Bécs belvárosában egy majdnem másfél évszázada épült ház tet?terét építette be úgy Günther Nussbaum független építésügyi igazságügyi szakért?, hogy a német Passzívház Intézett?l megkapta a hivatalos min?sítést. Csütörtökön több mint két tucat magyar építész,
illetve lakásépítési szakember látogatta meg a lakást.
Az építtet? az osztrák ATV-ben olyan m?sort készít, amelyben a tervezési és a kivitelezési hibákat mutatja be, majd javaslatot tesz azok kijavítására. A tet?térben csak azért alakította ki a saját lakását, hogy bizonyítsa: nemcsak új házak lehetnek passzívak, hanem a régiek tet?tereiben is lehetnek ilyen lakások.
A passzív ház lényege az, hogy évente f?tésre nem használ fel négyzetméterenként 15 kilowattnál több energiát. Ez a gyakorlatban 1,5 köbméter földgázt jelent.
Az építtet? felszereltetett a tet?re 30 négyzetméter – 5 kilowatt teljesítmény? – napkollektort, amelyhez egy 500 literes, úgynevezett puffer tartályt kapcsolt. Abban paraffinos folyadék veszi át a napkollektorok által termelt h?t, így annyit tud tárolni bel?le, hogy egy fényes nap után 5 napig elég a lakásban a meleg víz.
A minimális hiányzó h?t egy kisméret? pellet-kazánnal termeli, amelyet elég hetente egyszer feltölteni. A határoló falakat, illetve a ferde felületeket lágy farosttal szigetelték, leszámítva ahol – a t?zvédelem miatt – k?zetgyapotot kellett használni. A bádog, illetve cserép fedés alatt közel 50 centiméter vastag a h?szigetelés.
A magyar szakemberek környezetbarát épít?anyagokról hallgattak el?adást. A lágy farost h?szigetel? anyagot Kánai Gábor, a Hofatex csoport fagyapot divíziójának vezet?je mutatta be. A farostokat növényi keményít?vel rögzítik így a teljes – táblásított – h?szigetel? természetes anyagból készül. A csoport Magyarországhoz legközelebbi gyára Zólyom mellett található, Szlovákiában.
Harald Weihtrager épületbiológus a saját – Emoton nev? – cége által gyártott anyagokat mutatta be. Az Emocell nev? táblák agyagból és papírból készülnek. Ha belülr?l ezekkel burkolják az épületeket, akkor azok magukba szívják a szennyez? anyagokat. Példaként említette, hogy az esti cigarettafüst reggelre elt?nik a lakásból. Jöv?re Pápa-Tapolcaf?n épít az Emoton egy ilyen gyárat – tette hozzá a tulajdonos.
A másik anyag az Emotherm, amelyet régi épületek, bels? oldali h?szigeteléséhez használnak. A pára elszívására itt is agyagot használnak.
Az uniós napelem-piacot szigorító március eleji európai bizottsági döntés az árérzékeny magyarországi piacra már rövid távon is jelent?s hatással lesz, miután itt is jelent?s piaci részesedésük van a kínai gyártóknak – közölte a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) pénteken az MTI-vel.
A szakmai szervezet közleményében emlékeztet: az Európai Bizottság március 5-én elrendelte azon napelem modulok és az el?állításukhoz szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, amelyek többségben vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelemimport azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés része az európai napelemiparág több mint 25 százalékát képvisel? EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja.
A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal vámot vetnek ki, amelynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig maradna érvényben.
Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24 százalék és 250 százalék közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, tehát minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A mostani uniós vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók mára több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából, holott 2004-ben az arányuk még nulla volt – tartalmazza a közlemény.
forrás: MTI
Az uniós napelem-piacot szigorító március eleji európai bizottsági döntés az árérzékeny magyarországi piacra már rövid távon is jelent?s hatással lesz, miután itt is jelent?s piaci részesedésük van a kínai gyártóknak – közölte a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) pénteken az MTI-vel.
A szakmai szervezet közleményében emlékeztet: az Európai Bizottság március 5-én elrendelte azon napelem modulok és az el?állításukhoz szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, amelyek többségben vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelemimport azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés része az európai napelemiparág több mint 25 százalékát képvisel? EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja.
A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal vámot vetnek ki,
amelynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig maradna érvényben.
Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24 százalék és 250 százalék közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, tehát minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A mostani uniós vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók mára több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából, holott 2004-ben az arányuk még nulla volt – tartalmazza a közlemény.
f
Az Európai Bizottság MANAP-hoz megküldött levele alapján 2013 március 5-ével elrendelte azon napelem modulok és az azok el?állításához szükséges cellák és wafer-ek (szilícium ostya) importregisztrációját, melyek többségében, vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba.
Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelem import azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés az EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak része,
mely az európai napelem iparág több mint 25%-át képviseli. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja. A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal kerül a vám kivetésre, melynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig marad érvényben.
2012-ben az Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24% és 250% közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, azaz minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók több, mint 80%-os részesedést szereztek az EU napelemes piacából, míg 2004-ben ez a szám 0% volt. Az EU Pro Sun szerint Kína így monopólium kiépítése felé haladt, ami sok európai gyártó és piaci szerepl? számára tragikus hatásokat és hosszú távon a monopóliumból kifolyólag a magasabb árakat eredményez.
A másik oldalt képviseli az EU napelem iparágon belül alakult Alliance for Affordable Solar Energy (Egyesülés a Megfizethet? Szolár Energiáért) aki szerint az esetleges visszamen?leges vámkivetés EU jogba ütközik és a kiszámíthatatlan bizonytalansággal a piacnak jelent?s károkat okoz.
A magyarországi árérzékeny piacon is jelent?s piaci részesedést tudhatnak magukénak a kínai gyártók termékei, így várhatóan a hazai piacra is már rövid távon jelent?s hatással lesz az intézkedés.
forrás: manap
Az Európai Bizottság MANAP-hoz megküldött levele alapján 2013 március 5-ével elrendelte azon napelem modulok és az azok el?állításához szükséges cellák és wafer-ek (szilícium ostya) importregisztrációját, melyek többségében, vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba.
Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelem import azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés az EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak része, mely az európai
napelem iparág több mint 25%-át képviseli. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja. A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal kerül a vám kivetésre, melynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig marad érvényben.
2012-ben az Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24% és 250% közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, azaz minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók több, mint 80%-os részesedést szereztek az EU napelemes piacából, míg 2004-ben ez a szám 0% volt. Az EU Pro Sun szerint Kína így monopólium kiépítése felé haladt, ami sok európai gyártó és piaci szerepl? számára tragikus hatásokat és hosszú távon a monopóliumból kifolyólag a magasabb árakat eredményez.
A másik oldalt képviseli az EU napelem iparágon belül alakult Alliance for Affordable Solar Energy (Egyesülés a Megfizethet? Szolár Energiáért) aki szerint az esetleges visszamen?leges
vámkivetés EU jogba ütközik és a kiszámíthatatlan bizonytalansággal a piacnak jelent?s károkat
okoz.
A magyarországi árérzékeny piacon is jelent?s piaci részesedést tudhatnak magukénak a kínai
gyártók termékei, így várhatóan a hazai piacra is már rövid távon jelent?s hatással lesz az
intézkedés.
Az Európai Bizottság MANAP-hoz megküldött levele alapján 2013 március 5-ével elrendelte azon napelem modulok és az azok el?állításához szükséges cellák és wafer-ek (szilícium ostya) importregisztrációját, melyek többségében, vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba.
Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelem import azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés az EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak része, mely az európai napelem iparág több mint 25%-át képviseli. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja. A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal kerül a vám kivetésre, melynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig marad érvényben.
2012-ben az Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24% és 250% közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, azaz minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók több, mint 80%-os részesedést szereztek az EU napelemes piacából, míg 2004-ben ez a szám 0% volt. Az EU Pro Sun szerint Kína így monopólium kiépítése felé haladt, ami sok európai gyártó és piaci szerepl? számára tragikus hatásokat és hosszú távon a monopóliumból kifolyólag a magasabb árakat eredményez.
A másik oldalt képviseli az EU napelem iparágon belül alakult Alliance for Affordable Solar Energy (Egyesülés a Megfizethet? Szolár Energiáért) aki szerint az esetleges visszamen?leges vámkivetés EU jogba ütközik és a kiszámíthatatlan bizonytalansággal a piacnak jelent?s károkat okoz.
A magyarországi árérzékeny piacon is jelent?s piaci részesedést tudhatnak magukénak a kínai gyártók termékei, így várhatóan a hazai piacra is már rövid távon jelent?s hatással lesz az intézkedés.
