Az elmúlt évtizedben jelent?sen növekedett a megújuló energiaforrásokra épül? energetikai technológiák alkalmazása a Földön, bár a zöld energiaforrások részaránya a teljes energia-felhasználás belül még mindig elenyész?. A legelterjedtebb megoldások egyértelm?en a szél- és napenergia átalakítására, illetve a bel?lük történ? villamosenergia-termelésre összpontosulnak.

Az Európai Unió az elmúlt években világszinten is kimagasló teljesítményt tudott felmutatni a megújuló energiaforrásokra alapuló nap- és széler?m?vek telepítése terén, de az Egyesült Államok és Kína az utóbbi id?szakban szintén kiemelten foglalkozik a megújuló energetikai technológiák fejlesztésével, illetve a zöld er?m?vek telepítésével. Az európai zöldpiacot egyértelm?en a német célkit?zések vezették az elmúlt tíz év során, de Spanyolországban és Olaszországban is komoly nap- és széler?m?vi kapacitások épültek ki. Habár az EU országai vállalták, hogy 2020-ra a teljes energia-felhasználásuk 20%-át megújuló források által biztosítják majd, a gazdasági válság elhúzódása egyre inkább megkérd?jelezi a korábban bevezetett ösztönz? rendszerek fenntarthatóságát, ami veszélyt jelent a kit?zött klímavédelmi célok elérésére.

A legelterjedtebb megújuló energetikai technológiák legnagyobb problémája, hogy többnyire id?járásfügg?k, vagyis termelésük nagyban függ a napsütötte órák számától, illetve a szeles id?járás id?tartamától és a széler?sségt?l, miközben az általuk termelt villamos energiának minden id?ben meg kell felelnie az aktuális fogyasztási szükségleteknek. A helyzetet tovább nehezítik a villamos energia tárolhatóságával kapcsolatos problémák. Az egyre nagyobb számban megjelen? megújuló er?m?vek egyre növekv? kihívást jelentenek a villamos energia hálózatok üzemeltet?inek, illetve a nemzeti hálózatokat egyensúlyban tartó rendszerirányítók számára, amelyek hozzá vannak szokva, hogy a hagyományos er?m?vek egy el?re meghatározott menetrend szerint, jól kiszámíthatóan termelnek, biztosítják a betáplálást.

Az IBM által nemrég bemutatott rendszer pontosan ebben az el?rejelezhet?ségben kíván javulást elérni, növelve ezzel a naper?m?vek és szélfarmok kihasználtságát. A HyRef rendszer egyrészt figyeli az egyes er?m?vi egységek termelését(pl. egy szélfarm különálló szélkerekeit), adatokat gy?jt az aktuális id?járási folyamatokról, illetve kamerákkal megfigyeli és elemzi az égen található felh?ket és azok mozgását is. A begy?jtött adatokat a cég nagy adathalmazokra (Big Data) kifejlesztett analitikai szoftverei dolgozzák fel, amelynek eredményeképpen az IBM állítása szerint egy szélfarm esetében egy hónapra el?re vagy 15 perces bontásban képesek pontos id?járás-jelentést (és ezzel termelési el?rejelzést) adni.

A HyRef rendszer az IBM várakozásai szerint a jobb el?rejelzési képességei miatt nagyban el?segítheti, hogy az áramszolgáltatók több zöld energiát tudjanak becsatolni a tevékenységükbe. A rendszer szintén el?segítheti a megújulók más hagyományos er?m?vekkel történ? összehangolását is.

Az IBM jelenleg 150 különböz? intelligens hálózati projektben érdekelt világszerte, ezek közül egy demonstrációs projekt fut a HyRef rendszer esetében is a világ egyik legnagyobb integrált zöldenergetikai projektjénél. Az IBM innovációját alkalmazzák az összesen 670 MW-os kínai Zhangbe projektnél, ahol a HyRef szolgáltatásaira alapozva optimalizálják a nap- és széler?m?vek termelését, a megtermelt zöld energia tárolását és elosztását. A társaság várakozásai szerint a rendszer alkalmazása 10%-kal növelheti az id?járásfügg? zölder?m?vek hálózatba történ? betáplálását, ami a konkrét projekt esetében további 14 ezer háztartás zöldárammal történ? ellátását teszi lehet?vé.