A nap-, a szélenergia és a biogáz kiaknázásra 257 milliárd dollárt fordítottak tavaly a világon, 17 százalékkal többet mint 2010-ben.
Rekordot döntött tavaly a megújítható energiaforrások, a napenergia, a szélenergia és a biogáz kiaknázásra világszerte fordított beruházási összeg: összesen 257 milliárd dollárt (205 milliárd eurót) fordítottak e célra, 17 százalékkal többet mint 2010-ben – közölte Rio de Janeiróban az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP igazgatója.
A beruházási összeg 2011-re a 2004-esnek a hatszorosára emelkedett és közel duplájára a pénzügyi krízis kitörése el?tti utolsó évinek, a 2007-esnek – derül ki az UNEP (United Nations Environment Programme) Rio de Janeiróban bemutatott „Global Trends in Renewable Energy Investment” tanulmányából.
A REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) környezetvédelmi szervezet által a megújítható energiaforrások kiaknázásáról szintén hétf?n Rio de Janeiróban közzétett globális állapotjelentés szerint 2011 végére az energiafelhasználásnak már 16,7 százalékát fedezték megújítható forrásokból világszerte, míg egy évvel korábban mintegy nyolc százalékát. Tavaly az újonnan üzembe helyezett 208 gigawatt energiatermelési kapacitásnak a felét megújítható források szolgáltatták.
A tanulmány szerint a világ áramtermelési kapacitásának már több mint 25 százalékát adják a megújítható energiaforrások, míg a felhasználásnak 20,3 százalékát. A napenergia termelési beruházások 2011-ben 52 százalékkal 147 milliárd dollárra emelkedtek.
A megújítható energiaforrásokra támaszkodó termel?kapacitás létesítési költségei folyamatosan csökkennek és lassacskán már konkurenciát támasztanak a fosszilis energiaforrásoknak.
A napenergiás áramtermel? modulok ára közel 50 százalékkal, a szárazföldi telepítés? szélenergia hasznosító létesítményeké pedig mintegy 10 százalékkal csökkent. A napelemek árának meredek csökkenése a felhasználók szempontjából kedvez? fejlemény volt, egyes gyártókat azonban cs?dbe juttatott.
A legnagyobb beruházónak – a vízenergiát leszámítva – 2011-ben Kína bizonyult 52 milliárd dollárral. A második helyezést az Egyesült Államok vívta ki magának 51 milliárd dollárral. Regionális összevetésben azonban Európa vezet 101 milliárd dolláros beruházással.
Június 20-22-én rendezik meg Rio de Janeiróban a ENSZ „Rio+20” környezetvédelmi csúcsértekezletét a fenntartható fejl?désr?l.
Forrás: hirado.hu mti
A nap-, a szélenergia és a biogáz kiaknázásra 257 milliárd dollárt fordítottak tavaly a világon, 17 százalékkal többet mint 2010-ben.
Rekordot döntött tavaly a megújítható energiaforrások, a napenergia, a szélenergia és a biogáz kiaknázásra világszerte fordított beruházási összeg: összesen 257 milliárd dollárt (205 milliárd eurót) fordítottak e célra, 17 százalékkal többet mint 2010-ben – közölte Rio de Janeiróban az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP igazgatója.
A beruházási összeg 2011-re a 2004-esnek a hatszorosára emelkedett és közel duplájára a pénzügyi krízis kitörése el?tti utolsó évinek, a 2007-esnek – derül ki az UNEP (United Nations Environment Programme) Rio de Janeiróban bemutatott „Global Trends in Renewable Energy Investment” tanulmányából.
A REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) környezetvédelmi szervezet által a megújítható energiaforrások kiaknázásáról szintén hétf?n Rio de Janeiróban közzétett globális állapotjelentés szerint 2011 végére az energiafelhasználásnak már 16,7 százalékát fedezték megújítható forrásokból világszerte, míg egy évvel korábban mintegy nyolc százalékát. Tavaly az újonnan üzembe helyezett 208 gigawatt energiatermelési kapacitásnak a felét megújítható források szolgáltatták.
A tanulmány szerint a világ áramtermelési kapacitásának már több mint 25 százalékát adják a megújítható energiaforrások, míg a felhasználásnak 20,3 százalékát. A napenergia termelési beruházások 2011-ben 52 százalékkal 147 milliárd dollárra emelkedtek.
A megújítható energiaforrásokra támaszkodó termel?kapacitás létesítési költségei folyamatosan csökkennek és lassacskán már konkurenciát támasztanak a fosszilis energiaforrásoknak.
A napenergiás áramtermel? modulok ára közel 50 százalékkal, a szárazföldi telepítés? szélenergia hasznosító létesítményeké pedig mintegy 10 százalékkal csökkent. A napelemek árának meredek csökkenése a felhasználók szempontjából kedvez? fejlemény volt, egyes gyártókat azonban cs?dbe juttatott.
A legnagyobb beruházónak – a vízenergiát leszámítva – 2011-ben Kína bizonyult 52 milliárd dollárral. A második helyezést az Egyesült Államok vívta ki magának 51 milliárd dollárral. Regionális összevetésben azonban Európa vezet 101 milliárd dolláros beruházással.
Június 20-22-én rendezik meg Rio de Janeiróban a ENSZ „Rio+20” környezetvédelmi csúcsértekezletét a fenntartható fejl?désr?l.
Forrás: hirado.hu mti
A nap-, a szélenergia és a biogáz kiaknázásra 257 milliárd dollárt fordítottak tavaly a világon, 17 százalékkal többet mint 2010-ben.
Rekordot döntött tavaly a megújítható energiaforrások, a napenergia, a szélenergia és a biogáz kiaknázásra világszerte fordított beruházási összeg: összesen 257 milliárd dollárt (205 milliárd eurót) fordítottak e célra, 17 százalékkal többet mint 2010-ben – közölte Rio de Janeiróban az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP igazgatója.
A beruházási összeg 2011-re a 2004-esnek a hatszorosára emelkedett és közel duplájára a pénzügyi krízis kitörése el?tti utolsó évinek, a 2007-esnek – derül ki az UNEP (United Nations Environment Programme) Rio de Janeiróban bemutatott „Global Trends in Renewable Energy Investment” tanulmányából.
A REN21 (Renewable Energy Policy Network for the 21st Century) környezetvédelmi szervezet által a megújítható energiaforrások kiaknázásáról szintén hétf?n Rio de Janeiróban közzétett globális állapotjelentés szerint 2011 végére az energiafelhasználásnak már 16,7 százalékát fedezték megújítható forrásokból világszerte, míg egy évvel korábban mintegy nyolc százalékát. Tavaly az újonnan üzembe helyezett 208 gigawatt energiatermelési kapacitásnak a felét megújítható források szolgáltatták.
A tanulmány szerint a világ áramtermelési kapacitásának már több mint 25 százalékát adják a megújítható energiaforrások, míg a felhasználásnak 20,3 százalékát. A napenergia termelési beruházások 2011-ben 52 százalékkal 147 milliárd dollárra emelkedtek.
A megújítható energiaforrásokra támaszkodó termel?kapacitás létesítési költségei folyamatosan csökkennek és lassacskán már konkurenciát támasztanak a fosszilis energiaforrásoknak.
A napenergiás áramtermel? modulok ára közel 50 százalékkal, a szárazföldi telepítés? szélenergia hasznosító létesítményeké pedig mintegy 10 százalékkal csökkent. A napelemek árának meredek csökkenése a felhasználók szempontjából kedvez? fejlemény volt, egyes gyártókat azonban cs?dbe juttatott.
A legnagyobb beruházónak – a vízenergiát leszámítva – 2011-ben Kína bizonyult 52 milliárd dollárral. A második helyezést az Egyesült Államok vívta ki magának 51 milliárd dollárral. Regionális összevetésben azonban Európa vezet 101 milliárd dolláros beruházással.
Június 20-22-én rendezik meg Rio de Janeiróban a ENSZ „Rio+20” környezetvédelmi csúcsértekezletét a fenntartható fejl?désr?l.
Forrás: hirado.hu mti
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) javaslata szerint a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árveréséb?l származó évi 30 milliárd forint fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelez?en a klímavédelemre fordítandó részt els?sorban tömegközlekedési járm?vek cseréjére, illetve Nemzeti Felújítási Alap létrehozására kellene fordítani.
A Mehi hétf?i közleménye szerint Magyarország 2012 és 2020 között évente több mint 30 milliárd forintra számíthat az EU szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekb?l. A bevétel legalább felét a jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. A kormány még nem nyilatkozott arról, mire kívánja a pénzt felhasználni – jelezte az intézet.
A Mehi javaslata szerint a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének körülbelülötödéb?l környezetbarát buszokat lehetne vásárolni, a többi pénzt pedig legnagyobb részben egy új beruházás-finanszírozó, a Nemzeti Felújítási Alap létrehozására kellene költeni.
Az intézet álláspontja szerint a legcélszer?bb, ha a karbonforintokat a hazai épületek energiahatékonyságának javításába fekteti az ország. Ez csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásokat, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremtene, és évente csaknem 30 ezer lakásban jelent?sen csökkentheti a rezsiköltséget is.
Az alap feladata lenne, hogy összefogja a középületek, valamint a lakások felújítására fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezze ezek vissza nem térítend? támogatás, illetve hitel formájában történ? kihelyezését. Az alap évi csaknem 14 milliárd forintja mellé további több mint 40 milliárd forintnyi uniós támogatást és magánt?két vonzana az épület-energiahatékonysági beruházásokba a Mehi szerint.
Forrás: mti
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) javaslata szerint a szén-dioxid-kibocsátási kvóták árveréséb?l származó évi 30 milliárd forint fele az általános költségvetésbe kerülhetne, míg a kötelez?en a klímavédelemre fordítandó részt els?sorban tömegközlekedési járm?vek cseréjére, illetve Nemzeti Felújítási Alap létrehozására kellene fordítani.
