Az igazgató egyúttal meggy?z?dését fejezte ki, hogy a jöv?ben az üzemanyagcellák m?ködtetéséhez szükséges hidrogén éppen olyan kulcsfontosságú szerephez jut majd a közlekedésben, mint jelenleg az olaj. A Daimler els? nagyszériás üzemanyagcellás modelljeként a B-osztály kerül majd piacra 2014-ben, egy évvel korábban az eredeti tervnél. A B-osztályt kés?bb fels?kategóriás modellek követik majd. „Bízunk benne, hogy az üzemanyagcellás modelleket középtávon a hibrid autók árszintjére tudjuk vinni” – jelentette ki Dieter Zetsche.
Az üzemanyagcellás járm?vek el?nye az elektromos hajtású járm?vekkel szembengyorsabb tankolhatóságában és jóval nagyobb hatótávolságában rejlik, valamint abban, hogy technológiát nemcsak kisméret? járm?vekben, hanem nehéz tehergépjárm?vekben is alkalmazni lehet. Az energiatermelési átállás keretében pedig a hidrogén energiahordozóként lesz alkalmazható a megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia kiaknázásával nyert energia tárolására.
forrás: gazdasagiradio.hu
Az igazgató egyúttal meggy?z?dését fejezte ki, hogy a jöv?ben az üzemanyagcellák m?ködtetéséhez szükséges hidrogén éppen olyan kulcsfontosságú szerephez jut majd a közlekedésben, mint jelenleg az olaj. A Daimler els? nagyszériás üzemanyagcellás modelljeként a B-osztály kerül majd piacra 2014-ben, egy évvel korábban az eredeti tervnél. A B-osztályt kés?bb fels?kategóriás modellek követik majd. „Bízunk benne, hogy az üzemanyagcellás modelleket középtávon a hibrid autók árszintjére tudjuk vinni” – jelentette ki Dieter Zetsche.
Az üzemanyagcellás járm?vek el?nye az elektromos hajtású járm?vekkel szembengyorsabb tankolhatóságában és jóval nagyobb hatótávolságában rejlik, valamint abban, hogy technológiát nemcsak kisméret? járm?vekben, hanem nehéz tehergépjárm?vekben is alkalmazni lehet. Az energiatermelési átállás keretében pedig a hidrogén energiahordozóként lesz alkalmazható a megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia kiaknázásával nyert energia tárolására.
forrás: gazdasagiradio.hu
Napos ?szt remélnek a megújulóenergia-piacon, hiszen októberre újabb pályázatok kiírását harangozta be a kormány a napenergia-hasznosítás terén, miután az Új Széchenyi Terv legutóbbi célpályázatát három nap elteltével le kellett zárni a tömeges jelentkezések és a pénzügyi keret gyors kimerülése miatt.
„Legyen Ön is naplopó” – ezzel a felkiáltással szólítja meg a piacot egy hazai cég. Varga Pál, a Naplopó Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Föld felszínére érkez? napsugárzás több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét. Magyarország területére is kb. 380-szor akkora mennyiség? energia érkezik egy év alatt a Napból, mint az ország teljes évi energia-szükséglete. A napsugárzás teljesítménye nyáron eléri az 1000 W/m2 értéket, minden négyzetméterre érkez? napsugárzás energiájával napi közel 100 liter 50°C-os vizet lehetne el?állítani. Ha a Nap az energiaszolgáltatóhoz hasonlóan benyújtaná a számlát azért az energiáért amit egy ház tet?felületére sugároz, akkor évi több millió forintot kellene fizetne ezért.
Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül azonban nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon nagy a bizonytalanság, például a KÁT (kötelez? áramátvételi törvény) terén is a piaci szerepl?k egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkez?k jellemz?en csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot.
.jpg)
Energiaforrások szerkezete
Forrás: Energiaközpont/Privátbankár
Varga István, az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia szakmai igazgatója rámutatott, hogy egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb mint 1 százalékát vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10 százalék körüli lefedettségr?l beszélhetünk. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.
Varga István azt is hangsúlyoztam hogy a legkönnyebben megvalósítható és leghamarabb megtérül? befektetés az energiahatékonyság szempontjából, az épület homlokzati, oldalszigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezt minden energetikai felújítás elején érdemes elvégezni, hiszen önmagában 30-40 százalék csökkenést eredményez az energiafelhasználásban. Ezt követi a költséghatékonyság alapján a napkollektor, napelem, amelyek vízmelegítésre, elektromos áram termelésre, esetleg a f?tés kiegészítésére is használhatók.
Néhány lelkes és elhivatott iparági szerepl? kezdeményezésére indult el a közelmúltban a Magyar Napenergia Egyesület, a MANAP. Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó tagok rövid távú célkit?zése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészít? tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvez?tlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenyked? gyártói kapacitással rendelkez? termel?ket, fejleszt?ket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, keresked?ket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektet?ket.
forrás: privatbankar.hu
Napos ?szt remélnek a megújulóenergia-piacon, hiszen októberre újabb pályázatok kiírását harangozta be a kormány a napenergia-hasznosítás terén,
miután az Új Széchenyi Terv legutóbbi célpályázatát három nap elteltével le kellett zárni a tömeges jelentkezések és a pénzügyi keret gyors kimerülése miatt.
