Az energiaárak elszállása globális jelenség, nem korlátozódik csak egy adott földrajzi régióra (Európában és Ázsiában egyaránt rekordmagas árakat láttunk). Az árak emelkedése nem tűnik rövidtávúnak, nem látszódnak olyan megoldások vagy piaci mozgások, amelyek képesek lennének a kialakult árszinteket 2022 közepe előtt jelentősen csökkenteni.
Az energiaár emelkedésének hátterében több tényező húzódik meg, de ezek közül Európában kiemelkedik az elégtelen földgázkínálat. 2021-et egyszerre jellemezte a már évek óta látható alacsony európai saját kitermelés, az LNG (hajókon érkező cseppfolyósított földgáz) csökkenő importja és az alacsony orosz beszállítás. Az áramár alakulásában a földgáz játssza a döntő szerepet, így nem csoda, hogy az extrém földgázárak a széndioxidkvóta-árak emelkedésével együtt az egekbe lökték a villamosenergia árát. Ha szerényebb mértékben is, de a nagykereskedelmi piacokon a szén ára is emelkedett az elmúlt időszakban. Ezeken felül több elemző is megemlíti további energiaár-felhajtó tényezőként az erőltetett zöld átállást, az ESG (Environment Social Governance szavakból ered, ami meghatározza egy adott befektetés pénzügyi értékelésen kívüli szempontrendszerét) egyre jelentősebb elterjedését és a zöld finanszírozás előtérbe helyezését. A dekarbonizációs törekvéseket segítő fenti elemek a szénhidrogénszektorban esetleges elmaradó beruházásokon keresztül hosszabb távon valóban okozhatják az energiaárak emelkedését, de ilyen rövid távon és ilyen mértékű extrém emelkedést biztosan nem. További turbulenciát jelenthet az energiapiac-szabályozás várható átalakítása: elég csak a fit-for-55 csomag körüli éles vitákra, a zöld finanszírozásban a nukleáris energia és földgáz érintettségére vagy a decemberben megjelenő új átfogó gázpiaci regulációs csomagra gondolni.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
