A világon egyedülálló, igazi hungarikum, ahogy Orbánék egy olyan óriási jelent?ség? ügyben, mint a paksi b?vítés, eljárnak: nem támasztják alá stratégiai elemzések, hatástanulmányok, megtérülési számítások, ráadásul számos fontos részletet még a jóváhagyó döntést hozó parlamenti képvisel?k sem ismernek.
Ahogy az várható volt, a fideszes mameluktöbbség vakon teljesítette az elvárást, és minden vita nélkül jóváhagyta a paksi b?vítés kapcsán az oroszokkal kötött tízmilliárd eurós hitelszerz?dést, lelkes igent mondva az ország energiaellátását évtizedekre meghatározó beruházásra. Tette ezt annak ellenére, hogy ilyen körülmények között még aligha született ekkora horderej? beruházási döntés Magyarországon, és elképzelhetetlen, hogy bárhol a világon így vágjanak bele atomer?m?vi b?vítésbe. A gond nem önmagával a nukleáris energiával van, amelynek ellenzésével Orbánék a bírálókat vádolják, hanem azzal a példátlan és elképeszt? eljárással, ahogy ezt az ügyet kezelik.
Nem kell ahhoz szakért?nek lenni, hogy bárki, aki nem besz?kült Orbán-hív?, maga is megítélhesse, milyen problémák vannak a döntéssel. Az elfogulatlan véleményalkotást persze nehezíti a kormánypropaganda, amely tudatosan politikai síkra tereli az ügyet, vádaskodik és a lényegi kérdésekben mellébeszél, de az ellenzék is, amely belemegy ebbe az adok-kapokba, és id?nként túlzásokba esik. Nem árt tehát, ha megpróbáljuk csak az ismert tényekre és a valóban hozzáért? szakért?i elemzésekre szorítkozva végignézni, mi is a baj a paksi megaprojekttel.
Kezdjük azzal, hogy Paks már ma is a hazai áramtermelés mintegy 40 százalékát adja, tehát kulcsszerepe van az energiaellátásban. Az atomenergia hasznosítása kezdett?l fogva vitatott kérdés volt, de egészen az utóbbi évekig folyamatosan n?tt a szerepe a világban, f?ként a fejlett országokban. A fosszilis energiahordozókkal szemben a környezetszennyez? hatása minimális, és mára már az er?m?vek biztonsága is magas szint?. Az üzemzavarok ritkák, ha viszont vannak balesetek, lásd Csernobil és Fukusima, akkor nagy a baj. Éppen ez utóbbi kockázatok miatt az utóbbi id?ben több ország is – köztük például Németország – a nukleáris er?m?vek fokozatos leállításáról döntött, és inkább a megújuló források fejlesztésére helyez még nagyobb hangsúlyt.
A nemzetközi trendek ugyanebbe az irányba mutatnak. A szakért?k a teljes energiapiac jelent?s átalakulását jósolják az elkövetkez? 20-25 évben, részben a megújuló források térnyerése, részben pedig új technológiákra alapozva a palaolaj és palagáz tömegessé váló kitermelése nyomán. Persze minden országban más a konkrét helyzet az eltér? adottságok miatt, de az általános folyamatok várható alakulása mindenkire hatással van. Ezért elengedhetetlen, hogy a nagy energetikai döntsek el?tt átfogó stratégiai elemzések készüljenek, amelyek az elkövetkez? évtizedekre vonatkozó prognózisokra épülnek. Nálunk ilyenek a mostani paksi döntés el?tt nem készültek.
Hivatkoznak ugyan egy 2009-es, évekig készített stratégiai anyagra, amelyet a parlament is elfogadott, azóta azonban jelent?s, részben az el?bbiekben említett változások következtek be a világban. Ez az anyag egyébként azzal is részletesen foglalkozik, hogyan kell el?készíteni egy atomer?m?vi döntést és beruházást, milyen hatástanulmányokra és alapos szakmai vitákra, egyeztetésekre van szükség. A következ? baj a mostani eljárással az, hogy ezek egyszer?en elmaradtak:puccsszer?en, a szakmai fórumokat és a nyilvánosságot kizárva a kormányf? fait accompli elé állított mindenkit.
