Feladatainak sokasága miatt lemond miniszteri posztjáról Fellegi Tamás, mert az IMF-tárgyalásokra akar összpontosítani
A nemzeti fejlesztési miniszter csütörtöki kormányszóviv?i tájékoztatón azt mondta: szerdán felvetette a miniszterelnöknek, hogy kezdeményezze a köztársasági elnöknél felmentését miniszteri posztjáról.
Fellegi Tamás azt is bejelentette, hogy már a jöv? héten találkozik az IMF és az Európai Unió magas szint? tárgyaló képvisel?ivel.
Giró-Szász András kormányszóviv? a miniszteri poszt utódlásáról feltett kérdésre azt mondta: Orbán Viktor hazatérése után konzultál Fellegi Tamással, és megvitatják a lemondás szakmai érveit. A miniszterelnök hozza meg a döntést, és amennyiben elfogadja a miniszter lemondását, határoz az utódlásról is – tette hozzá.
Fellegi Tamás elmondta, hogy az általa vezetett IMF-tárgyalódelegáció tagja lesz – Rogán Antal, az Országgy?lés gazdasági bizottságának elnöke és Pleschinger Gyula pénzügypolitikáért felel?s államtitkár mellett – Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke is. A tárgyalási mandátum kiadásához, és a majdani megállapodáshoz is kormánydöntés szükséges, az egyeztetések során pedig több ponton szorosan együttm?ködnek a Nemzetgazdasági Minisztériummal – jelezte a tárcavezet?.
Fellegi Tamás szerdán el?zetes megbeszélést folytatott a lehetséges tárgyalási menetrendr?l Irina Ivascsenkóval, az IMF budapesti képviseletének vezet?jével.
A további menetrendr?l közölte, hogy jöv? héten Budapesten találkozik Chritoph Rosenberggel, az IMF, és Barbara Kaufmannal, az EU f?tárgyalójával. Ugyancsak a jöv? héten Londonban mindhárom hitelmin?sít? képvisel?jével, valamint nagybefektet?kkel is konzultál, valamint várhatóan találkozik a brit kormány pénzügyi vezet?ivel, majd Magyarország januárban kezdi meg a hivatalos tárgyalásokat az IMF és az EU delegációjával.
Hangsúlyozta: a megváltozott nemzetközi helyzetben Magyarországnak szüksége van véd?hálóra, „jelenleg egyedül a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal megkötend? megállapodás tud ilyen biztosítékot nyújtani, ez az el?feltétele annak, hogy ne lehetetlenüljön el Magyarország piacokról történ? finanszírozása”.
Fellegi Tamás kifejtette, hogy a magyar tárgyalódelegáció vezet?jeként feladatai közé tartozik a tárgyalások lefolytatása mellett többek között a tárgyalási pozíció kialakítása és kormány elé terjesztése, az ott képviselend? álláspont megalapozása, a tárgyalási háttérmunka összehangolása, a szükséges kormányzati döntések kezdeményezése, valamint a magyar álláspont folyamatos megismertetése az EU és az IMF háttérintézményeivel, és a hitelmin?sít?kkel.
A miniszter kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a negyedik mobilszolgáltató megjelenése mögött nem a magyar állam, hanem állami vállalatok állhatnak, nekik joguk és lehet?ségük van a mérlegelésre, hogy er?forrásaikat „egy értelmes üzleti vállalkozásra” fektessék.
MTI
Mintegy 11, 7 milliárd köbméter földgázt talált a brit Ascent Resources a magyar-szlovén határ mentén fekv? Petesháza (Petisovci)-Lovászi területen – adta hírül a szlovén kormányzat heti hírlevele.
Az olaj- és gázkutatással, illetve termeléssel foglalkozó Ascent közlése szerint a 200 négyzetkilométeres kutatási területen az els? háromdimenziós modellek alapján becsülték meg a földgázmennyiségét. A társaság úgy látja, hogy ez lehet Európa szárazföldi területének leggazdaságosabban kitermelhet? földgázmez?je.
Februárban újabb teszteket végeznek a szlovéniai Lendva közelében található területen, majd a tervek szerint 2012 közepén megkezd?dhet a gáz kitermelése.
