Amíg az EU energiaügyi biztosának, Günther Öttingernek az atomer?m?vek ismételt támogatásáról szóló megnyilvánulása további idegeskedéseknek ad helyet, addig egy, a 2013 szept. 12-én az EU parlamentbe beérkezett folyamodvány éppen az ellenkez?jét igyekszik elérni. Ebben a kérelemben a kisebb méret? blokk-f?t?er?m?vekr?l, a biomassza er?m?vekrõl és a fotovoltaik által termelhet? decentralizált villamos energiáról van szó.
Az EU hosszútávú céljai közé kell, hogy tartozzon a kisebb méretekben el?állított villamos energiatermelés, amennyiben a megújuló energiaforrások er?teljesebb kihasználását akarja elérni.
Eddig is léteztek már el?írások, amelyek a kicsi és háztáji méret? villamosenergia-termelést igyekeztek el?segíteni, de ezek különböz? irányelvekre lettek elosztva és így nem érték el az elvárt hatást.
Az EU parlamenti képvisel?k nem csak a fosszilis energiahordozók kiváltását szeretnék elérni a folyamodványban. A kisebb rendszerekkel el?állított villamos energia nagymértékben segítene az energiaszegénység leküzdésében, új munkahelyek teremtésében és a gazdaság növekedésében, továbbá a gazdasági krízis kezelésében is kiinduló pont lehetne. De a megújuló energiatermelés technológiáinak lehet?ségeit az EU összes tagállamában ki kellene használni, amihez különböz? kezdeményezések már most is léteznek.
Nagyon nagy hiány hazánkban a kicsi és kisebb rendszerekr?l kapható információ, mint pl. a kapacitás és az ezek által termelhet? villamos energia. Még mindig hiányoznak továbbá azok az intelligens villamos mér?egységek, amelyek a feltételei a saját célú felhasználás és a hálózatra történ? betáplálás mennyiségek értelemszer? elosztásának.
A javaslat egész sor konkrét intézkedést is megnevez. Ide tartoznak el?ször is a mini rendszerek által el?állítható villamos energia felhasználási lehet?ségei és azok következményei. A 2014-2020-as id?szakra vonatkozó EU program kimondja, hogy támogatásban kell részesíteni a minirendszerek által termelt villamos energiát.
Piactorzítás az atom- és a szénerõmûvek közvetlen és közvetett támogatása miatt
Nem csak a lakosság körében nagy az energiafordulatot helyesl? magatartás, számos európai politikus is szorgalmazza az atomenergia programból való lehet? leggyorsabb kilépést és a megújuló energiákra történ? felgyorsított kiépítést. A legtöbb parlamenti képvisel?nek is világos már, hogy csak akkor tudják képvisel?i szerepüket jogosan magukévá tudni, ha többet tesznek az eddigi klíma- és er?forrás védelmi politikájuknál.
Az áramt?zsdén a megújulók által termelt villamosenergia miatt er?s árcsökkenés volt tapasztalható az utóbbi években. Ebb?l a „merit order” hatásból az áramkeresked?k profitáltak igen jól, mivel olcsóbban vehették az áramot. Érdekes azonban az a tény, hogy ezeket a költségeket nem adják tovább végfogyasztónak.
A széler?m?vek és egyéb megújuló energiát hasznosító rendszerek segítségével olyan mélyre zuhantak az árak, mint eddig soha, de a fogyasztó költségei tovább emelkedtek. Felmerül a jogos követelés, hogy itt az ideje nemcsak a megújuló energia szektorok, hanem a többi energia szektor költségeit is mindenki számára elérhet?vé és átláthatóvá tenni. Világosnak kell lennie, hogy a kívülállók szemében az európai áramt?zsdék nem a megújulók, hanem a foszszilis és atomer?m?vek közvetlen és közvetett állami támogatása miatt mutatnak torzított képet.
A gazdaságtalan széner?m?vek továbbra is csúcson járnak és a CO2- kibocsátás 12 százalékkal emelkedett. Itt az ideje, hogy Európa elbúcsúzzon az ilyen széner?m?vek általi „szén-áramtermelését?l”. Különösen akkor kell többet fordítani a megfizethet? megújuló energiákat hasznosító technológiák kiépítésére, amikor egész Európában a villamosenergia- termelés okozza az üvegházhatású gázok kibocsátásának javát.
Hatalmas botrány
Hatalmas botrány kezd Európában kibontakozni az atomszubvenciók miatt; több támogatás jut a halált okozó energia számára, mint a napenergia általi jöv?beni technológiára.
Alig pár nap alatt több mint húszezren írták alá az atomenergia támogatás elleni petíciót. Ez a demokratikus lázadás megfelel? választ nyújtott az EU-bizottság számára, és egyértelm?sítette, hogy ellene van annak a néhány tagállam általi törekvésnek, hogy 2014-t?l legális lehessen az atomenergia támogatása.
Az atomlobbi próbálkozása arra vezethet? vissza, hogy az újabb atomer?m?veket nem lehetséges gazdaságosan üzemeltetni: amíg az áramt?zsdén az áram ára kb. 38 Euro/kWh körül mozog, addig az újabb atomer?m?vek termelési költsége 70 és 100 Euróra rúg. Csak a Temelini 3-as és 4-es blokkok éves támogatási igénye közel 700 millió Euró. Csehországban egyre többen csatlakoznak (különböz? értelmiségi rétegb?l) az ellenzékhez, éppen ezért nagy a valószín?sége, hogy ezt a projektet több évre befagyasztják. Ebbe az irányba mutat a korábbi elnöknek, Mirek Topolaneknek a kijelentése is, amely alapján ennek a Temelin 3-as és 4-es projektnek a szükségességét is csak 2035-re lehet tervezni. Az angliai Hinkley Pointnál tervezett atomer?m? kilowattóránkénti támogatási igényét is kiszámították már a gazdasági szakemberek. Az eredmény: 35 éven át 11 Cent/kWh. A támogatási id?szakra nézve ez lényegesen több mint, amit Németországban, Ausztriában vagy bárhol Európában támogatásként a tiszta megújuló energiára kifizetnek. Hatalmas botrány lenne, ha ezek a tervek az EU-bizottság döntése alapján megvalósulnának. Európában, két évvel a fukushimai atomkatasztrófa után reneszánszát élné az atomenergia és ez lenne a KO az energiafordulat számára is, hiszen így lekötnék az állami költségvetéseket, továbbá a központi, lassú és rugalmatlan atomer?m?veknek nem kellene a szél- és napenergiát termel? rendszerekhez igazodniuk, amelyeknek viszont gyors, kiegészít? er?m?vekre van szükségük (mint pl.: szivattyús tározók, gázer?m?vek).
Az EU Zöld könyve és az „Energy Roadmap 2050” elavultak, az atomenergia és a CO2-leválasztás (CCTS) lényegesen költségesebbek, a megújuló energiák lényegesen költségkedvez?bbek.
Tehát Európában nem a megújuló energiák támogatása, hanem az atom és a szén közvetlen és közvetett állami támogatása, valamint a széner?m?vek többletkapacitása torzítja el az energiapiacot.
2013.11.18. | Forrás: Magyar Installateur 2013/10 | Michael Debreczeni