Ezzel a Fidesz saját korábbi ígéreteit is felrúgta: tavaly ?szig mindig szakmai egyeztetésr?l beszéltek, s?t arról, hogy a partnert nemzetközi tender alapján választják ki. Ez utóbbiból sem lett semmi: mint kiderült, titokban már tárgyaltak az oroszokkal, és pályáztatás nélkül a Roszatomnak adták az üzletet. Önmagában az sem lenne probléma, hogy az oroszok viszik tovább a paksi beruházást, de meg kellett volna versenyeztetni ?ket, adják ?k a legjobb ajánlatot. Összehasonlítás nélkül hogyan ítélhetjük meg az ajánlatuk m?szaki-technológiai és pénzügyi tartalmát? Egyáltalán ki láthatta az orosz ajánlatot, milyen szakmai sz?r?n ment át? Err?l sem tudunk semmit.
Ha már a szakmai kérdéseknél tartunk: állítják, hogy készült hatástanulmány, de azt senki nem látta, szakmai körökben nem tudnak róla, egy friss bírósági ítélet szerint nem is létezik. Ha létezne, már nyilvánosságra hozhatták volna, aligha államtitok minden, ami benne lenne. Érdekes volna pedig tudni, mivel és hogyan számoltak, miképpen oldanák meg a felmerül? m?szaki gondokat, például a h?tés kérdését. Kevesen tudják, hogy az atomer?m?ben termelt h?energia nagyobbik része veszend?be megy, és h?téssel szabadulnak meg t?le. A mostani paksi blokkoknál szigorúan szabályozott, melyik évszakban mennyire növekedhet meg a h?tésre használt Duna-víz h?mérséklete. Az új blokkokkal azt a határt jócskán túllépnék, ezért más megoldást kell találni. Két alapvet? lehet?ség van: vagy sok kilométerrel távolabbról kell egy föld alatti csatornán elvezetni a vizet a h?t?rendszerig, vagy hatalmas h?t?tornyokat kell építeni. Mind a két megoldás rendkívül költséges; ezzel vajon hogyan kalkuláltak?
A pénzügyi kalkuláció szintén kardinális probléma. Ha a hivatalos adatokból indulunk ki, a tízmilliárd euró a hitelszerz?dés szerint a beruházás nyolcvan százalékát fedezheti, e mellé húsz százalék önrészt kell letenni, azaz ennek alapján a tervezett teljes költség mai árfolyamon számolva 3800 milliárd forintra tehet?, plusz a kamatok kb. 1500 milliárd, plusz a kapcsolódó infrastrukturális, hálózati stb. beruházások, amelyek szakért?i becslés szerint további 1500 milliárdot tesznek ki. Összesen már majdnem 7000 milliárdnál tartunk, amit ha visszaosztunk a 2400 megawattos teljesítménnyel és a várható üzemid?vel, a jelenlegi termel?i áramár kétszerese jön ki. Ebb?l következ?en egyszer?en nem igaz, hogy olcsóbb lesz ett?l az áram, vagy csak akkor lehet az, ha a beruházás költségeit soha nem akarják megtéríteni, és a különbözetet az adófizet?kre hárítják.
Ezzel nem csupán az a gond, hogy becsapjuk magunkat, hanem ez az unióban tiltott, piactorzító állami támogatásnak min?sül. Itt újabb problémahalmazba botlunk: a kormányzati állításokkal ellentétben szó nincs arról, hogy az EU mindenr?l tudott volna és elfogadta volna a projektet. Vizsgálatok indultak a tenderezés elmaradása miatt, és ugyancsak eljárás várható az ilyen állami szerepvállalás miatt. Ezek mellett gond lehet abból is, hogy a szerz?dés szerint a f?t?anyagot kizárólag az oroszok szállítják, egy uniós stratégiai tervezet szerint éppen az energiafügg?ség csökkentése céljából kötelez?vé tennék, hogy az uniós atomer?m?vek ne csupán Oroszországból importálják az alapanyagot.
B?vebben: 168ora.hu
Forrás: 168ora.hu
