Fukushima egy év után: 140%-os fotovoltaik-installáció növekedése Japánban, megfelel? betáplálási árak gyorsítják meg a nagy pv-szolárparkok építését

Évi 12%-os növekedést jósolnak Japánban a privát szolár-rendszerek telepítésében.

Egy évvel kés?bb, miután Japán egy súlyos födrengést?l, egy tsunamitól és egy elsöpr? atomszerencsétlenségt?l megrázkódott, az energiafelhasználás forrásának a megváltoztatásán van, jelentette be a Kyocera Corporation (Kyoto, Japán).

Jelenleg möndössze kett? atomer?m? van hálózatra kapcsolva az eredeti 54-b?l. Amik kereken 30%-át fedték le a Japán energiaszükségletnek a fukushimában történtekig. Ennek a hiányzó résznek a kiegyenlítésére egyre fontosabbá válik a fotovillamos energia.

Kyocera – a megújuló energia területének egyik úttör?je – nagy teljesítmény? fotovoltaik modulokkal tervezett megoldásokat kínál a privát háztartások és az ipari ágazat résztvev?inek. Ez a Japánban megindult energiatrend az európai piac számára is útmutatót jelenthet, jegyezte meg Kyocera.

“A fukushimai katasztrófa után ismét a figyelem középpontjába kerültek a megújuló energiák. Hogy a mi jöv?nket és a következ? generációk jöv?jét is biztosítani tudjuk, meg kell mozdulnunk az energiafordulat érdekében”, mondta Shigeru Koyama a Kyocera európai elnöke.

Trend a szoláráram saját felhasználására

2012 március végéig több, mint 1 millió háztartás fogyaszt majd saját napelemes rendszerével termelt fotovillamos energiát, jelenti be Kyocera. A trend a saját felhasználás felé mutat. Csak 2011 április és 2012 január között 215.178 privát háztartás telepített szolár rendszert saját magának, ami egy 140%-os növekedést jelent az el?z? év szakaszához képest.

A források szerint az elkövetkez? években 12%-os éves növekedés várható a privát háztartások fotovoltaikus kiépítésében. Az új betáplálási tarifák is katalizátorként hatnak ki a nagyobb fotovoltaikus rendszerek telepítésére. Habár részleteket még nem jelentetett meg és még nem véglegesítette a Japán kormányzat, de eldöntötték, hogy az új tarifák 2012 július 1-t?l fognak érvénybe lépni.

Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy az ipar, a gazdaság és a lakosság közös együttm?ködésével sikerült az el?z? évben az energiafelhasználást 15%-al csökkenteni.

Kyocerának az ipari és intézmény célra telepített nagy szolárrendszerek telepítéseiben van részesülése. Például a Kyoto város részére telepített 4,2 MW szolárpark vagy a környezetbarát bevásárló központokon lév? szolármodulok. Japán 10 energiaszolgáltatója 30 nagy fotovoltaik er?m? építését tervezi 2020-ig. Ezzel további 140 MW névleges teljesítmény lesz telepítve.

15.03.2012 | forrás: Kyocera Corporation

Fukushima egy év után: 140%-os fotovoltaik-installáció növekedése Japánban, megfelel? betáplálási árak gyorsítják meg a nagy pv-szolárparkok építését

Évi 12%-os növekedést jósolnak Japánban a privát szolár-rendszerek telepítésében.

Egy évvel kés?bb, miután Japán egy súlyos födrengést?l, egy tsunamitól és egy elsöpr? atomszerencsétlenségt?l megrázkódott, az energiafelhasználás forrásának a megváltoztatásán van, jelentette be a Kyocera Corporation (Kyoto, Japán).

Jelenleg möndössze kett? atomer?m? van hálózatra kapcsolva az eredeti 54-b?l. Amik kereken 30%-át fedték le a Japán energiaszükségletnek a fukushimában történtekig. Ennek a hiányzó résznek a kiegyenlítésére egyre fontosabbá válik a fotovillamos energia.

Kyocera – a megújuló energia területének egyik úttör?je – nagy teljesítmény? fotovoltaik modulokkal tervezett megoldásokat kínál a privát háztartások és az ipari ágazat résztvev?inek. Ez a Japánban megindult energiatrend az európai piac számára is útmutatót jelenthet, jegyezte meg Kyocera.

“A fukushimai katasztrófa után ismét a figyelem középpontjába kerültek a megújuló energiák. Hogy a mi jöv?nket és a következ? generációk jöv?jét is biztosítani tudjuk, meg kell mozdulnunk az energiafordulat érdekében”, mondta Shigeru Koyama a Kyocera európai elnöke.

Trend a szoláráram saját felhasználására

2012 március végéig több, mint 1 millió háztartás fogyaszt majd saját napelemes rendszerével termelt fotovillamos energiát, jelenti be Kyocera. A trend a saját felhasználás felé mutat. Csak 2011 április és 2012 január között 215.178 privát háztartás telepített szolár rendszert saját magának, ami egy 140%-os növekedést jelent az el?z? év szakaszához képest.

