Norvégia el?retör az európai gázexportban, jórészt annak köszönhet?en, hogy olcsóbban kínálja a portékáját, mint Európa legnagyobb gázellátója, Oroszország. A Gazprom védi a pozícióit, új piacokra is tart, de az árképletét nem módosítaná
Mindett?l persze nem rendült meg az orosz gázexport monopoljogával rendelkez? Gazprom helyzete. Hiába olcsóbb például a versenypiacon a norvég gáz, amikor a lakosságnak is beszerz? nagykeresked?k f?ként hosszú távú, s jórészt a Gazprommal kötött megállapodásokon keresztül szerzik be a gázt. E megállapodásokban olyan átvételi kötelezettséget vállaltak, amelyek a szerz?dések lejártáig bebetonozzák a Gazprom eladói pozícióit. Nagy figyelmet keltett az elmúlt napokban, hogy egy ilyen szerz?dés be nem tartása újból felszította az orosz-ukrán gázvitát. Az orosz eladó hétmilliárd dollárt követel ukrán vev?jén amiatt, mert utóbbi az eredetileg vállaltnál kevesebb gázt vett t?le át. Felmerülhet, hogy a viszály elmérgesedése újból az Ukrajnán keresztüli gázszállítás elakadásához vezethet, amire eddig kétszer volt példa. „Ehhez már kés? van, mindjárt február, mellesleg egyik félnek sem érdeke egy újabb szállítási zavar. A behozatal esetleges elakadására a magyarországi gázrendszer egyébként is fel van készülve” – válaszolt a Világgazdaságnak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója, akit az érintettek még informálisan sem értesítették arról, hogy a mostani árvita miatt zavar támadhatna a gázszállításban.
A Gazpromnak egyel?re amiatt sem kell aggódnia, hogy egyes európai országok fordítanának a sok éve csökken? gáztermelési trendjükön a nem hagyományos szerkezetben lév? gáz felhozatalával. Magyarországon már például több éve bejelentették az import kiváltását is lehet?vé tév? elképzeléseket, de e tervek azóta alaposan megszelídültek. Most épp jelenleg Lengyelországon folyik ígéretesebb kutatás, b? egy éve Ukrajna is sorra köti jórészt amerikai cégekkel az együttm?ködési megállapodásokat, és a napokban Victor Ponta román miniszterelnök is jelezte, hogy támogatja országa ez irányú kutatásait. E fáradozások eredményei azonban csak évek múltán érhetnek be, ha beérnek. Egyel?re attól sem kell a Gazpromnak tartania, hogy térségünk számottev? tételben, orosztól eltér? gázforráshoz férhetne hozzá. Ha mégis el?relépés történik e téren, az csak részben remélhet? az újabb lendületet kapott Nabucco gázvezeték projektt?l, nagyobb részben inkább annak, hogy egyre épülnek a térségünk gázvezeték hálózatait összeköt? interkonnektorok.
A Gazprom több fronton is felvette a keszty?t. Például rátenné a kezét a Nabucco által megcélzott gázforrásokra, új, európai gázvezetékeivel a vele együttm?köd? országoknak kedvezne (illetve már kedvez), ráer?sít a gázcseppfolyósító beruházásokra. Árképlete mellett azonban – még – kiáll.
Még a német piacon is
Norvégia 2012-ben 16 százalékkal 107,6 milliárd köbméterre növelte európai gázexportját az Eurostat szerint, alig maradva el Oroszországtól. Utóbbi 8 százalékos (európai és törökországi) csökkenéssel 10 éves negatív rekordot produkált. Norvégia Ráadásul Oroszország f? gázpiacán, Németországban is el?retört. Az évi 80 milliárd köbméteres gázigény? Németországba a Gazprom 2011-ben 30 milliárd köbmétert adott el, Norvégia pedig 28 milliárdot, majd tavaly a norvég állami Statoil 10 éves szállítási szerz?dést írt alá a német Wintershallal.
Norvégia el?retör az európai gázexportban, jórészt annak köszönhet?en, hogy olcsóbban kínálja a portékáját, mint Európa legnagyobb gázellátója, Oroszország. A Gazprom védi a pozícióit, új piacokra is tart, de az árképletét nem módosítaná
Mindett?l persze nem rendült meg az orosz gázexport monopoljogával rendelkez? Gazprom helyzete. Hiába olcsóbb például a versenypiacon a norvég gáz, amikor a lakosságnak is beszerz? nagykeresked?k f?ként hosszú távú, s jórészt a Gazprommal kötött megállapodásokon keresztül szerzik be a gázt. E megállapodásokban olyan átvételi kötelezettséget vállaltak, amelyek a szerz?dések lejártáig bebetonozzák a Gazprom eladói pozícióit. Nagy figyelmet keltett az elmúlt napokban, hogy egy ilyen szerz?dés be nem tartása újból felszította az orosz-ukrán gázvitát. Az orosz eladó hétmilliárd dollárt követel ukrán vev?jén amiatt, mert utóbbi az eredetileg vállaltnál kevesebb gázt vett t?le át. Felmerülhet, hogy a viszály elmérgesedése újból az Ukrajnán keresztüli gázszállítás elakadásához vezethet, amire eddig kétszer volt példa. „Ehhez már kés? van, mindjárt február, mellesleg egyik félnek sem érdeke egy újabb szállítási zavar. A behozatal esetleges elakadására a magyarországi gázrendszer egyébként is fel van készülve” – válaszolt a Világgazdaságnak Zsuga János, az FGSZ Földgázszállító Zrt. vezérigazgatója, akit az érintettek még informálisan sem értesítették arról, hogy a mostani árvita miatt zavar támadhatna a gázszállításban.
