Idén szeptemberre készülhet el az új Nemzeti Energiastratégia, idén megtartják az első pilot metár-tendert, és a társasági adórendszer finomhangolását is tervezi a kormány a vállalkozások energetikai korszerűsítéseit, illetve azt a célt támogatandó, miszerint a kedvezmény igénybevétele az EU-szabályozással jobban összhangban legyen – Dr. Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján.
Az államtitkár elmondása szerint zajlik a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a Nemzeti Energia és Klímaterv végleges változatának kidolgozása, ahogyan a Tiszta Energia Csomag átültetése is, ennek érdekében zajlanak az egyeztetések a szakmával. Tiszta, okos, megfizethető energiaszolgáltatások: ilyen energiaszektorról szólnak a vízióink, amikor a szükséges keretek megteremtésén dolgozunk – mondta.
A formálódó új energiastratégia kulcsterületei között az államtitkár kiemelte az energiahatékonyságot, különösen az ingatlanok fűtés-hűtésének korszerűsítésének szükségességét. Az államtitkár szót ejtett a kormány a kiemelt körzetekre vonatkozó hatékony távhő programjáról is, amelynek keretében megvalósul az Otthon Melege Program megújítása, támogatni kívánják a földgáz kiváltását megújulókkal, ahogyan a hatékony kapcsolt hőtermelés ösztönzését, de újragondolják a fővárosi hőpiaci versenyt és az árszabályozási rendszert is.
Ennek kapcsán fontos cél a társasági adórendszer finomhangolása is. A válalkozói szektor energetikai korszerűsítéseit ma a társasági adókedvezmény tudja leghatékonyabban szolgálni, azonban a rendszer pontosítására van szükség annak érdekében, hogy a kedvezmény igénybevétele az EU-szabályozással összhangban legyen; ez meg is fog történni – mondta Kaderják Péter. Elmondása szerint a nagyvállalatokra is kiterjesztik a mikro és kkv szektor saját energiafogyasztásában a fosszilis források megújulókkal való kiváltására kidolgozott GINOP-programot, ami az agránapelem-program egyfajta kiterjesztéseként is felfogható.
További preferencia az erőművek és átvileti hálózatok átalakítási veszteségeinek csökkentése is. Az árampiaci jövőkép kialakítása során a magas nettó importarány stabilizálása, csökkentése is cél – tette hozzá.
Az energia- és klíma-szakpolitika kialakítása során elmondása szerint négy alapvető célt tartanak szemük előtt: fogyasztóközpontúság, energiabiztonság (lásd olajellátási nehézségek a közelmúltban), klímabarátság, és gazdaságfejlesztés. Az energia- és klímapolitikai szempontok nem zárják ki egymást, sőt, a gazdaságfejlesztés klímabarát alapon üzleti lehetőséget is kínál; a klímabarát gazdaságfejlesztés a leginkább jövőképes lehetőség – mondta Kaderják Péter.
Az elmúlt szűk évtizedben a magyar gazdaság üvegházgáz-intenzitása (egységnyi GDP előállítása/üvegházgáz-kibocsátás) 24 százalékkal csökkent, és hasonló a trend a primerenergia-felhasználásban is. Ezeknek az intenzitási mutatóknak a fejlesztése pedig kiemelten fontos, amikor az integrált energia- és klímapolitikai munka során addicionális hasznokat is keresünk – mondta.
Fotó:Stiller Ákos
A 20 százalékos részarányt kitűző magyar megújuló energia célszámmal kapcsolatban azt mondta, az EU szeretné, ha magasabb célszám szerepelne a tervekben. Fontolgatjuk ennek lehetőségét, de úgy vélem, jobb inkább egy alacsonyabb célt túlteljesíteni, mint egy túlságosan ambiciózus céltól elmaradni. A fotovoltaikus napenergia-termeléssel kapcsolatban azt mondta, elterjedését minden szektorban támogatni kívánják, ugyanakkor hálózatfejlesztési kihívások adódnak ennek kapcsán. A KÁT-Metár rendszerből igyekeztek a túlfinanszírozásra lehetőséget adó kiskapukat bezárni, idén pedig az első pilot metár-tender is megvalósul a tervek szerint – mondta.
A célok elérése jelentős beruházásokat, modernizációs intézkedéseket igényel, az ITM pedig felmérte, hogy a szektor szereplői milyen konkrét területek modernizálását tartják a legfontosabbnak, ezek alapján a távhő, a megújuló energiaforrások, az energiatárolás, az okos mérés, a megújuló áramtermelés, a végső fogyasztók integrációja, a hálózatfejlesztés volt a leggyakoribb jelzett fejlesztési igény. A korszerűsítésnek kritikus elemét képezik az új technológiák: tömegesen kell a keresleti és kínálati oldalon is alkalmazni ezeket – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tárca hamarosan egy nagyobb volumenű okos mérési programot indít a háztartásokra is kiterjedően.
Az Energetikai Innovációs Tanács szakpolitikai javaslatcsomagja alapján az energetikai innováció kulcspontjai között szerepel például a közlekedés zöldítése, a rendszeregyensúly innovatív fejlesztése, a villamos energia és hőtárolás fejlesztése, a nukleáris innováció, és kiemelt terület lehet ez alapján a hazai földgázvagyon kitermelésnek előmozdítása is – mondta. A közlekedési szektorban az elektromobilitás ösztönzését, a bioüzemanyag felhasználási részarány növelését, illetve a zöld busz programot emelte ki, mint a legjelentősebb fejlesztési területek.
Forrás: portfolio.hu