A források szerint az elkövetkez? években 12%-os éves növekedés várható a privát háztartások fotovoltaikus kiépítésében. Az új betáplálási tarifák is katalizátorként hatnak ki a nagyobb fotovoltaikus rendszerek telepítésére. Habár részleteket még nem jelentetett meg és még nem véglegesítette a Japán kormányzat, de eldöntötték, hogy az új tarifák 2012 július 1-t?l fognak érvénybe lépni.

Ezen kívül meg kell jegyezni, hogy az ipar, a gazdaság és a lakosság közös együttm?ködésével sikerült az el?z? évben az energiafelhasználást 15%-al csökkenteni.

Kyocerának az ipari és intézmény célra telepített nagy szolárrendszerek telepítéseiben van részesülése. Például a Kyoto város részére telepített 4,2 MW szolárpark vagy a környezetbarát bevásárló központokon lév? szolármodulok. Japán 10 energiaszolgáltatója 30 nagy fotovoltaik er?m? építését tervezi 2020-ig. Ezzel további 140 MW névleges teljesítmény lesz telepítve.

15.03.2012 | forrás: Kyocera Corporation

Az egyéni fogyasztók esetében tíz, az ipari felhasználókéban pedig hat lépcs?ben iktatja ki a az elektromos áram árának esetében biztosított támogatásokat az állam jöv? évt?l, és a szociális tarifát is kivezetik a rendszerb?l – ez derül ki abból a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumból, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank képvisel?ivel folytatott januári tárgyalásokon kötött megállapodásban foglaltakat rögzítik.

Az egyéni fogyasztók esetében tíz, az ipari felhasználókéban pedig hat lépcs?ben iktatja ki a az elektromos áram árának esetében biztosított támogatásokat az állam jöv? évt?l, és a szociális tarifát is kivezetik a rendszerb?l – ez derül ki abból a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumból, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank képvisel?ivel folytatott januári tárgyalásokon kötött megállapodásban foglaltakat rögzítik.

Az egyéni fogyasztók esetében tíz, az ipari felhasználókéban pedig hat lépcs?ben iktatja ki a az elektromos áram árának esetében biztosított támogatásokat az állam jöv? évt?l, és a szociális tarifát is kivezetik a rendszerb?l – ez derül ki abból a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentumból, amelyben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a Világbank képvisel?ivel folytatott januári tárgyalásokon kötött megállapodásban foglaltakat rögzítik.

Ha természetes, hogy egy autógyár vezet?i nem a konkurens márka kocsijával furikáznak munkába, akkor mi csodálnivaló van azon, hogy egy hulladékhasznosító cég környezetbarát ügyfélszolgálati irodát épít? – kérdezi néhány okoskodó. Helyben aztán kiderül: nem annyira egyértelm? a tamáskodók által készpénznek vett összefüggés. Jó öt évig tartott, mire az ötlet megszületését?l a kulcsátadásig jutottak Mosonmagyaróváron a szerepl?k, akik egy méretesebb bontási munka kapcsán ismerkedtek össze.

Dózeres kezdet

– Egy, még csak tervez?asztalon lév? hipermarket helyén álló n?vérszállót és családi házakat kellet lebontanunk, viszonylag szoros határid?kkel 2006-ban: ekkor ismerkedtünk össze a tervez?csapattal – eleveníti fel Nagy Lajos, a Szigetköz egy részén, a Hanság és a Rábaköz területén él? 170 ezer ember szemétszállítását és -feldolgozását végz? Rekultív Kft. ügyvezet?je a kezdeteket.
A mosonmagyaróvári székhely? cég és a szintén helyi mérnökök között óhatatlanul is környezetvédelmi kérdésekre terel?dött a szó, de a passzív-, illetve az aktívház (azaz a rajta lév? napelemekkel megtermeltnél kevesebb energiát fogyasztó épület) ötletének hallatán Nagy Lajos el?ször még visszah?költ. – Hihetetlennek tartottam a dolgot, aztán évekig beszélgettünk különböz? témákról, mire ráálltam a dologra. 2009-ben pályáztunk, egy évre rá nyertünk, most kész a m? – mondja ma, amikor a frissen elkészült nagyberuházást mutatja körbe.
„Idegenvezet?i” babérokra ugyan nem tör, rutinja azonban már kialakulni látszik: a tervez?kkel abban állapodtak meg, hogy a mosonmagyaróvári projekt „nyitott ház”, azaz bármikor hozhatnak érdekl?d?ket, hogy él?ben mutassák meg nekik, mit tud ez a megoldás. – Az érkez?k el?ször mindig körbevizslatnak: hol a kémény. Aztán, amikor nem találnak egyet sem, bólogatnak: aha, passzívház – példálózik.