A brit vállalat 75 százalékos részesedéssel rendelkezik a projektben. A fennmaradó rész a lendvai székhely? és – a muravidéki magyarok újságja, a Néplap híre szerint – jelenleg eladásra meghirdetett Nafta olajcég két leányvállalatáé.
Az Ascent Resources honlapján az áll: a társaság Magyarországon 50 százalékos érdekeltséggel rendelkezik a Zala megyei Lovászi térségében folytatott kutatási projektben, illetve leányvállalata, a PetroHungaria Kft. révén 48,8 százalékban a Nyírség-Penészlek területen folyó termelésben, de részben kutatási joga van a Nagykanizsától délre, Bajcsa közelében fekv? területen is. A cég ezen túlmen?en Szlovéniában, Olaszországban, Svájcban és Hollandiában is rendelkezik érdekeltségekkel.
MTI
Mintegy 11,
7 milliárd köbméter földgázt talált a brit Ascent Resources a magyar-szlovén határ mentén fekv? Petesháza (Petisovci)-Lovászi területen – adta hírül a szlovén kormányzat heti hírlevele.
Az olaj- és gázkutatással, illetve termeléssel foglalkozó Ascent közlése szerint a 200 négyzetkilométeres kutatási területen az els? háromdimenziós modellek alapján becsülték meg a földgázmennyiségét. A társaság úgy látja, hogy ez lehet Európa szárazföldi területének leggazdaságosabban kitermelhet? földgázmez?je.
Februárban újabb teszteket végeznek a szlovéniai Lendva közelében található területen, majd a tervek szerint 2012 közepén megkezd?dhet a gáz kitermelése.
A brit vállalat 75 százalékos részesedéssel rendelkezik a projektben. A fennmaradó rész a lendvai székhely? és – a muravidéki magyarok újságja, a Néplap híre szerint – jelenleg eladásra meghirdetett Nafta olajcég két leányvállalatáé.
Az Ascent Resources honlapján az áll: a társaság Magyarországon 50 százalékos érdekeltséggel rendelkezik a Zala megyei Lovászi térségében folytatott kutatási projektben, illetve leányvállalata, a PetroHungaria Kft. révén 48,8 százalékban a Nyírség-Penészlek területen folyó termelésben, de részben kutatási joga van a Nagykanizsától délre, Bajcsa közelében fekv? területen is. A cég ezen túlmen?en Szlovéniában, Olaszországban, Svájcban és Hollandiában is rendelkezik érdekeltségekkel.
MTI
Mintegy 11, 7 milliárd köbméter földgázt talált a brit Ascent Resources a magyar-szlovén határ mentén fekv? Petesháza (Petisovci)-Lovászi területen – adta hírül a szlovén kormányzat heti hírlevele.
Az olaj- és gázkutatással, illetve termeléssel foglalkozó Ascent közlése szerint a 200 négyzetkilométeres kutatási területen az els? háromdimenziós modellek alapján becsülték meg a földgázmennyiségét. A társaság úgy látja, hogy ez lehet Európa szárazföldi területének leggazdaságosabban kitermelhet? földgázmez?je.
Februárban újabb teszteket végeznek a szlovéniai Lendva közelében található területen, majd a tervek szerint 2012 közepén megkezd?dhet a gáz kitermelése.
A brit vállalat 75 százalékos részesedéssel rendelkezik a projektben. A fennmaradó rész a lendvai székhely? és – a muravidéki magyarok újságja, a Néplap híre szerint – jelenleg eladásra meghirdetett Nafta olajcég két leányvállalatáé.
Az Ascent Resources honlapján az áll: a társaság Magyarországon 50 százalékos érdekeltséggel rendelkezik a Zala megyei Lovászi térségében folytatott kutatási projektben, illetve leányvállalata, a PetroHungaria Kft. révén 48,8 százalékban a Nyírség-Penészlek területen folyó termelésben, de részben kutatási joga van a Nagykanizsától délre, Bajcsa közelében fekv? területen is. A cég ezen túlmen?en Szlovéniában, Olaszországban, Svájcban és Hollandiában is rendelkezik érdekeltségekkel.