A Mehi hétf?i közleménye szerint Magyarország 2012 és 2020 között évente több mint 30 milliárd forintra számíthat az EU szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszerében lefolytatott kvóta-árverésekb?l. A bevétel legalább felét a jogszabály szerint az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra kell költeni. A kormány még nem nyilatkozott arról, mire kívánja a pénzt felhasználni – jelezte az intézet.
A Mehi javaslata szerint a karbonforintok éghajlatvédelmi célokra fordítandó részének körülbelülötödéb?l környezetbarát buszokat lehetne vásárolni, a többi pénzt pedig legnagyobb részben egy új beruházás-finanszírozó, a Nemzeti Felújítási Alap létrehozására kellene költeni.
Az intézet álláspontja szerint a legcélszer?bb, ha a karbonforintokat a hazai épületek energiahatékonyságának javításába fekteti az ország. Ez csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásokat, segíti a gazdasági fellendülést, munkahelyeket teremtene, és évente csaknem 30 ezer lakásban jelent?sen csökkentheti a rezsiköltséget is.
Az alap feladata lenne, hogy összefogja a középületek, valamint a lakások felújítására fordítható karbonforintokat, állami és piaci forrásokat, és megszervezze ezek vissza nem térítend? támogatás, illetve hitel formájában történ? kihelyezését. Az alap évi csaknem 14 milliárd forintja mellé további több mint 40 milliárd forintnyi uniós támogatást és magánt?két vonzana az épület-energiahatékonysági beruházásokba a Mehi szerint.
Forrás: mti
Egyházasrádóc – Tavaly ünnepelte 50. születésnapját a Kossuth Lajos Általános Iskola, amely az önkormányzat révén 7 millió 434 ezer forintot is elnyert informatikai fejlesztésekre. Hab a tortán, hogy a napokban megkapták az örökös öko-iskola címet is.
Nem véletlenül elégedettek a pedagógusok iskolájukkal Egyházasrádócon. De elégedettek lehetnek a körzethez tartózó falvak azon lakói is, akiknek gyereke ide jár tanulni. Ugyanis a sorozatban elnyert pályázatok révén jelentôs sikereket ír az iskola. Amely ma már bármelyik vasi városban is helyt állna mind tartalmilag, mind technikailag. Legutóbb az önkormányzat révén 7,4 milliót nyertek informatikai fejlesztésre.
|
A rádóci általános iskola épületei teljesen megújultak, nívós környezetben m?velhetik a diákságot (Fotó: Szendi Péter)– Az öt interaktív tábla közül kett?t az alsó tagozatba, kett?t a fels? tagozatba és egyet pedig az el?adói terembe szereltek fel – tájékoztatott Süle Erika igazgatón?.
– Az informatikaterem teljes számítógépes parkját lecseréltük, mostantól 15 új, multifunkciós számítógép áll a gyerekek rendelkezésére. Iskolánk egész területén vezeték nélküli internet elérhet?séggel rendelkezünk. A gépeket beüzemelték, pedagógusaink pedig továbbképzéseken sajátították el a szükséges ismereteket – hallottuk.
Az elmúlt id?szak átfogó felújításairól pedig S?re Zoltán polgármester beszélt.
– A maga korában korszer? intézmény az évek múlásával karbantartásra, átalakításokra szorult a h?szigetelés és f?téskorszer?sítés terén – idézte a múltat. – Az önkormányzat az évek során iskolai felújításokra közel 27 millió forintot fordított, s ebb?l 22 millió volt a pályázati forrás. A pénzb?l futotta az alsó és fels? épület f?tésrendszerének teljes korszer?sítésére. Új cs?hálózat- és f?t?testcserére, a fels? épületben pedig egy kazánház kialakítására jelenlegi legjobb technológia szerint. Itt említeném meg a szintén teljes küls? nyílászáró cserért a fels? épületben. A sikeres pályázat tévén ismét nagyot léptünk el?re az energia megtakarításban – emelte ki.
A korábbi aggodalmak ellenére az alsó épületben már a karácsonyi szünet alatt sikerült elvégezni a munkát. A fels?s épületben a munkálatok február végén fejez?dtek be. A két hónapig tartó felújítási id?szak alatt az oktatás zavartalan volt, a kivitelez?k jól dolgoztak. És jönnek az eredmények: az iskola nemrég örökös öko-iskola címet nyert, ami komoly sikernek számít.
Az önkormányzatok egy jelent?s része a jelenlegi okatási-közigazgatási átalakításban nem igazán találja a helyét, s nem tudja, mi lenne jó az iskolájának. Már ha van. Egyházasrádóc üdít? színfolt, de hogy így legyen ezért mindig is tett, mégpedig sokat. Mára van egy olyan modern sulijuk, amelyre építhetnek.
forrás: vasnepe.hu
Egyházasrádóc – Tavaly ünnepelte 50. születésnapját a Kossuth Lajos Általános Iskola, amely az önkormányzat révén 7 millió 434 ezer forintot is elnyert informatikai fejlesztésekre. Hab a tortán, hogy a napokban megkapták az örökös öko-iskola címet is.
Nem véletlenül elégedettek a pedagógusok iskolájukkal Egyházasrádócon. De elégedettek lehetnek a körzethez tartózó falvak azon lakói is, akiknek gyereke ide jár tanulni. Ugyanis a sorozatban elnyert pályázatok révén jelentôs sikereket ír az iskola. Amely ma már bármelyik vasi városban is helyt állna mind tartalmilag, mind technikailag. Legutóbb az önkormányzat révén 7,4 milliót nyertek informatikai fejlesztésre.
|
– Az öt interaktív tábla közül kett?t az alsó tagozatba, kett?t a fels? tagozatba és egyet pedig az el?adói terembe szereltek fel – tájékoztatott Süle Erika igazgatón?.
– Az informatikaterem teljes számítógépes parkját lecseréltük, mostantól 15 új, multifunkciós számítógép áll a gyerekek rendelkezésére. Iskolánk egész területén vezeték nélküli internet elérhet?séggel rendelkezünk. A gépeket beüzemelték, pedagógusaink pedig továbbképzéseken sajátították el a szükséges ismereteket – hallottuk.
Az elmúlt id?szak átfogó felújításairól pedig S?re Zoltán polgármester beszélt.
– A maga korában korszer? intézmény az évek múlásával karbantartásra, átalakításokra szorult a h?szigetelés és f?téskorszer?sítés terén – idézte a múltat. – Az önkormányzat az évek során iskolai felújításokra közel 27 millió forintot fordított, s ebb?l 22 millió volt a pályázati forrás. A pénzb?l futotta az alsó és fels? épület f?tésrendszerének teljes korszer?sítésére. Új cs?hálózat- és f?t?testcserére, a fels? épületben pedig egy kazánház kialakítására jelenlegi legjobb technológia szerint. Itt említeném meg a szintén teljes küls? nyílászáró cserért a fels? épületben. A sikeres pályázat tévén ismét nagyot léptünk el?re az energia megtakarításban – emelte ki.
A korábbi aggodalmak ellenére az alsó épületben már a karácsonyi szünet alatt sikerült elvégezni a munkát. A fels?s épületben a munkálatok február végén fejez?dtek be. A két hónapig tartó felújítási id?szak alatt az oktatás zavartalan volt, a kivitelez?k jól dolgoztak. És jönnek az eredmények: az iskola nemrég örökös öko-iskola címet nyert, ami komoly sikernek számít.
Az önkormányzatok egy jelent?s része a jelenlegi okatási-közigazgatási átalakításban nem igazán találja a helyét, s nem tudja, mi lenne jó az iskolájának. Már ha van. Egyházasrádóc üdít? színfolt, de hogy így legyen ezért mindig is tett, mégpedig sokat. Mára van egy olyan modern sulijuk, amelyre építhetnek.
Egyházasrádóc – Tavaly ünnepelte 50. születésnapját a Kossuth Lajos Általános Iskola, amely az önkormányzat révén 7 millió 434 ezer forintot is elnyert informatikai fejlesztésekre. Hab a tortán, hogy a napokban megkapták az örökös öko-iskola címet is.
Nem véletlenül elégedettek a pedagógusok iskolájukkal Egyházasrádócon. De elégedettek lehetnek a körzethez tartózó falvak azon lakói is, akiknek gyereke ide jár tanulni. Ugyanis a sorozatban elnyert pályázatok révén jelentôs sikereket ír az iskola. Amely ma már bármelyik vasi városban is helyt állna mind tartalmilag, mind technikailag. Legutóbb az önkormányzat révén 7,4 milliót nyertek informatikai fejlesztésre.
|
– Az öt interaktív tábla közül kett?t az alsó tagozatba, kett?t a fels? tagozatba és egyet pedig az el?adói terembe szereltek fel – tájékoztatott Süle Erika igazgatón?.
– Az informatikaterem teljes számítógépes parkját lecseréltük, mostantól 15 új, multifunkciós számítógép áll a gyerekek rendelkezésére. Iskolánk egész területén vezeték nélküli internet elérhet?séggel rendelkezünk. A gépeket beüzemelték, pedagógusaink pedig továbbképzéseken sajátították el a szükséges ismereteket – hallottuk.
Az elmúlt id?szak átfogó felújításairól pedig S?re Zoltán polgármester beszélt.
– A maga korában korszer? intézmény az évek múlásával karbantartásra, átalakításokra szorult a h?szigetelés és f?téskorszer?sítés terén – idézte a múltat. – Az önkormányzat az évek során iskolai felújításokra közel 27 millió forintot fordított, s ebb?l 22 millió volt a pályázati forrás. A pénzb?l futotta az alsó és fels? épület f?tésrendszerének teljes korszer?sítésére. Új cs?hálózat- és f?t?testcserére, a fels? épületben pedig egy kazánház kialakítására jelenlegi legjobb technológia szerint. Itt említeném meg a szintén teljes küls? nyílászáró cserért a fels? épületben. A sikeres pályázat tévén ismét nagyot léptünk el?re az energia megtakarításban – emelte ki.
A korábbi aggodalmak ellenére az alsó épületben már a karácsonyi szünet alatt sikerült elvégezni a munkát. A fels?s épületben a munkálatok február végén fejez?dtek be. A két hónapig tartó felújítási id?szak alatt az oktatás zavartalan volt, a kivitelez?k jól dolgoztak. És jönnek az eredmények: az iskola nemrég örökös öko-iskola címet nyert, ami komoly sikernek számít.
