Komoly csekket kaphatnak azok, akik augusztustól túllépik a kormány által meghatározott „rezsikeretet”, és az afölötti fogyasztást már a piaci áron kell rendezniük. Megnéztük, hogy nagyjából mekkora a különbség a hazai, rezsicsökekntett árak, illetve a piaci energiatarifák között. A MEKH európai adatai szerint a túlfogyasztók akár 3-5-szörös árat is fizethetnek az átlag felett fogyasztott gázért, villanyért.
Gulyás Gergely a kormányinfón bejelentette többek között, hogy a gáz és az áram esetében a rezsicsökkentett árat a lakossági átlagfogyasztásig biztosítják. A háztartások háromnegyedét a miniszter szerint nem érinti.
A határok a következők lesznek:
- elektromos áram esetében 210 kWh per hó, azaz éves szinten 2523 kWh,
- földgáz esetében 144 köbméter per hó, azaz 1729 köbméter éves szinten.
A bejelentés után vélhetően mindenki a számlákat böngészi, hogy az ő háztartása belefér-e a megadott keretbe, vagy kénytelen lesz többet fizetni a gázért és az áramért. És persze az is kérdés, hogy mennyi az annyi: a miniszter szerint az átlag feletti fogyasztást mindig az aktuális piaci áron fogják kiszámlázni, úgyhogy pontos összegeket nem lehet mondani.
A számolgatáshoz jó alapot adhat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszeresen közölt lakossági rezsiár-vizsgálata, amely az európai nagyvárosok árait hasonlítja össze. Jelenleg a májusi vizsgálat eredményei elérhetőek, amelyek azért valamilyen támpontot adhatnak, mennyivel is lesz magasabb az átlagon felüli fogyasztók számlája.
Ameddig májusban Budapesten 10,17 eurócent volt egy kWh áram (tehát mai árfolyamon nagyjából 41 forint), addig például Prágában, ahol mindenki piaci áron kapja az áramot, egy átlag fogyasztó 40,14 centet, azaz kb. 164 forintot fizetett ugyanennyi villamosenergiáért, de Pozsonyban is majdnem duplája volt a tarifa, és Ljubljanában is kb. kétszeresek voltak az áramdíjak.
Tehát, aki „túlfogyasztja” a havi 210 kWh-s áramkeretet, az onnantól kezdve nagyjából 2-4-szeres áron juthat villamosenergiához.
A földgáz esetében a MEKH nem köbméterben, hanem kWh-ban adta meg az árakat, ebből kiderült, hogy a vizsgált városok közül Budapesten volt a legolcsóbb a földgáz, 2,75 eurócent, azaz mai árfolyamon kb. 12-13 forint kWh-nként.
Ezzel szemben a cseh fővárosban, ahol jó ideje minden fogyasztó a piaci árakat fizeti, majdnem 15 eurócent, azaz mostani árfolyamon kb. 61 forintot fizetett a gázért, tehát nagyjából ötszörös árat. Pozsonyban valamivel jobb volt a helyzet, ott a májusi gázár 5,3 cent, azaz kb. 21 forint volt kWh-nként.
Azaz a gáz esetében, aki túllépi a havi 144 köbméteres határt, az utána a rezsicsökkentett ár 2-5-szörösét fizetheti majd a földgázért, ami majd a kemény téli időszakban lesz igazán fájdalmas.
A részletszabályok ismerete nélkül fontos megjegyezni, hogy nem tudni egyelőre, mi lesz azokkal a háztartási fogyasztókkal, akik például kizárólag elektromos árammal oldják meg lakóingatlanuk energiaellátását. Azok ugyanis, akik kizárólag árammal fűtenek, hűtenek, főznek, stb., nagy valószínűséggel bőven átlépik az áramra meghatározott felső határt, míg ha megosztva oldanák meg energiaellátásukat, akkor áram és gáz esetében is beleférnének a rezsicsökkentett árba.
Ezzel kapcsolatban amúgy Gulyás Gergely a Kormányinfón annyit mondott, hogy „az áram és gáz között nincs kompenzáció, határok vannak, addig érvényes a rezsicsökentett ár„. Ez alapján tehát lesznek olyan háztartások, akik úgyis többet fizetnek majd fogyasztásukért, hogy összesítve energiatakarékosabb az otthonuk, mint más háztartásoké.
Forrás: penzcentrum.hu