„Legyen Ön is naplopó” – ezzel a felkiáltással szólítja meg a piacot egy hazai cég. Varga Pál, a Naplopó Kft. tulajdonosa elmondta, hogy a Föld felszínére érkez? napsugárzás több ezerszeresen meghaladja az emberiség energiaigényét. Magyarország területére is kb. 380-szor akkora mennyiség? energia érkezik egy év alatt a Napból, mint az ország teljes évi energia-szükséglete. A napsugárzás teljesítménye nyáron eléri az 1000 W/m2 értéket, minden négyzetméterre érkez? napsugárzás energiájával napi közel 100 liter 50°C-os vizet lehetne el?állítani. Ha a Nap az energiaszolgáltatóhoz hasonlóan benyújtaná a számlát azért az energiáért amit egy ház tet?felületére sugároz, akkor évi több millió forintot kellene fizetne ezért.
Jelen gazdasági viszonyok között támogatás, pályázat nélkül azonban nehezen megvalósítható a fosszilis energiahordozók használatának csökkentése, mindemellett egyre több igény lenne a beruházásokra. A piacon nagy a bizonytalanság, például a KÁT (kötelez? áramátvételi törvény) terén is a piaci szerepl?k egy németországihoz hasonló törvényt és egy egységes állami, kormányzati szerepvállalást várnak: támogatást a megújuló energiák alkalmazására. A magasabb áramátvételi ár egyúttal a többlettermelést is fokozná – jelenleg ugyanis a napelemmel rendelkez?k jellemz?en csak saját szükségleteik fedezésére termelnek áramot.
Energiaforrások szerkezete
Forrás: Energiaközpont/Privátbankár
Varga István, az energiahatékonyságra és intelligens épületekre fókuszáló nemzetközi kiállítás és konferencia szakmai igazgatója rámutatott, hogy egy friss felmérésük szerint Magyarországon a napenergia-piac a lakosság kevesebb mint 1 százalékát vonta be, míg Németországban ugyanerre vonatkozóan 10 százalék körüli lefedettségr?l beszélhetünk. Éppen ezért nagy hangsúlyt kívánnak helyezni az energiahatékony építés és felújítás témakörére, ezen belül pedig a napenergia és szolár technológia aktuális kérdéseire.
Varga István azt is hangsúlyoztam hogy a legkönnyebben megvalósítható és leghamarabb megtérül? befektetés az energiahatékonyság szempontjából, az épület homlokzati, oldalszigetelése és a nyílászárók cseréje. Ezt minden energetikai felújítás elején érdemes elvégezni, hiszen önmagában 30-40 százalék csökkenést eredményez az energiafelhasználásban. Ezt követi a költséghatékonyság alapján a napkollektor, napelem, amelyek vízmelegítésre, elektromos áram termelésre, esetleg a f?tés kiegészítésére is használhatók.
Néhány lelkes és elhivatott iparági szerepl? kezdeményezésére indult el a közelmúltban a Magyar Napenergia Egyesület, a MANAP. Az alapítók és az elmúlt egy évben csatlakozó tagok rövid távú célkit?zése az, hogy a jelenleg formálódó új gazdaságpolitikai rendszerben a fotovillamos áramtermelést és a hozzá kapcsolódó kiegészít? tevékenységeket úgy pozícionálják, hogy azok a jelenlegi kedvez?tlen állami megítélés helyett elfoglalhassák méltó helyüket a hazai megújuló energiamixben. Illés Gábor elnök tájékoztatása szerint a MANAP tagjai közé továbbra is várják a Magyarországon tevékenyked? gyártói kapacitással rendelkez? termel?ket, fejleszt?ket (K+F, alkalmazott kutatás), tervezéssel, kivitelezéssel, installációval foglalkozó társaságokat, keresked?ket, forgalmazókat, szolgáltatókat és befektet?ket.
Az energetikával kapcsolatos társadalmi és tudományos kérdésekbe avatják be az érdekl?d?ket neves szakemberek a Szegedi Tudományegyetem természettudományi és informatikai kara által szervezett, Energia Szabadegyetem címet visel? el?adássorozaton,
amely pénteken kezd?dik a Tisza-parti városban.
Az SZTE Kiss Árpád tantermében péntek délutánonként sorra kerül? el?adások hallgatósága átfogó és hiteles képet kaphat az energiaforrásokról,
azok felhasználásáról, illetve a szegedi egyetemen e témakörben folyó kutatásokról.
Szalai Tamás, a kar közkapcsolati titkára arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az els? el?adáson Hannus István egyetemi tanár az energiaforrások történetér?l, a velük kapcsolatos gondokról és a lehetséges alternatívákról beszél majd. A professzor szerint az energiahordozók története azt mutatja, hogy a ma még legnagyobb mennyiségben használt fosszilis energiahordozók – szén, k?olaj, földgáz – csak egy epizódot jelentenek az emberiség életében, de a kimerül? és környezetszennyez? energiaforrások helyett keresett alternatívák, az atomenergia és a megújuló energiaforrások alkalmazása sem problémamentes.
A szabadegyetem tucatnyi el?adásán szó esik majd a biomassza eredet? energiahordozók technológiai és társadalmi kérdéseir?l, a geotermikus energia hasznosításáról, a fosszilis energiahordozók keletkezésér?l. Szabó Gábor akadémikus a földgázban és egyéb energiahordozókban el?forduló szennyez?dések mérésér?l tart el?adást, de a szakemberekt?l hallhatnak majd az érdekl?d?k az atomenergia jelenér?l és jöv?jér?l, a hidrogéngazdaság lehet?ségeir?l és a biogáz-technológiáról is.
Több el?adás is szól az energiafelhasználásról a köz- és lakóépületekben, s?t a hallgatóság megismerheti az egyetemen megvalósított energetikai beruházásokat is, az egyik decemberi el?adáson pedig a napenergia-hasznosítás területén folyó nanotechnológiai kutatásokat mutatja be Hernádi Klára dékán.
forrás: (MTI)