Az önkormányzatok egy jelent?s része a jelenlegi okatási-közigazgatási átalakításban nem igazán találja a helyét, s nem tudja, mi lenne jó az iskolájának. Már ha van. Egyházasrádóc üdít? színfolt, de hogy így legyen ezért mindig is tett, mégpedig sokat. Mára van egy olyan modern sulijuk, amelyre építhetnek.
forrás: vasnepe.hu
Sokszor negatívan tekint vissza a szoláripar a 2011-es évre világszerte: Hirtelen nem volt már olyan kifizet?d? a fotovoltaika gyártása és több vállalkozást kényszerített átszervezésekre, elbocsájtásokra, bezárásokra vagy még részleges cs?dbejelentésekre is. Az elmúlt év vége felé pedig óriási kereskedelmi vita választotta ketté az amerikai fotovoltaik szektort. A média jelentései alig voltak örvendtet?ek, különösen nem a médiákban indítványozott botrány, ami a cs?dbe került Solyndrának nyújtott amerikai energiaminisztérium általi támogatásai miatt kirobbant.
Ezek és még sajnos több más ilyen jelleg? esetek egyenesen háttérbe szorították azt, hogy a koncentrátoros fotovoltaika (CPV) és a termikus er?m?vek (CSP) világszerte gyarapodtak – id?nként és régionálisan még nagyon is érezhet?en, a technológiai és a politikai áttörések fontosabbak voltak az elmúlt években. Ezek készítik el a jöv?beli fejl?dés alapjait és a nemzetközi szoláripar átalakulását.
2011-ben megmutatkoztak a szoláripar jelent?s fejlesztései. A Solar-Report is rámutat a szektor növekedésének két legfontosabb irányára: a CIGS-vékonyfilmes technológia el?vonulásában, a koncentrátoros fotovoltaikában és a szolártermikus er?m?vekben valamint az ázsiai betáplálások megtérítési rendszerében. Más tekintetben nézve talán mégis jobb volt a 2011-es év, mint az az els? pillanatra látszik.
Technológiai fejlesztések
A CIGS-vékonyfilmes technológia fejl?dése
Akkor is, ha a fotovoltaika piaca már nem exponenciálisan, henam csak lineárisan növekedett, továbbra is jelent?s fejl?déseket mutatott fel ismét a fotovoltaik ipara a hatásfokok növelésében, különösen a vékonyfilmes technológiában.
CIGS-vékonyfilm modul „Q.SMART”, Q-Cells; fotó: Q-Cells
Ami a hatékonysági fok növelését és a gyártási kapacitásokat megilleti, a Réz-indium-Gallium-Diselenid (CIGS vagy CIS) alapú modulok voltak 2011-ben a legjelent?sebbek a piacon kapható modulok között. 2010-ben még csak 2 százalékos részesedésük volt a CIGS moduloknak az alig 426 megawattnyi mennyiségükkel. Ugyan ez a technológia már a 20 %-os hatásfokot is elérte laboratóriumi körülmények között, de a kereskedelmre kerül? modulok hatásfokai még lényegesen alcsonyabbak voltak.
Csak a Solar Frontier gyártott egyedül összesen 577 MW SIGS modult 2011-ben, és még fél tucatnyi további gyártó is gyártott hasonló hatásfokú modulokat.
A Kunitomiban üzembe helyezett új úttör? jelleg? modulgyár
Légi felvétel a Solar Frontier modul gyáráról Kunitomiban. Fotó: Solar Frontier K.K.
A legkifejletteb eljárással és 3 kontinens komponenseib?l készül el minden 5 másodpercben egy darab szolármodul, amik automatikusan és szállításra készen becsomagolva vándorolnak raktárra.
A Kunitomiban üzembe helyezett úttör? jelleg? modulgyárával évente 1 gigawatt termelési kapacitásra jön ki a Solar Frontier, ami mérföldkövet fog a vékonyfilmes technológia történetében jelenteni. Még jobban figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a Solar Frontier több mint 500 MW modult értékesített a tavalyi évben. Ez a gyártó lényegesen nagyobb akármelyik CIGS modulgyártónál. A második a Solibro 135 MW termelési kapacitással.
A kunitomi Solar Frontier modulgyár meósai ellen?rzik a fotovoltaik modulokat. A világ legnagyobb vékonyfilm gyára éves 900 MW termelési kapacitással rendelkezik
Ugyan a termelési kapacitás és a forgalom növekedése túlnyomó részben csak is egy vállalkozásra vezethet? vissza, ez akkor is a hatásfokok rapid javulásának a következménye. A Solibro és a Soltecture (régebben Sulfiucell) – a Q-Cells leányvállalatai – is forgalomba hozott a tömeggyártás alatt 13,4 %-os hatásfokú modulokat.
Sok gyártó tér már lassan át a laborfejlesztéseikr?l az értékesítésre: MiaSolé 2010 végén mutatta be a 15,7 százalékos hatásfokú “Champion” moduljait. 2011.11.09-én pedig minden eddig rekordot megdöntött a Solibro és az összfelülethez viszonyítva 17,4 százalékos hatásfokot ért el egy 16 négyzetcentiméteres CIGS modullal.
A CIGS modulgyártók és ezek technológiai gyártó sorainak a gyártói még további hatásfok-rekordokkal fognak benünket meglepni. Egy említésre méltó fejl?dés volt 2011-ben Németországban a fotovoltaik gyártó sorok gyártója, Manz AG (Reutlingen) által felvásárolt Würth Solar (Schwäbisch Hall) gyártói sora.
A Manz AG ezt a gyártó sort egy innovációs vonallá akarja átalakítani, amelyen a CIGS modulok gyártását és az eljárás technikáját tudja majd továbbfejleszteni. A Manz AG ezzel a komplett vonalfelvásárlással és 118 CIGS szakemberrel immáron egyedülálló a világon.
De a hajlékony CIGS-vékonyfilm moduloknál is rekordokat értek el: 2011.05.09-én jelentette be a svájci Anyagvizsgálati- és Kutató Intézet (EMPA, Svájc) a 18,7 százalékos elért hatásfokot.
A 2011 október végén üzembe helyezett Ammerlandi szolárpark a 20,8 MW nagyságával els? fotovoltaikus er?m? a világon, amelyik a Q-Cellst?l származó 196.000 db CIGS-modulával és a 980 db Refusol k20 inverterrel, kb. 14.300 tonna CO2-t takarít meg évente; Fotó: Martin Bucher
De végül is minden technológiának a gyakorlatban kell igazolnia magát. Itt is újabb rekordokat állított fel a CIGS: 2011.10.28-án állította üzembe Ammerlandban a Q-Cells és a GP Joule a 20,8 MW névleges teljesítmény? fotovoltaik er?m?vét. Röviddel azután jelentette be Solar Frontier, hogy még nagyobb rendszerhez fog vékonyfilmes modulokat szállítni.
Még nem látható be, hogy a CIGS technológia teret fog e majd nyerni az uralkodó si-alapú kristályos modulokkal szemben, mivel az utóbbinak rohamosan csökken az ára. A kritikusok azt hangoztatják, hogy még mindig problémák vannak a CIGS modulok teljesítménystabilitásával, különösen a nedvességre való érzékenysége miatt is. Q-Cells viszont kiemeli a Q.SMART modulok magas teljesít?képességét. És a CIGS gyártók pedig kihangsúlyozzák még a „Light-Soaking” hatásukat, valamint a szilícium modulokkal szembeni gyenge besugárzáskor elért magasabb teljesítményüket.
Mindegy mit hoz a jöv?: A kifejezetten nagy hatásfoknövelés, a kapacitások és a széleskör? piacra vezetés után annyira kifejlesztette magát a CIGS, hogy manapság már megvetette lábát abben a technológiában.
Nagy szerz?déskötések a koncentrátoros fotovoltaikában
A koncentrátoros fotovoltaikának (CPV) is kit?n? volt a 2011-es év. Már néhány évvel ezel?tt is jeleskedett ez a technológia a maga magas hatásfokával és alacsony költségével. Egy-két széleskör? villamosenergia beszerzési megállapodással (PPAs) és egy nagyobb gyár beüzemelésével be is indult a CPV 2011 sokatmondó jöv?je.
A CPV azonban még várat magára. Ezt a technológiát ugyan csak er?s és direkt besugárzású területeken lehet alkalmazni, de a gyártók aláhúzzák azt, hogy a koncentrátoros modulok villamosenergia el?állítási költsége lényegesen alacsonyabb a hagyományos fotovoltaiknál.
A Concentrix technológiájú CPV er?m?vekb?l (305 MW) származó villamosenergia beszerzési megállapodásai mellett Marokkóba, Délafrikába és már egy kínai CPV-er?m?höz is szállít a Soitec; Fotó: Soitec
Az ígéretek ellenére még mindig kicsi a koncentrátoros fotovoltaika piaci részesedése: a GTM Research számítása szerint ez a piaci nagyság csak 5 MW volt 2010-ben. A világ legnagyobb CPV er?m?ve 2006 és 2008 között épült fel 7,8 megawattal Spanyolországban. Egy másik CPV modulokból álló szolárpark pedig több kisebb 500 kW-1,5 MW névleges teljesítményekkel Mexikóban van felállítva.
Ez hamarosan megváltozhat. 2011-ben aláírta a San Diego Gas & Electric Company (SDG&E) a több Contcentrix technológiájú 305 MW névleges teljesítmény? er?m?jér?l a szerzödést a Tenaska Solar Ventures-szel és Soitec-kel.
Soitec már a nemzetközi elterjesztésben is vezet, amikor a koncentrátoros fotovoltaik gyengébben fejl?döt területeir?l van szó. A vállakozás Marokkóban és Délafrikában is akar CPV er?m?veket telepíteni és 2011.11.30-án bejelentette, hogy megkezdte szállítani a modulokat a kínai Xinjiangi tartományba tervezett CPV er?m? részére.
