Mennyi ideig számíthatunk Európa k?olaj- és gáztartalékaira, miben áll a palagáz kitermelése, miért veszélyes az, ha mindent olcsón akarunk el?állítani, hol csapódik ki a mennyiség és a min?ség harca – ezeket a kérdéseket vitatták a tizedik alkalommal megszervezett EU-tábor harmadik napján, az Európa energetikai függ?sége címet visel? értekezleten. Antal Lóránt, MIÉRT elnökségi tag moderálása alatt Európa energetikai függ?ségér?l számolt be Nagy Bege Zoltán, az Országos Energetikai Ügynökség vezérigazgatója, Tóth Ferenc, a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaság egykori vezérigazgatója, valamint két politikus: László Attila szenátor és Antal István parlamenti képvisel?.
„Meddig vannak még tartalékaink, mennyi ideig számíthatunk rájuk, és mikor kell váltsunk?” – tette fel a kérdést Nagy Bege Zoltán. Az Országos Energetikai Ügynökség vezérigazgatója el?adásában a k?olaj, a földgáz és a villamos energia helyzetét részletezte. Amint beszámolójában kiemelte, a k?olaj kitermelésének legnagyobb része az arab térségek kezében van, ez az ágazat majdnem kizárólag t?lük függ.
Ami a gáztartalékokat illeti, Európa gáztartalékát leginkább Oroszország biztosítja, ez pedig biztonságpolitikai szempontból is komoly kockázati tényez?t jelent. Ezért Romániában új földgáz lel?helyek után kutatnak, els?sorban a Fekete-tengerben.
Csökkenteni kell az energiafogyasztást, állapították meg egyöntet?en az el?adást tartó szakemberek. Ennek szellemében meghatározó, aktív közrem?köd? szerepet kell vállalni a környezetvédelemmel és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban. Egy ilyen kezdeményezés lehetne a zöld bizonyítványos támogatási rendszer, amely által fennáll a lehet?sége annak, hogy a fogyasztókra es? költségek csökkenjenek – fogalmazódott meg a beszélgetésen.
Tóth Ferenc, a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaság egykori vezérigazgatója konkrét információkkal is szolgált a gázkitermelést illet?en. Elmondása szerint 1980-ban 33 milliárd köbméter gázt termeltek, a jelenlegi 14 milliárddal szemben. Az országban 60 ezer kút található, a legtöbbjük Maros megyében, Moldovában és Olténiában található. Az egykori vezérigazgató szakterületének egyik jelent?s ágazatát, a palagáz kitermelésének technológiáját részletezte.
„Nincs veszély, ha betartunk minden szabályt, ha folyamatos ellen?rzések vannak. A probléma csak az, hogy Romániában mindent olcsón akarunk megkapni. Az emberek azt sem tudják mi a palagáz, de már harcolnak ellene” – mutatott rá a szakember. Úgy véli, ha elkezd?dik a palagáz kitermelése, annak érezhet? hatása lesz a piacon is, hiszen beindul a versengés a gázmennyiségért, az ár pedig nem maradhat ugyanaz. Ugyanakkor nagyon fontos szempont az is, hogy komoly vezetékrendszernek kell kiépülnie, hiszen amíg ezekkel nem rendelkezünk, addig hiába áhítozunk más piacok gázaira.
Mészáros Alajos professzor, EP-képvisel? által közzétett adatok szerint az uniós tagállamokban átlagosan 24 százalékot tesz ki a gázfogyasztás, 44,7 százalékot a k?olaj és 19,4 százalékot az elektromos áram a teljes energiafelhasználásban. Az importszükségleteket tekintve az EU átlagosan mintegy 40 százalékban függ Oroszországtól. A világ földgázkészletének egyharmadát birtokló Gazprom tetemes jövedelmét külföldi szolgáltató cégek felvásárlásába fekteti, így próbálván növelni monopóliumát. Az energiaimport uniós szinten évente 2,3 százalékkal n?, amelynek kétharmadát az olaj, 26 százalékát pedig a földgáz teszi ki. E két energiaforrás több mint egyharmadát orosz importból fedezi az EU.
Az el?adáson az is elhangzott: pillanatnyilag a második ipari forradalom zajlik, az elmúlt húsz év alatt hihetetlen fejl?dés történt minden irányban. Jelenleg az épít?anyag ipart érinti a legsúlyosabban az energia áremelkedése.
Csibi Márta
morfondir.ro