Az uniós napelem-piacot szigorító március eleji európai bizottsági döntés az árérzékeny magyarországi piacra már rövid távon is jelent?s hatással lesz, miután itt is jelent?s piaci részesedésük van a kínai gyártóknak – közölte a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) pénteken az MTI-vel.
A szakmai szervezet közleményében emlékeztet: az Európai Bizottság március 5-én elrendelte azon napelem modulok és az el?állításukhoz szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, amelyek többségben vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelemimport azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés része az európai napelemiparág több mint 25 százalékát képvisel? EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja.
A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal vámot vetnek ki, amelynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig maradna érvényben.
Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24 százalék és 250 százalék közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, tehát minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A mostani uniós vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók mára több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából, holott 2004-ben az arányuk még nulla volt – tartalmazza a közlemény.
forrás: MTI
Az uniós napelem-piacot szigorító március eleji európai bizottsági döntés az árérzékeny magyarországi piacra már rövid távon is jelent?s hatással lesz, miután itt is jelent?s piaci részesedésük van a kínai gyártóknak – közölte a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP) pénteken az MTI-vel.
A szakmai szervezet közleményében emlékeztet: az Európai Bizottság március 5-én elrendelte azon napelem modulok és az el?állításukhoz szükséges cellák és waferek (szilícium ostya) importregisztrációját, amelyek többségben vagy egészben kínai gyártásból kerülnek az EU-ba. Az intézkedés várhatóan az EU-ba érkez? kínai napelemimport azonnali drasztikus visszaesését eredményezi.
A döntés része az európai napelemiparág több mint 25 százalékát képvisel? EU ProSun egyesülés kezdeményezésére indított vizsgálatnak. Ennek során az EU az esetleges tiltott kínai kormányzati támogatásokat és a kínai termékek dömpingáron (el?állítási ár alatt) való értékesítésének gyakorlatát vizsgálja.
A vizsgálat eredményeként el?zetes intézkedés a dömpingvámok bevezetésér?l legkés?bb június 6-ig várható. Ebben az esetben várhatóan 90 napos visszamen?leges hatállyal vámot vetnek ki, amelynek alapját a most elindított regisztráció képezné, és 5 évig maradna érvényben.
Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban hasonló folyamat eredményeként bevezetett büntet?vámmal sújtották a kínai importot. Ez végül összesen 24 százalék és 250 százalék közötti vám bevezetését jelentette gyártónként differenciáltan, tehát minden egyes gyártót külön vizsgáltak és büntettek.
A mostani uniós vizsgálatot kezdeményez? EU ProSun szerint a kínai gyártók mára több mint 80 százalékos részesedést szereztek az EU napelemes piacából, holott 2004-ben az arányuk még nulla volt – tartalmazza a közlemény.
forrás: MTI
Spórolni kell az energiával,
szakemberek szerint a biomassza hatékony megoldást jelenthet a járásoknak. A f?tési költségek akár 20-25 százalékát takaríthatják meg a települések.
– Fontos az energia-kérdés – húzta alá. – De legalább ennyire lényeges a mez?gazdasági melléktermékek átgondolt, szakszer? hasznosítása, s dönt?, hogy mindenhol megfelel?en biztosítsák a tápanyag visszapótlását.
Somogyban a term?területek nagysága közel 290 ezer hektár. Ennek 44 százaléka – 127 ezer hektár hasznosul szántóként –, amely a mez?gazdasági melléktermékek forrásaként potenciálisan számításba jöhet a települések számára, tájékoztatott az AERD Megújuló Energia és Régiófejleszt? Zrt. A vetésterületek 74,9 százalékán termesztenek gabonaféléket: búzát és kukoricát. Megtudtuk: az energetikai hasznosításra alkalmas mez?gazdasági mellékterméket – szalmát, kukoricát és napraforgószárat – közel 95 ezer hektáron takarítható be. Így megyénkben átlagosan közel 110-130 ezer tonna a brikettálásra felhasználható mennyiség. Kitértek rá: az egyes járások, települések esetében mindig konkrét felmérés kell készíteni.
A Siófokon keletkez? zöldhulladékot, a viharkárok alkalmával összegy?l? fát biomasszaként használják fel a kazánokban, adta hírül még januárban a Sonline.hu. A távh? árának kordában tartása, a távh? el?állítási költségeinek csökkentése a célja a Siófok Holding cégének, a Termofok Kft.-nek azzal, hogy faapríték-tüzelés? kazánokat vásárol. Tavaly arról számoltunk be: Kaposváron biomassza üzem felépítését tervezik. Az elképzelések szerint10 megawatt villamos energia-, s egyenként 17-20 megawatt h?kapacitás kiépítésével számolnak. A tervezett er?m?vek munkahelyeket teremtenek: közvetlenül 60, míg közvetve akár 200-250 dolgozónak is hosszú távú megélhetést biztosítanak.