Ahhoz, hogy ilyen kaliber? nagyprojekteket meg lehessen valósítani, ahhoz több hightech termékek, komponensek el?állítása is szükséges.
Soitec egészen az elmúlt év végéig várt a San Diegoi (Kalifornia) gyár pontos helyének a meghatározásával. Itt fogják majd gyártani az amerikai er?m? projketjeihez szükséges modulokat. 2011-ben azonban leel?zte a Soitecet az Amonix, aki Las Vegasban megnyitotta a 150 MW éves teljesítmény kapacitással bíró CPV gyárát.
Az Amonix modulgyárának megnyitása Las Vegasban. Jobbra a közben meghalt ügyvezet?, Brian Robertson; Fotó: Amonix
2011-ben veszítette el az Amonix az ügyvezet?jét, aki december 22-én repülégép szerencsétlenségben meghalt.
Szolártermikus er?m?vek és energiatározók
A szolártermikus er?m?veknél nem voltak olyan nagy kitörések, mint a vékonyfilmes- vagy a koncentrátoros fotovoltaikában 2011-ben. A CSP szektornak nagy problémákkal kellett megküzdenie, ami többek között a fotovoltaik árzuhanásaira vezethet?ek vissza. Néhány nagy CSP projekt lett fotovoltaikára lecserélve, és egy-két szolártermikus er?m?vek megépítéséhez kezdtek hozzá.
A szektor elemz?i azonban azzal argumentálnak, hogy hosszútávra nézve nem az alacsony áram el?állítási árával fog bizonyítani a CSP technológia, hanem azzal, hogy lehet?séget nyújt a kedvez?en el?állított villamosenergia tározására is. Ebben a Torresol Energy lépett nagyot és 2011 májusában üzembe helyezte a spanyol Gemasol er?m?vét. Ez volt az els? olyan kereskedelmi célú szolártermikus nagyer?m?, amely már júliusban képes volt egész napon keresztül a hálózatra termelni
A Gemasolar er?m? építése (Mai 2010). Az el?térben a sóoldatos tározó tankja; fotó: SENER
Ahhoz, hogy a napenergia komoly szerepet játszon, vagyis jelent?s súlyra tegyen szert az áramtermelésben, le kell gy?zni egy nagy akadályt: meg kell találni a módját a raktározásának, hogy akkor is használni lehessen, ha nem süt a nap. Úgy t?nik, a kihívás ráirányítja a figyelmet egy másfajta energiára, a szolártermikus (nap-h?) energiára, arra a módszerre, amely úgy állít el? áramot, hogy a nap melegét vízforralásra használja. A forró vízzel sót melegítenek fel, amely eltárolja az energiát olyan id?szakokra, amikor az áramfogyasztás megugrik.
Két kaliforniai vállalat tervezi ennek a tárolási technológiának az alkalmazását: a SolarReserve, amely a nevadai sivatagban készül? létesítménye a tervek szerint jöv?re kezd m?ködni, és a BrightsSource, amely Kaliforniában épít három, 2016-ban és 2017-ben m?ködéshez kezd? üzemet. A négy létesítmény együtt több tízezer háztartás áramellátására lesz képes egy-egy nyári este.
Hogy a technológia széles körben elterjed-e, az a jöv? kérdése. Az amerikai közvélemény kritikusabban tekint a napenergiával kapcsolatos beruházásokhoz adott hitelgaranciákra azóta, hogy cs?döt jelentett a Solyndra nev? kaliforniai vállalat (bevez?en megemlítettük), amely 535 millió dolláros hitelgaranciát kapott egy napelemeket gyártó üzem építéséhez. Az áramtermel?k kilátásai azonban mindig jobbak voltak, mert az ? terméküket – szemben a napelemekkel – szerz?déssel jó el?re eladják.
Fontosabb az, hogy mikor szolgáltatják az energiát
A SolarReserve és a BrightSource beruházásai a technikai részletek tekintetében némileg különböznek, de mindkett? több ezer számítógép irányította, plakátméret? tükröt fog alkalmazni, amelyek egy h?elnyel? toronyra irányítják a napsugarakat.
A SolarReserve létesítményében a h?t sóoldat nyeli el, amely azonnal felhasználható vízforralásra és g?z el?állítására, amellyel aztán hagyományos turbinákat és generátorokat m?ködtetnek. A forró só arra is alkalmas, hogy több órán keresztül tárolja a h?t. A BrightSource-nál a felmelegített vizet azonnal fel lehet használni g?zként, vagy sót lehet melegíteni vele h?tárolásra.
A berendezések azért használnak sót, mert az jóval több h?t képes tárolni, mint a víz. De ha oldott állapotba kerül, akkor meg is kell tartani abban, mert különben a rendszernek egy olyan helyén szilárdul meg esetleg, ahol nehéz újból feloldani.
A technológia nem bonyolult, de a gazdasági vonatkozásai annál inkább.
A legegyszer?bb, legolcsóbb módja a napenergia hasznosításának, ha a h?t azonnal villamos árammá alakítják át. Az energiatermel? vállalatok azonban az olyan farmerekhez hasonlíthatók leginkább, akik a learatott gabonát nem dobják azonnal piacra, hanem silókban tárolják, számítva rá, hogy kés?bb az ára emelkedni fog. Az energiaellátók úgy gondolkodnak, hogy bevételük szempontjából az el?állított mennyiségnél fontosabb az, hogy mikor szolgáltatják az energiát.
A napelemek széles kör? alkalmazása – akár a háztet?kön, akár hatalmas sivatagi telepeken – ugyanis változást fog el?idézni abban, hogy mely id?szakokban a legmagasabbak az árak.
Ma az Egyesült Államokban az áram meleg nyári napokon a kés? délutáni és az esti órákban a legdrágább. A napelemek ezt a csúcsot jelent?sen lefaragják kés? délután – állítja Paul Denholm, a coloradói Boulderben m?köd? Megújuló Energia Laboratóriumának napenergia-szakért?je. Közlése szerint az új árcsúcs kés?bbre tolódik, a napnyugtát közvetlenül megel?z? és követ? id?szakra, amikor a napelemek termelése kicsi vagy teljesen hiányzik.
A tárolókapacitással rendelkez?k számára kedvez?en alakul a piac.
John Woolard, a BrightSource vezérigazgatója szerint az új telepek f? feladata az lesz, hogy olyankor állítsanak el? áramot, amikor a szolgáltatóknak a legnagyobb szükségük van rá. A tároló kapacitások b?vítése segít m?ködésben tartani a légkondicionálókat akkor is, amikor a napelemek nem termelnek, de a megoldásnak van egyéb pénzügyi haszna is.
A napsugárzás és a h?termelés párosításán alapuló áramtermelés legdrágább berendezése az, amely a g?zb?l állítja el? az áramot, de ha összekapcsolják egy megfelel? h?tárolóval, akkor csaknem kétszer olyan hosszú ideig tud m?ködni, mint a tárolóval össze nem kapcsolt berendezés. Ez azt jelenti, hogy az áramtermelés költsége csökken.
A több tárolás másik pénzügyi haszna az áramgazdálkodás sajátosságaihoz köt?dik. Egy szolgáltatónak két formában kell biztosítania az áramot: energiaként és kapacitásként. A kett? közti különbség a fogyasztókat nem nagyon érdekli, mivel ?k közvetlenül a kilowattórában mért energiáért fizetnek.
A kapacitás, az energia el?állításának képessége azonban egyre fontosabbá válik, ahogy a megújuló energiaforrások mind nagyobb szerepet kapnak az áramellátásban.
A szél és a nap sok energiát termel, de kevés kapacitást. Ma a nap- és szélenergia háttérkapacitását a drága gázf?téses generátorok adják, amelyek az év nagy részében kihasználatlanok, mert csak akkor kapcsolják be ?ket, ha a szél alább hagy, vagy a nap nem süt.
Egy kilowattóra tárolása Paul Denholm számításai szerint nagyjából 4 centbe kerül, és mivel 11 centért értékesíthet?, jelent?s haszon van rajta. A megtakarítás jelent?s részét az adja, hogy nem kell háttérkapacitásként fenntartani a gáztüzelés? generátorokat.
Üzleti okokból sem a BrightSource, sem a SolarReserve nem árulja el beruházásának költségeit, de Smith, a SolarReserve vezérigazgatója annyit elárult, hogy a tárolási technológia létrehozása a teljes beruházási összeg kevesebb mint 5 százalékába került. A BrightSource partnere, a Southern California Edison készséggel fizette meg a költségét annak, hogy akkor is kapjon áramot, amikor nem süt a nap.
Egy adott projekt sikere több tényez?t?l függ, de a szakért?k egyetértenek abban, hogy a tárolókapacitással rendelkez? áramtermel?k számára kedvez?en alakul a piac.
Ez egy üres szegmenset nyit meg a CSP technológiának: mivel egyre több ingadozó energiamennyiség van a megújuló energia források által (mint szél és a Nap) a hálózatra termelve, ezért egyre fontosabb lesz csúcsid?kben és alacsonyabb villamosenergia termelés ideje alatt is áramot el?állítani.
2011 novemberében hozta nyilvánosságra az amerikai energiaminisztérium nemzeti megújuló energiák laboratóriuma (NREL) egy ilyen tározóról szóló jelentését. A jelentés kivizsgálja, hogy milyen szerepet játszik akkor a termikus energia tározó (TES), amikor annak akkor kell leadni a villamosenergiát, ha arra szükség van. A termikus tározóknak több el?nyeik is vannak, más tározókkal szemben, a jelentés szerint: a hatásfokuk kb. 95 százalékos, a relatíve alacsony költségük és az igény szerinti rugalmasságuk. A fotovoltaik részesedése viszont csak kis mértékben, alig 2 %-kal menne vissza. Ezen felül még a rugalmatlan zsinórterheléssel m?köd? szén- és atomer?m?veket is ki tudná váltani a CSP, ami a fotovoltaika drága áramtározóival még nem lenne lehetséges.