MTI
Második hetébe lépett az ENSZ globális klímacsúcsa, amely idén a dél-afrikai Durban városában zajlik november 28. és december 9. között. A tárgyalások felfokozott hangulatban folynak, hiszen a klímaváltozásra vonatkozó tudományos konszenzus semmi jót nem jósol, s?t, a globális helyzet kritikus voltát hangsúlyozza. A tagországok túlnyomó többségének részvételével zajló tanácskozás fókuszában a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyz?könyv jöv?je, egy jogi alapokon nyugvó új megállapodás és egy világméret? klímaalap felállítása áll – utóbbi a klímaváltozás már érzékelhet? hatásaival küszköd? fejl?d? országok megsegítését szolgálná.
Az els?, megalapozó jelleg? hét gyakorlatilag a korábbi klímacsúcsokon megszokott rutin szerint zajlott, a különböz? országok és érdekcsoportok képvisel?i a második héten becsatlakozó miniszterekre és döntéshozókra váró „éles” tárgyalásokat készítették el?. A lázasan folyó el?zetes egyeztetések dacára azonban még korántsem vált világossá, hogy hova fog kifutni a klímacsúcs. Kérdéses, hogy lesz-e folytatása a Kiotói Jegyz?könyvnek, illetve sikerül-e közös álláspontra hozni a klímakérdés kulcsszerepl?it, els?sorban az USA-t és Kínát, akik együttesen a globális üvegházhatású kibocsátások kb. 43%-áért felel?sek (2009-es adatok alapján Kína adta a teljes kibocsátás kb. 23-25%-át, az USA kb. a 18%-át – a különféle kutatások adatai ugyan mutatnak némi szórást, de nagyságrendileg megegyeznek). Továbbá árnyékot vet a végkifejletre Kanada vonakodó attit?dje is, amely ugyan nem nevezhet? váratlannak, ám a jegyz?könyvt?l való visszalépésük kilátásba helyezése mégis sokkolóan hatott a közvéleményre.
Természetesen az óvatos politikát követ?, kivárásra játszó nagyhatalmak mellett a határozott vállalások szószólói is hallatták hangjukat, így például a legkevésbé fejlett országok, illetve a szigetországok érdekközösségei, akik a legsérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben, és ugyanakkor a legkevesebb eszközzel is rendelkeznek a védekezéshez. Szintén a felel?sségteljesebb szerepvállalást ösztönözte az EU is, az eddig megszokottakhoz képest sokkal markánsabb hangon. Az unió képvisel?i által felvázolt durbani útitervet még a házigazda szerepét betölt? Dél-Afrika környezetvédelmi minisztere, Edna Molewa is méltatta. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a határozott fellépés mögött komoly feszültség és széttagoltság húzódik meg, köszönhet?en többek között az euróövezeti válságnak is. Annyi azonban biztos, hogy az uniónak érdekében áll a Kiotói Jegyz?könyv folytatása, és emellett egy új, konkrét kibocsátáscsökkentési vállalásokat tartalmazó globális megegyezést is szorgalmaz. Utóbbi javaslata azonban eddig nem talált komolyabb visszhangra a f? kibocsátók sorában. Továbbá fontos megjegyezni azt a tényt is, hogy Európa az összkibocsátások tekintetében elmarad Kína és az USA mögött (forrástól függ?en 12-14%), és gyakorlatilag az energiaimport-függ? helyzete miatt is érdekelt az éghajlatvédelmi célok megvalósításában – ennél fogva látható, hogy a lényegi kérdés ismét csak az említett két f? kibocsátót érinti.
Tovább élezi a helyzetet, hogy ellentmondások övezik a történelmi felel?sség kérdését: az olyan feltörekv? országok, mint Kína, arra hivatkoznak, hogy a fejlett országok kumulatív összkibocsátása az ipari forradalom óta nagyságrendileg meghaladja a fejl?d? országok jelenlegi teljesítményét. Ez a tény önmagában igaz is, de érdemes egy pillantást vetni az alábbi ábrára, amely az IEA (International Energy Agency) legfrissebb jelentésében szerepel (World Energy Outlook 2011). Ebb?l kiderül, hogy a jelenlegi viszonyok mellett a 2010-2035 között várható kumulatív összkibocsátás mértéke túl fogja lépni az 1900-2009 közötti összkibocsátás háromnegyedét.
