH projekt fontosságának mibenlétét és elmondta, hogy az Európai Bizottság kiemelt ügyként kezeli a nehéz helyzetben
lév? épít?ipar megsegítését és ezért az Intelligens Energia – Európa programon keresztül kiemelten támogatja a 30 európai országban párhuzamosan futó Build Up Skills projekteket. A kezdeményezés célja, hogy az energia hatékonyság és a megújuló energia témaköre beemelésre kerüljön, készség szinten az épít?iparban dolgozó, szakképzett munkaer? folyamatos (szak)képzési rendszerébe.
A 2011. novemberében indult projekt most mutatkozott be el?ször a szélesebb szakmai közönség el?tt. A konferencia szervez?je és a projektkonzorcium vezet?je az ÉMI Építésügyi Min?ségellen?rz? Innovációs Nonprofit Kft. A magas szakmai színvonalat a projektben partnerként résztvev? Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Magyar Épít?anyagipari Szövetség, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Épületgépészek Szövetsége biztosítja. A tanulmány részleteiben mutatja be azokat a stratégiákat és jogszabályi környezetet, amelyek befolyással bírnak az építésgazdaságra, az épületenergetikai követelményekre és a szakképzés, feln?ttképzés irányvonalaira. Varga Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Zöldgazdaság-fejlesztési
F?osztályvezet?je ezért, a konferencián ismertette az Európai Unió 2020-ra kit?zött energiai és klímapolitikai céljait, valamint az energiahatékonysághoz és megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó kormányzati célkit?zéseket. A legnagyobb energiahatékonysági potenciált az épületek felújításában és a f?tési-h?tési rendszerek energetikai korszer?sítésében látja a kormány, tekintettel arra, hogy a 4,2 milliós hazai épületállomány 70 %-a felújításra szorul. Ezért 2030-ra, célkit?zésként jelenik megaz épületállomány f?tési energiaigényének 30 %-os csökkentése.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és az ÉMI Nonprofit Kft. elismert szakért?k bevonásával készíti el az uniós irányelvekkel összhangban, a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát, mely fontos iránymutatója lesz a jöv?beni épületenergetikai felújítási programok tervezésének is. A konferencián Glattfelder Béla európai parlamenti képvisel? és egyben a Megújuló Energia Platform és a
Magyar Szolár Szövetség elnöke a megújuló energia hasznosításának el?mozdítására hívta fel a figyelmet. Beszédében kitért a Megújuló Energia Irányelvben megfogalmazott képesítési és min?sítési rendszerek bevezetésének fontosságára, a biomassza, a napenergia és a h?szivattyúk tekintetében. Palotai Péter a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szakmai tanácsadója részleteiben ismertette helyzetfeltáró tanulmányt, amely az épít?ipari és oktatási valamint képzési intézmények bevonásával készült és szakmapolitikai, valamint képzéssel kapcsolatos kihívásokat, gazdasági akadályokat és humáner?forrás oldali problémákat tár föl, amelyek közül némelyikre, a kés?bbiekben elkészítend? útitervben, megoldást szeretne kínálni a projekt. Csaknem 300 intézmény megkérdezésének eredményeként elmondható, hogy a nyílászáró szerel?, épületszigetel?, központi f?tés és cs?hálózat szerel?, k?m?ves és az épületgépész technikusok szakmai felkészültségén szükséges javítani, és mindezekre kiemelt figyelmet fordítani. A konferencia második felében bemutatásra kerültek a tanulmány feln?ttképzés helyzetértékelésével foglalkozó, részben megtalálható jelenleg rendelkezésre álló f?bb épít?ipari képzési formák.
Kakusziné Körtvélyesi Anikó a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében ismertette az Országos Képzési Jegyzék közelmúltban bekövetkezett változásait, különös tekintettel az épít?ipari ágazatokra. Az új rendszer igyekszik kielégíteni a folyamatos piaci igényeket és ésszer?bb, átláthatóbb képzést biztosítani azáltal, hogy 2012. július hónapban, összességében a korábbi 1303 helyett, 632-re csökkentették a szakképesítések számát. Ennek következtében, a 63 épít?ipari szakképesítés helyett, jelenleg 29 áll rendelkezésre. Az OKJ gyakorlati tapasztalatait Vlcsko Pál, a Békéscsabai Központi Szakképz? Iskola és Kollégium szakmai f?igazgató-helyettese osztotta meg a résztvev?kkel. El?adásában kiemelte, hogy a szakképesítés-ráépülés forma magas óraszáma miatt (olykor 1440 óra) nem alkalmas a munka melletti feln?ttképzésben való részvételre. A „Min?sített égéstermék-elvezet? berendezés épít?k, szerel?k” elnevezés? akkreditált épít?ipari képzés struktúráját, követelményeit és gyakorlati tapasztalatai Haszmann Iván az ÉMI Nonprofit Kft. tudományos osztályvezet?je mutatta be. Tanúsítványt az kaphat, aki az öt napos
intenzív képzés után sikeresen vizsgázik, és referencia munkát mutat be. Végül Varga Pál, a Naplopó Kft. ügyvezet?je a cég által szervezett „Napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése” elnevezés? programon keresztül ismertette a vállalati gyakorlat-orientált képzés egy konkrét példáját, amely 6 órás oktatás keretében naprakész tudásanyagot kínál a napkollektoros rendszereket kivitelez? vállalkozások munkatársai számára.
Az el?adások után, kerekasztal beszélgetésre került sor a konferencia el?adóival, ahol élénk vita folyt arról, hogy a megvalósult és bemutatott képzések tapasztalatai alapján milyen képzési rendszer biztosíthatná leginkább a megfelel? szaktudású, folyamatosan képzett szakemberállomány meglétét az EU 2020-as energiapolitikai céljainak teljesülésének figyelembe vételével. A résztvev?k többsége egyetértett abban, hogy egy megfelel? – folyamatosan frissül? – szakmai színvonalú iskolarendszer? alapképzésre épülve, egy rugalmas és gyakorlatias továbbképzési rendszer biztosítása szükséges az épít?iparban dolgozó szakemberek számára. Ennek megvalósítása lehetséges kötelez?en el?írt vizsgához kötött hatósági képzés keretében, vagy vállalkozások és szakmai szervezetek összefogásával indított akkreditált továbbképzések formájában is. A projekt további célja, ezen lehet?ségek fejlesztésének további vizsgálata és egy útiterv kidolgozása, mely
átfogó képzési és tanúsítási rendszer létrehozását, illetve a már meglév?ek fejlesztését kívánja elérni.
BUSH projektr?l b?vebb információ a www.bush.hu honlapon található, ahol a konferencián elhangzott el?adások anyaga és az elkészült helyzetértékel? tanulmány is hamarosan elérhet?ek lesznek. A projekt az Intelligens Energia – Európa program támogatásával valósul meg.
BUSH projekt koordinátor:
Hujber Dorottya
e-mail: dhujber@emi.hu
Tel.: +36 1 372-6143
Forrás: www.emi.hu