Ebb?l a szempontól nagy jöv?t ígérnek a Gemasolar er?m?ve valamint az egyre növeked? CSP és a TES technológiai irányzatai, függetlenül a fotovoltaik költségeivel való összehasonlításkor.
Politikai fejl?dések 2011-ben
Az ázsiai betáplálási támogatások
A kiváló technikai fejlesztések mellett lényegesen megváltozott a támogatási politika is 2011-ben, különösen Ázsiában. Egyb?l három ország vezette be a betáplálás megtéritési rendszerét: Kína, Japán és Malájzia. Délkoreában, Tajwanban és Tájföldön már léteztek ilyen támogatási programok.
Az amerikai piacokon fejl?déseket értek el a hitelgaranciákkal, az adómentességekkel és a zöld áram tanúsítványokkal. De csak is a jól megtervezett betáplálási tarifa rendszerek azok a bizonyítottan hatékony politikai eszközök, amik a fenntartható nemzeti fotovoltaik piac exponenciális növekedést eredményezik. Ha ez a támogatási politika sikeres lesz, úgy Európa mellett Ázsia lehet a fotovoltaik piacok második központja és ezzel leel?zheti Északamerikát, amelyik lassabban növekszik.
Ez a jelenség különösen Kínában mutatkozik már. A Bloomberg New Energy Finance abból indul ki, hogy Kína 2,2 gigawattnyi fotovoltaik rendszert szerelt fel 2011-ben. Ezzel az eredménnyel így a világ harmadik legnagyobb fotovoltaik piacává vált. Az NPD Solarbuzz pedig 2,9 gigawatt kiépítésre jutott.
A betáplálási támogatás fellendülést hozott Kínában
Az utóbbi években egyre inkább a globális fotovoltaik termelés központjává vált Kína. De az amerikai és az európai aggodalmak ellenére Kína nem csak az exportra tett.
A GCL-t?l származó 20 MW-os napelemes er?m? Kínában. Az NDRC szerint 2,2 GW lett kiépítve, miután bevezették a betáplálási támogatást; fotó: Satcon
Kína szóbeli kijelentései a saját szolár piacának a kib?vítésére, nem jelent újat, de az utolsó évben országos szinten bevezett nagyvonalú betáplási támogatása annál inkább, mert 2010-ig csak különféle hatályossággal összeállított állami és régionális érvény? támogatási programjai voltak.
2011.06.24-én indította meg dönt? lépését a kínai fejlesztési és átalakítási komisszió (NDRC) a program bevezetésére és fix támogatási tarifákat adott meg a fotovoltaik áram megindulására. Azok a rendszerek, amelyek 2011.07.01 el?tt lettek beszerelve, azokra 1,15 RMB jár kilowattóránként (0,14 Euro/kWh), az azokat követ?kre pedig csak kereken 0,12 Euro/kWh van érvényben.
A kínai politika ismer?sei kételkednek a hivatalos statisztikában. A Bloomberg New Energy Finance piackutatói hivatkoznak az NDRC saccolási adataira, ami szerint csak 2,2 gigawatt lett beépítve (valahogy ismer?s nekem is ez a statisztikai adatközzététel, ha adatgy?jtéskor Magyarországra kell gondolnom). Minden esetre hatalmas fellendülést élt át Kínában a fotovoltaika, ami 2012-ben is tovább fog tartani, amennyiben nem kurtítják meg a támogatásokat.
Kína másképpen áll a problémák elé, mint azt egyes fejlettebb ország teszi. Ö különböz? energiatermelési utat követ, hogy ezzel lefedje a gyorsan növekv? energiaszükségletét. Ez viszont fontos szerepet játszhat az exponenciálisan növekv? fotovoltaik piac kiértékelésének a megítéléséhez. És a helyi igények segítenek pár pv-gyártót is, akik 2011-ben a világméret? fotovoltaik termelés túlkínálata alatt szenvedtek.
Japán reagált a fukushimai atomer?m?vi katasztrófára és bevezeti a szoláráram betáplálási támogatását
Japánnak teljesen más okai vannak a megújuló energiák állami támogatására. A fukushimai tragikus atomkatasztrófa után nagy nyomás alá került a kormány, az atomer?t?l elrugaszkodni és a megújuló energiák felé hajolni.
A Japán miniszterelnök, Naoto Kan csak azután adta vissza a mandátumát, amikor a betáplálási támogatás bevezetését eldöntötték; fotó: World Economic Forum
Miel?tt visszaadta a tisztségét, kötelezettséget vállalt a volt Japán miniszterelnök Naoto Kan, a betáplálási támogatás bevezetésének a felügyeletére. És 2011.08.26-án egyhangúan megszavazta a törvényt a Japán parlament. Ez a betáplálási támogatás 2012 júliusától lép érvénybe. Az elkövetkez? 10 évben több 30 MWp nagyságú napelemes er?müvek telepítése van megtervezve.
Japánnak és a szolár szektorának magas költségekkel kell harcolniuk. De az országnak, mint a fotovoltaik modulok és az akkumulátoros rendszerek fontos gyártójának gazdasági érdeke a napelemes szektor világméret? további növekedése.
2012-re még nem alakította ki Japán a támogatási tarifáit. Az NPD Solarbuzz abból indul ki, hogy a japán fotovoltaik piac támogatás nélkül is 30 %-ot fog növekedni, kereken 1,2 gigawattra.
Malájzia is csatlakozik a betáplálási támogatásokkal rendelkez? országokhoz
A Kínában és Japánban is tapasztalható honos fotovoltaik gyártók támogatások iránti érdekl?dése miatt nem lepi meg az embert, ha ezek után más ázsiai országok is bevezették a betáplálás támogatási rendszerüket, hogy ezzel is a saját pv termelésüket fejlesszék tovább. 2011.12.01-én kapta meg az els? támogatási kérelmet Malájzia. És két órán belül kimerült az ipari méret? fotovoltaik rendszerekre a 2012-2014-es kvóta.
Malájzia kisméret? támogatási programjából adódóan nagyon valószín?tlen, hogy egyhamar be fogja tölteni a fotovoltaik világpiaci vezet? helyét. A program 9 MW névleges teljesítménnyel kezdi meg a fotovoltaik rendszerek támogatását és lassan emeli meg 165 megawattra 2015-ig.
A malájziai kormány viszont fontolóra veszi, a megújuló energiák villamosenergia termelésének a megemelését. Ha ez megtörténne, akkor is hozzájárul a malájziai fotovoltaik kiépítése – betáplálási támogatás miatt – az ázsiai pv-piac növekedéséhez. De ennél fontosabb azonban az a tény, hogy a tarifarendszer megteremti azt a lehet?séget, hogy még a feltörekv?- és fejl?d? országok is politikai eszközként használják fel a betáplálási támogatásokat.
A 2011-es fejl?dések a jöv? sikerének az útját készítik el?
A szoláripar egész sor visszaeséseket élt át az utóbbi években. Ennek több oka van: a betáplálási támogatások megvágása Európában, a fotovoltaik piac túlkínálatata, a világszerte érezhet? pénzügyi válság valamint a bürokratikus és jogi gátak, például a kaliforniai szolártermikus er?m?vek engedélyeztetése, a magyarországi METÁR halogatása stb.
De a nemzetközi szektor jól reagált ezekre a kihívásokra – és tovább növekedett. Újabb régiók vezetik be a betáplálási tarifájukat, a csökken? modulárak a telepítések felvirágozásához vezetnek Amerikában és Kínában és a szolártermikus er?m?vek technikailag egyre fejlettebbek és környezetberatiabbak lesznek, mialatt a kaliforniai és az amerikai kormányzat egy újabb rendszer megépítésének a törvényalkotását tervezgeti csak.
A 2011-es technikai és politikai fejl?déseit?l további növekedés várható el, de nem mindig ott, ahol ezt elvárjuk. Példák erre az ukrajnai multi megawatt szolárparkok Ohotnikovoban és Perovoban. És, hogy melyik technológia fogja a felj?dést el?revinni, még az sincs letisztázva.
Az ukrajnai 100 MW-os fotovoltaik er?m? Perovoban. 2011 decemberében ment a hálózatra; fotó: Activ Solar
A termikus tározókkal ellátott CIGS, CPV és CPS er?m?vek óriási potenciálok lehet?ségeit nyitják meg világszerte. Jelenleg az mutatkozik ki, hogy a szolár szektor nem csak egy pár piacra fog koncentrálódni, hanem inkább szét fog nyílni, mint egy legyez?. Ázsia és különösen Kína fogja majd a világ pv-igényl?jének második súlypontját alkotni.
Mindezek a fejl?dések ahhoz vezetnek utolsó sorban, hogy a világ energiaellátása egyre kevesebb fosszilis és atom energiákra fog épülni, hanem inkább a megújuló energia alapúakra. Miközben a szolárenergia vezet? szerepet fog játszani.
2012.06.11. | Michael Debreczeni @ M.N.M.Zrt.
Sokszor negatívan tekint vissza a szoláripar a 2011-es évre világszerte: Hirtelen nem volt már olyan kifizet?d? a fotovoltaika gyártása és több vállalkozást kényszerített átszervezésekre, elbocsájtásokra, bezárásokra vagy még részleges cs?dbejelentésekre is. Az elmúlt év vége felé pedig óriási kereskedelmi vita választotta ketté az amerikai fotovoltaik szektort. A média jelentései alig voltak örvendtet?ek, különösen nem a médiákban indítványozott botrány, ami a cs?dbe került Solyndrának nyújtott amerikai energiaminisztérium általi támogatásai miatt kirobbant.
Ezek és még sajnos több más ilyen jelleg? esetek egyenesen háttérbe szorították azt, hogy a koncentrátoros fotovoltaika (VPV) és a termikus er?m?vek (CSP) világszerte gyarapodtak – id?nként és régionálisan még nagyon is érezhet?en, a technológiai és a politikai áttörések fontosabbak voltak az elmúlt években. Ezek készítik el a jöv?beli fejl?dés alapjait és a nemzetközi szoláripar átalakulását.
