Az expandáló szélenergia-piacot vették célba; október 1-én a Siemens Renewable Energy divíziója két részre, szélenergiára,
valamint nap-és vízenergiára oszlott.
El?bbi székhelyéül a Siemens nemcsak azért választotta Hamburgot,
mivel a vonzó telephelyet kínál, hanem mert a hanzaváros földrajzi fekvése révén így közel kerül a világszerte gyorsan növekv? szélenergia-üzlet egyik f? színhelyéhez, az Északi- és a Keleti-tenger partvidékéhez, illetve az ottani ügyfelekhez. Hamburg ezáltal a szélenergetika egyik f? „metropoliszává” fejl?dik. A divízió regionális tagozódásában az EMEA (Európa, Közel-kelet és Afrika) központja a dániai Brande, az amerikai kontinenseké Orlando (Florida) lesz, míg az ázsiai és óceániai térséget Sanghaj központtal irányítják majd.
A Wind Power divízió igen kedvez? helyzetben áll a startvonalra: rekordméret?, 11 milliárd eurós rendelésállományra építhet, és a leggyorsabban növekv? piaci szegmens, az offshore szélparkok terén globális piacvezet? pozíciónak örvend. Németországon belül hat északi- és keleti-tengeri offshore szélparkra van megrendelése összesen 1300 MW teljesítménnyel. A Wind Power hamburgi központjában a jelenlegi 170-r?l 2013-ig több mint 500-ra n? a munkatársi létszám. Az összlétszám világszerte 7800, ezen belül Németországban 1000 f?.
A szélenergia kilátásai igen jók. A 2010. évi 42 milliárd eurós piac 2016-ra várhatóan 60 milliárd fölé n?. Ezen belül az offshore szegmens még dinamikusabban expandál: a jelenlegi évi 3 GW-nyi volumen a becslések szerint 11 GW-ra b?vül, és az összes offshore kapacitás aránya a teljes szélenergetikában 20 százalékra n?. A Siemens úgy számol, hogy csak Európában 2030-ra 80 GW fölé n? az offshore er?m?vek installált teljesítménye, ami több mint fele a jelenlegi német er?m?i összkapacitásnak. A várt 80 GW-os offshore érték eddig mindössze 6 százaléka valósult meg. A Siemens nem hanyagolja el az onshore, azaz szárazföldi szélenergia-szegmenset sem: jelenleg ez teszi ki szélenergetikai üzletének 60 százalékát, és itt is er?teljes növekedésre törekszik.
forrás: Bautrend
Hosszú távon sokkal takarékosabb és egészségesebb megoldásokat vonultat fel a jól megépített passzívház,
mint a hagyományos anygokból és tchnológiával készül? családi ház. Itt vannak az okok egy szakért?t?l.
A passzívházak megtérülését a szokásos módon számításba venni, az átlagos házakhoz viszonyítva önmagában csak a f?tési-h?tési költség csökkenésével félrevezet?. Nem azonos sem a m?szaki tartalmuk, sem az energetikai min?ségük, sem az általuk nyújtott szolgáltatások és a komfortjuk.
Csak a szell?ztetést érintve messze képez azonos m?szaki vonalat az átlagos épületek ablakokon történ?, szakaszos kézi szell?ztetése, és a folyamatos üzem? h?cserél?s szell?ztet?géppel történ? szell?ztetés, amely 24 órán keresztül friss, por- pollen, szúnyog, rovar mentes leveg?t biztosít.
Ha reális eredményt akarunk elérni, akkor almát az almához, körtét a körtéhez kell hasonlítanunk. Ha így, helyesen járunk el, akkor a passzívházakat esetében már nem is lesz értelmezhet? a megtérülés. Ugyanis ha a passzívházakat a velük azonos szolgáltatások, komfort nyújtására képes épületekhez hasonlítjuk, akkor a passzívházak összehangoltságuk miatt sokkal olcsóbban megépíthet?nek, és üzemeltethet?nek bizonyulnak – írja Boros Károly épít?mérnök, passzívházszakért? a kisalfold.hu-n is megjelent véleményében.
A passzívház magasabb m?szaki tartalmába, min?ségébe fektetett t?ke megtérülése csak az energiahordozókat számításba véve azok jelenlegi árnövekedésével számolva 8-10 év. A passzívházak követelményrendszerét teljesíteni pusztán h?szigeteléssel, az energiaveszteségek csökkentésével lehetetlen, elengedhetetlen a nyereségek egyidej? maximalizálása. A veszteségek és a nyereségek precíz energetikai összehangolásával és a pontos kivitelezéssel egy olyan bels? h?mérsékleti egyensúlyt kell elérni, amely igen kényes, ugyanakkor csekély küls? energiabevitellel fenntartható.
Az expandáló szélenergia-piacot vették célba; október 1-én a Siemens Renewable Energy divíziója két részre,
szélenergiára, valamint nap-és vízenergiára oszlott.
