Még idén a kormány elé kerülhet a megújuló-beruházások engedélyezését egyszerűsítő jogszabály módosítási tervezete, amely jelentősen vonzóbbá teheti a szektort a befektetők szemében – mondta a Napi Gazdaságnak Lengyel Attila ügyvéd, a Dr. Lengyel Attila Ügyvédi Iroda tulajdonosa.
A magyarországi megújulóenergia-beruházások engedélyezésében számos szabályozónak meg kell változnia ahhoz, hogy a befektetők számára vonzó legyen a terület – mondta a Napi Gazdaságnak Lengyel Attila, a megújuló-engedélyezés szabályozási koncepciójának készítésében részt vevő Dr. Lengyel Attila Ügyvédi Iroda tulajdonosa. Az eljárásokat az egyszerűsítés és a gyorsítás irányába kell elmozdítani, az erre vonatkozó szabályozási koncepció elkészült, várhatóan még idén a kormány elé kerül, azaz reálisan még 2011-ben elfogadhatják azt. A változások több mint 15 jogszabályt érintenek.
Átlátható rendszerre van szükség
Lengyel úgy véli, a rendszer mindenképpen jelentős finomításra szorul, aminek a közeljövőben meg kell történnie. Befektetők szerint a legfőbb problémákat a nehezen áttekinthető folyamatok, az eljárások bizonytalan időtartama, valamint a szakhatósági feladatokban meglévő számos párhuzamosság jelentik. Utóbbival kapcsolatban járható út lehet egy olyan racionalizáció, amely szerint az egyszer megszólított szakhatóságokat az eljárás későbbi részében nem kell még egyszer bevonni. Egységesen elérhető információra van szükség, az eljárások menetét, határidőit és formanyomtatványait a hatóságok honlapján áttekinthető módon kell hozzáférhetővé tenni. Emellett meg kell teremteni a hálózati csatlakozás garanciális feltételeit, ennek keretén belül jogszabályban kell rögzíteni az eljárásrendet, az eljárási határidőket, az elosztói engedélyesek ajánlatának minimumtartalmát – jelenleg ugyanis nem jogszabály, hanem szabályzat tárgyát képezik ezek a tételek.
Árnyalni kell a kát-rendszert
Árnyaltabb kötelező átvételi (kát) támogatási rendszerre van szükség. A kát-rendszer legnagyobb problémája Lengyel szerint a közel egységes alapár, illetve a bizonyos feltételek teljesítésével járó prémium ár hiánya. A megújuló energia cselekvési terv (NCST) is elismeri a differenciált alapár létjogosultságát, az eltérő beruházási költségekkel, illetve megtérüléssel rendelkező megújuló-fejlesztések sajátosságainak megfelelően. Hiányzik a kát-ár biztosításának jogszabályban meghatározott időtartama (jelenleg a Magyar Energia Hivatal határozza ezt meg projektről projektre). Európában a 12-20 év számít elfogadottnak ebből a szempontból (a szaktárca közelmúltbeli bejelentése szerint hasonló időtávban gondolkodik a magyar kormány is). A szakember úgy véli, felesleges, hogy a kát-rendszerben különböző időzónákat (csúcs-, völgy- és mélyvölgy időszakot) különböztetnek meg, illetve hogy ezekhez különböző árakat állapít meg a hatályos rendelet – egy biogázerőmű például képtelen rövidebb időszakra leállni, majd újraindítani termelését. A kormányzati szándékok arra utalnak, hogy letisztultabb, a fenti elképzeléseket leképező rendszert hozna létre a kabinet, amely – az eredeti céloknak megfelelően – a megújuló energiát támogatja.
A megújulóenergia-törvény fontos – ráadásul az idei jogalkotási tervben is szerepel -, azonban nem biztos, hogy rövid távon ennek megalkotása a legmagasabb prioritás – tette hozzá Lengyel. A zárt határidős rendszer szolgálná azt a célt, hogy az eljárások pontosan kiszámítható módon folyjanak, a határidők lejártával automatikusan megadottnak tekintett engedélyek pedig a hatóságokat is a betartásukra ösztönöznék. Lengyel szerint attól nem kell tartani, hogy egy ilyen megoldással nem megfelelő minőségű projektek jutnának esetlegesen automatikus engedélyekhez, az eljárás során ugyanis hiánypótlás útján ki lehet szűrni a nem megfelelő projekteket. A közműtársaságokat ki kell iktatni az építési engedélyezési eljárásból – tette hozzá az ügyvéd.
Az engedélyezés útvesztői
Az engedélyezés ma lépcsőzetes folyamatot jelent – hangsúlyozta Lengyel Attila. Az első lépésként megszerzendő környezetvédelmi engedélyhez például az illetékes hatóság legfeljebb nyolc szakhatóságot vonhat be – amit ma még a biztonság kedvéért általában meg is tesz. Az ezt követő építési engedély megszerzéséhez összesen 11 szakhatóság illetve 12 közreműködő (közműtársaság) vonható be. Fél megawatt teljesítmény felett energiahivatali engedélyre is szükség van, ezt megelőzően pedig a hálózati csatlakozási engedélyt kell megszerezni, a kivitelezés és próbaüzem után pedig a használatbavételi engedélyezés következik.
forrás: napi.hu