2011-ben megmutatkoztak a szoláripar jelent?s fejlesztései. A Solar-Report is rámutat a szektor növekedésének két legfontosabb irányára: a CIGS-vékonyfilmes technológia el?vonulásában, a koncentrátoros fotovoltaikában és a szolártermikus er?m?vekben valamint az ázsiai betáplálások megtérítési rendszerében. Más tekintetben nézve talán mégis jobb volt a 2011-es év, mint az az els? pillanatra látszik.
Technológiai fejlesztések
A CIGS-vékonyfilmes technológia fejl?dése
Akkor is, ha a fotovoltaika piaca már nem exponenciálisan, henam csak lineárisan növekedett, továbbra is jelent?s fejl?déseket mutatott fel ismét a fotovoltaik ipara a hatásfokok növelésében, különösen a vékonyfilmes technológiában.
CIGS-vékonyfilm modul „Q.SMART”, Q-Cells; fotó: Q-Cells
Ami a hatékonysági fok növelését és a gyártási kapacitásokat megilleti, a Réz-indium-Gallium-Diselenid (CIGS vagy CIS) alapú modulok voltak 2011-ben a legjelent?sebbek a piacon kapható modulok között. 2010-ben még csak 2 százalékos részesedésük volt a CIGS moduloknak az alig 426 megawattnyi mennyiségükkel. Ugyan ez a technológia már a 20 %-os hatásfokot is elérte laboratóriumi körülmények között, de a kereskedelmre kerül? modulok hatásfokai még lényegesen alcsonyabbak voltak.
Csak a Solar Frontier gyártott egyedül összesen 577 MW SIGS modult 2011-ben, és még fél tucatnyi további gyártó is gyártott hasonló hatásfokú modulokat.
A Kunitomiban üzembe helyezett új úttör? jelleg? modulgyár
Légi felvétel a Solar Frontiers modul gyáráról Kunitomiban. Fotó: Solar Frontier K.K.
A legkifejletteb eljárással és 3 kontinens komponenseib?l készül el minden 5 másodpercben egy darab szolármodul, amik automatikusan és szállításra készen becsomagolva vándorolnak raktárra.
A Kunitomiban üzembe helyezett úttör? jelleg? modulgyárával évente 1 gigawatt termelési kapacitásra jön ki a Solar Frontier, ami mérföldkövet fog a vékonyfilmes technológia történetében jelenteni. Még jobban figyelemre méltó azonban az a tény, hogy a Solár Frontier több mint 500 MW modult értékesített a tavalyi évben. Ez a gyártó lényegesen nagyobb, mint akármelyik CIGS modulgyártó. A második a Solibro 135 MW termelési kapacitással.
A kunitomi Solar Frontiers modulgyár meósai ellen?rzik a fotovoltaik modulokat. A világ legnagyobb vékonyfilm gyára éves 900 MW termelési kapacitással rendelkezik
Ugyan a termelési kapacitás és a forgalom növekedése túlnyomó részben csak is egy vállalkozásra vezethet? vissza, ez akkor is a hatásfokok rapid javulásának a következménye. A Solibro és a Soltecture (régebben Sulfiucell) – a Q-Cells leányvállalatai – is forgalomba hozott a tömeggyártás alatt 13,4 %-os hatásfokú modulokat.
Sok gyártó tér már lassan át a laborfejlesztéseikr?l az értékesítésre: MiaSolé 2010 végén mutatta be a 15,7 százalékos hatásfokú “Champion” moduljait. 2011.11.09-én pedig megdöntött minden eddig rekordot a Solibro és az összfelülethez viszonyítva 17,4 százalékos hatásfokot ért el egy 16 négyzetcentiméteres CIGS modullal.
A CIGS modulgyártók és ezek technológiai gyártó sorainak a gyártói még további hatásfok-rekordokkal fognak benünket meglepni. Egy említésre méltó fejl?dés volt 2011-ben Németországban a fotovoltaik gyártó sorok gyártója, Manz AG (Reutlingen) által felvásárolt Würth Solar (Schwäbisch Hall) gyártói sora.
A Manz AG ezt a gyártó sort egy innovációs vonallá akarja átalakítani, amelyen a CIGS modulok gyártását és az eljárás technikáját tudja majd továbbfejleszteni. A Manz AG ezzel a komplett vonalfelvásárlással és 118 CIGS szakemberrel immáron egyedülálló a világon.
De a hajlékony CIGS-vékonyfilm moduloknál is rekordokat értek el: 2011.05.09-én jelentette be a svájci Anyagvizsgálati- és Kutató Intézet (EMPA, Svájc) a 18,7 százalékos elért hatásfokot.
A 2011 október végén üzembe helyezett Ammerlandi szolárpark a 20,8 MW nagyságával els? fotovoltaikus er?m? a világon, amelyik a Q-Cellst?l származó 196.000 db CIGS-modulával és a 980 db Refusol k20 inverterrel, kb. 14.300 tonna CO2-t takarít meg évente; Fotó: Martin Bucher
De végül is minden technológiának a gyakorlatban kell igazolnia magát. Itt is újabb rekordokat állított fel a CIGS: 2011.10.28-án állította üzembe Ammerlandban a Q-Cells és a GP Joule a 20,8 MW névleges teljesítmény? fotovoltaik er?m?vét. Röviddel azután jelentette be Solar Frontier, hogy még nagyobb rendszerhez fog vékonyfilmes modulokat szállítni.
Még nem látható be, hogy a CIGS technológia teret fog e majd nyerni az uralkodó si-alapú kristályos modulokkal szemben, mivel az utóbbinak rohamosan csökken az ára. A kritikusok azt hangoztatják, hogy még mindig problémák vannak a CIGS modulok teljesítménystabilitásával, különösen a nedvességre való érzékenysége miatt is. Q-Cells viszont kiemeli a Q.SMART modulok magas teljesít?képességét. És a CIGS gyártók pedig kiemelik még a „Light-Soaking” hatásukat, valamint a szilícium modulokkal szembeni gyenge besugárzáskor elért magasabb teljesítményüket.
Mindegy mit hoz a jöv?: A kifejezetten nagy hatásfoknövelés, a kapacitások és a széleskör? piacra vezetés után annyira kifejlesztette magát a CIGS, hogy manapság már megvetette lábát abben a technológiában.
Nagy szerz?déskötések a koncentrátoros fotovoltaikában
A koncenzentrátoros fotovoltaikának (CPV) is kit?n? volt a 2011-es év. Már néhány évvel ezel?tt is jeleskedett ez a technológia a maga magas hatásfokával és alacsony költségével. Egy-két széleskör? villamosenergia beszerzési megállapodással (PPAs) és egy nagyobb gyár beüzemelésével be is indult a CPV 2011 sokatmondó jöv?je.
A CPV azonban még várat magára. Ezt a technológiát ugyan csak er?s és direkt besugárzású területeken lehet alkalmazni, de a gyártók aláhúzzák azt, hogy a koncentrátoros modulok villamosenergia el?állítási költsége lényegesen alacsonyabb mint a hagyományos fotovoltaiknál.
A Concentrix technológiájú CPV er?m?vekb?l (305 MW) származó villamosenergia beszerzési megállapodásai mellett Marokkóba, Délafrikába és már egy kínai CPV-er?m?höz is szállít a Soitec; Fotó: Soitec
Az ígéretek ellenére még mindig kicsi a koncentrátoros fotovoltaika piaci részesedése: a GTM Research számítása szerint ez a piaci nagyság csak 5 MW volt 2010-ben. A világ legnagyobb CPV er?m?ve 2006 és 2008 között épült fel 7,8 megawattal Spanyolországban. Egy másik CPV modulokból álló szolárpark pedig több kisebb 500 kW-1,5 MW névleges teljesítményekkel Mexikóban van felállítva.
Ez hamarosan megváltozhat. 2011-ben aláírta a San Diego Gas & Electric Company (SDG&E) a több Contcentrix technológiájú 305 MW névleges teljesítmény? er?m?jér?l a szerzödést a Tenaska Solar Ventures-szel és Soitec-kel.
Soitec már a nemzetközi elterjesztésben is vezet, amikor a koncentrátoros fotovoltaik gyengébben fejl?döt területeir?l van szó. A vállakozás Marokkóban és Délafrikában is akar CPV er?m?veket telepíteni és 2011.11.30-án bejelentette, hogy megkezdte szállítani a modulokat a kínai Xinjiangi tartományba tervezett CPV er?m? részére.
Ahhoz, hogy ilyen kaliber? nagyprojekteket meg lehessen valósítani, ahhoz több hightech termékek, komponensek el?állítása is szükséges.
Soitec egészen az elmúlt év végéig várt a San Diegoi (Kalifornia) gyár pontos helyének a meghatározásával. Itt fogják majd gyártani az amerikai er?m? projketjeihez szükséges modulokat. 2011-ben azonban leel?zte a Soitecet az Amonix, aki Las Vegasban megnyitotta a 150 MW éves teljesítmény kapacitással bíró CPV gyárát.
Az Amonix modulgyárának megnyitása Las Vegasban. Jobbra a közben meghalt ügyvezet?, Brian Robertson; Fotó: Amonix
2011-ben veszítette el az Amonix az ügyvezet?jét, aki december 22-én repülégép szerencsétlenségben meghalt.
Szolártermikus er?m?vek és energiatározók
A szolártermikus er?m?veknél nem voltak olyan nagy kitörések, mint a vékonyfilmes- vagy a koncentrátoros fotovoltaikában 2011-ben. A CSP szektornak nagy problémákkal kellett megküzdenie, ami többek között a fotovoltaik árzuhanásaira vezethet?ek vissza. Néhány nagy CSP projekt lett fotovoltaikára lecserélve, és egy-két szolártermikus er?m?vek megépítéséhez kezdtek hozzá.
A szektor elemz?i azonban azzal argumentálnak, hogy hosszútávra nézve nem az alacsony áram el?állítási árával fog bizonyítani a CSP technológia, hanem azzal, hogy lehet?séget nyújt a kedvez?en el?állított villamosenergia tározására is. Ebben a Torresol Energy lépett nagyot és 2011 májusában üzembe helyezte a spanyol Gemasol er?m?vét. Ez volt az els? olyan kereskedelmi célú szolártermikus nagyer?m?, amely már júliusban képes volt egész napon keresztül a hálózatra termelni.