A Gazpromnak egyel?re amiatt sem kell aggódnia, hogy egyes európai országok fordítanának a sok éve csökken? gáztermelési trendjükön a nem hagyományos szerkezetben lév? gáz felhozatalával. Magyarországon már például több éve bejelentették az import kiváltását is lehet?vé tév? elképzeléseket, de e tervek azóta alaposan megszelídültek. Most épp jelenleg Lengyelországon folyik ígéretesebb kutatás, b? egy éve Ukrajna is sorra köti jórészt amerikai cégekkel az együttm?ködési megállapodásokat, és a napokban Victor Ponta román miniszterelnök is jelezte, hogy támogatja országa ez irányú kutatásait. E fáradozások eredményei azonban csak évek múltán érhetnek be, ha beérnek. Egyel?re attól sem kell a Gazpromnak tartania, hogy térségünk számottev? tételben, orosztól eltér? gázforráshoz férhetne hozzá. Ha mégis el?relépés történik e téren, az csak részben remélhet? az újabb lendületet kapott Nabucco gázvezeték projektt?l, nagyobb részben inkább annak, hogy egyre épülnek a térségünk gázvezeték hálózatait összeköt? interkonnektorok.
A Gazprom több fronton is felvette a keszty?t. Például rátenné a kezét a Nabucco által megcélzott gázforrásokra, új, európai gázvezetékeivel a vele együttm?köd? országoknak kedvezne (illetve már kedvez), ráer?sít a gázcseppfolyósító beruházásokra. Árképlete mellett azonban – még – kiáll.
Még a német piacon is
Norvégia 2012-ben 16 százalékkal 107,6 milliárd köbméterre növelte európai gázexportját az Eurostat szerint, alig maradva el Oroszországtól. Utóbbi 8 százalékos (európai és törökországi) csökkenéssel 10 éves negatív rekordot produkált. Norvégia Ráadásul Oroszország f? gázpiacán, Németországban is el?retört. Az évi 80 milliárd köbméteres gázigény? Németországba a Gazprom 2011-ben 30 milliárd köbmétert adott el, Norvégia pedig 28 milliárdot, majd tavaly a norvég állami Statoil 10 éves szállítási szerz?dést írt alá a német Wintershallal.
Az EU-Kommisszió több milliárdos kiépítéseket követel.
Brüszel: Nem kell egy atomer?m?vet sem lekapcsolni az EU-ban, de valójában majdnem mindegyiknél javítani kell a biztonságon. Ez a most csütörtökön Brüsszelben bemutatott ún. stressz teszt eredménye, amelyben az EU-bizottság, a nemzeti felügyel? hatóságok és az EU 145 atomreaktorait üzemeltet?i kivizsgálást végeztek.
Az eredményeknek valójában már 2012 júniusában el kellett volna készülniük, de Günther Oettinger, a felel?s komisszár további kivizsgálásokat kért. „Nem kell egyetlen egy atomer?m?vet sem közvetlen lekapcsolni biztonsági okok miatt”, állította tegnap összegzésében. Viszont igen magas költségek jönnek az üzemeltet?kre a hiánypótlások miatt. „Majdnem mindenhol vannak szükséges javítási- és pótlási lehet?ségek a mai technika állásához mérve és a már ismert földrengések vagy árvizek veszélyei miatt.”
10 és 25 milliárd Euró között kell az európai atomer?m?vek üzemeltet?inek az elkövetkez? években befektetni azért, hogy a biztonsági hiányokat megszüntesék, becsli a komisszió. Az északnémetországi Brokdorf, Emsland és Grohnde reaktoroknál hiányolják az ellen?rök a szeizmográfiai mér?készükékeket, amivel idejében fel lehetne ismerni a földrengéseket. A délnémetországi rendszereknél ugyan kevesebbek a biztonsági hiányok, de a Németországban még üzemel? 9 rendszernél hiányosak a t?zoltási és m?szaki mentési tervek. Franciaországban nagyon sok gondot okoznak a Cattenomban és Fessenheimben sok hiányosságok mellett üzemel? atomer?m?vek. De a többi francia reaktoroknál is lényegesen hosszabbak a hiányossági listák, mint a délnémetországi atomer?m?veknél az eset.