– A melléktermékek hasznosítása jó ötlet – hangoztattaNémeth Zoltán kaposvári agrármérnök. – Ha az adott térség lakói rendelkeznek a megfelel? anyagi és szakmai háttérrel, a biomassza jöv?bemutató vállalkozás lehet a fejlesztés.
Bodrog Gábor, Simonfa polgármestere úgy látja: a költségek leszorítására mindent érdemes megtenni. Ezen a télen már faaprítékos kazán üzemel a körjegyz?ségen és a polgármesteri hivatalban. A kazán és az aprítékadagoló nagyjából ötmillió forintot kóstált, s ehhez jött még az aprítógép és az épületen belüli átalakítások közel 2,5 millió forintos költsége.
– A f?tésszámlánk nagyjából a korábbi egyharmadára csökkent – emelte ki. – A faágak, amit eddig a közmunkások összegy?jtöttek és elégettek, decembert?l felaprítjuk és hasznosítjuk. A beruházás négy év alatt megtérülhet, s lehet, hogy rövidesen hasonló eljárás alapján f?tünk majd az óvodában is.
Kaposf?n egy hektár olasz nádat tavaly telepítettek, áprilisban további hét hektárral növelik a területet. A palánták nevelése már javában tart, nagy reményeket f?znek a biomassza programhoz. Sztányi Tiborpolgármester kiemelte: olyan gyengébb adottságú helyen termesztik az olasz nádat, ahol gabona vagy más takarmánynövény nem állítható el? gazdaságosan. Azzal számolnak: egy hektárnyi termés nagyjából kétmillió forint érték? földgázt helyettesít. Az önkormányzati hivatalt és az óvodát is az így el?állított energiával f?tik.
– A betakarított olasznádat kés?bb felaprítjuk, s a kazánokban elégetjük, illetve egy részét brikettáljuk – tette hozzá a polgármester. – Számításaink szerint a program legalább 25-30 évre szól.
Fejl?dést segít? forintok
Fejlesztés, energiatakarékosság, az adottságok hatékony kiaknázása – hosszú távon is stratégiai célok. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatott: Magyarország természeti adottságaihoz illeszked?en a biomassza kiemelt szerepet tölt be a megújuló energiaforrások alkalmazásában. A biomassza energetikai felhasználása 2020-ra várhatóan közel másfélszeresére emelkedik a 2010-es kiinduló évhez képest.
– Kiemelten fontos a fenntarthatósági szempontok érvényesítése – utalt a biomassza energetikai hasznosítására a tárca. – Ennek megfelel?en a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv els?sorban az egyedi, lokális alkalmazások és decentralizált, kisközösségi megoldások alkalmazását preferálja.
Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén kit?zött célok elérését a kormány és a fejlesztési minisztérium számos eszközzel és az elmúlt két évben 150 milliárd forintos támogatással segítette el?. Jelezték: a támogatási konstrukciók meghatározó hányadában a biomassza energetikai hasznosítása támogatható tevékenység.
Munkahelyteremt? beruházás
Nagyjából 20 megawatt – ez közel 12-15 kistelepülés intézményeinek együttes f?tési szükséglete – h?igény esetében egy brikettáló üzem létesítése már megtérül? beruházás – derült ki az AERD tájékoztatójából. A tüzel?anyag árán 600-620 millió forintot spórolhatnak évente az önkormányzatok.
Megtudtuk: a 20 megawatt f?tési igény kiszolgálására alkalmas, óránként 1,5 tonna kapacitású brikettáló gépsor 70-75 millió forintba kerülhet. A telephely fejlesztése további 15-20 millió forint költséget jelenthet: ez az épület átalakítása, elektromos hálózat b?vítése miatt lehet szükséges.
A cég az el?nyök között említette a munkahelyteremtést. Egy üzem három m?szakos m?ködtetése 8-12 családnak adhat megélhetést, ráadásul a begy?jtési id?szakban – közmunkaprogram keretében – munkát lehet adni a térség számos lakójának.