Magyarán a feltörekv? országok nem sokáig érvelhetnek a történelmi felel?sséggel, hiszen a korábbiakhoz képest rohamos tempóban zárkóznak fel. Egy dolog biztos: a f? kibocsátók szerepe megkérd?jelezhetetlen, legyen szó akár fejlett, akár fejl?d? országról, és a felel?sség mindenkire vonatkozik, hiszen egy a csónak, amiben evezünk, és jobb együtt evezni benne, mint együtt süllyedni. Bízunk benne, hogy a döntéshozók tanácskozása ki tudja billenteni a 2009-es koppenhágai csúcs óta holtpontra jutott klímaügyet.
A durbani klímacsúcs helyzetértékelését hamarosan folytatjuk az Energiaklub blogján a döntéshozók tárgyalásai nyomán szület? konkrétumok áttekintésével.
Akit mélyebben érint a téma, az alábbi linkeken további hasznos információkat találhat:
http://www.citypress.co.za/COP-17
Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerz?jének! vaczi@energiaklub.hu
Forrás: energiaklub.hu
Második hetébe lépett az ENSZ globális klímacsúcsa, amely idén a dél-afrikai Durban városában zajlik november 28. és december 9. között. A tárgyalások felfokozott hangulatban folynak, hiszen a klímaváltozásra vonatkozó tudományos konszenzus semmi jót nem jósol, s?t, a globális helyzet kritikus voltát hangsúlyozza. A tagországok túlnyomó többségének részvételével zajló tanácskozás fókuszában a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyz?könyv jöv?je, egy jogi alapokon nyugvó új megállapodás és egy világméret? klímaalap felállítása áll – utóbbi a klímaváltozás már érzékelhet? hatásaival küszköd? fejl?d? országok megsegítését szolgálná.
Az els?, megalapozó jelleg? hét gyakorlatilag a korábbi klímacsúcsokon megszokott rutin szerint zajlott, a különböz? országok és érdekcsoportok képvisel?i a második héten becsatlakozó miniszterekre és döntéshozókra váró „éles” tárgyalásokat készítették el?. A lázasan folyó el?zetes egyeztetések dacára azonban még korántsem vált világossá, hogy hova fog kifutni a klímacsúcs. Kérdéses, hogy lesz-e folytatása a Kiotói Jegyz?könyvnek, illetve sikerül-e közös álláspontra hozni a klímakérdés kulcsszerepl?it, els?sorban az USA-t és Kínát, akik együttesen a globális üvegházhatású kibocsátások kb. 43%-áért felel?sek (2009-es adatok alapján Kína adta a teljes kibocsátás kb. 23-25%-át, az USA kb. a 18%-át – a különféle kutatások adatai ugyan mutatnak némi szórást, de nagyságrendileg megegyeznek). Továbbá árnyékot vet a végkifejletre Kanada vonakodó attit?dje is, amely ugyan nem nevezhet? váratlannak, ám a jegyz?könyvt?l való visszalépésük kilátásba helyezése mégis sokkolóan hatott a közvéleményre.
Természetesen az óvatos politikát követ?, kivárásra játszó nagyhatalmak mellett a határozott vállalások szószólói is hallatták hangjukat, így például a legkevésbé fejlett országok, illetve a szigetországok érdekközösségei, akik a legsérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben, és ugyanakkor a legkevesebb eszközzel is rendelkeznek a védekezéshez. Szintén a felel?sségteljesebb szerepvállalást ösztönözte az EU is, az eddig megszokottakhoz képest sokkal markánsabb hangon. Az unió képvisel?i által felvázolt durbani útitervet még a házigazda szerepét betölt? Dél-Afrika környezetvédelmi minisztere, Edna Molewa is méltatta. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a határozott fellépés mögött komoly feszültség és széttagoltság húzódik meg, köszönhet?en többek között az euróövezeti válságnak is. Annyi azonban biztos, hogy az uniónak érdekében áll a Kiotói Jegyz?könyv folytatása, és emellett egy új, konkrét kibocsátáscsökkentési vállalásokat tartalmazó globális megegyezést is szorgalmaz. Utóbbi javaslata azonban eddig nem talált komolyabb visszhangra a f? kibocsátók sorában. Továbbá fontos megjegyezni azt a tényt is, hogy Európa az összkibocsátások tekintetében elmarad Kína és az USA mögött (forrástól függ?en 12-14%), és gyakorlatilag az energiaimport-függ? helyzete miatt is érdekelt az éghajlatvédelmi célok megvalósításában – ennél fogva látható, hogy a lényegi kérdés ismét csak az említett két f? kibocsátót érinti.