A bizottság három lépcs?s eljárással világította át a 145 európai atomer?m?vet. El?ször a kérd?íves katalógus kitöltésére kérték fel az üzemeltet?ket. Második lépésben automatikusan lettek kivizsgálva, ellen?rizve és értékelve az eredmények a nemzeti atomenergia felügyel? bizottságok által. És csak ezután érkeztek nemzeti és nemzetközi szakemberekb?l álló csapatok az atomer?m? üzemeltet? telephelyére, amik az el?zetes kivizsgálások közben különösen problémásnak bizonyultak.
Összesen 54 atomer?m?vet, tehát több mint háromnegyednyi rendszert vettek személyesen szemügyre a szakemberek – ez a fajta vizsgálás el?ször fordult el? európai szinten, mondta Oettinger. Az EU-n kívüli szomszédokkal, mint Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország, Örményország és Svájc biztonsági katalógust vezet a bizottság. Akiket ugyan – Oettinger szerint – érdekli az EU-standard, de nem engednek egyetlen egy szakembert sem a rendszerük közelébe. Ezért az EU-nak csak egyetlen egy lehet?sége van ezekre a szomszédokra nyomást gyakorolni, hogy igyekezzenek a legjobb létez? technikai színvonalat betartani, az pedig mint energiafogyasztó.
Az EU-komissziónak nagyobb az energiakérdésekre való ráhatása a tagállamokban, amióta a liszaboni szersz?dés érvénybe lépett. De az atomer?m?vek biztonságáért és az atomenergia melletti vagy elleni döntésnek a jogában továbbra is egyedül a tagállam a felel?s. Ezért el?ször az EU-vezet?ségnek kell egyhangúan döntést hozni, miel?tt a komisszió valamit is léphetne. „Biztos vagyok benne, hogy a kormányzati tanácsok nem csak elfogadják jelentésünket, hanem levonják a következtetéseket is”, címezte üzenetét Oettinger a kormányok felel?sei részére.
A hiányok már régóta ismertek
Lehet, hogy ez csak egy kegyes kívánság fog maradni, mivel a most kiemelve figyelmeztetett javítások szükségessége már a Three-Miles-Island/Harrisburg, (1979 március 28.) és a Csernobil (1986 április 26.) katasztrófa óta ismertek, de eddig még nem lettek megszüntetve. A fukushimai katasztrófa sem igen ingatott meg egynéhény távolfekv? országot (2011 március 11.). Mégis azt reméli Oettinger, hogy a tanács újabb biztonsági jelentést fog t?le kérni arról, hogy az üzemeltet?k valóban teljesítették-e a hiányosságokat. (2 év múlva jár le Oettinger mandátuma). A bizottság még 2013 februárjában indítványozni akar egy, az atomer?m?vekre érvényes új biztonsági irányelvet, amivel a hatóság ellen?rzési leh?tsége kib?vülne. Az új irányelvet még ez év végéig akarják érvényesíteni. A tagállamok és az EU-n kívüli országok kormányai azonban éppen az energiakérdésekben látják nemzeti függetlenségük elvesztését, amennyiben ezekbe Brüsszel beavatkozni kívánna.
Oettinger második terve, az atomer?m?vek céltartalékolása és a kötelez? felel?sségbiztosítás bevezetésének az indítványozása, szintén er?s ellenállásra ütközne az ilyen rendszerek gyártói és üzemeltet?i körében.
Mindmáig nevetséges kötelez? felel?sségbiztosítások vannak az atomenergia konszerneknél kötve. Például a cseh CEZ atomkonszern csak 0,28%-ban felel?s egy temelini nukleáris katasztrófa utáni károkért.
Arra a kérdésre, hogy ezek javítások, a felszerelések és a kötelez? felel?sségbiztosítások nem emelik-e meg olyannyira a költségeket, hogy az atomenergia végül gazdaságtalan lesz, közönyösen válaszolta a sváb komisszár: „Az én munkám nem abból áll, hogy biztonsági dömpingen keresztül olcsóbbá tegyem az atomáramot. A biztosítási kötelezettség megalapozott. Végül is minden autótulajdonosnak kell kötelez? felel?sségbiztosítást kötnie, ami miatt megdrágul a mobilitása.”
Lsd. még „Kötelez? felel?sségbiztosítás az atomer?m?vek üzemeltet?inek” cím? cikkünket is:
https://www.mnnsz.hu/2012/10/10/kotelezo-felelossegbiztositas-az-atomeromuvek-uzemeltetoinek/
valamint az alábbi linkeket:
http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/paks-megbukott-az-elovizsgan-greenpeace-kozlemeny.pdf
http://energiaoldal.hu/hianyossagot-talalt-pakson-az-atomstresszteszt/
2012.02.08 . | forrás: http://www.badische-zeitung.de | Michael Debreczeni