A Gemasolar er?m? építése (Mai 2010). Az el?térben a sóoldatos tározó tankja; fotó: SENER
Ahhoz, hogy a napenergia komoly szerepet játsszon, vagyis jelent?s súlyra tegyen szert az áramtermelésben, le kell gy?zni egy nagy akadályt: meg kell találni a módját a raktározásának, hogy akkor is használni lehessen, ha nem süt a nap. Úgy t?nik, a kihívás ráirányítja a figyelmet egy másfajta energiára, a szolártermikus (nap-h?) energiára, arra a módszerre, amely úgy állít el? áramot, hogy a nap melegét vízforralásra használja. A forró vízzel sót melegítenek fel, amely eltárolja az energiát olyan id?szakokra, amikor az áramfogyasztás megugrik.
Két kaliforniai vállalat tervezi ennek a tárolási technológiának az alkalmazását: a SolarReserve, amely a nevadai sivatagban készül? létesítménye a tervek szerint jöv?re kezd m?ködni, és a BrightsSource, amely Kaliforniában épít három, 2016-ban és 2017-ben m?ködéshez kezd? üzemet. A négy létesítmény együtt több tízezer háztartás áramellátására lesz képes egy-egy nyári este.
Hogy a technológia széles körben elterjed-e, az a jöv? kérdése. Az amerikai közvélemény kritikusabban tekint a napenergiával kapcsolatos beruházásokhoz adott hitelgaranciákra azóta, hogy cs?döt jelentett a Solyndra nev? kaliforniai vállalat (bevez?en megemlítettük), amely 535 millió dolláros hitelgaranciát kapott egy napelemeket gyártó üzem építéséhez. Az áramtermel?k kilátásai azonban mindig jobbak voltak, mert az ? terméküket – szemben a napelemekkel – szerz?déssel jó el?re eladják.
Fontosabb az, hogy mikor szolgáltatják az energiát
A SolarReserve és a BrightSource beruházásai a technikai részletek tekintetében némileg különböznek, de mindkett? több ezer számítógép irányította, plakátméret? tükröt fog alkalmazni, amelyek egy h?elnyel? toronyra irányítják a napsugarakat.
A SolarReserve létesítményében a h?t sóoldat nyeli el, amely azonnal felhasználható vízforralásra és g?z el?állítására, amellyel aztán hagyományos turbinákat és generátorokat m?ködtetnek. A forró só arra is alkalmas, hogy több órán keresztül tárolja a h?t. A BrightSource-nál a felmelegített vizet azonnal fel lehet használni g?zként, vagy sót lehet melegíteni vele h?tárolásra.
A berendezések azért használnak sót, mert az jóval több h?t képes tárolni, mint a víz. De ha oldott állapotba kerül, akkor meg is kell tartani abban, mert különben a rendszernek egy olyan helyén szilárdul meg esetleg, ahol nehéz újból feloldani.
A technológia nem bonyolult, de a gazdasági vonatkozásai annál inkább.
A legegyszer?bb, legolcsóbb módja a napenergia hasznosításának, ha a h?t azonnal villamos árammá alakítják át. Az energiatermel? vállalatok azonban az olyan farmerekhez hasonlíthatók leginkább, akik a learatott gabonát nem dobják azonnal piacra, hanem silókban tárolják, számítva rá, hogy kés?bb az ára emelkedni fog. Az energiaellátók úgy gondolkodnak, hogy bevételük szempontjából az el?állított mennyiségnél fontosabb az, hogy mikor szolgáltatják az energiát.
A napelemek széles kör? alkalmazása – akár a háztet?kön, akár hatalmas sivatagi telepeken – ugyanis változást fog el?idézni abban, hogy mely id?szakokban a legmagasabbak az árak.
Ma az Egyesült Államokban az áram meleg nyári napokon a kés? délutáni és az esti órákban a legdrágább. A napelemek ezt a csúcsot jelent?sen lefaragják kés? délután – állítja Paul Denholm, a coloradói Boulderben m?köd? Megújuló Energia Laboratóriumának napenergia-szakért?je. Közlése szerint az új árcsúcs kés?bbre tolódik, a napnyugtát közvetlenül megel?z? és követ? id?szakra, amikor a napelemek termelése kicsi vagy teljesen hiányzik.
A tárolókapacitással rendelkez?k számára kedvez?en alakul a piac.
John Woolard, a BrightSource vezérigazgatója szerint az új telepek f? feladata az lesz, hogy olyankor állítsanak el? áramot, amikor a szolgáltatóknak a legnagyobb szükségük van rá. A tároló kapacitások b?vítése segít m?ködésben tartani a légkondicionálókat akkor is, amikor a napelemek nem termelnek, de a megoldásnak van egyéb pénzügyi haszna is.
A napsugárzás és a h?termelés párosításán alapuló áramtermelés legdrágább berendezése az, amely a g?zb?l állítja el? az áramot, de ha összekapcsolják egy megfelel? h?tárolóval, akkor csaknem kétszer olyan hosszú ideig tud m?ködni, mint a tárolóval össze nem kapcsolt berendezés. Ez azt jelenti, hogy az áramtermelés költsége csökken.
A több tárolás másik pénzügyi haszna az áramgazdálkodás sajátosságaihoz köt?dik. Egy szolgáltatónak két formában kell biztosítania az áramot: energiaként és kapacitásként. A kett? közti különbség a fogyasztókat nem nagyon érdekli, mivel ?k közvetlenül a kilowattórában mért energiáért fizetnek.
A kapacitás, az energia el?állításának képessége azonban egyre fontosabbá válik, ahogy a megújuló energiaforrások mind nagyobb szerepet kapnak az áramellátásban.
A szél és a nap sok energiát termel, de kevés kapacitást. Ma a nap- és szélenergia háttérkapacitását a drága gázf?téses generátorok adják, amelyek az év nagy részében kihasználatlanok, mert csak akkor kapcsolják be ?ket, ha a szél alább hagy, vagy a nap nem süt.
Egy kilowattóra tárolása Paul Denholm számításai szerint nagyjából 4 centbe kerül, és mivel 11 centért értékesíthet?, jelent?s haszon van rajta. A megtakarítás jelent?s részét az adja, hogy nem kell háttérkapacitásként fenntartani a gáztüzelés? generátorokat.
Üzleti okokból sem a BrightSource, sem a SolarReserve nem árulja el beruházásának költségeit, de Smith, a SolarReserve vezérigazgatója annyit elárult, hogy a tárolási technológia létrehozása a teljes beruházási összeg kevesebb mint 5 százalékába került. A BrightSource partnere, a Southern California Edison készséggel fizette meg a költségét annak, hogy akkor is kapjon áramot, amikor nem süt a nap.
Egy adott projekt sikere több tényez?t?l függ, de a szakért?k egyetértenek abban, hogy a tárolókapacitással rendelkez? áramtermel?k számára kedvez?en alakul a piac.
Ez egy üres szegmenset nyit meg a CSP technológiának: mivel egyre több ingadozó energiamennyiség van a megújuló energia források által (mint szél és a Nap) a hálózatra termelve, ezért egyre fontosabb lesz csúcsid?kben és alacsonyabb villamosenergia termelés ideje alatt is áramot el?állítani.
2011 novemberében hozta nyilvánosságra az amerikai energiaminisztérium nemzeti megújuló energiák laboratóriuma (NREL) egy ilyen tározóról szóló jelentését. A jelentés kivizsgálja, hogy milyen szerepet játszik akkor a termikus energia tározó (TES), amikor annak akkor kell leadni a villamosenergiát, amikor arra szükség van. A termikus tározóknak több el?nyeik is vannak, más tározókkal szemben, a jelentés szerint: a hatásfokuk kb. 95 százalékos, a relatíve alacsony költségük és az igény szerinti rugalmasságuk. A fotovoltaik részesedése viszont csak kis mértékben, alig 2 %-kal menne vissza. Ezen felül még a rugalmatlan zsinórterheléssel m?köd? szén- és atomer?m?veket is ki tudná váltani a CSP, ami a fotovoltaika drága áramtározóival még nem lenne lehetséges.
Ebb?l a szempontól nagy jöv?t ígérnek a Gemasolar er?m?ve valamint az egyre növeked? irányzat a CSP és a TES technológiái, függetlenül a fotovoltaik költségeivel való összehasonlításkor.
Politikai fejl?dések 2011-ben
Az ázsiai betáplálási támogatások
A kiváló technikai fejlesztések mellett lényegesen megváltozott a támogatási politika is 2011-ben, különösen Ázsiában. Egyb?l három ország vezette be a betáplálás megtéritési rendszerét: Kína, Japán és Malájzia. Délkoreában, Tajwanban és Tájföldön már léteztek ilyen támogatási programok.
Az amerikai piacokon fejl?déseket értek el a hitelgaranciákkal, az adómentességekkel és a zöld áram tanúsítványokkal. De csak is a jól megtervezett betáplálási tarifa rendszerek azok a bizonyítottan hatékony politikai eszközök, amik a fenntartható nemzeti fotovoltaik piac exponenciális növekedést eredményezik. Ha ez a támogatási politika sikeres lesz, úgy Európa mellett Ázsia lehet a fotovoltaik piacok második központja és ezzel Északamerikát leel?zheti, amelyik lassabban növekszik.
Ez a jelenség különösen Kínában mutatkozik már. A Bloomberg New Energy Finance abból indul ki, hogy Kína 2,2 gigawattnyi fotovoltaik rendszert szerelt fel 2011-ben. Ezzel az eredménnyel így a világ harmadik legnagyobb fotovoltaik piacává vált. Az NPD Solarbuzz pedig 2,9 gigawatt kiépítésre jutott.
A betáplálási támogatás fellendülést hozott Kínában
Az utóbbi években egyre inkább a globális fotovoltaik termelés központjává vált Kína. De az amerikai és az európai aggodalmak ellenére Kína nem csak az exportra tett.