Spórolni kell az energiával, szakemberek szerint a biomassza hatékony megoldást jelenthet a járásoknak. A f?tési költségek akár 20-25 százalékát takaríthatják meg a települések.
Sokan a biomasszától remélik a megoldást. Megtudtuk: Ausztriában lassan egy évtizede m?ködik a modell. Ott szinte kizárólag a faapríték biztosítja a tüzel?anyagot, itthon a kihasználatlan lehet?ségeket a mez?gazdasági melléktermékek és az energianövények jelenthetik. Trenyik Tibor, a megyei növényvédelmi kamara elnöke osztja a szakmai álláspontot, miszerint rendkívül körültekint?en szabad bármilyen programba vágni.
– Fontos az energia-kérdés – húzta alá. – De legalább ennyire lényeges a mez?gazdasági melléktermékek átgondolt, szakszer? hasznosítása, s dönt?, hogy mindenhol megfelel?en biztosítsák a tápanyag visszapótlását.
Somogyban a term?területek nagysága közel 290 ezer hektár. Ennek 44 százaléka – 127 ezer hektár hasznosul szántóként –, amely a mez?gazdasági melléktermékek forrásaként potenciálisan számításba jöhet a települések számára, tájékoztatott az AERD Megújuló Energia és Régiófejleszt? Zrt. A vetésterületek 74,9 százalékán termesztenek gabonaféléket: búzát és kukoricát. Megtudtuk: az energetikai hasznosításra alkalmas mez?gazdasági mellékterméket – szalmát, kukoricát és napraforgószárat – közel 95 ezer hektáron takarítható be. Így megyénkben átlagosan közel 110-130 ezer tonna a brikettálásra felhasználható mennyiség. Kitértek rá: az egyes járások, települések esetében mindig konkrét felmérés kell készíteni.
A Siófokon keletkez? zöldhulladékot, a viharkárok alkalmával összegy?l? fát biomasszaként használják fel a kazánokban, adta hírül még januárban a Sonline.hu. A távh? árának kordában tartása, a távh? el?állítási költségeinek csökkentése a célja a Siófok Holding cégének, a Termofok Kft.-nek azzal, hogy faapríték-tüzelés? kazánokat vásárol. Tavaly arról számoltunk be: Kaposváron biomassza üzem felépítését tervezik. Az elképzelések szerint10 megawatt villamos energia-, s egyenként 17-20 megawatt h?kapacitás kiépítésével számolnak. A tervezett er?m?vek munkahelyeket teremtenek: közvetlenül 60, míg közvetve akár 200-250 dolgozónak is hosszú távú megélhetést biztosítanak.
– A melléktermékek hasznosítása jó ötlet – hangoztattaNémeth Zoltán kaposvári agrármérnök. – Ha az adott térség lakói rendelkeznek a megfelel? anyagi és szakmai háttérrel, a biomassza jöv?bemutató vállalkozás lehet a fejlesztés.
Bodrog Gábor, Simonfa polgármestere úgy látja: a költségek leszorítására mindent érdemes megtenni. Ezen a télen már faaprítékos kazán üzemel a körjegyz?ségen és a polgármesteri hivatalban. A kazán és az aprítékadagoló nagyjából ötmillió forintot kóstált, s ehhez jött még az aprítógép és az épületen belüli átalakítások közel 2,5 millió forintos költsége.
– A f?tésszámlánk nagyjából a korábbi egyharmadára csökkent – emelte ki. – A faágak, amit eddig a közmunkások összegy?jtöttek és elégettek, decembert?l felaprítjuk és hasznosítjuk. A beruházás négy év alatt megtérülhet, s lehet, hogy rövidesen hasonló eljárás alapján f?tünk majd az óvodában is.
Kaposf?n egy hektár olasz nádat tavaly telepítettek, áprilisban további hét hektárral növelik a területet. A palánták nevelése már javában tart, nagy reményeket f?znek a biomassza programhoz. Sztányi Tiborpolgármester kiemelte: olyan gyengébb adottságú helyen termesztik az olasz nádat, ahol gabona vagy más takarmánynövény nem állítható el? gazdaságosan. Azzal számolnak: egy hektárnyi termés nagyjából kétmillió forint érték? földgázt helyettesít. Az önkormányzati hivatalt és az óvodát is az így el?állított energiával f?tik.
– A betakarított olasznádat kés?bb felaprítjuk, s a kazánokban elégetjük, illetve egy részét brikettáljuk – tette hozzá a polgármester. – Számításaink szerint a program legalább 25-30 évre szól.