Tovább élezi a helyzetet, hogy ellentmondások övezik a történelmi felel?sség kérdését: az olyan feltörekv? országok, mint Kína, arra hivatkoznak, hogy a fejlett országok kumulatív összkibocsátása az ipari forradalom óta nagyságrendileg meghaladja a fejl?d? országok jelenlegi teljesítményét. Ez a tény önmagában igaz is, de érdemes egy pillantást vetni az alábbi ábrára, amely az IEA (International Energy Agency) legfrissebb jelentésében szerepel (World Energy Outlook 2011). Ebb?l kiderül, hogy a jelenlegi viszonyok mellett a 2010-2035 között várható kumulatív összkibocsátás mértéke túl fogja lépni az 1900-2009 közötti összkibocsátás háromnegyedét.
Magyarán a feltörekv? országok nem sokáig érvelhetnek a történelmi felel?sséggel, hiszen a korábbiakhoz képest rohamos tempóban zárkóznak fel. Egy dolog biztos: a f? kibocsátók szerepe megkérd?jelezhetetlen, legyen szó akár fejlett, akár fejl?d? országról, és a felel?sség mindenkire vonatkozik, hiszen egy a csónak, amiben evezünk, és jobb együtt evezni benne, mint együtt süllyedni. Bízunk benne, hogy a döntéshozók tanácskozása ki tudja billenteni a 2009-es koppenhágai csúcs óta holtpontra jutott klímaügyet.
A durbani klímacsúcs helyzetértékelését hamarosan folytatjuk az Energiaklub blogján a döntéshozók tárgyalásai nyomán szület? konkrétumok áttekintésével.
Akit mélyebben érint a téma, az alábbi linkeken további hasznos információkat találhat:
http://www.citypress.co.za/COP-17
Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerz?jének! vaczi@energiaklub.hu
Forrás: energiaklub.hu
Második hetébe lépett az ENSZ globális klímacsúcsa, amely idén a dél-afrikai Durban városában zajlik november 28. és december 9. között. A tárgyalások felfokozott hangulatban folynak, hiszen a klímaváltozásra vonatkozó tudományos konszenzus semmi jót nem jósol, s?t, a globális helyzet kritikus voltát hangsúlyozza. A tagországok túlnyomó többségének részvételével zajló tanácskozás fókuszában a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyz?könyv jöv?je, egy jogi alapokon nyugvó új megállapodás és egy világméret? klímaalap felállítása áll – utóbbi a klímaváltozás már érzékelhet? hatásaival küszköd? fejl?d? országok megsegítését szolgálná.
Az els?, megalapozó jelleg? hét gyakorlatilag a korábbi klímacsúcsokon megszokott rutin szerint zajlott, a különböz? országok és érdekcsoportok képvisel?i a második héten becsatlakozó miniszterekre és döntéshozókra váró „éles” tárgyalásokat készítették el?. A lázasan folyó el?zetes egyeztetések dacára azonban még korántsem vált világossá, hogy hova fog kifutni a klímacsúcs. Kérdéses, hogy lesz-e folytatása a Kiotói Jegyz?könyvnek, illetve sikerül-e közös álláspontra hozni a klímakérdés kulcsszerepl?it, els?sorban az USA-t és Kínát, akik együttesen a globális üvegházhatású kibocsátások kb. 43%-áért felel?sek (2009-es adatok alapján Kína adta a teljes kibocsátás kb. 23-25%-át, az USA kb. a 18%-át – a különféle kutatások adatai ugyan mutatnak némi szórást, de nagyságrendileg megegyeznek). Továbbá árnyékot vet a végkifejletre Kanada vonakodó attit?dje is, amely ugyan nem nevezhet? váratlannak, ám a jegyz?könyvt?l való visszalépésük kilátásba helyezése mégis sokkolóan hatott a közvéleményre.