Photovoltaik-Kraftwerk von GCL in China mit 20 MW Nennleistung. Laut NDRC wurden 2011 in China 2,2 GW zugebaut, nachdem eine Einspeisevergütung eingeführt worden war; Foto: Satcon
Kína szóbeli kijelentései a saját szolár piacának a kiépítésére, nem jelent újat, de az utolsó évben országos szinten bevezett nagyvonalú betáplási támogatása annál inkább, mert 2010-ig csak különféle hatályossággal összeállított állami és régionális érvény? támogatási programjai voltak.
2011.06.24-én lépte meg dönt? lépését a kínai fejlesztési és átalakítási komisszió (NDRC) a program bevezetésére és fix támogatási tarifákat adott meg a fotovoltaik áram megindítására. Azok a rendszerek, amelyek 2011.07.01 el?tt lettek beszerelve, azokra 1,15 RMB jár kilowattóránként (0,14 Euro/kWh), az azokat követ?kre pedig csak kereken 0,12 Euro/kWh van érvényben.
A kínai politika ismer?sei kételkednek a hivatalos statisztikában. A Bloomberg New Energy Finance piackutatói hivatkoznak az NDRC saccolási adataira, ami szerint csak 2,2 gigawatt lett beépítve (valahogy ismer?s nekem is ez a statisztikai adatközzététel, ha Magyarországra kell gondolnom). Minden esetre hatalmas fellendülést élt át Kínában a fotovoltaika, ami 2012-ben is tovább fog tartani, amennyiben nem kurtítják meg a támogatásokat.
Kína másképpen áll a problémák elé, mint azt egyes fejlettebb ország teszi. Ö különböz? energiatermelési utat követ, hogy ezzel lefedje a gyorsan növekv? energiaszükségletét. Ez viszont fontos szerepet játszhat az exponenciálisan növekv? fotovoltaik piac kiértékelésének a megítéléséhez. És a helyi igények segítenek pár pv-gyártót is, akik 2011-ben a világméret? fotovoltaik termelés túlkínálata alatt szenvedtek.
Japán reagált a fukushimai atomer?m?vi katasztrófára és bevezeti a szoláráram betáplálási támogatását
Japánnak teljesen más okai vannak a megújuló energiák állami támogatására. A fukushimai tragikus atomkatasztrófa után nagy nyomás alá került a kormány, az atomer?t?l elrugaszkodni és a megújuló energiák felé hajolni.
A Japán miniszterelnök, Naoto Kan csak azután adta vissza a mandátumát, amikor a betáplálási támogatás bevezetését eldöntötték; fotó: World Economic Forum
Miel?tt visszaadta a tisztségét, kötelezettséget vállalt a volt Japán miniszterelnök Naoto Kan, a betáplálási támogatás bevezetésének a felügyeletére. És 2011.08.26-án egyhangúan megszavazta a törvényt a Japán parlament. Ez a betáplálási támogatás 2012 júliusától lép érvénybe. Az elkövetkez? 10 évben több 30 MWp nagyságú napelemes er?müvek telepítése van megtervezve.
Japánnak és a szolár szektorának magas költségekkel kell harcolniuk. De az országnak, mint a fotovoltaik modulok és az akkumulátoros rendszerek fontos gyártójának gazdasági érdeke a napelemes szektor világméret? további növekedése.
2012-re még nem alakította ki Japán a támogatási tarifáit. Az NPD Solarbuzz abból indul ki, hogy a japán fotovoltaik piac támogatás nélkül is 30 %-ot fog növekedni, kereken 1,2 gigawattra.
Malájzia is csatlakozik a betáplálási támogatásokkal rendelkez? országokhoz
A Kínában és Japánban is tapasztalható honos fotovoltaik gyártók támogatások iránti érdekl?dése miatt nem lepi meg az embert, ha ezek után más ázsiai országok is bevezették a betáplálás támogatási rendszeret, hogy ezzel is a saját pv termelésüket fejlesszék tovább. 2011.12.01-én kapta meg az els? támogatási kérelmet Malájzia. És két órán belül kimerült a ipari méret? fotovoltaik rendszerekre a 2012-2014-es kvóta.
Malájzia kisméret? támogatási programjából adódóan nagyon valószín?tlen, hogy egyhamar be fogja tölteni a fotovoltaik világpiaci vezet? helyét. A program 9 MW névleges teljesítménnyel kezdi meg a fotovoltaik rendszerek támogatását és lassan emeli meg 165 megawattra 2015-ig.
A malájziai kormány viszont fontolóra veszi, a megújuló energiák villamosenergia termelésének a megemelését. Ha ez megtörténne, akkor is hozzájárul a malájziai fotovoltaik kiépítése – betáplálási támogatás miatt – az ázsiai pv-piac növekedéséhez. De ennél fontosabb azonban az a tény, hogy a tarifarendszer megteremti azt a lehet?séget, hogy még a feltörekv?- és fejl?d? országok is politikai eszközként használják fel a betáplálási támogatásokat.
A 2011-es fejl?dések a jöv? sikerének az útját készítik el?
A szoláripar egész sor visszaeséseket élt át az utóbbi években. Ennek több oka van: a betáplálási támogatások megvágása Európában, a fotovoltaik piac túlkínálatata, a világszerte érezhet? pénzügyi válság valamint a bürokratikus és jogi gátak, például a kaliforniai szolártermikus er?m?vek engedélyeztetése, a magyarországi METÁR halogatása stb.
De a nemzetközi szektor jól reagált ezekre a kihívásokra – és tovább növekedett. Újabb régiók vezetik be a betáplálási tarifájukat, a csökken? modulárak a telepítések felvirágozásához vezetnek Amerikában és Kínában és a szolártermikus er?m?vek technikailag egyre fejlettebbek és környezetberatiabbak lesznek, mialatt a kaliforniai és az amerikai kormányzat egy újabb rendszer megépítésének a törvényalkotását tervezgetik csak.
A 2011-es technikai és a politikai fejl?déseit?l további növekedés várható el, de nem mindig ott, ahol ezt elvárjuk. Példák erre az ukrajnai multi megawatt szolárparkok Ohotnikovoban és Perovoban. És, hogy melyik technológia fogja a felj?dést el?revinni, még az sincs letisztázva.
Az ukrajnai 100 MW-os fotovoltaik er?m? Perovoban. 2011 decemberében ment a hálózatra; fotó: Activ Solar
A termikus tározókkal ellátott CIGS, CPV és CPS er?m?vek óriási potenciálok lehet?ségeit nyitják meg világszerte. Jelenleg az mutatkozik ki, hogy a szolár szektor nem csak egy pár piacra fog koncentrálódni, hanem inkább szét fog nyílni, mint egy legyez?. Ázsia és különösen Kína fogja majd a világ pv-igényl?jének második súlypontját alkotni.
Mindezek a fejl?dések ahhoz vezetnek utolsó sorban, hogy a világ energiaellátása egyre kevesebb fosszilis és atom energiákra fog épülni, de inkább a megújuló energia alapúakra. Miközben a szolárenergia vezet? szerepet fog játszani.
2012.06.11. | Michael Debreczeni @ M.N.M.Zrt.
ESTIF: Az európai szolártermikus piac 2011; alig növekedett; a napkollektorok kereken 18, 8 terawattórát termeltek az elmúlt évben
Az európai szolártermikus piac új ESTIF számai
A 2011-es piaci statisztikák, amiket a Szolártermika Ágazati Szövetsége 2012.06.11-én közzétett, azt mutatják, hogy az el?z? két év visszafelé fejl?dése megállt.
Ennek a folyamatnak a megállítására és megfordítására újabb piaci szegmenseket kell keresni a napkollektoros ágazatnak és ami az árakat illeti, azokat pedig versenyképesebbé kell tenni, emeli ki az ESTIF (European Solar Thermal Industry Federation). Hogy a 2020-as EUs célok ne legyenek elhibázva, a kormányzatoknak ezenkívül jobban meg kellene er?ltetni magukat. Csak is így lenne lehetséges a világ legfontosabb decentralizálható, emisszió mentes megújuló energiájának lehet?ségeit teljes mértékben kiaknázni, emeli ki az ESTIF.
Európa eléri a 26,3 GWth-ás szolártermikus teljesítményt
A 2011-es évnek egyaránt vannak jó és rossz hírei: Amíg az európai piac összességében nézve megmaradt az eddigi szinten, addig más országok különböz?en továbbfejl?dtek. Az elmúlt évi 2,6 GWth nagyságú új telepítések után így 26,3 GWth összkapacitással rendelkezik Európa. Az európai szolártermikus rendszerek 18,8 terawattórát termeltek és 13 millió tonna CO2-t spóroltak meg összesen.
A 2020-as cél elérésében központi szerepet játszik a szolártermikus ipar. A 2011-ben elért 2,6 milliárd Eurós forgalmával és a közel 32.000 dolgozójával már nem lehet kétségbe vonni a szolártermikus szektor gazdasági helyzetét.
Lengyelország több mint 140 MWth napkollektoros teljesítményt szerelt fel 2011-ben
Míg Németország továbbra is próbálja a szolártermikus piacot el?re hajtani, addig Lengyelország a 2011-es több mint 140 MWth új telepítéseivel 200.000 m² kollektorfelületet installált fel.
Egy két piacnak, különösen az európai országokban mint Olaszországnak, Spanyolországnak és Portugáliának igen nehéz fázist kellett megélniük. Görögország pedig kissé növekv? tendenciát mutatott ki.
Pozitívan fejl?dtek a nagyobb méret? (35 kWth-nál nagyob) h? és a h?tésre szolgáló ipari méret? szolártermikus rendszerek és a 350 kWth nagyságnál nagyobb távf?tési rendszerek. De a hagyományos piaci szegmensben, a háztartási melegvízel?készítésben nem tudták megállítani a lefelé irányuló trendet.
Robin Wellig, az ESTIF elnöke: a szolártermika jó hírneve optimizmusra késztet.
Az ESTIF komplett jelentése letölthet?: http://www.estif.org
2012.06.12. | forrás: ESTIF | Michael Debreczeni © M.N.M.Zrt.
