Az elektromos autók terjedésével az akkumulátor f? összetev?je, a lítium ugyanolyan megkerülhetetlen nyersaggá válhat, mint most a k?olaj. A kereslet töretlenül növekszik, ami átrajzolhatja a világgazdasági térképeket, ezt a fémet ugyanis nem a Közel-Keletr?l, hanem f?ként Chiléb?l és Bolíviából lehet beszerezni.
Forrás: ANP/AFP/Lex Van Lieshout
A befektet?k kedvence, az elektromos luxusautókat gyártó Tesla Motors a napokban jelentette be, hogy saját lítiumion-akkumulátor üzemet épít. A helyszínt még nem választották ki, de a jókora alapterület? amerikai gyár 6500 alkalmazottat foglalkoztat majd, és megalapozhatja, hogy a Tesla belépjen az olcsóbb tömegautók piacára is. Az amerikai autógyár ugyanis úgy számol, hogy az akkumulátorgyártás házon belülre hozása több mint 30 százalékkal teszi olcsóbbá ezt a kulcsfontosságú alkatrészt, ami segítheti a a céget abban, hogy az olcsóbb kategóriák felé nyithasson. 2020-tól már évi 500 ezer autót szeretnének gyártani.
Csakhogy ezzel a lépéssel hosszabb távon a nyakába vesz egy kockázatot is, mert ezentúl neki kell beszereznie a lítiumot.
Kicsi, könny? és fontos
Ez a fém, amely a kitermelésekor általában a konyhasóhoz hasonló fehér kristályos vegyület egyik összetev?je, a kutatás-fejlesztés jelenlegi állása szerint dönt? szerepet játszik a különféle elektromos berendezések energiatárolásában. A lítium el?nye, hogy használatával nagy energias?r?séget lehet elérni, mivel nagy az egységnyi tömegre és térfogatra jutó áramtároló kapacitása. Így m?ködhet például egy kicsi és könny? mobiltelefon is sokáig.
Jelenleg a lítiumra épül szinte minden fontosabb akkumulátorfejlesztés (ezek technológiai akadályairólitt olvashat), és a papírforma szerint a 2020-as évek közepéig még mindenképpen ez a fém lesz a f?szerepl?je a piacnak. Majdnem olyan nyersanyaggá válhat, mint az elmúlt évtizedekben a benzin és dízel alapanyagának számító olaj.
A fém legnagyobb felvev?piaca korábban az üvegipar és a repül?gépgyártás volt, az utóbbi tíz évben azonban a keresletet már inkább a mobiltelefonok, tabletek és laptopok (illetve a bennük használt akkumulátorok) mozgatták. Jelenleg a világ lítiumtermelésének már 35 százalékát veszi fel az akkumulátorgyártás (vagyis arányaiban beérte az üveg- és kerámiaipart), a kereslet pedig a gazdasági válság és az elektromos autók viszonylag kis piaca ellenére is stabilan, évente 5-10 százalékkal növekszik.
Ma sokkal több lítiumot lehet eladni, mint 15 éve – és sokkal magasabb áron. Míg az ezredforduló utáni els? években még 2 ezer dollárért adtak egy tonna lítiumot, 2009-ben már 5 ezerbe került, és jelenleg is ezen a szinten mozog, néha megközelíti a 6 ezer dollárt is. A legfrissebb becslések szerint 2013 és 2019 között a piac éves átlagos növekedése 14,4 százalékos lesz – ezt azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, mivel egyel?re az elektromos járm?vek globális térhódítását is nehéz el?re jelezni.
A fém tiszta formájában nagyon reaktív (egy kis darabot vízbe dobva azonnal sisteregni kezd a felszínen, és hidrogéngázt szabadít fel), ezért önmagában nem, csak vegyületeiben fordul el? a természetben. A legtöbbször sóoldatból, ritkábban az érceib?l nyerik ki, és általában fehér por vagy pellet formájában, lítium-karbonátként vagy lítium-hidroxidként szállítják. Ma a világpiacon tipikusan lítium-karbonát formájában jelenik meg, ebb?l a vegyületb?l azonban egy autó akkumulátorának gyártásához százszor annyit kell felhasználni, mint egy laptophoz. Ez jelzi, hogy a lítium igazi felfutását nem a mobiltelefonok, hanem az elektromos autók térhódítása fogja igazán beindítani.
B?vebben: http://aktiv.origo.hu/
Forrás: http://aktiv.origo.hu/
