Ilyen összetett és súlyos problémával, mint a klímaváltozás, amely az életünk minden területére kihat, még nem találkozott az emberiség. Elkerülhetetlen a Föld klímájának további változása, a mértéke azonban t?lünk függ – hangzott el a Nobel-békedíjjal elismert kutatók el?adásán.
– A jelenlegi helyzet fenntarthatatlan, drasztikusan csökkenteni kell a szén-dioxid és más üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását. A legrosszabb esetben 2050-re akár 2,5 Celsius-fokkal n?het a h?mérséklet, ami rendkívül drasztikus változást jelentene. A Kékestet?n alföldi klíma, míg az Alföldön félsivatagos körülmények lennének, ráadásul a hó mennyisége 30 százalékkal csökkenne. Ha mindent megteszünk a káros gázkibocsátások csökkentése érdekében, akkor is negyven év múlva 1 Celsius-fokkal emelkedik majd a h?mérséklet, ehhez meg kell tanulnunk alkalmazkodni – hangsúlyozta el?adásában Somogyi Zoltán, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa, aki kiemelte: az 1951 és 2010 között megfigyelt h?mérséklet-emelkedés több mint a feléért az emberi tevékenység a felel?s.
A Városi Múzeumban az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental panel of Climate Change – IPCC) magyar kutatói, akik 2007-ben munkájukért Nobel-békedíjat kaptak, tartottak el?adást.
A 25 éve alapított nemzetközi tudományos testület egy hete adta ki a klímaváltozással kapcsolatos legfrissebb jelentését, amelyet 39 ország 259 tudósa készített, és mintegy 55 ezren véleményeztek. Már nem az a kérdés, hogy van- e klímaváltozás, és abban van-e szerepe az emberiségnek, sokkal inkább az, hogy a változás mértékét és ütemét képesek leszünk e lelassítani úgy, hogy 2100-ben is élhet? legyen még a Föld – hangzott el az ülésen.
Az ENSZ Nobel-békedíjjal kitüntetett klímaváltozási bizottságának másik tagja, Jászay Tamás, a Budapesti M?szaki és Gazdaságtudományi Egyetem nyugalmazott professzora arról beszélt, hogy jelent?sen csökkenteni kell az energiafogyasztásunkat és ki kell építeni a megújuló energiák hasznosítását, ami ugyan korlátlan lehet?séget kínál, de nagyon sok pénzbe kerül majd.
– Kína és az Egyesült Államok energia kibocsátása után mennyiségét tekintve a megtermelt, de fel nem használt, kidobott élelmiszerek bomlása a harmadik legnagyobb tényez?. Sokat szidjuk az energiaipart pedig egy tonna szén-dioxid-kibocsátásból 700 kilogrammért maga a fogyasztó felel – mondta a professzor, aki szerint a század végére a jelenlegi technológiákat felválthatják a megújuló energiák, ám azok használata költséges lesz.
Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Közép-Európai Egyetem tanára kiemelte: az épületek üzemeltetésénél lehet a legjobban megfékezni a szén-dioxid kibocsátást, csak a megfelel? technológiákat kell alkalmazni hozzá.
Faragó Tibor, a Corvinus egyetem tanára el?adásában hangsúlyozta: a fejlett országoknak meg kellene állapodniuk abban, hogy 2020 után ne növekedjen a szén-dioxid-kibocsátás, 2050-re pedig a mostani mennyiség felére csökkenjen.
– A változás sebessége okoz komoly problémát, szén-dioxid mindig volt a leveg?ben, de ennek a mértéke az utóbbi száz évben olyan intenzitással emelkedett, hogy ehhez id?vel már képtelenek leszünk alkalmazkodni. A klímaváltozás és annak kezelése nagyon összetett kérdés, a politikától, az energia iparágakon keresztül a mez?gazdaságig minden és mindenki érintett, és eltér?ek az érdekek – válaszolta a balatonfured.hu kérdésére Faragó Tibor.
A Nobel-békedíjas magyar kutatók az el?adások utána a Tagore sétány Nobel Díjasok Ligetében ültettek fát.
Somogyi Zoltán a ceremónián hangsúlyozta: egyetlen kicsi fának is fantasztikus ereje és üzenete lehet, hiszen fákat, erd?ket kell ültetnünk, vissza kell térnünk a természet közeli életmódhoz ahhoz, hogy megállítsuk a klímaváltozás drasztikus növekedését.
– Kötelességünk a következ? generációk figyelmeztetése, muszáj tennünk azért, hogy élhet? maradjon a bolygónk – tette hozzá a tudós, akit társaival együtt Hári Lenke alpolgármester köszöntött és méltatta tevékenységüket az ünnepségen.
balatonfured.hu
Forrás: MTI-ÖS 2013. október 9., szerda 08:56