Pólóban a mínuszok közepette

– A költözés után elég gyorsan eloszlottak utolsó kételyeink is. Míg kint mínusz 15 fok volt, a geotermikus energiával f?tött és aktív légcserél? berendezéssel „lélegeztetett”, napelemekkel felszerelt épület óránként 700 wattnyi áramot fogyasztott. Vagyis annyit, mint egy közepes teljesítmény? hajszárító. Eközben a munkatársak pólóban dolgozhattak, ami sokkal kényelmesebb, mint a pulóverben ücsörgés, a beépített légcserél? rendszernek köszönhet?en pedig szell?ztetni sem kellett, így is spórolva a már felmelegített leveg?vel – hoz praktikus példát az ügyvezet?.
Aki maga is beismeri, hogy el?ször akkor lep?dött meg, amikor meghallotta, hogy a passzívirodaház négyzetmétere 235 ezer forintból elkészül, azaz nagyságrendileg annyiból, mint egy hagyományos épületé. Másodszor, amikor a farkasordító hidegben az egyik tervez? az áramfogyasztási adatokat látva azzal nyugtatta: a zimankós id? ellenére megy majd lejjebb is a fogyasztás, hiszen a hálózati energia-felhasználás fele úgyis arra megy, hogy felf?tsék és kiszárítsák az egykori parkoló helyén felhúzott épület frissen épített, ezáltal még nagy nedvességtartalmú falait.
A cégvezetés összességében azzal számol, hogy az új passzívépületnél a télen felvett energiánál nagyobb tételt tudnak nyáron visszatölteni a hálózatba, azaz nettó áramtermel?k lesznek. Így pedig a környezetvédelem iránti elhivatottság mellett ügyfeleik kiszolgálásában is ugorhatnak egy szintet. – Ha a hivatal olcsóbban m?ködik, alacsonyabban tarthatjuk hulladékszállítási közszolgáltatási díjainkat – jegyzi meg.

Fontos apróságok

A felújított régi épületrészben egyébként papíripari hulladékkal is szigeteltek, ami látható is az egyik irodában. Egy félméteres szakaszon ugyanis nem festék, hanem üveglap borítja a falat. Pár másodpercnyi böngészés után már rá is bukkanunk az els? bet?- és szófoszlányokra benne.
Az már csak hab a tortán, hogy a tet?re szerelt napkollektorokkal úgy tudnak vizet melegíteni és fürd?vizet szolgáltatni a munkatársaknak, hogy ez a cégnek egy fillérbe sem kerül. – Jó eredmény ez egy kétezer literes tartálynál – magyarázza, hozzátéve, hogy a m?szak végén húsz kukásautó legénysége érkezik be, ellen ellenére mindannyiuknak tudják biztosítani, hogy letusolhassanak. Hiszen ez itt a munkakultúra része.
Összességében tehát 117 millióból – ezen belül 46 milliós pályázati pénzb?l – felhúzták, berendezték az ügyfélszolgálat passzívházát, megújult és hatékony szigetelést kapott az öreg irodaház, 2500 négyzetméteren tehergépjárm?vek parkolására alkalmas területet betonoztak le, illetve a teljes telephelyet új betonkerítéssel vették körül, átalakították a járm?-szerel?m?helyt, amelyet meg is hosszabbítottak. – Így bekecs helyett pólóban dolgozhatnak a szerel?k, akiknek nem kell kicentizniük a helyet a járm?vekkel. Az új kocsik ugyanis hosszabbak el?deiknél – jegyzi meg Nagy Lajos.
Az osztrák tulajdonos számára különbség, hogy míg odahaza egy ilyen fejlesztés költségeinek 65-70 százalékát elnyerheti, addig itt 40 százalék a plafon, számukra viszont ez a hányad is „már meglehet?s biztonságot nyújt a megvalósításhoz”. Vérszemet ugyan nem kaptak – jelzi tényszer?en -, de ha újabb fejlesztési pályázatra bukkannak, nem ugranak el a lehet?ség el?l, hogy másik két, Csornán és Fert?szentmiklóson m?köd? irodaházukat is alávessék energetikai átalakításnak.
– Sokan kérdezték t?lünk az elmúlt két évtizedben: mennyire vesszük komolyan a szlogenünket, hogy a környezetvédelem önvédelem. Hát ennyire – húzza alá az ügyvezet?, miközben a napos márciusi id?ben a mér?órára bök: a passzíviroda most épp nem felhasználó, hanem termel? az elektromos hálózatban.
Amikor rákérdezünk, hogy az iparágban hány ilyen épületr?l tud, annyit mond: a régióban biztosan egyedül vannak a mosonmagyaróvári beruházással, de tudomása szerint a passzív irodának országszerte nincs párja.

Forrás: MTI