Az atomenergetika ugyan nem témája blogunknak, de a napelempiacra komoly hatással bíró események mindenképpen azok. Ennek tükrében a napokban megszületett megállapodás a paksi b?vítésr?l a legfontosabb esemény a magyar napelempiacon az rezsicsökkentések kezdete óta.
A paksi b?vítés kérdését számos oldalról meg lehet közelíteni, pro és kontra érveket felhozni, amit a gazdasági és az energetikai szaksajtó végeláthatatlanul és a nem szakért? olvasók számára már-már követhetetlen mélységekben meg is tesz. A napelem- és megújuló piac szempontjából két vitális, könnyen érthet? kérdést érdemes röviden körvonalazni.
1. Ma nem az a kérdés, hogy szükség van-e erre a beruházásra, hanem az, hogy mikor lenne szükség egy ilyen beruházásra.
A tapasztalatunk az, hogy a magyar energetikai szakma (és nem a megújuló, hanem a teljes szakma) csak minimálisan megosztott ebben a kérdésben, jelent?s többségben vannak akik úgy gondolják, hogy a paksi blokkok pótlására szükség lesz, az err?l való döntéssel azonban még néhány évig várnunk kellene. Ha csak a mostani megállapodást tekintjük, akkor 10 év múlva (2024-ben) kezd?dhet a termelés az els? blokkban, ami a 2032-ben leálló egyes blokkot „váltja” fel. Azaz akár 8 év múlva, de kiemelt óvatossággal is sok év múlva is ráértünk volna a végs? döntést meghozni.
Márpedig manapság az energetika 2-3 év alatt is földcsuszamlás szer? változásokat élt meg. Gondoljunk csak a napelemes rendszerek elmúlt években történt drasztikus árcsökkenésére. Vagy a szelet és a napot (id?járásfügg? energiaforrások) ér? bizonyos tekintetben jogos kritikákra választ adó tárolási technológiákra, aminek fejlesztésébe mindenki önti jelenleg a pénzt, és komoly el?relépések történtek technológiai és szabályozói oldalon is Európában. Az ilyesmib?l pedig vagy szép lassan, vagy akár a napelemekhez hasonló gyorsasággal érezhet? árcsökkenés lesz. De a nem megújuló területen pl. az amerikai palagáz forradalom gázpiacra gyakorolt hatása és vele párhuzamosan az LNG (cseppfolyós gáz) fejlesztések is ilyen id?távon hatalmas változásokat hoztak/hozhatnak.
Egy ilyen környezetben nem kivárni, nem adni esélyt a megújulók térnyerésének és ma dönteni legalább 60 évre el?re a magyar villamosenergia ipar 40%-áról szakmailag érthetetlen, az indokok számunkra ismeretlenek.
2. A hitel(t?ke) költséget tényleg az adófizet?knek kell összedobni és nem annak aki fogyasztja az áramot?
A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a hitel államközi hitel lesz, annak költségei nem fognak beépülni az áram árába. Azért a magyar állam és gazdaság fog felelni.
Ez azt jelenti, hogy adófizet?i pénzb?l megvesszük (törlesztjük) az atomer?m?vet és az áram árában csak azt kell megfizetni, mint a ma m?köd?, már megtérült blokkok esetén (f?t?anyag, stb…) Körülbelül olyan, mintha az állam az autóhitelemet adófizet?i pénzb?l törlesztené és nekem közvetlenül csak a benzint és a kötelez? szervizt kéne fizetnem. Én ennek nyilván örülök, de aki nem, vagy alig használ autót az nem szívesen finanszírozná az adójával a törleszt?részletemet. Ez gyakorlatilag burkolt elismerése annak, hogy az új atom ma nem számít olcsónak, pontosabban messze nem olyan olcsó, mint amennyiért ma Paks 1 termel.
Hogy mennyit is kell az adófizet?knek összedobni? A legegyszer?bb, messze nem szakszer? számítás a 3750 milliárd forintot (3000 Mrd orosz hitel, 750 Mrd saját rész) elosztani 30 évre. Ez ugye 125 milliárd forint évente, de ez annyira nem szakszer?, hogy még a rendkívül kedvez? orosz hitel kamatait sem veszi figyelembe (ugye ha autóhitelem van akkor sem annyit fizetek vissza mint amennyit felvettem).
Egy kicsit szakszer?bb, de még mindig nagyon egyszer? számítás szerint ma Paks kb. nettó 12.3 forintért adja el az áramot kilowattóránként és tavaly majdnem 15 Milliárd kilowattórát termelt. A mai európai atomer?m? projekteknél a beruházók fix áras átvétel mellett tudják vállalni atomer?m?vek építését és üzemeltetését. Erre két számot ismerhetünk – az angol Hinkley Pointnál forintosítva kb. 31 Ft / kWh, míg a Szlovákiában tervezett b?vítésnél egy konferencián elhangzottak szerint 21 Ft / kWh körüli ez az ár. Nagy a különbség, ezért még egy számot érdemes megvizsgálni, a REKK (Regionális Energia Kutató Központ) tanulmánya szerint legalább 32 forintra van ahhoz szükség, hogy ne termeljen veszteséget az er?m? (origo cikk itt). Az új er?m? 20%-kal nagyobb teljesítmény? lesz, mint a jelenlegi, azaz 18 Milliárd kWh-t termelhet. Azaz ha a fogyasztók csak annyit fizetnek az áramért, mint amennyibe a mai paksi áram kerül, akkor a fenti számok alapján jobb esetben (szlovák költségek) „csak” kb. 160 milliárd, rosszabb esetben kb. 350 milliárd forintba kerül még az adófizet?knek évente, 30 éven keresztül ez a beruházás. Népszer? hasonlattal élve legalább 3, de inkább 4-5 k?röshegyi völgyhidat építhetnénk évente ebb?l a pénzb?l 30 évig.
Hogy miért írunk err?l egy napelemes blogon? A rezsicsökkentések kezdete óta látványosan megtorpant a támogatásokat nem igényl? lakossági kereslet növekedése a napelemes rendszerek iránt dacára a csökken? áraknak. A szakmának a véleménye, hogy az általános rezsicsökkentés(ek) (amik nem egy célzott, rászoruló rétegnek szólnak) a tudatos fogyasztók nevelése ellen hatnak, aki ugyanis sokat fogyaszt és megteheti, de indokolatlanul olcsón kapja az energiát annak nincs igénye a takarékosságra, energiahatékonyságra, megújuló energiába történ? beruházásra.
Ennek megfelel?en ha az atomer?m? által termelt villamosenergia árát nem az azt elfogyasztók fizetik meg közvetlenül, akkor 60 évre lemondtunk arról, hogy a magyar lakosság energiatudatossága fejl?dhessen. Az adófizet?k pénzéb?l mesterségesen „olcsóvá tett” energia pedig a megújulók, így az amúgy gazdaságosan telepíthet? napelemes rendszereknek is áthatolhatatlan gátat szabhat még akár két emberölt? múlva is.
forrás: napelemek.blog.hu