El?bbi székhelyéül a Siemens nemcsak azért választotta Hamburgot, mivel a vonzó telephelyet kínál, hanem mert a hanzaváros földrajzi fekvése révén így közel kerül a világszerte gyorsan növekv? szélenergia-üzlet egyik f? színhelyéhez, az Északi- és a Keleti-tenger partvidékéhez, illetve az ottani ügyfelekhez. Hamburg ezáltal a szélenergetika egyik f? „metropoliszává” fejl?dik. A divízió regionális tagozódásában az EMEA (Európa, Közel-kelet és Afrika) központja a dániai Brande, az amerikai kontinenseké Orlando (Florida) lesz, míg az ázsiai és óceániai térséget Sanghaj központtal irányítják majd.
A Wind Power divízió igen kedvez? helyzetben áll a startvonalra: rekordméret?, 11 milliárd eurós rendelésállományra építhet, és a leggyorsabban növekv? piaci szegmens, az offshore szélparkok terén globális piacvezet? pozíciónak örvend. Németországon belül hat északi- és keleti-tengeri offshore szélparkra van megrendelése összesen 1300 MW teljesítménnyel. A Wind Power hamburgi központjában a jelenlegi 170-r?l 2013-ig több mint 500-ra n? a munkatársi létszám. Az összlétszám világszerte 7800, ezen belül Németországban 1000 f?.
A szélenergia kilátásai igen jók. A 2010. évi 42 milliárd eurós piac 2016-ra várhatóan 60 milliárd fölé n?. Ezen belül az offshore szegmens még dinamikusabban expandál: a jelenlegi évi 3 GW-nyi volumen a becslések szerint 11 GW-ra b?vül, és az összes offshore kapacitás aránya a teljes szélenergetikában 20 százalékra n?. A Siemens úgy számol, hogy csak Európában 2030-ra 80 GW fölé n? az offshore er?m?vek installált teljesítménye, ami több mint fele a jelenlegi német er?m?i összkapacitásnak. A várt 80 GW-os offshore érték eddig mindössze 6 százaléka valósult meg. A Siemens nem hanyagolja el az onshore, azaz szárazföldi szélenergia-szegmenset sem: jelenleg ez teszi ki szélenergetikai üzletének 60 százalékát, és itt is er?teljes növekedésre törekszik.
forrás: Bautrend
Egy uniós telephely-fejlesztési támogatásnak köszönhet?en felavatták az els? megújuló energia hasznosításával foglalkozó Energia Pontot és Tudásközpontot. A Vulcano Energetikai Kft. ez alkalomból egy 2, 5 millió forint érték? h?szivattyút ajándékozott a szombathelyi önkormányzatnak.
Az unió elvárásai szerint 2020-ra Magyarországnak 20 %-ra kell növelni a megújuló energia felhasználását. Ezt pedig pályázatokkal fogják segíteni, jelenleg ugyanis ez az arány csak 8 %.
„Ez a berendezés a környezeti energiát úgy hasznosítja, hogy a küls? leveg?b?l meleg vizet állít el?.”
Ez a h?szivattyú 1 egység villamos energia felhasználásával 4 egység f?tési energiát állít el?. Az önkormányzatok számára kiírt pályázatok 85 %-os támogatásával 1 év alatt, támogatás nélkül pedig 10 éven belül megtérülhet a beruházás annak, aki a hagyományos f?t?anyagokról áttér a használatára. Ezek a berendezések a Szombathelyre települt cég saját fejlesztései. Az Energia Pont megnyitóján a cég tulajdonosa egy ilyennel lepte meg a várost.
Marton Zsolt alpolgármester, Szombathely
Nagy öröm, hogy munkahelyeket teremtenek Szombathelyen. Így van ez most is. Külön öröm, hogy még egy 2,5 milliós h?szivattyút ajánlott fel az önkormányzat valamelyik intézményének.
Mostantól itt pályázati tanácsadással is fogadják az energiaköltségeiket csökkenteni akaró érdekl?d?ket. 40 millió forintból hozták létre az els? Energia Pontot.
Dr. Gutai Zoltán tulajdonos, Vulcano Energia Pont
Magyar cégként, külföldi támogatás nélkül másként nem megy. El?állítani, fejleszteni nem elég. Ezért a hozzáadott értékeket, komplex szolgáltatásokat hozzá kell nyújtani.
A megújuló energiák tudásközpontjaként is m?köd? telephelyet az Országgy?lés Fenntartható Fejl?dés Bizottságának alelnöke avatta fel.
„A magyar energiaszükséglet 66 %-át külföldr?l hozzuk be. Gáz esetében ez 82 %.”
Ezért fontos az ország energiafügg?ségét csökkenteni.
Dr. Nagy Andor alelnök, Országgy?lés Fenntartható Fejl?dés Bizottsága
Ezek a rendszerek nem m?ködnek támogatás nélkül. A magyar emberek jórésze ezt nem tudja megfizetni. De most a nemzetgazdaság érdeke, hogy megújuló energiát használjunk. Ehhez az állam pályázati forrás biztosít.
Nagy Andor elmondta, hogy október közepén újabb, 3,5 milliárd forintos pályázatot írnak ki a megújuló energiák felhasználásának támogatására.
forrás: sztv.hu