Fejl?dést segít? forintok
Fejlesztés, energiatakarékosság, az adottságok hatékony kiaknázása – hosszú távon is stratégiai célok. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatott: Magyarország természeti adottságaihoz illeszked?en a biomassza kiemelt szerepet tölt be a megújuló energiaforrások alkalmazásában. A biomassza energetikai felhasználása 2020-ra várhatóan közel másfélszeresére emelkedik a 2010-es kiinduló évhez képest.
– Kiemelten fontos a fenntarthatósági szempontok érvényesítése – utalt a biomassza energetikai hasznosítására a tárca. – Ennek megfelel?en a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv els?sorban az egyedi, lokális alkalmazások és decentralizált, kisközösségi megoldások alkalmazását preferálja.
Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén kit?zött célok elérését a kormány és a fejlesztési minisztérium számos eszközzel és az elmúlt két évben 150 milliárd forintos támogatással segítette el?. Jelezték: a támogatási konstrukciók meghatározó hányadában a biomassza energetikai hasznosítása támogatható tevékenység.
Munkahelyteremt? beruházás
Nagyjából 20 megawatt – ez közel 12-15 kistelepülés intézményeinek együttes f?tési szükséglete – h?igény esetében egy brikettáló üzem létesítése már megtérül? beruházás – derült ki az AERD tájékoztatójából. A tüzel?anyag árán 600-620 millió forintot spórolhatnak évente az önkormányzatok.
Megtudtuk: a 20 megawatt f?tési igény kiszolgálására alkalmas, óránként 1,5 tonna kapacitású brikettáló gépsor 70-75 millió forintba kerülhet. A telephely fejlesztése további 15-20 millió forint költséget jelenthet: ez az épület átalakítása, elektromos hálózat b?vítése miatt lehet szükséges.
A cég az el?nyök között említette a munkahelyteremtést. Egy üzem három m?szakos m?ködtetése 8-12 családnak adhat megélhetést, ráadásul a begy?jtési id?szakban – közmunkaprogram keretében – munkát lehet adni a térség számos lakójának.
A HVG cikke szerint évente sok tízezer tonna éghet? szemetet importál Magyarország,
amit szén helyett használnak fel f?tésre,
elektromos energia termelésre, valamint ipari folyamatokhoz.
A szemétégetés egy hatalmas üzlet. Az éghet? szemét energiatartalma megfelel a barnaszénének. A barnaszénnel ellentétben a szemét ingyen áll a rendelkezésre, mert pénzt nem kérnek, hanem adnak a befogadónak, amib?l fedezni lehet a szállítás költségét, s?t, akár maradhat is valami rajta.
A szemét CO2 díja jóval alacsonyabb, mint a barnaszéné. Ennek az az oka, hogy a szemét részben megújuló energiahordozónak számít.
Az egyetlen hátránya a szemétnek az, hogy a kazán füstelvezet?jében jobb min?ség?, ezért drágább tisztítórendszert kell alkalmazni. Ez azonban egy egyszeri költség.
Mindenképpen megéri a szemétb?l történ? energia el?állítás. F?leg egy olyan szegény országnak, mint Magyarország.
Például a F?TÁV költségeinek 60%-a a gáz ára. Ha teljesen szemétb?l állítanák el? az energiát, akkor a távf?tés ára pontosan 60%-al csökkenhetne!
Nem kell félni a szemétt?l, s?t, törekedni kell a minél nagyobb mérték? felhasználására. Magyarország évente ~26 mtoe (millió tonna olajnak megfelel?) energiát fogyaszt el (2007-es adat). Ennek egy jelent?s részét lehetne szemétégetéssel helyettesíteni. Igazából az éghet? szemetet eltemetni vétek a jöv? generációkkal szemben.
Magyarországon évente következ? mennyiség? hulladék kerül a lerakókba:
~ 3,8 MT háztartási hulladék, ami közel 100%-ban elégethet?
~ 10,7 MT ipari hulladék, amir?l nem tudni, hogy milyen százalékban elégethet?, de ha csak 30%, akkor az 3.2MT
~ 2,7 MT mez?gazdasági hulladék, ami közel 100%-ban elégethet?
Ez összesen 9,7MT elégethet? hulladék, amib?l a teljes Magyarországi energia felhasználás kb. 30%-át lehetne „ingyen” kitermelni.
Forrás: http://dornyeij.blog.hu Dörnyei József