Természetesen az óvatos politikát követ?, kivárásra játszó nagyhatalmak mellett a határozott vállalások szószólói is hallatták hangjukat, így például a legkevésbé fejlett országok, illetve a szigetországok érdekközösségei, akik a legsérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben, és ugyanakkor a legkevesebb eszközzel is rendelkeznek a védekezéshez. Szintén a felel?sségteljesebb szerepvállalást ösztönözte az EU is, az eddig megszokottakhoz képest sokkal markánsabb hangon. Az unió képvisel?i által felvázolt durbani útitervet még a házigazda szerepét betölt? Dél-Afrika környezetvédelmi minisztere, Edna Molewa is méltatta. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a határozott fellépés mögött komoly feszültség és széttagoltság húzódik meg, köszönhet?en többek között az euróövezeti válságnak is. Annyi azonban biztos, hogy az uniónak érdekében áll a Kiotói Jegyz?könyv folytatása, és emellett egy új, konkrét kibocsátáscsökkentési vállalásokat tartalmazó globális megegyezést is szorgalmaz. Utóbbi javaslata azonban eddig nem talált komolyabb visszhangra a f? kibocsátók sorában. Továbbá fontos megjegyezni azt a tényt is, hogy Európa az összkibocsátások tekintetében elmarad Kína és az USA mögött (forrástól függ?en 12-14%), és gyakorlatilag az energiaimport-függ? helyzete miatt is érdekelt az éghajlatvédelmi célok megvalósításában – ennél fogva látható, hogy a lényegi kérdés ismét csak az említett két f? kibocsátót érinti.
Tovább élezi a helyzetet, hogy ellentmondások övezik a történelmi felel?sség kérdését: az olyan feltörekv? országok, mint Kína, arra hivatkoznak, hogy a fejlett országok kumulatív összkibocsátása az ipari forradalom óta nagyságrendileg meghaladja a fejl?d? országok jelenlegi teljesítményét. Ez a tény önmagában igaz is, de érdemes egy pillantást vetni az alábbi ábrára, amely az IEA (International Energy Agency) legfrissebb jelentésében szerepel (World Energy Outlook 2011). Ebb?l kiderül, hogy a jelenlegi viszonyok mellett a 2010-2035 között várható kumulatív összkibocsátás mértéke túl fogja lépni az 1900-2009 közötti összkibocsátás háromnegyedét.
Magyarán a feltörekv? országok nem sokáig érvelhetnek a történelmi felel?sséggel, hiszen a korábbiakhoz képest rohamos tempóban zárkóznak fel. Egy dolog biztos: a f? kibocsátók szerepe megkérd?jelezhetetlen, legyen szó akár fejlett, akár fejl?d? országról, és a felel?sség mindenkire vonatkozik, hiszen egy a csónak, amiben evezünk, és jobb együtt evezni benne, mint együtt süllyedni. Bízunk benne, hogy a döntéshozók tanácskozása ki tudja billenteni a 2009-es koppenhágai csúcs óta holtpontra jutott klímaügyet.
A durbani klímacsúcs helyzetértékelését hamarosan folytatjuk az Energiaklub blogján a döntéshozók tárgyalásai nyomán szület? konkrétumok áttekintésével.
Akit mélyebben érint a téma, az alábbi linkeken további hasznos információkat találhat:
http://www.citypress.co.za/COP-17
Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerz?jének! vaczi@energiaklub.hu
Forrás: energiaklub.hu
A lakosságnak is szeretne példát mutatni a kaposvári rend?rkapitányság azzal a most lezárult, az Európai Unió 100 százalékos támogatásával megvalósult mintaprojekttel, melynek keretében környezetkímél?, energiatakarékos technológiákat alkalmazva újították fel a kapitányság épületét.
Buzás László, a kaposvári rend?rkapitányság vezet?je a csütörtöki projektzáró rendezvényen elmondta: az országban a kaposvári rend?rkapitányságon els?ként megvalósult mintaprojekt célja az volt, hogy csökkentsék a környezetterhelést, e mellett népszer?sítsék a környezettudatos életmódot és technológiákat.
Ismertetése szerint a Környezet és Energia Operatív Program keretében elnyert csaknem 131 millió forint támogatásból nagyteljesítmény? nyomtatókat, tölthet? akkumulátorokat szereztek be, víztakarékos csapokat szereltettek fel, es?vízgy?jt? tartályt telepíttettek, megoldották az épületben a szelektív szemétgy?jtést, újrahasznosított papírt használnak, az elektromos hálózat korszer?sítésével, energiatakarékos világítótestek beépítésével, napelemr?l tölt?d? LED alapú térvilágítással pedig jelent?sen csökkentették a rend?rkapitányság épületének energiafelhasználását.
MTI
